Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Magyarország éghajlata. Éghajlat alakító tényezők: Földrajzi helyzet: – Földrajzi szélesség: 45⁰48′ (Beremend), 48⁰35′ (Nagymilic), 16⁰05 ′ (Felsőszölnök),22.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Magyarország éghajlata. Éghajlat alakító tényezők: Földrajzi helyzet: – Földrajzi szélesség: 45⁰48′ (Beremend), 48⁰35′ (Nagymilic), 16⁰05 ′ (Felsőszölnök),22."— Előadás másolata:

1 Magyarország éghajlata

2 Éghajlat alakító tényezők: Földrajzi helyzet: – Földrajzi szélesség: 45⁰48′ (Beremend), 48⁰35′ (Nagymilic), 16⁰05 ′ (Felsőszölnök),22 ⁰58′ (Garbolc) – Viszonylagos földrajzi helyzet Sajátos, helyi földrajzi viszonyok: – Tengerszintfeletti magasság – Domborzat – Talajfelszín minősége növényborítottság – Emberi létesítmények

3 Éghajlatunk másik fő meghatározója a domborzat. Mivel az ország a Kárpát-medence alján fekszik – felszínének több mint a fele 200 m tengerszint feletti magasságnál alacsonyabb síkság, illetve alacsony terület, a 400 m feletti területek aránya pedig kevesebb, mint 2 százalék – elsősorban a Kárpátok hatását kell kiemelni. Hazánk a tengerektől való távolság tekintetében is középhelyet foglal el az Atlanti-óceán és az eurázsiai kontinens belseje között. A nyári félévben a hozzánk érkező légtömegek 60-70%-ában a tengeri eredetűek, télen inkább a szárazföldi származásúak vannak hangsúlyban.

4

5 Földrajzi szélesség A napsugárzással mennyi hőenergia jut a területre és ez milyen időbeli és térbeli eloszlásban jut az illető területre. Napsugárzásból kapott összes hőmennyiség vízszintes felületre eső évi átlaga: A napsugarak beesési szöge hazánkban a téli 18-21° és a nyári 65-68° között változik. A napsütéses órák száma a nyugati határszélen évi 1700 óra, míg a Duna-Tisza-köze déli részén 2100 óra évente.

6 AthénBudapestOslo Földrajzi szélesség37⁰58′47⁰30′59⁰55′ Delelési napállás VI. 22.-én75⁰32′65⁰56′53⁰35′ XII. 22.-én28⁰32′19⁰02′6⁰35′ Nappal hossza VI. 22.-én151619 XII. 22.-én986 Különbség6813 Déli intenzitás, vízszintes felületen a budapesti %-ában VII. 22.-én10610088 XII. 22.-én14710035 Júliusi középhőm.27⁰22⁰17⁰ Januári középhőm.9⁰-1⁰-5⁰ Évi középhőm.18⁰11⁰6⁰

7 A globálsugárzás (MJ/m 2 ) átlagos évi összege Magyarországon (2000-2009)

8

9 A felhőborítottság átlagos havi értékei Magyarországon az 1971-2000 közötti időszak alapján A globálsugárzás átlagos havi értékei Magyarországon az 1998-2009 közötti időszak alapján A felhőborítottság átlagos havi értékei Magyarországon az 1971-2000 közötti időszak alapján

10

11

12

13 Az évi átlagos napfénytartam (óra) Magyarországon az 1971-2000 közötti időszak alapján

14 A napfénytartam átlagos havi értékei Magyarországon az 1971-2000 közötti időszak alapján

15 A levegő hőmérsékletének nagytérségű eloszlását befolyásoló legfontosabb tényezők a földrajzi elhelyezkedés, a tengerszint feletti magasság, valamint a tengertávolság.

16

17 Bár a domborzat hatása a hőmérsékletre nyilvánvaló, télen gyakran fordul elő inverzió, amikor a hőmérséklet a magassággal nem csökken, hanem növekszik. Az 1971-2000-es időszak átlagában január első hetei a leghidegebbek az év során, de egy adott évben bármely téli hónap lehet a leghidegebb. A januári középhőmérséklet, és általában a tél középhőmérséklete évről évre változékonyan alakul. A nyár időjárása kiegyenlítettebb,

18

19

20 Évi átlagos középhőmérséklet Magyarországon az 1971-2000 közötti időszak alapján

21 Országos átlagos havi középhőmérséklet Magyarországon az 1971-2000 közötti időszak homogenizált, interpolált adatai alapján Országos átlagos havi középhőmérsékletek alsó-, felsőkvartilise és szélsőértékei az 1971-2000 közötti időszak homogenizált, interpolált adatai alapján

22 Évi középhőmérsékletek Magyarországon az 1901-2009 közötti időszakban (homogenizált, interpolált adatok)

23 Az átlaghőmérséklet térbeli eloszlása egyértelmű DNy-ÉK-i csökkenést mutat, ami a Földközi-tenger melegítő és a szibériai anticiklon hűtő hatásának köszönhető

24 Magyarországon a napi hőingás évi változása igen jellegzetes, legkisebb (4-6 °C) a legrövidebb nappalú és legborultabb decemberben, míg a hosszú nappalú és csekélyebb felhőzetű nyári hónapokban a minimális ingásnak több mint a kétszeresét (11-13 °C) tapasztalhatjuk.

25 Magyarországon az évi átlagos csapadék 500-750 mm, de tájaink között jelentős eltérések vannak

26 Átlagos éves csapadékösszeg az 1971-2000 közötti időszak alapján

27 Az éves csapadékösszeg területi eloszlásában kettős hatás tükröződik, egyrészt a domborzat másrészt pedig a Földközi-tenger hatása érvényesül, de befolyásoló tényező az Atlanti-óceán is. 100 m-es magasságnövekedés nagyjából 35 mm-nyi évi csapadékhozam növekedést eredményez, A legtöbb csapadék a május-július közötti időszakban hullik, a legkevesebb pedig január és március között. Az ősz folyamán az erősebb ciklonaktivitás miatt az ország jelentős részén kialakul egy másodlagos csapadékmaximum is - ez a Dunántúl déli felén különösen jellemző. Bizonytalanságára jellemző, hogy legcsapadékosabb éveinkben háromszor annyi eshet, mint a legszárazabb éveink során, és minden hónapban előfordulhat teljes csapadékhiány. Az éves csapadékösszeg az elmúlt évszázadban változékonysága mellett is csökkenő tendenciát mutatott, a csökkenés 109 év alatt közel 10%.

28 Országos éves csapadékösszegek az 1901-2009 közötti időszakban Magyarország átlagos havi csapadékösszegei az 1971-2000 közötti időszak homogenizált, interpolált adatai alapján Országos éves csapadékösszegek az 1901-2009 közötti időszakban

29

30

31

32 Hazánkban az átlagos szélsebesség 2-4 m/s. A lokális (helyi) szelek közül a főn jellegű Bakonyi - vagy Vázsonyi-szél érdemel említést,

33 Magyarország uralkodó szélsebességei 25 m magasságban

34 Magyarország uralkodó szélsebességei 50 m magasságban

35

36

37 Magyarország éghajlati körzetei (Péczeli György munkája alapján) az ariditási index és a vegetációs időszak figyelembevételével – 16 éghajlati körzetet melyekből hazánk területén 12 figyelhető meg.

38 Az ábrák forrása: Péczeli Gy. (1981) Éghajlattan - Tankönyvkiadó OMSZ:http://www.met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/:http://www.met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/


Letölteni ppt "Magyarország éghajlata. Éghajlat alakító tényezők: Földrajzi helyzet: – Földrajzi szélesség: 45⁰48′ (Beremend), 48⁰35′ (Nagymilic), 16⁰05 ′ (Felsőszölnök),22."

Hasonló előadás


Google Hirdetések