Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Tanulás és szabadidőszervezés

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Tanulás és szabadidőszervezés"— Előadás másolata:

1 Tanulás és szabadidőszervezés
Örömmel tanulni

2 Örömmel tanulni Az iskola nem az egyedüli hely, ahol az örömmel végzett tanulást megtapasztalhatja a gyermek, A tanulás élethosszig tart, Megalapozása kisgyermekkorban történik, a későbbi érdeklődés, kedv, késztetettség innét indul (sikerek, kudarcok, megerősítés)

3 A gyerekek szeretnek tanulni
Nincs olyan, aki nem szeret utánozni, A kis gyermek született tanuló, Tudásvágy, és öröm jellemzi őket, A szülő feladata: hagyja érvényesülni gyermekét, (ne tiltson, ne javítgasson folyamatosan, sokat beszéljen gyermekéhez) Lehetőséget teremtsen: természet, zene, mozgás, színek - a világ megismerése.

4 Ha hagysz - tanulok Mária Montessori:
„ Segíts, hogy magam végezhessem!” A gyermek ösztönösen azzal foglalkozik, amire a szellemi és testi fejlődéséhez szüksége van. (anyanyelv tanulása, mozgás finomodása, a kéz ügyesedése)

5 A tanulás kiindulópontjai
A beszédkészség és a beszédértés az alapja szinte minden ismeretnek: a tanulásnak is. A különböző ismeretek a gyermekek tudatában nem külön-külön, hanem egyben jelennek meg. (pl.: term.tud-s ismereteket nap, mint nap fedeznek fel - a logikus gondolkodásnak nem csupán a száraz számokhoz van köze)

6 Az iskolás kori tanulás attól függ, hogy
A gyermek mennyire találta meg helyét és szerepét az új környezetben. Van-e a gyermeknek stabil viselkedési repertoárja, biztos mintái - példakövetése. Tud-e kapcsolatot tartani, kialakítani a többiekkel. (felnőtt és gyermekek is) Képes-e kompromisszumot kötni. (pl: várni)

7 Az iskolás kori tanulás attól függ, hogy
Tud-e normákhoz, szabályokhoz igazodni. (amit általában a felnőttek állítanak) Eredmény akkor lesz, ha: a gyermeknek sikerélménye lesz és olyan feladatokat kap, amivel megbirkózni képes. Ehhez azonban szükséges a szülői háttér. E nélkül tanulásról (spontán és szervezett) nem beszélhetünk.

8 A házi feladat retteg és felsóhajt,
Gyermek szemszögéből: úgy érzi sokat követelnek/várnak el tőle, de szeretne önálló lenni, egyedül megbirkózni a feladattal a segítség alatt a szülő gyakran ingerült Szülő szemszögéből: retteg és felsóhajt, bizonytalanok abban: nekik kell-e segíteni (mérték) bízni akar gyermekében, hogy önálló a segítség megterhelő, időt, energiát vesz el,

9 A házi feladat Szülő feladata:
a megfelelő körülmények biztosítása (hely, légkör, a hatékony módszer megtalálása, segítése (eszközök, tárgyak, példák) Gyermek feladata: időbeosztás (szülői mintára) összpontosított figyelemre törekvés kedv, érzelmek „feltárása” -

10 Korrepetálás, különóra? Mire ügyeljen a szülő?
Mielőtt korrepetálást kezdene a gyermek, vizsgálják meg mi lehet az iskolai problémák oka: -eddig nem felfedezett látás vagy hallásgyengeség, -olyan gyerek mellett ül, aki eltereli a figyelmét, -túl nagy a szabadidő iránti vágyakozása - így stresszeli a feladat

11 A szervezett tanulás színtere: az iskola
A magyar iskolákra egyaránt jellemző a pluralitás és a decentralizáltság is. Az iskola belső világa nehezen körülírható Az iskola: a közoktatási rendszer része, funkcionáló szervezeti egység, társas erőtér, a diákok életútjának alapvető befolyásoló színhelye/tere.

12 Mit jelent a társas erőtér?
Az intézmény ethoszát (erkölcsi érték), A tantervet, helyi nevelési tervet, A környezet (társadalom) elvárásait, Az iskola, mint szervezet működését, A tantestület klímáját, a tanárok-diákok viszonyát, A tanulók közötti kapcsolatokat.

13 Miként hat a tanár és diák kapcsolat a tanulásra
A tanár és a diák is magában hordozza addigi egyéni élettapasztalatait, személyes problémáit, ambícióit, sikereit és kudarcait. A világ és társadalomszintű változások befolyásolják a kettejük közötti viszonyt  ez hat a tanulók egymás közötti kapcsolataira is.

14 A diák és a tanár A diákok és a felnőttvilágot reprezentáló pedagógusok között a szorosan vett tananyagon és az iskola konkrét ügyein kívüli problémákról alig esik szó. tehát: az iskola, mint a tanulás szervett színhelye nem jelent valódi életvilágot a diákok számára. (ifjúsági kultúra - kulturális szakadék nehezíti a kommunikációt, csökkenti az együttműködést)

15 Helyzetkép Nő a távolság a pedagógusok és a tanulók szociokulturális jellegzetességei között, ami konfliktusokat gerjeszt,  aminek jelenléte kihat a tanulói kudarcokra.  Tehát a tanulás gátolt! Ahhoz, hogy eredményt mutathassunk fel a szülői támogatásnak kell jól szervezettnek, stabilnak lenni!

16 Diákjogok érvényesülése
A gyermekek sajátos státusszal rendelkező egyének, akik számára a jogszabályok azért biztosítanak különleges jogokat, mert életkorukból adódóan nem képesek megvédeni magukat a jogsértésekkel szemben. (demokratikus működés, diákönkormányzatok, partnerség)

17 Diákjogok érvényesülése
A tanulók jogai csak abban az esetben tudnak érvényesülni, ha: a pedagógusok, a tanulók, a szülők és a fenntartók közösen dolgozzák ki a konfliktuskezelés technikáit, megteremtik az eljárási módokat és fórumokat a jogok érvényesülésére. (oktatási jogok biztosa: egyéni és hivatali indítványok)

18 Jellemző jogorvoslatkérések
Tanórai mulasztás: óráról való késés, felszerelés hiánya Fegyelmi ügyek Tanulók kötelező óraszámai: napi, heti maximumok A tanulók értékelése, minősítése Konfliktusok

19 A tanulás alapja a mentálhigiénés állapot - Diákok
Jelentősen befolyásolja az iskola és a pedagógusok lelkiállapota (követelmény, terhelés) A külső szabályzók: felvételi követelmények, szülők elvárásai - hatásai: nem egyedül a tanulókon múlik, mégis kulcsszerepe van: a fáradásban, a helytelen napirendben, a teljesítményzavarokban.

20 A tanulás alapja a mentálhigiénés állapot - Diákok
Kitüntetett szerepe van az osztálytársaknak (serdülőkor) a tanulócsoportok tagjai közötti kohézió napjainkban csökken (gyakori osztályváltás, tanórán kívüli együttlét csökkenése, számos iskolai és iskolán kívüli elfoglaltság.

21 A tanulás alapja a mentálhigiénés állapot - Tanárok
Összetétel-változás Között (elnőiesedés, átlagéletkor növekedés, egyéb) kiégés (oka lehet: erőfeszítések sikere késleltetett, anyagi-erkölcsi elismerés hiánya) az értékelés az „egyforma elbánás” elvére épül, nehéz az egyéni különbségeket étékelni

22 A tanulás alapja a mentálhigiénés állapot - Tanárok
A pedagógusok kiábrándultak (célok épp úgy nincsenek, mint saját munka iránti kedv) A tantestületekre a széthúzás a „saját dologra való koncentrálás” jellemző kooperációs hajlandóság csökken teljesítményorientáltság nő emberi kapcsolatok minőségi romlása jellemző

23 A tanulás alapja a mentálhigiénés állapot - Szülők
Nincs nevelési koncepció - ha van is, nem biztos, hogy a szülők között egység van Az iskolai tananyag változása nehézzé tette a szülői segítséget (szervezés, segítők, esetleg közöny a szégyen és félelem miatt) rohanó munka, kevés idő a családi életre betegségek

24 Szocializáció, tanítás és tanulás
A tanulók érdeklődésüknek és képességeiknek megfelelően tanórán túl különórákon és különféle szabadidős tevékenységeken vesznek részt. Ezen tevékenységek összességében hatnak: személyiségükre, ezen belül: lelki egészségükre, teljesítményeikre.

25 Szocializáció, tanítás és tanulás
„Munkaidejük” jelentős részét a tanítási órákon kívüli tevékenységek alkotják. 1. A tanulók iskolai és iskolán kívüli kötött tevékenységei 2. A szabadidő eltöltése

26 1. A tanulók iskolai és iskolán kívüli kötött tevékenységei

27 1. A tanulók iskolai és iskolán kívüli kötött tevékenységei
Sok a kötött idő (utazás az iskola és az otthon között, tanítási óra, felkészülés, tanítási órán kívüli elfoglaltság) Pl: 8. osztályosok 46%-nál ez heti 45 óra Érdekesség: a szakiskolások, akiknek viszonylag sok szabadideje van - legkevésbé aktívak a tanítási órán kívüli tevékenységek terén

28 1. A tanulók iskolai és iskolán kívüli kötött tevékenységei
Az iskolarendszerben való továbbhaladás sikerességét nagyban befolyásolja, hogy a tanulónak a kötelező tanórákon kívül van-e lehetősége: ideje, pénze, kedve, hogy különböző különórákon fejlessze képességeit. ”árnyékiskola-rendszer” Egyenlőtlenségek: családok különböző jövedelmi helyzete, kulturális tőkéje, lakóhelye

29 1. A tanulók iskolai és iskolán kívüli kötött tevékenységei

30 1. A tanulók iskolai és iskolán kívüli kötött tevékenységei
A tanulók elfoglaltságai, tanítási órán kívüli tanulási lehetőségei településenként különbözőek (főváros 13%, falu 31% nagyobb város 28%, kisebb város 21%) Jobb tanulók - szakkörök, gyengébb tanulók - korrepetálások Nagy az elmaradás a személyiségfejlesztő foglalkozásokon való részvételt illetően!

31 1. A tanulók iskolai és iskolán kívüli kötött tevékenységei - célok
Egészséges életmódra nevelés: sport egyéni egészségmegőrző technikák társas élet életmódtervezés tanácsadás ötletek, új lehetőségek kipróbálása

32 2. A szabadidő eltöltése Nehezen választható szét a két időkeret (munka és szabadidő) Az ember azt éli át/meg örömszerző tevékenységnek, ami: felkelti érdeklődését javítja általános mentálhigiénés állapotát ami számára nem túl kötött.

33 2. A szabadidő eltöltése - a kulturális fogyasztás
90 % tévénézés: magyarok: napi 235 perc a fiatalok akkor is a tv. Előtt ülnek, ha tanulnak 14 évesek 81%-a napi: 121 perc Tv-t néz 17 évesek 61%-a napi Tv-fogyasztó 10 % egyéb: olvasás, testedzés, barátokkal való együttlét stb. a fiatalok nem mondanak le tv miatt egyéb programot (1/3- naponta levegőzik, 1/4- naponta barátjához is megy)

34 2. A szabadidő eltöltése - a fiatalok szervezeti aktivitása
Az egyesülési törvény 1989-es megalkotását követően nagy lendülettel alakultak különböző tartalmú, minőségű, létszámú szervezetek, egyesületek. A taglétszám 50-60%-a fiatal. (diáksportkörök, tánccsoportok stb.)

35 A tanulás szervezése Igény - a tanulási folyamat legyen
tanulás- és tanulóközpontú:  ami: célirányos konstruktív önszabályzó társas szituatív folyamatok összessége

36 A tanulás szervezése A folyamat akkor lesz eredményes, ha a tanulás:
egyénre szabott, valamint minden tanuló számára optimális fejlődést támogató tanulási környezetben zajlik. (a magyarországi iskolarendszer szelektáláson alapul)

37 A tanulás szervezése - problémák
Növekedett a roma népesség száma az iskolákban robbanásszerű volt a középiskolák expanziója (terjeszkedés, kiterjedés) háttérbe szorult a gyakorlatorientáltság csökkent a tanulói motiváltság nőtt a magatartási és tanulmányi problémákkal küzdők aránya

38 A tanulás szervezése - problémák
A tanulók nagy részénél negatív érzések alakultak ki az iskolával és a tanulással, egyes tantárgyakkal szemben a kezelésre az intézmények, a pedagógusok nincsenek felkészülve: nincs program nincs tanulásszervezési eljárás, kedv, ötlet, (pedagógiai programok)

39 A tanulás szervezése - megoldások
Modern tanulásszervezési módok: informatikai eszközök alkalmazása erdei iskolák modul formában való oktatás projekt módszer, epochális (epocha = időszak, korszak) egyéni tanulási utak


Letölteni ppt "Tanulás és szabadidőszervezés"

Hasonló előadás


Google Hirdetések