Biogeográfia 2. A Föld flórájának megoszlása és felosztása

Az előadások a következő témára: "Biogeográfia 2. A Föld flórájának megoszlása és felosztása"— Előadás másolata:

1 Biogeográfia 2. A Föld flórájának megoszlása és felosztása
A Kárpát-medence flórájának felosztása

2 1. A Föld flórájának felosztása Hasonlóságok, különbségek, de főleg flórafejlődési viszonyok (flóravándorlás!) alapján a Föld flóráját az alábbi hierarchikus módon oszthatjuk fel. Good, R The Geography of Flowering Plants.

3 1.1. Újvilági trópusi flórabirodalom (Neotropis)
Ide tartozik: 1. Közép- és Dél-Amerika trópusi területei 2. Pampák meleg-mérsékelt övi területei (flórafejlődési hasonlóságok alapján) Jellegzetes növények: Cactaceae (kaktuszfélék): Gymnocalycium, Rebutia, Lobivia Agavaceae (agavéfélék): Agave, Yucca Solanaceae (burgonyafélék): Solanum, Datura Bromeliaceae (ananászfélék): Tillandsia usneoides (epifiton) Trópusi esőerdők óriásfái: Meliaceae (mahagónifélék): Swietenia (mahagóni), Cecropia Moraceae (eperfafélék): Hevea (kaucsukfa)

4 Cactaceae (Kaktuszfélék) Opuntia (oszlopk.) Gymnocalycium Astrophytum

5 Fuchsia (fukszia, Onagraceae)
110 faj, néhány kivételével Dél-Amerika trópusi területein Solanum (Solanaceae) Több mint 1500 fajuk nagy része Dél-Amerikában honos Solanum tuberosum (burgonya) (Dél-Peru) Solanum lycopersicum (paradicsom) (Peru)

6 1.2. Óvilági trópusi flórabirodalom (Palaeotropis)
Ide tartozik: Afrika és Ázsia trópusi és szubtrópusi területei (Leggazdagabb a flóra Madagaszkáron és az Indonéz szigetvilágban) Óceánia szigetvilága sok bennszülött faj (pl. Újkaledónia)

7 A Palaeotropis jellegzetes növényei
Afrikai trópusi esőerdők óriásfái: Meliaceae (mahagónifélék): Entandophragma, Khaya Mimosaceae (mimózafélék): Newtonia Euphorbiaceae (kutyatejfélék): Macaranga Ázsiai trópusi esőerdők óriásfái: Dipterocarpaceae (dipterokarpuszfélék) Anacardiaceae (szömörcefélék) Dilleniaceae (dilléniafélék) Egyéb növénycsoportok: Araliaceae (borostyánfélék) Moraceae (eperfafélék): több mint 1000 Ficus faj Balsaminaceae (nebáncsvirágfélék): sok Impatiens (nebáncsvirág) faj Epifitonok: Loranthaceae (fagyöngyfélék): kb. 500 faj Asclepiadaceae (selyemkórófélék) Rubiaceae (buzérfélék)

8 Új-Kaledónia: biodiverzitási „forró pont” 3250 faj 76 % endemikus

9 Dipterocarpaceae (Dipterokarpuszfélék)
kb. 50 faj Ázsia tropikus vidékein törzsükből gyantát, balzsamot nyernek ki

10 Moraceae (eperfafélék) kb. 850 Ficus faj fontos gyümölcsök
fája értékes Piperaceae (borsfélék) Piper (bors): 2000 trópusi faj sok fűszer- és gyógynövény Ficus benghalensis („Banyan tree”) – India nemzeti fája Piper nigrum (fekete bors)

11 1.3. Ausztráliai flórabirodalom (Australis)
Ide tartozik: Ausztrália a környező szigetekkel Flóra: edényes növényfaj: 86% endemikus , 11% betelepített Evolúciós bélyeg: csak örökzöld növények fordulnak elő Eredet: kréta kori Gondwanai esőerdők (pl. Nothofagus, páfrányok) Európai hódítók megjelenése óta 61 faj pusztult ki Jellegzetes növények: Araucariaceae (araukáriafélék): Agathis sp. Myrtaceae (mirtuszfélék): Eucalyptus spp. (több mint 700 faj), Casuarina, Callistemon spp. Proteaceae (próteafélék): sok bennszülött faj, pl. Banksia, Hakea spp.

12 Agathis philippinensis
Tasmániai „Gondwana” esőerdő The distribution of Agathis

13 Eucalyptus terticornis Eucalyptus regnans 80 méteres óriásfa
Eucalyptus tetragona

14 Solanaceae (burgonyafélék) Malvaceae (mályvafélék)
A kaktuszok, pozsgások helyett az arid területeket szklerofil cserjék népesítik be, elsősorban: Solanaceae (burgonyafélék) Malvaceae (mályvafélék) Polygonaceae (keserűfűf.) Ptilotus exaltatus (Amaranthaceae) Homalocalyx polyandrus (Myrtaceae) Solanum quadriloculatum Ptilotus yellabinna (Amaranthaceae)

15 1.4. Fokföldi flórabirodalom (Capensis)
Ide tartozik: Dél-Afrika mediterrán klímájú délnyugati része A legkisebb flórabirodalom, területe km2 (a Föld 0.04%-a) Az afrikai Paleotropis-tól sivatagok (Namíb-, Kalahári) választják el Flóra: 8600 faj (a Föld 3-4%-a), ebből 5800 (68%) endemikus ! Jellegzetes növények: Geraniaceae (gólyaorrfélék): Pelargonium (muskátli) fajok Ericaceae (hangafélék): kb. 765 faj Aizoaceae (kristályvirágfélék): pozsgás sivatagi növények Asteraceae (fészkesek): faj: Senecio (aggófű), Gerbera, Gazania Asphodelaceae (genyőtefélék): Kniphofia Asparagaceae (spárgafélék): Asparagus Iridaceae (nősziromfélék): 624 faj: Freesia Proteaceae (próteafélék): Protea A fás szárúak száma igen csekély

16 A legfajgzadagabb növénycsaládok és nemzetségek A Fokföldi flórabirodalomban

17 „Karoo”: félsivatag Dél-Afrikában
Endemikus pozsgás nemzetségek egész sora Haworthia, Lithops, Faucaria Klasszikus földrajzi álvikarizmus: pozsgások - kaktuszok

18 Protea cynaroides Leucospermum cuneiforme Adromischus cristatus

19 Stapelia sp.

20 1.4. Északi mérsékelt övi flórabirodalom (Holarktis)
Ide tartoznak: Északi félgömb trópusokon és szubtrópusokon kívüli területei a sarkvidékig: 1. Észak-Amerika (USA déli államaitól északra) 2. Európa 3. Ázsia (Elő-Ázsiától, Himalájától, Dél-Kínától, Japántól) Jellegzetes növények: Mérsékelt övi lombhullató fák és cserjék (Acer, Betula, Carpinus, Corylus, Fagus, Quercus, Tilia) Valódi fenyőfélék (Abietaceae) A Holarktiszra jellemző fajgazdagabb növénycsaládok: Ernyősök (Apiaceae) Boglárkafélék (Ranunculaceae) Békabuzogányfélék (Sparganiaceae)

21 Eurázsia és Észak-Amerika flórája között szembetűnő a rokonság:
a két kontinens csak a Harmadkorban vált szét északi féltekén egységes arktotercier flóra fejlődött ki → a fontosabb fás nemzetségek mindkét kontinensen előfordulnak → sok faj a 2 kontinens boreális övében elterjedt (cirkumpoláris area) Acer (juhar) Közép-Európa: 5 faj Észak-Amerika: 7 faj Ulmus (szil) Közép-Európa: 3 faj Észak-Amerika: 3 faj

22 Betulaceae (nyírfélék): 2 nemzetség: Betula (nyír) és Alnus (éger)
Fagaceae (bükkfélék): 9 nemzetség, 900 faj, többsége a Holarktis területén elterjedt Quercus (tölgy), Fagus (bükk), Castanea (szelídgesztenye) Betulaceae (nyírfélék): 2 nemzetség: Betula (nyír) és Alnus (éger) Közvetlen rokon család: Corylaceae (mogyorófélék): Corylus (mogyoró), Carpinus (gyertyán)

23 Brassicaceae (keresztesvirágúak):
Rosaceae (rózsafélék): Geum, Rosa, Potentilla ill. gyümölcsfák: Pyrus, Malus, Prunus, Amygdalus, Cerasus stb. Brassicaceae (keresztesvirágúak): Sisymbrium, Capsella, Dentaria, Camelina, Brassica, stb. Caryophyllaceae (szegfűfélék): Dianthus, Stellaria, Lychnis, Saponaria, Gypsophila stb.

24 Apiaceae (ernyősök) közel 3000 fajuk jellemzően az északi mérsékelt övben honos sok fűszer- és gyógynövény (pl. Carum - kömény, Anethum - kapor) fajgazdag nemzetségek: Seseli (gurgolya), Peucedanum (kocsord) Ranunculaceae (boglárkafélék) 1700 fajuk többségében lágyszárú évelő (sok a geofiton) dekoratív kerti dísznövények (pl. Clematis, Anemone, Pulsatilla) fajgazdag nemzetségek: Ranunculus (600 faj), Delphinium (365 faj)

25 Vízállások, mocsarak, nedves rétek egyszikű növényei
Cyperaceae (palkafélék): Carex (sás), Cyperus (palka) Juncaceae (szittyófélék): Juncus (szittyó), Luzula (perjeszittyó)

26 1.6. Antarktikus flórabirodalom (Holantarktis)
Ide tartoznak: 1. Déli-sarkvidék (csak a Graham-földön van gyér növényzet) 2. Déli-félgömb mérsékelt övi és szubtrópusi területei (egykor összefüggtek) - Új-Zéland a környező szigetekkel - Dél-Chile (Valvídia, Tűzföld) - Atlanti- és Csendes-óceán déli részének apró szigetei Jellegzetes növények: Cyatheaceae (páfrányfafélék): Dicksonia antarctica Araucariaceae (araukáriafélék): Araucaria Fagaceae (bükkfélék): Nothofagus spp. (délibükk) Onagraceae (ligetszépefélék): Fuchsia spp. Dracaenaceae (sárkányfafélék): Phormium tenax

27 Nothofagus (délibükk, Nothofagaceae)
35 faja a déli féltekén él örökzöld vagy lombhullató, erdőalkotó fák, ritkábban cserjék Nothofagus antarktica (chilei délibükk) (Chile) Nohofagus menziesii (Új-Zéland)

28 Araucaria (araukária, Araucariaceae)
a földtörténeti középkorból (Mezozoikum) származó „élő kövület” Araucaria araucana: 40 méter magasságot is elérő örökzöld fa, Chile nemzeti fája

29 Európa florisztikai felosztása
Északi mérsékelt övi flórabirodalom (Holarktis) Cirkumboreális flórarégió /Kanada, Alaszka, Európa, Oroszország, Anatólia/ Endemikus nemzetségek: pl. Astrantia (völgycsillag), Soldanella (harangrojt), Pulmonaria (tüdőfű) Astrantia major (nagy völgycsillag) Soldanella alpina (havasi harangrojt)

30 Cirkumboreális flórarégió Közép-európai flóraterület
Endemikus nemzetségek pl. Hladnikia, Rhizobotrya, Berardia Hacquetia epipactis (dundi)

31 Magyarország florisztikai környezete és flórájának felosztása

32 A Kárpát-medence florisztikai felosztása
Pannonicum flóratartomány Flóravidékek: Eupannonicum (Alföld és Kisalföld) 2. Matricum (Északi-khg.) 3. Bakonyicum (Dunántúli-khg.) 4. Praeilliricum (Dél-Dunántúl) 5. Praenoricum (Nyugat-Dunántúl) 2 1 3 5 1 4

33 1. Eupannonicum Alföld és Kisalföld: 7 flórajárás. Kontinentális, síksági fajok (homoki, sziki növényzet) 2. Matricum Északi-khg.: 5 flórajárás. Kárpáti és pannon fajok keveredése 3. Bakonyicum Dunántúli-khg.: 4 flórajárás. Kifejezett szubmediterrán hatás, kelet-alpesi, balkáni fajok 4. Praeilliricum Dél-Dunántúl: 4 flórajárás. Szubmediterrán, atlanti és balkáni elemek keveredése 5. Praenoricum (Nyugat-Dunántúl) Fenyőelegyes erdők, dealpin fajok

34 Északi mérsékelt övi flórabirodalom (Holarktis)
Cirkumboreális flórarégió Közép-európai flóraterület Pannonicum flóratartomány Praenoricum flóravidék Lajtaicum flórajárás (Soproni-medence, Fertőmelléki-dombsor) Alpicum flóratartomány Noricum (kelet-alpi) flóravidék Ceticum flórajárás (Soproni-hegység)

35 Közép-dunai flóraválasztó
A Börzsöny területét átszelő kelet-nyugati florisztikai-növényföldrajzi határvonal, melyet a -2°C-os januári izoterma határoz meg. Tőle keletre: hideg-mérsékelt klímaöv, kontinentális-kárpáti fajok nyugatra: meleg-mérsékelt klímaöv, szubmediterrán fajok Ez a vonal választja el a Matricum flóravidéket a Bakonyicum flóravidéktől. Az ún. dolomitjelenséggel együtt Zólyomi Bálint írta le 1942-ben

36 Európa életföldrajzi régiói
Pannon életföldrajzi (biogeográfiai) régió

37 Az életföldrajzi övezetesség Európában
Északi tajga Tajga Lombelegyes déli tajga Lombos tűlevelű elegyes tajga Kontinentális lomberdők Pannon / pontusi erdőssztyepp

38 Az életföldrajzi övezetesség Európa délkeleti részén