Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A nagy vallások Kereszténység a kultúrák válságában Dr. Németh Norbert NymE-SEK, 2012. március 14.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A nagy vallások Kereszténység a kultúrák válságában Dr. Németh Norbert NymE-SEK, 2012. március 14."— Előadás másolata:

1 A nagy vallások Kereszténység a kultúrák válságában Dr. Németh Norbert NymE-SEK, március 14.

2 A nagy vallások számokban 2011-es adat a föld népessége 7 md : ◦Katolikusok: ◦Keresztények összesen: ◦Iszlám: ◦Hindu: ◦Számos, kisebb vallás követője: kb 2 md fő ◦Kifejezetten nem vallásosak:

3 Korlátok a téma kifejtésében: Semmi esetre sem szeretném azt a látszatot kelteni, hogy az alábbiakban hűséges és elfogulatlan magyarázatát fogom adni a különböző vallások istenképének. Ki volna képes „objektív” képet festeni a világvallásokról? Ki állíthatja, hogy annyira ismeri szent szövegeiket, rituáléikat, hiedelmeiket, hogy azok alapján képes számot adni tanításuk lényegéről, követőik hitrendszeréről, „teológiájáról”?

4 A „vallás lényege” elvont formában nem létezik! Bármely összefoglaló leírás túlságosan keveset mond arról az elképzelhetetlenül összetett, kimeríthetetlen valóságról, amit egy-egy konkrét vallás jelent követői számára.

5 Kereszténység: Kereszténységet így lehetne összefoglalni: „egy názáreti zsidó rabbi által 2000 éve alapított vallás, amelynek fő tanítása az istenszeretet és az ellenségre is kiterjesztett felebaráti szeretet parancsa, s amelynek alapítóját a római hatóságok koncepciós perben kereszthalálra ítélték és kivégezték, bár követői máig hiszik, hogy feltámadt és él!”

6 VIGYÁZAT! Az alábbiakban bevallottan elfogult nézőpontból igyekszem érvényes megállapításokat tenni a világvallásokról! Az emberiség hosszú történelmében egyetlen olyan kultúrát sem találunk, amelyben ne volnának megfigyelhetők a vallás nyomai. Az ember eredendően vallásos lény – „homo religiosus”.

7 HINDUIZMUS a világon a legősibbnek és legösszetettebbnek tartott vallási rendszer a HINDUIZMUS, az indiai szubkontinensen élő mintegy 900 millió ember vallásának gyűjtőfogalma, Kr. e között születtek meg szent könyveik a Védák, amelyeket további évszázadokban létrejött könyvek magyaráznak (Brahmanák, Upanisadok).

8 HINDUIZMUS Lényeges tanításuk, hogy egyetlen őselv létezik, a Brahman, amely örök, abszolút, egyszerre világfeletti és világot átható. A hindu maga döntheti el, hogy a legfőbb Valóságot személytelen szellemként vagy személyes lényként tiszteli-e. A hindu életének célja, hogy egyesüljön a Brahmannal. Ennek útja a földi dolgokról való teljes lemondás, a szenvedélyektől (gyönyöröktől, fájdalmaktól) megszabadulás, a tökéletes önfegyelmezés (jóga).

9 HINDUIZMUS Mivel a tökéletes szabadságra való eljutáshoz csak a szenteknek elegendő egyetlen élet, a legtöbb ember azonban a halála után újjászületik, vagy egy más kasztban vagy egy állatban. A hinduk ezért is idegenkednek az állatok megölésétől. Lélekvándorlás… A lélekvándorlás (reinkarnáció) tana szigorú kasztokra osztja a társadalmat.

10 BUDDHIZMUS Ugyancsak a nagy világvallások közé tartozik, bár ősi formájában nem beszél Istenről. Főleg Kínában és Japánban terjedt el, és mintegy 350 millió követőt számlál. Alapítója egy indiai herceg, Gautama Sziddhartha (Kr. e. VI. század), aki remeteségbe vonult, s ottani vallásos élménye után a Buddha (megvilágosodott) nevet viselte.

11 BUDDHIZMUS A megvilágosodott Buddhát követők közül sokan egyáltalán nem tartják Isten létét vallásuk szempontjából lényeges kérdésnek; ehelyett inkább a mesterük által javasolt aszketikus és meditációs technikák segítségével remélnek kilépni az újjászületés és szenvedés örök körforgásából. A cél a nirvána állapotának elérése, amelyben a vágyak kihunynak, s az egyén feloldódik a világmindenség egészében.

12 SUMÉR - BABILÓNIAI VALLÁS A 4-5 ezer éves agyagtáblák tanúsága szerint (az írás valószínűleg Urukban jelent meg Kr. e környékén) az istenek minduntalan beavatkoznak a kozmosz működésébe, ezért az embernek olyan technikákat kell kifejlesztenie, melyek segítségével megértheti az istenek akaratát. Ennek eszköze a jóslás, az asztrológia és a sors orákulumainak fürkészése.

13 GÖRÖG ÉS RÓMAI VALLÁS E vallások célja már nem annyira az istenek tisztelete, inkább kegyeik elnyerése. Érdekvallásosság, amelyben burjánzanak a varázslások, jóslások, mágikus szertartások, primitív mítoszok.

14 A három prófétai, kinyilatkoztatott vallás: a zsidó, a keresztény és az iszlám

15 a zsidók, a keresztények és a muzulmánok a zsidók, a keresztények és a muzulmánok (összesen több mint 3,5 milliárd ember) nagyrészt meg vannak győződve arról, hogy a Kr. előtti II. évezred elején Mezopotámiában rendkívüli történelmi és vallási horderejű eseményre került sor: Isten kinyilatkoztatta magát Ábrahámnak, és őt választotta ki Izrael népének ősatyjául. Mindez látszólag hétköznapi jelenetek során valósult meg.

16 ISZLÁM A Kr. utáni VI. században újabb próféta lépett fel, azaz Mohamed, aki mély istenélménye alapján és személyes érintettsége erejében újabb kinyilatkoztatásra hivatkozik. Az ISZLÁM VALLÁS szigorú monoteizmus, ahol Allah az egek Királya, Kelet és Nyugat Ura, az Egek és a Föld Világossága. (Figyelem! Több millió arab anyanyelvű keresztény is Allahnak szólítja Istent!)

17 ISZLÁM Mohamed tanítását - amelynek elemeit részben korábbi vallásokból, a zsidóságból és a kereszténységből is gyűjtötte - a Koránban foglalták össze. A Korán szerint egy az Isten, Allah és Mohamed az ő prófétája. Az emberek földi sorsát egyedül Allah határozza meg. Akit ő kiválaszt, az eléri az örök boldogságot, amely a földi örö­mök bőségében áll. A pokol viszont a szenvedés és a kínok helye.

18 ISZLÁM Az iszlám vallásos követelményei: a Korán ismerete, napi ötszöri imádkozás Mekka felé fordulva, a (mohamedán) szegények segítése, a Ramadán hónapban napkeltétől napnyugtáig böjt, egy életben legalább egyszer zarándoklat Mekkába, és a „szent háború” az iszlám terjesztése érdekében.

19 KÖLCSÖNÖS TISZTELET Első és legfontosabb javaslatom, hogy nagyon mély belső tisztelettel forduljunk a világvallások követői felé. Második tanácsom, hogy vegyük komolyan a Jézus által javasolt kritériumot: „Gyümölcseikről ismeritek meg őket!” (Mt 7,16)

20 A KERESZTÉNYSÉG BEMUTATÁSA A DIOGNÉTOSZHOZ ÍRT LEVÉL ALAPJÁN Egy II. századi irat érdekes adalékokkal szolgál a kereszténységről. A levél címzettje egy Diognétosz nevű előkelő pogány, akit nagyon érdekel a kereszténység.

21 EGYETEMISTA HITTAN Helye: Székesegyházi Főplébánia, Széchenyi u. 8. csütörtökönként tól ig Heti 1,5 órás találkozásokban szeretnénk elmélyíteni a hitünket mindazokkal, akik igénylik, hogy egy keresztény közösség tagjai legyenek egyetemi éveik alatt. Vágyat szeretnénk ébreszteni az érdeklődőkben az Istennel megélt személyes és mély kapcsolat iránt. Mindenki számára nyitott.

22 Szombathelyi Katolikus Egyetemi Lelkészség Cím: H-9700 Szombathely, Károlyi Gáspár tér 4. („A” épület) Egyetemi lelkész: Dr. Németh Norbert Fogadóóra (iskolaévben) – Kedd – Szerda – Csütörtök Szombathely, Károlyi G. tér 4. „A” épületben, a lelkészségi irodában II. emelet Postacím: Szombathelyi Katolikus Egyetemi Lelkészség, H-9700 Szombathely, Széchenyi u. 8. Telefon: 94/ , Fax: 94/ Weblap: ult.aspx ult.aspx


Letölteni ppt "A nagy vallások Kereszténység a kultúrák válságában Dr. Németh Norbert NymE-SEK, 2012. március 14."

Hasonló előadás


Google Hirdetések