Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

TALAJFÖLDRAJZ Zentai Zoltán. Ajánlott irodalom: Stefanovits P. (1992): Talajtan- Mezőgazda kiadó Keveiné Bárány I. (1993): Talajföldrajz- Nemzeti tankönyvkiadó.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "TALAJFÖLDRAJZ Zentai Zoltán. Ajánlott irodalom: Stefanovits P. (1992): Talajtan- Mezőgazda kiadó Keveiné Bárány I. (1993): Talajföldrajz- Nemzeti tankönyvkiadó."— Előadás másolata:

1 TALAJFÖLDRAJZ Zentai Zoltán

2 Ajánlott irodalom: Stefanovits P. (1992): Talajtan- Mezőgazda kiadó Keveiné Bárány I. (1993): Talajföldrajz- Nemzeti tankönyvkiadó Borssy Z. (1993): általános természetföldrajz, 5. fejezet: Kerényi A.: A Föld talajai- pp Nemzeti tankönyvkiadó Major I. (1987): Mindennapi termőföldünk- Mezőgazdasági Kiadó Füleky Gy. (1988): A talaj- Gondolat zsebkönyvek sorozat – Gondolat kiadó Szendrei G. (1998): Talajtan – Egyetemi jegyzet ELTE Eötvös Kiadó, Bp. Imre J. (1998): Termőföldünk – Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Bp.

3 A talaj meghatározásai: A Föld legkülső szilárd burka, amely a növények termőhelyéül szolgál. Alapvető tulajdonsága a termékenysége, vagyis, hogy kellő időben és a szükséges mennyiségben képes ellátni a növényeket vízzel és tápanyaggal. A szilárd kéreg felső részének élettel áthatott és szerves anyagokkal keveredő mállásterméke. A talaj olyan természetes képződmény, amely a helyi klíma, a növényi és állati szervezetek, a kőzetek összetétele és szerkezete, a helyi domborzat, valamint a terület fejlődési kora közötti kölcsönhatások jellemeznek. (Dokucsajev)

4 A talajfizikai megközelítése: Olyan háromfázisú polidiszperz rendszer, amelyben a három fázist a szilárd alkotók valamint a szilárd részecskék közötti hézagokat kitöltő levegő és víz képezi. Polidiszperz rendszer azért, mer a 2 mm szemcseátmérőjű homoktól a kolloidális méretű agyagszemcsékig különböző nagyságú szilárd részecskék, folyadékrészecskék és levegőbuborékok vannak benne szétosztva (diszpergálva).

5 A fizikai aprózódás és a kémiai mállás, valamint szerves anyagok humuszképző biogén átalakulásának hatására az alapkőzeten létrejött különböző finomságú laza fedőréteg, amely függőleges metszetében (profil) szemcseösszetétel, porozitás, szín és vastagság szerint egymástól eltérő szintekre (horizontokra) tagolódik. Legjelentősebb tulajdonsága a termékenysége amit elsősorban a humusz biztosít. Olyan dinamikai rendszer, amely az exogén hatásokkal szemben egyensúlyra törekszik. A lito-, hidro-, bio-, és atmoszféra határán, illetve azok kölcsönhatásában jön létre, összefoglalóan pedoszférának nevezzük. (Ganssen)

6 Négy szféra határán, találkozási zónájában jön létre: Litoszféra Hidroszféra Atmoszféra Bioszféra Önálló szférának szféra: PEDOSZFÉRA

7 A talajjal foglalkozó tudomány a talajtan ÁLTALÁNOS TALAJTAN: Talajminerológia Talajfizika Talajkémia Talajkolloidika Talajbiológia Talajgenetika Talajföldrajz ALKALMAZOTT TALAJTAN: Talajművelés Talajvédelem Mechanikai talajjavítás Kémiai talajjavítás Trágyázás talajtani alapjai Öntözés talajtani alapjai Talajtérképezés Talajminősítés

8 Segéd tudományai: Geológia Ásványtan Agrometeorológia Mikrobiológia Növényföldrajz Geomorfológia Agrokémia Földműveléstan Növénytermesztéstan

9 A talajszelvény: A talajok vertikálisan nem homogén összetételűek, szín, kötöttség, humusztartalom, kőzettartalom, és kémiai összetétel alapján különböző talajszintek különülnek el. Ezek a talajszintek (horizontok) többnyire külsőre is jól elkülönülnek egymástól, ezek adják a talaj morfológiai tulajdonságát. A talajszintek természetes sorrendjét a felszíntől a mállást szenvedett alapkőzetig talajszelvénynek vagy talajprofilnak nevezzük!!!

10 Természetes feltárások falán.

11 Kutatógödör falában (pedon)

12 Talajfúróval vett fúrómag:

13 A talajszelvényben szabad szemmel is jól elkülöníthető „rétegeket” horizontokat figyelhetünk meg. Eltérő szín Eltérő szemcseméret Eltérő szerkezet Más tulajdonságok csak labor vizsgálatokkal mutathatóak ki: Eltérő ásványi összetétel Eltérő humusztartalom Eltérő nedvességtartalom Eltérő pH Eltérő biológiai aktivitás stb.

14 Az egyes „rétegek” vagy horizontok más néven genetikai talajszintek. – Az eltérő genetikai talajszintek nem az eltérő geológiai felépítésből és nem is a különböző üledék felhalmozódási körülményekből fakadnak. – HANEM A TALAJBAN LEJÁTSZÓDÓ FOLYAMATOK EREDMÉNYE. Ezért a genetikai szintekből kiolvasható a talaj kialakulásának az egész története!!!

15 A genetikai szintek vastagsága lehet néhány cm és lehet néhány m is. A szintek közötti határ lehet éles és lehet elmosódott A talajszintek jelölése „A”; „B”;”C”;és „D” betűkkel történik felülről lefelé.

16 A hazai hagyományos tagolásnál az erdőtalajokat: Három fő szintre (A, B, C) tagoljuk, s a fejlett talajoknál ezeket további alhorizontokra különítjük. A0A0 A1A1 A2A2 B1B1 B2B2 B3B3 Az A 0 szint a biológiailag aktív tevékenység színtere, lehullott avartakaró és a lebontó szervezetek tevékenységének a zónája. Az A 1 szint a humuszban gazdag sötét színű kilúgozási alszint. Az A 2 alszint a maximális kilúgozódási, eluviális szint. B1 szint az A 1, és az A 2 szintekből bemosódott anyagok felhalmozódásának szintje. B 2 a maximális felhalmozódás szintje, iluviális Al- és Fe- oxidok feldusulása illetve az A horizontból bemosódott agyagásványok szintje. B 3 szint az ásványi mállástermékek szintje, agyag- és agyagásvány-feldúsulás. C a talajképző kőzet felső mállott zónája. D az ágyazati kőzetet, csak speciális esetekben különítjük el ha a talajképződés a felette elhelyezkedő más kőzeten megy végbe, de a folyamatra ez a kőzetréteg is hatást gyakorol. A B C Kilúgozódási szint Felhalmozódási v. Akkumulációs v. Illuviális szint Alapkőzet Ágyazati kőzet D

17 Az egyes genetikai talajszintek nem mindig különíthetőek el élesen. Időnként egyes szintek


Letölteni ppt "TALAJFÖLDRAJZ Zentai Zoltán. Ajánlott irodalom: Stefanovits P. (1992): Talajtan- Mezőgazda kiadó Keveiné Bárány I. (1993): Talajföldrajz- Nemzeti tankönyvkiadó."

Hasonló előadás


Google Hirdetések