Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Biogeográfia 1. Fejl ő déstörténeti növényföldrajz A flóra kialakulása.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Biogeográfia 1. Fejl ő déstörténeti növényföldrajz A flóra kialakulása."— Előadás másolata:

1 Biogeográfia 1. Fejl ő déstörténeti növényföldrajz A flóra kialakulása

2 Biogeográfia → → ZoogeográfiaFitogeográfia Fitogeográfia / Növényföldrajz 1.Fejlődéstörténeti növényföldrajz A növényzet időbeni változása a földtörténeti múltban 2. Fiziognómiai növényföldrajz Leírja a Föld különböző területeit borító vegetációt 3. Florisztikai növényföldrajz (areálgeográfia) Hasonlóságok, különbségek, de főleg flórafejlődési viszonyok (pl. flóravándorlás) alapján a Föld flórájának hierarchikus módon történő felosztása → Mikogeográfia

3 IDŐIDŐSZAK IDŐTARTAM (millió év) ŐSKOR4600 – 4000 ELŐKOR4000 – 570 (Prekambrium) ÓKORKambrium570 – 500 (Paleozoikum) Ordovícium500 - 440 Szilur440 - 405 Devon405 - 350 Karbon350 - 285 Perm285 - 230 KÖZÉPKORTriász230 - 195 (Mezozoikum)Jura195 - 135 Kréta135 - 67

4 Fejlődéstörténeti növényföldrajz 4600 millió éve: a Föld keletkezése 3500 millió éve: az első prokarióták megjelenése 3300 millió éve: az első fotoszintetizáló szervezetek 2100 millió éve: legrégebbi algalelet (Grypania)

5 Paleozoikum: Kambrium (570-500 millió éve) Chlorophyta (zöld-) és Rhodophyta (vörösmoszatok) törzs diverzifikációja a tengerekben, más algák (Phaeophyta - Barnamoszatok) felbukkanása Paleozoikum: Ordovícium (500-440 millió éve) Szárazföldi és vízi zöld növények evolúciójának szétválása Legősibb spóraleletek Mohák és gombák megjelenése és elterjedése, az időszak végén a szárazföldön is 1. Észak-Amerika, 2. Grönland, 3. Európa, 4. Ázsia, 5. Új- Guinea, 6. Ausztrália, 7. Antarktisz, 8. Dél-Amerika, 9. Afrika, 10. India,11. Madagaszkár, 12. Arábia,

6 Paleozoikum, Szilur (440-405 millió éve) Az időszak elején a makromoszatok elérik fejlettségük csúcsát (Rhodo-, Phaeo-, Chlorophyta) Az első ősharasztok (Psilophytopsida) elhagyják a tengereket: levél nélküli, pikkelyes, villás növények: Horneophyton lignieri „Rhynia Flora” Tagjai: Cooksonia, Rhynia, Zosterophyllum

7

8 Paleozoikum, Devon (405-350 millió éve) A szárazföldek benépesedésének nagy időszaka A meleg, forró éghajlaton elterjednek az ősharasztok, kialakulnak az első társulások Az időszak végén megjelenik a ma is élő 3 harasztcsoport (Pteridophyta): Lycopodiopsida / korpafüvek (pl. Duisbergia mirabilis) Equisetopsida / zsurlók (pl. Hyenia elegans) Filicopsida / páfrányok (pl. Cladoxylon scoparium, Protopteridium germanicum) A Devon jellegzetes képviselői a magvaspáfrányok (Glossopteris), melyek a teljes Gondwana-n uralkodnak Psilotum nudum

9 Laurázsia és Gondwana összeütközik → kialakul a Pangea Karbon flóra: nedves, mocsaras erdőket alkottak a korpafüvek, zsurlók, páfrányok „Kőszénmocsarak” → a Föld szénkészletének fele ekkor képződött Paleozoikum, Karbon (350-285 millió éve) 1. Calamites (Equisetopsida) 2. Sigillaria / pecsétfa (Lycopodiopsida): 30 méter magas üstökösfák 3. Lepidodendron / pikkelyfa (Lycopodiopsida) 4. Cordaites / nyitvatermő ősfa (Cordaitales)

10

11

12 Az egységes Pangeán klimatikus különbségek hatására flórabirodalmak alakulnak ki: É: Angara (1) DK: „Délkelet-Ázsia” (Cathay) (2) Közép: Euramerikai (3) D: Gondwana (4) 1 23 4

13 Paleozoikum, Perm (285-230 millió éve) Forró, száraz klíma: a burjánzó karbon mocsárerdők visszaszorulnak Nyitvatermők uralomra jutása: ritkás erdőket alkotnak a Cycadopsida (szágópálmák), Coniferopsida (fenyők), Ginkgopsida (páfrányfenyők) képviselői Voltzia heterophylla (Coniferopsida, Voltziaceae)

14 Perm-Triász határán: „Great Dying” („Nagy Kihalás”) a növényvilág képviselőinek 50%-a eltűnik, oka elsősorban taxonómiai (megőrződés hiánya) Sivatagos, száraz-meleg klíma → „erdős-sztyepp” növényzet Gombák robbanásszerű elterjedése (lebontás) A Föld képe a késő perm idején (250 m.é.)

15 Mezozoikum, Triász (230-195 millió éve) Új Coniferopsida-csoportok Cheirolepidaceae Araucariaceae (araukáriafélék) Cupressaceae (ciprusfélék) Taxodiaceae (mocsárciprusfélék) Protopinaceae Pinaceae (fenyőfélék) Páfrányok és tobozos nyitvatermők sokfélesége

16 Nyitvatermők: Bennettites-félék (régen kihaltak) A Mezozoikumban (felső Triász és alsó Kréta között ) élt növények, melyek a nyitvatermőkhöz tartoztak, s a cikászok egyik csoportját képezték.

17 Mezozoikum, Jura (195-135 millió éve) A permokarbon glacialis idején szétvált növényfejlődési irányvonalak egyesülnek, a tartósan enyhe és kiegyenlített éghajlat következtében flóra- keveredés lép fel → kozmopolita elterjedés Virágporleletek először utalnak zárvatermőkre (Magnoliidae)

18 Dél: Gondwana (Dél-Ameika, Afrika, Ausztrália, Antarktisz) Gondwana-ausztráliai flórabirodalom, jellemző növényei a Glossopteris-félék Megkezdődik a Pangea széttöredezése Észak: Laurázsia (Észak-Amerika és Eurázsia) Euramerikai és szibériai flórabirodalom: flórájában dominánsak a tűlevelűek Mezozoikum, Jura (195-135 millió éve)

19 Mezozoikum, Kréta (135-67 millió éve) Megindul a zárvatermők robbanásszerű fejlődése, első képviselőik: Salicales (fűzvirágúak), Magnoliales (liliomfa-virágúak), Annonaceae (annónafélék) stb. A nedves, szárazra került síkságokon új élőhelytípusként rétek jelennek meg: Poaceae (pázsitfűfélék), Cyperaceae (palkafélék), Juncaceae (szittyófélék) A sekély belvizeket vízinövények népesítik be: Najadaceae (tüskéshínárfélék), Alismataceae (hídőrfélék), Potamogetonaceae (békaszőlőfélék) Koevolucionális fejlődés: rovarok és zárvatermők A Pangaea szétesik a mai kontinensekre, beltengerek nyomulnak be (Tethys) Lassú lehűlés, megváltozó flóra: trópusi és mérsékelt övi erdők Közép-Eur.: neokom-, wealden-flóra, döntően még nyitvatermőkkel, pl. Williamsonia, Spenolepis, Nathorstinia

20 Kainozoikum: Harmadidőszak (tercier, 67 - 2,5 millió éve) 1. Paleocén (67-58 m. é.) A Tethys összehúzódik, az Alpok kiemelkedik. A Gondwana tovább töredezik. Kiteljesedik, majd éghajlati övek szerint átalakul a középidő végi flóra. 2. Eocén (58-37 m. é.) Ismét melegedő éghajlat → trópusi, szubtrópusi vegetáció a Föld nagy részén Európa: gazdag trópusi esőerdők: Taxodiaceae, Palmae (pálmafélék), Sequioa (mammutfenyő) A Föld képe a korai eocénben ~ 55 millió éve: 1.Mérsékelt övi lombhullató erdők (arktotercier flóra) 2. Babérlombú erdők 3. Trópusi esőerdők

21 3. Oligocén (37-24 m. é.) Kettős flórakép: Fokozatos enyhe lehűlés hatására a mérsékelt övi elemek aránya növekszik, az időszak végére eléri a trópusiak mennyiségét 4. Miocén (24 - 5,5 millió év között) Még mindig a mainál jelentősen melegebb éghajlat → szubtrópusi növényzet Grönlandon. Egyes zárvatermő-csoportok egyöntetű megjelenést vesznek fel, megindul a ma is elterjedt rokonságok, valamint növénytársulások differenciálódása. 5. Pliocén (5,5 - 2,5 millió év között) Általános flóraelszegényedés. Közép-Európából eltűnnek a pálmák, Dél-Európa flóraképe hasonló a maihoz. A Kárpát-medencét a Pannon-beltó tölti ki.

22 Kainozoikum: Negyedidőszak (2,5 m. évtől a jelen korig) 1. Pleisztocén (2,5 millió évtől 10 ezer évvel ezelőttig) Európában fokozatosan kialakul a szárazulatok és tengerek megoszlásának mai képe. Erősödik a hegységek lepusztulása és a belső medencék feltöltődése. A mállási folyamat eredményeként kialakul a mai természetes és mesterséges vegetációt hordozó termőföld. A periodikusan ismétlődő erős hőmérsékleti ingadozások hatására általában szegényedett a flóra. A glaciálisok - interglaciálisok alatti észak - déli „vándorutat” egyre kevesebb faj tette meg, az elterjedési területek összezsugorodtak, a széleken refúgiumok jöttek létre.

23 A szárazföldi jégtakaró kiterjedése és az állandóan fagyott talaj déli határa Európában az utolsó eljegesedés hidegmaximuma alatt

24 Jelenkor – Holocén (10 ezer évtől máig) Növénytermesztés- majd nemesítés kezdetei. Erdőirtások, a művelt területek arányának fokozatos növekedése a természetes flóra rovására. Első, emberi hatásnak betudható kihalások. Esőerdők területének csökkenése. Feltehetően sok, sohasem leírt faj örökre eltűnik.

25 Posztglaciális (kezdete kb. 8500 évvel i. e.) IV. Preboreális (i. e. 8500-7000) fenyő-nyír V. Boreális (i. e. 7000-5500) mogyoró VI. Atlantikus (i. e. 5500-2500) vegyes tölgyes VII. Szubboreális (i. e. 2500-800) tölgyes-bükkös VIII. Szubatlanti (i. e. 800-i. sz. 100) bükk IX. Legújabb kor (i. sz. 100-tól máig) erdőhasználat A Kárpát-medence jelenlegi flórájának kialakulása az utolsó eljegesedés vége óta


Letölteni ppt "Biogeográfia 1. Fejl ő déstörténeti növényföldrajz A flóra kialakulása."

Hasonló előadás


Google Hirdetések