Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

The project is financed by European Regional Development Fund www.husk-cbc.eu HUSKI Magyarország-Szlovákia Kezdeményezés egy Fenntartható Együttműködési.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "The project is financed by European Regional Development Fund www.husk-cbc.eu HUSKI Magyarország-Szlovákia Kezdeményezés egy Fenntartható Együttműködési."— Előadás másolata:

1 The project is financed by European Regional Development Fund HUSKI Magyarország-Szlovákia Kezdeményezés egy Fenntartható Együttműködési Hálózatért Az előadás tartalma nem feltétlenül képviseli az Európai Unió hivatalos álláspontját. ENERGIA Klímaváltozás->Energiatudatosság-> Energiahatékonyság Magyarország-Szlovákia Együttműködés Szántó, Dr. Tóth Péter Széchenyi István Egyetem Környezetmérnöki Tanszék

2 Közös EU energiapolitikai célok Versenyképesség Lisszabon Környezet Ellátás- Koppenhága biztonság Versenyképesség: belső piac, verseny, hálózati kapcsolatok, európai villamosenergia hálózatok, K+F (tiszta-szén, CO 2 elnyeletés, alternatív tüzelőanyagok, energia hatékonyság, nukleáris energia) Környezetvédelem: megújuló energia, energiahatékonyság, nukleáris energia, innováció & kutatás, emisszió kereskedelem Ellátásbiztonság: nemzetközi párbeszéd, európai készlet- gazdálkodás (olaj-gáz), finomító kapacitás és energia tárolás Fenn- tarthatóság

3 Új EU célkitűzések ra (Klíma Csomag) 20 %-kal csökkenti az ÜHG kibocsátását 20 %-ra növeli a megújulók részarányát 20 %-kal csökkenti a teljes primer energiafogyaszt á st 10 %-os ar á nyt kell el é rni ü k a bio ü zemanyagoknak

4 A hazai energiapolitika alapelvei és a kapcsolódó fő dokumentumok Országgyűlés elfogadta a időszakra szóló új energiapolitikát ( 40/2008 (IV. 17. ) OGY határozat –Ellátásbiztonság Importfüggőség mérséklése: energiatakarékosság, megújuló energiahordozó felhasználás –Versenyképesség Költségek mérséklése: energiatakarékosság, megújuló energiahordozó felhasználás –Fenntartható fejlődés Környezetvédelem: energiatakarékosság, megújuló energiahordozó felhasználás A Kormány elfogadta a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervet ( 2019/2008 (II.23. ) Korm. hat. ) A Kormány elfogadta áll az új megújuló energiahordozó felhasználás növelési stratégiát (2148/2008 (X.31.) Korm. hat. )

5

6 Elméleti potenciál Akt í v szol á ris termikus potenci á l48,815 PJ/ é v Passz í v szol á ris termikus potenci á l37,8 PJ/ é v Szol á ris termikus potenci á l a mezőgazdas á gban 15,911 PJ/ é v Szol á ris fotovillamos potenci á l1749,0 PJ/ é v V í zenergia potenci á l14,22-14,58 PJ/ é v Sz é lenergia potenci á l 532,8 PJ/ é v Biomassza-energetikai potenci á l 203,2-328 PJ/ é v Geoterm á lis energetikai potenci á l63,5 PJ/ é v Magyarorsz á g teljes meg ú jul ó energetikai potenci á lja: 2665, ,406 PJ/ é v E potenci á l re á lisan hasznos í that ó m é rt é ke 405 – 540 PJ/ é v (a teljes potenci á l %-a), a hazai energiaig é ny mintegy %-a. Forrás: MTA Energetikai Bizottság Megújuló Energia Albizottság, (Szélenergia potenciál: H=75m, D=75m, E=56,85TWh (204,7PJ/év), P éves átl = 6489MW)

7 Elméleti potenciál Konverziós potenciál Technikai potenciál Gazdasági potenciál „Fizikailag rendelkezésre álló energiamennyiség" „Adott technológiai szinten kiaknázható” „Gazdaságosan kiaknázható potenciál” „Társadalmi – ökológiai tényezőkkel összhangban kiaknázható potenciál” Fenntartható potenciál „Strukturális korlátok között reálisan kiaknázható" Forrás: Dr. Dinya Megújuló energiaforrások hasznosítható potenciálja

8

9 MEGÚJULÓ STRATÉGIA: ENERGIAHORDOZÓ RÉSZARÁNY TERVEZETT ALAKULÁSA 15% körüli prognózis(2009-ben 7,2%) 2007:

10 MEGÚJULÓ STRATÉGIA: A ZÖLDÁRAM TERVEZETT RÉSZARÁNYA 2020-ig:20%-21% (2007-ben 4,3%) 2007:

11 A megújuló energiaforrások részarányának várható fejlődése 2020-ig

12 A megújuló energiák hasznosítása, komplex energiaellátó rendszerek

13 Villamosenergia-előrejelzések 2020-ra az EU-ban Forrás: EC, 2007 Megújulóenergia-útiterv

14 Megújuló energiaforrások hasznosítható potenciálja A legvitatottabb a megújuló energiaforrások hasznosítható potenciálja. A Magyar Tudományos Akadémia Energetikai Bizottság Megújuló Energetikai Technológiák Albizottsága a közötti akadémiai időszakban komplex vizsgálatot végzett a hazai megújuló energetikai potenciál tudományos igényességű felmérésére, a gazdasági teljesítő képességét figyelembe vevő hasznosítási részarány meghatározására, az új innovatív piacérett megújuló energiatechnológiák bevezetésére. A jelenleg ismert Kormány rendelet szerint a megújuló energiaforrások felhasználása 2020-ban összességében el kell hogy érje a 186,3PJ értéket.A villamosenergia– termelésen belül a megújuló energiaforrások felhasználásának tervezett értéke 9470GWh (79,6PJ) A hőtermelésben 2020-ra tervezett megújuló energiaforrás részarány 87,1PJ, míg az üzemanyag felhasználáson belül a megújuló energiahordozó bázisú üzemanyagokat is tartalmazó bioüzemanyagok energiaértékének ra tervezett mértéke 19.6 PJ. Ezeket a számokat az új EU előírások, a években megkezdett demonstrációs referencia projektek eredményei alapján mind műszaki, mind pénzügyi-gazdaságossági vonatkozásban nagy valószínűséggel pontosítani kell! Nagy bizonyossággal kijelenthető, hogy a 2020-ig hasznosítható megújuló energiaforrásaink potenciálja jóval nagyobb, mint a jelenleg elfogadott érték.

15 Magyarország biomassza potenciálja Számítást végzők Alsó érték Felső érték PJ / év MTA Megújuló Energia Albizottsága ( ) Energia Klub (2006.)58223 Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA, 2006.) 145,5 FVM (2007.)260 Szélsőértékek:58328

16 A biomassza energetikai hasznosítása

17 Biomassza fűtőmű a Pannonhalmi Főapátság hőenergia ellátására Főbb műszaki paraméterek: –Névleges hő teljesítmény 700 kW –Fűtővíz hőfoklépcsője90/ /65 °C –Szabályozási tartomány % –Éves tervezett üzemidő óra –Készletezett fa apríték19 nap/100% teljesítmény –Tüzelőanyag tároló méretei 39*12,5* (6,55 + 2,4) m

18

19

20 Napenergia hasznosítás

21 Magyarország napenergia potenciálja A napenergia közvetlen hasznosításának területei: - aktív szoláris termikus rendszerek, - passzív szoláris termikus rendszerek. - mezgazdasági szoláris termikus alkalmazások, - szoláris fotovillamos energetikai célú hasznosítás, Az aktív szolár - termikus potenciál a napenergia közvetlen sugárzásának napkollektorok segítségével hőhordozó közegek előállítására használható energia. A hőhordozó közeg lehet fagyálló folyadék, víz. Felhasználási célok szerint beszélhetünk: használati és technológiai melegvíz termelésről, fűtés, uszoda vízmelegítésről, szolár-távhő rendszerek működtetéséről. A szolár - termikus potenciál döntő mértékben a besugárzásra felhasználható felületek nagyságától, azok tájolásától és a napsugárzás intenzitásától függ. A következő évtizedekben hasznosítható felület: 32,25 x10 6 m2. Hazánk teljes aktív szoláris termikus potenciálja: 48,815 PJ/év. Ma Magyarországon nincs pontos felmérés arról, hogy hány m2 napkollektor van üzemben. A legnagyobb magyarországi napenergia hasznosítással foglalkozó cég a Naplopó Kft január 1-től napjainkig 15000m2 napkollektort (800db napkollektoros rendszer ) beruházott. Magyarországon ma mintegy m2 napkollektor van üzemben. Ausztriában ahol semmivel sem jobb a napenergia hasznosítás potenciálja ma 3,1millió m2 napkollektort üzemeltetnek. Ennek legfőbb oka a földgáz jóval alacsonyabb lakossági ára továbbá az, hogy Magyarországon a 90-es évek közepén a KAC-ból a települések földgázra történő átállítását támogatták a megújuló energiák hasznosítása helyett. A napkollektoros rendszerek létesítését ma Magyarországon a NEP pályázati lehetőséggel támogatták. A támogatás mértéke 30% volt.

22 SZOLÁRÉPÍTÉSZET Helyszín: Székesfehérvár Kollektor felület: 40 m2 IDK Puffer: 4,5 m3

23 ALKALMAZÁSOK

24 Napenergia hasznosítása a mezőgazdaságban A jelenlegi nemzetközi tendenciák szerint feltételezhető, hogy re a teljes mezőgazdasági energiaigény mintegy 60-70%-ban megújuló energiaforrásokból (biomassza, szél, geotermális, víz, nap) biztosítható. Magyarországon a mezőgazdaság energiaigénye jelenleg 40 PJ/év. Figyelembe véve az ágazat növekedési lehetségeit és ezzel párhuzamosan az energiatakarékos gazdálkodási módok terjedését, a jövre vonatkozóan is ezzel a mennyiséggel számolhatunk. A hagyományos energiahordozók megújuló energiákkal való kiváltási lehetségét a legnagyobb energia-felhasználói területeket alapul véve vizsgáltuk. A mezőgazdaságban három fő területen jöhet szóba a napenergia hasznosítás. Ez a potenciál üvegházak, vázszerkezetes és vázszerkezet-nélküli növényházak esetén: 1,233 PJ/év, gabonafélék, szálastakarmányok, zöldségfélék, gyümölcsfélék, egyéb termények tartósító szárítására: 3,441 PJ/év, technológiai célú melegvíz készítésre, növénytermesztés, állattartó telepek számára és egyéb melegvíz igények kielégítésére pedig: 11,204 PJ/év. Összesen :15,911 PJ. A reális, belátható időn belüli telepíthetőség alapján ez az érték 2,618 PJ/év. A három alkalmazási terület együttes energiaigénye 35-40%-a a mezgazdaságénak, azaz mintegy PJ/év. Ez azt jelenti, hogy elvi esetben az említett technológiák energiaigénye teljes egészében napenergiával fedezhető ig az ugyanerre a célra hasznosítható összes megújuló energiaforrásokon belül a termikus napenergia hasznosítás részaránya 20-30% közötti lehet, az egyéb megújuló energiaforrások alkalmazhatóságától függően. A kapott eredmények azt mutatják, hogy a három vizsgált mezgazdasági területre számított teljes termikus napenergia potenciál a mezgazdaságban felhasználásra kerül összes megújuló energia kb. 65%-a. Ugyanez az érték rövid időn belüli telepítések figyelembevételével kb. 10%.

25 BIOSOLAR

26 A napenergia fotovillamos hasznosítása A fotovillamos rendszerek szabad területeken telepítve elsősorban erőművi alkalmazásokat szolgálhatnak.Épületek tetőfelületére szerelve vagy épületek homlokzatába integrálva helyi energiaellátásra alkalmazhatók (autonóm, vagy hálózatra kapcsolt üzemmódban). Hazánkban a technikailag kedvezően beépíthető felület: 4051,48 km2 (beleértve a vasutak és autópályák mentén valólétesítésre felhasználható területeket is). Figyelembe véve a felületek dőlésszög megoszlását, valamint a napelemek hatásfokát, a teljes beépíthető villamosenergetikai, napelem teljesítmény ,06 MWp, amelynek teljes évi átlagos villamosenergia termelése: 486x10 9 kWh/év, amely 1749 PJ/év fotovillamos energetikai potenciálnak felel meg. A napenergia-hasznosítást a műszaki potenciál mellett gazdasági és társadalmi oldalról csak komplex tanulmánnyal lehet megbecsülni, amely figyelembe veszi a klímapolitikai célkitűzéseket (NÉS) és magába foglalja az energiatermelés szociális költségeit is. Ma Magyarországon kb.400kW fotovillamos PV teljesítmény van üzemben. Ez kb.4000m2 fotovillamos PV felületet jelent. Fejlesztés, beruházás előkészítés alatt áll 6MW PV teljesítmény -1db 4MW és 2db 1MW teljesítményű projekt- létesítése. Ausztriában ma 38MW PV teljesítmény van üzemben.Magyarországon elsősorban a megfelelő támogatás hiánya miatt nem terjedt ez az energiatermelési mód. Németországban 47eurocentet adnak 1kWh fotovillamos úton termelt villamos energiáért míg Magyarországon 27-28Ft- ot.Ma Magyarországon a NEP és az NFÜ KMOP programok keretében támogatják a hálózatra kapcsolódó és hálózatra nem kapcsolódó napenergia alapú PV(fotovillamos)villamos energia termelést megvalósító beruházásokat.A 35%-támogatási arány, a maximált támogatási összeg, az EU országokénál alacsonyabb átvételi ár azonban még mindig nem teszi lehetővé ezeknek a beruházásoknak a 10 év alatti megtérülését, néhány kivételes esettől eltekintve.

27 A napenergia fotovillamos hasznosítása

28 Hortobágy pásztorlak

29 Pásztorlak tápegysége

30 TESCO Logisztikai Központ; Gyál 20,75 kWp

31 Napenergia passzív hasznosítása Tekintettel arra, hogy a hazai épületállományunk egészére vonatkozóan a napenergia passzív (építészeti) hasznosításának mértékére nem állnak rendelkezésre adatok, a hazai passzív szoláris potenciál mértéke csak közelítéssel becsülhető. Ennek értéke éves szinten mintegy PJ. Az új, és nagymértékben felújított épületek esetében a jelenleginél nagyobb szoláris részarány érhető el, ezen kívül léteznek olyan, utólag is alkalmazható módszerek, amelyekkel a szoláris energiahozam meglévő épületeknél is növelhető. Új épületek esetében a becsült elérhető növekedés 1,5-1,8 PJ/év, a hatékonyan felújítható épületek esetén mintegy 1 PJ/év. A passzív szolár termikus potenciál a napenergia építészeti hasznosítására felhasználható energia. A szolár-bioklimatikus építészet technikai módszereivel (épületek tájolása, napterek, integrált homlokzati hőelnyelő- tároló elemek alkalmazása, kedvező helyiségbeosztás, hőveszteség csökkentés) hasznosított napenergiával hagyományos energiahordozó megtakarítás érhető el. Döntően a meglévő épület-állomány rekonstrukciójára alapozva, hazánk teljes passzív szoláris termikus potenciálja: 37,8 PJ/év.

32 A geotermális energia magyarországi potenciálja

33 Jelenlegi felhasználás és lehetséges perspektívák: A rendelkezésre álló minimum 60 PJ/év hőmennyiségből jelenleg mindössze 3,6 PJ/év (2006) hőt hasznosítunk energetikai céllal. Kizárólag a felszín alatti vizekkel PJ/év hőt termelünk ki, melynek csupán kevesebb, mint 10%-át használjuk fel energetikai célra, a többi a vízzel elfolyik. A balneológiai hasznosítás előtt vagy után – a hőmérséklettől függően – a vizet lehűtik, többnyire hőenergiájának hasznosítása nélkül. Ez a helyzet a Szeged városát ivóvízzel ellátó termálvíz esetén. De a budapesti 22-55Cº-os langyos- és termálforrások is természetes úton, hőenergiájuk hasznosítása nélkül kerülnek a Dunába. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által közzétett „Megújuló energia stratégia” (2007) tanulmányba is mindössze 12 PJ/év kiaknázható potenciálérték került, ami gyakorlatilag bárminemű kormányzati stratégiai lépés nélkül is elérhető. Ugyanakkor ez a célérték a lehetőségekhez mérten alulbecsült.Az új javaslatok szerint 2020-ig fenntartható módon elérhető a legalább 30 PJ/év hasznosítás. Az összes magyarországi megújuló energiaforrás felhasználásban (55PJ) mindössze 6,6%- kal szerepel a geotermikus energia. Kijelenthető, hogy Magyarország a kiemelkedően jó természeti – földtani, geofizikai, hidrogeológiai – adottságok ellenére, a kinyerés és hasznosítás terén mind relatív, mind abszolút értelemben az elmaradottak közé tartozik. Lehetőségeink jobb kihasználásával a geotermikus energia az ország energia-mérlegében legalább 5%-kal részesedhetne, mint megújuló, környezetbarát és hazai energiaforrás.

34 A geotermális energia magyarországi hasznosítása Jelenlegi felhasználás és lehetséges perspektívák: A viszonylag kedvező adottságok ellenére az elmúlt évek támogatási rendszerei, illetve a zöld áram kötelező átvételi rendszeren keresztül történő preferálása érdemben nem változtattak a feltárt és megkutatott mezők geotermikus energiakészleteinek kihasználásán. A direkt hasznosítás mellett a geotermikus energiára (termálvízre, földhőre) alapozott hőellátás egyik speciális fajtája a hőszivattyú, amellyel lehetséges fűteni, hűteni, használati melegvizet előállítani. A berendezés az alacsonyabb hőmérsékletű közegből felvett hőt – villamos energia felhasználásával – magasabb hőmérsékletű közegnek adja le. A hőszivattyúk energetikai hatékonysága annál kedvezőbb, minél magasabb a rendelkezésre álló hőforrás hőmérsékletszintje, illetve minél alacsonyabb szintre kell azt emelni, ezért például a szennyvizek, fürdők és egyéb elfolyó vizek kedvező hőforrások lehetnének. Hőszivattyú alkalmazásával a kishőmérsékletű melegvíz üzemű központi fűtéseket, az ún. felületfűtéseket (nagy felületű radiátor fűtés, padló-, fal-, mennyezetfűtés) lehet előnyben részesíteni. Ilyen rendszerek kialakításához nagyobb rekonstrukció alatt álló-, vagy új tervezésű épületek alkalmasak. (7/2006(V.24.TNM rendelet; NÉS)

35 Geotermikus energia komplex hasznosítása Bad-Blumau

36 Egy többcélú (energetikai, ill. balneológiai) geotermális fluidumot hasznosító „Kalina” tip. erőmű elvi kapcsolási vázlata I.

37 A magyarországi vízenergia hasznosítás lehetőségei A műszakilag hasznosítható vízerőkészlet nagyságát a korábbi felmérések kb MW és 7 TWh/év nagyágúra teszik. A vízerőkészlet hasznosításának kérdését az alábbiak jellemzik: Sem az állam, sem a tulajdonost megszemélyesítő szervezet, sem pedig a kezelési feladatokat ellátó vízügy nem döntött a tulajdonában lévő értékek hasznosításáról és nem rendelkezik tervekkel. A jogszabályok az adott szakterületet nem fedik le teljes körűen és nem alakultak ki a nemzetközi gyakorlatban szokásos koncesszió alapfeltételei. Így ahol megpróbálkoztak bármilyen kis teljesítményű vízenergia hasznosításának engedélyeztetésével akadályokba ütköztek. A jogszabályok hiányában nem védhetők azok a döntések sem, melyeket esetenként a vízügyi szervezet valamelyik perifériális egysége saját hatáskörében hoz.

38 Magyarország vízerő hasznosítási lehetőségeinek kb. háromnegyedét (70-75%) a Duna jelenti. A magyarországi Duna-szakasz jelentős része (kb. fele) közös Szlovákiával. Ezen a szakaszon a szlovák hozzájárulás nélküli vízenergia hasznosítás eleve kizárt, illetve a Bős-Nagymaros vízerőmű rendszer vitás kérdéseinek megfelelő, kétoldalúan elfogadott kompromisszummal való lezárásáig még arra sincs lehetőség, hogy Magyarország megkaphassa a több mint tíz éve üzemelő Bősi Vízerőmű termeléséből a hazánkat megillető részt. A Bősi Erőmű üzembe helyezése óta október Mrd kWh villamos energiát termelt! A Dunakanyar és a déli országhatár közötti Duna szakasz hasznosíthatóságát nem korlátozza más országok joga. Valamilyen szintű kötöttséget a Duna Bizottság terve jelent, melyben Adonynál és Fajsznál jelölték ki a hajózási szempontból szükségesnek ítélt vízlépcsők helyét. Ezek mindegyike egy-egy MW teljesítményű kiegészítő vízerőmű létesítését tenné lehetővé. A kapcsolódó infrastruktúra fejlesztési igény volumene miatt úgy ítélhető meg, hogy ilyen projekt gazdaságilag akkor válhat megvalósíthatóvá, ha az infrastruktúra fejlesztés költségeit az érintett gazdasági ágak felvállalják, vagy a projekt megfelelő gazdasági támogatásban részesül. Az adott kérdésben példa értékű lehet az, hogy Bulgária és Románia kormánya milyen eredményt ér el a bolgár-román közös Duna szakasz hasznosításának támogatásához. A magyarországi vízenergia hasznosítás lehetőségei

39 A becslések szerint a Tisza Magyarország vízerő hasznosítási lehetőségeinek kb % -át teszi ki. A Kiskörei Vízerőmű beépített teljesítményének éves kihasználása alapján ez némiképp túlzottnak ítélhető. A korábbi tervek egyrészt a vízi út paramétereinek biztosításához igazodtak, ami a Kisköre alatti szakaszon jelenleg sincs meg, másrészt pedig a Hármas Kőrös torkolata feletti vízhiányos szakasz öntözővíz ellátási gondjait próbálták enyhíteni. Gyakorlati szempontból Csongrád térségében tervezhető a vízi közlekedés és az öntözési vízkészlet gazdálkodás fejlesztését kiegészítő vízerőmű kb MW teljesítménnyel. Távlatban a Tisza felső, Tiszalök feletti szakaszán a vízi út biztosítása indokolhatja olyan létesítmény kialakítását, amit maximum MW teljesítményű vízerőmű egészíthet ki. A Dráva határszakasza Magyarország vízerő hasznosítási lehetőségeinek kb. 8% -át teszi ki. A vízerőmű létesítés kapcsán kialakult feszültségek miatt ma nem látható a közös hasznosítás előtérbe kerülésének valószínűsége. A vízerőkészlet fennmaradó részét a kisebb folyók Maros, Hernád Rába, Sajó, Kőrösök illetve a kisebb patakokon, folyókon elképzelhető törpe vízerőművek jelenthetik. Ezek megvalósításának költségszintje olyan magas, hogy még a támogatási rendszerek alkalmazása esetén sincs számottevő esély a megvalósításukra. A magyarországi vízenergia hasznosítás lehetőségei

40 A Magyarországon reálisan megvalósíthatónak ítélhető vízenergia hasznosítási lehetőségek a meglévő létesítmények kiegészítésével irányozhatók elő. A leglényegesebbek ezek közül a következők: –A szigetközi Duna-ágrendszer vízpótlására üzembe került Dunakiliti Duzzasztómű hozzávetőleg MW teljesítmény beépítését teszi lehetővé lényegében új építmény nélkül és a jelenleg átfolyó (nemzetközi egyezményben garantált mennyiségű) vízből GWh/év villamos energia nyerhető. –A Paksi Atomerőmű hűtővizének visszavezetése a Dunába 7-8 MW teljesítmény beépítését és a jelenlegi hűtővíz forgalomból kb GWh/év villamos energia visszanyerését teszi lehetővé. A Dunamenti Erőmű I. melegvíz csatornájából a vizet a Dunába visszavezető kiserőmű revitalizálása kb. 1,5 MW teljesítményt képvisel. –A Hármas Kőrösön kb éve üzemelő Békésszentandrási Duzzasztómű hozzávetőleg 4 MW teljesítmény beépítését teszi lehetővé lényegében új építmény nélkül és a jelenleg átfolyó vízből kb GWh/év villamos energia nyerhető. –Összességében a kormányzati döntés nélkül is megvalósítható és gazdasági szempontból reálisnak ítélhető kiegészítő hasznosítási lehetőségek nagyságrendileg maximum 40 MW teljesítmény beépítését és GWh/év villamos energia termelését teszik lehetővé. A magyarországi vízenergia hasznosítás jövőbeni lehetőségei

41 Magyarországi vízenergia hasznosítás. Kiskörei vízerőmű

42 A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁS ELŐNYEI Légköri kibocsátások csökkentése (pozitív externális, egészségügyi hatások) Egyéb környezetterhelések elkerülése (pl. bányászati indokú tájrombolás, hulladéktárolás) Munkahelyteremtés (közvetlenül és közvetve) Vidékfejlesztés (helyi adók, támogatások az érintett településeken) Villamos közcélú hálózatok, alállomások fejlesztéséhez történő hozzájárulás Társadalmi tudatformálás, oktatás, nevelés

43 Szélerőművek Magyarországon

44 Szélerőmű létesítési igények területi eloszlása 2009 augusztusban az E.ON szolgáltatási területén Nagyfokú koncentráltság: EED ÉNY-i területei, EDE ÉK-i területei, ETI nem jellemző A MEH által ismert igényeknél sokkal többet kell kezelni (pl.: érdeklődők) Jelentős igények: EED: 170MW üzemel, 99MW ép.alatt, 830MW terv EDE: 0,65MW üzemel, 198 MW érvényes CST, 210MW terv ETI: 0MW üzemel, 20MW érvényes CST

45 Szélerőmű park Mosonmagyaróváron

46 A szélerőművek kapacitásbővítési lehetőségei és feltételei a magyar villamosenergia-rendszerben (MAVIR tanulmány - V október 29. ) Nem a hálózati keresztmetszetek szabnak korlátot MEH-nek a kvótabővítési tender alapvető kritériumává kell tennie a szélerőműves termelés Rendszerirányító általi szabályozhatóságát A jelenleg ellenérdekelt KÁT szabályozható termelők bevonása a rendszerszintű szolgáltatások piacára. A rendszerszinten nem szabályozható, zsinór menetrend szerint termelő entitások térnyerésének visszaszorítása. A fogyasztó oldali befolyásolás eszközének (DSM) központi alkalmazása a rendszer szabályozása érdekében. Szélerőművek területileg diverzifikáltabb telepítésének támogatása A jelenlegi rendszerterhelés- és széltermelés-becslő alkalmazások pontosságának javítása Online szélerőműves termelés előrejelző rendszer megvalósítása

47 Várható szélerőmű teljesítmények 2020-ig Az előzőekben ismertetett feltételek következetes végrehajtása 2010-től lehetővé teszi akár az 1000 MW-os szcenárió megvalósítását, de hosszú távon lehetővé teheti a magyar VER-ben a szélerőműves teljesítmény további lépcsőkben történő növelését - a rendszerállapot folyamatos nyomon követése mellett. Tehát: –MAVIR Üzemi Szabályzat 2. módosítására a MEH-nek 2009.július 24-én megküldött módosítási javaslatok figyelembe vétele, –Szélelőrejelzés, energiatermelés becslés – tervezés javítása, –Aggregáló központok, zöld mérlegkörök kialakítása, –Szabályozási tartalékok felszabadítása, –Gyors szabályozásra alkalmas csúcserőművek építése. (Ajka 2X58MW Rolls-Royce gázturbinás csúcserőmű létesítése E.ON Gönyű kombinált ciklusú gázturbinás (CCGT) 400MW teljesítményű erőmű létesítése május.) 47

48 A szélerőművek rendszerbe illesztésének és a szélerőmű teljesítmények növelésének feltételei (MSZET ÁLLÁSFOGLALÁS) Kiszámítható jogszabályi környezetet ! (389/2007.(XII.23.)Korm rend. 7.§. és a 109/2007.(XII.23.)GKM rendelet 2.§. a törlése!) Operatív üzemirányítást támogató eszközök fejlesztése a MAVIR-nál. A jelenlegi rendszerterhelést és a szélerőművi villamosenergia - termelést becslő alkalmazások pontosságának javítása.Új szélerőmű parkoknál a rendszerirányítást elősegítő szabályozások kiépítése, megfelelő működtetése. Szélerőművek energiatermelés előrejelzésének javítása.Online szélerőműves energiatermelés előrejelző rendszer megvalósítása. Szélklimatológiai és szél-előrejelzési információk előállítása nagyfelbontású számszerű előrejelző modellek alkalmazásával. (OMSZ rövid távú szél- előrejelzések fejlesztése, kölcsönös együttműködés a szélerőművek üzemeltetőivel, szélmérések a szélerőművek rotor magasságaiban) A területi diverzifikáció növelése Földgáz és biogáz üzemű kiserőművek bevonása a szabályozásba KÁT-os erőművek érdekeltté tétele a szabályozásban Le-irányú tartalékok bevonása a kötelező ajánlat adás alapú rendszerbe Szabályzati illesztés (ÜSZ, KSZ)

49 49 Magyarországon tervezett kiserőmű- teljesítőképességek között

50 A hosszú távú küldetés: A megújuló energetika nem elsősorban a pillanatnyi gazdasági érdekeket fókuszálja, annál sokkalta fontosabb értékeket is közvetít: Lehetőségeket a jövő generációk számára!

51 The project is financed by European Regional Development Fund KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET ! A MÚLT ! A JÖVŐ SZÉLERŐGÉPEI A REMÉLHETŐ MÁR MA ! JÖVŐNK ! MÁR MA ! JÖVŐNK !


Letölteni ppt "The project is financed by European Regional Development Fund www.husk-cbc.eu HUSKI Magyarország-Szlovákia Kezdeményezés egy Fenntartható Együttműködési."

Hasonló előadás


Google Hirdetések