Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Gyógynövényismeret 1. „A természet kegyelmét ontja bőven: A fűben, a virágban és a kőben. Ó, nincs a földön oly silány anyag, Mely így vagy úgy ne szolgálná.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Gyógynövényismeret 1. „A természet kegyelmét ontja bőven: A fűben, a virágban és a kőben. Ó, nincs a földön oly silány anyag, Mely így vagy úgy ne szolgálná."— Előadás másolata:

1 Gyógynövényismeret 1. „A természet kegyelmét ontja bőven: A fűben, a virágban és a kőben. Ó, nincs a földön oly silány anyag, Mely így vagy úgy ne szolgálná javad; De nincs oly jó, melyben ne volna vész, Ha balga módra véle visszaélsz!” „E kis virágszál gyenge levele Méreggel és balzsammal van tele. Szagold: szived gyönyörtől ittasul; Ízleld: szemedre örök éj borul.” (Shakespeare: Rómeó és Júlia fordította: Mészöly Dezső)

2 A népi gyógyászat kezdetei Kína: Sen Nang kínai császár (i.e. 3400): Kína első gyógynövénykönyve 237 növényt tartalmaz India: Punarvasu Atreya (i.e. 1200): India első orvosi iskolájának megalapítója, tanítványa: Jivaka ajurvédikus orvoslás → ayur (élet) veda (tudás) Rig Véda (i.e. 4500): 67 gyógynövény, szemműtétek Egyiptom: Ebers-féle papírusztekercsek (i.e. 1500): egyiptomi gyógyászat 1000 évét foglalja össze 876 gyógykészítményt sorol fel a ma használt gyógynövények 1/3-a szerepel benne → hagyma

3 A népi gyógyászat kezdetei Európa: Dioszkoridész (i.e. 40) görög orvos: De Materia Medica: 600 gyógynövény, 1500 éven át hivatkozási alap Híres ókori orvosok: Hippokratész, Dioklész, Theophrasztosz, Plinius, Galenus Gyógyítók és bérgyilkosok virágkora Amerika: indián orvoslás, Samuel Thompson ( ) herbalista

4 Európa Nagy Károly német-római császár birodalmának kolostoraiban „orvosi kertek” létesítését rendelte el, a gyógynövényeket a „szakácsok és orvosok barátainak” nevezte. Bingeni Szent Hildegárd ( ) a Rupersburg zárda apáca főnökasszonya látomásában Istentől parancsot kapott a betegek gyógyítására és gyógyító receptjeinek összeállítására: Hildegard’s Medicine

5 Európa Az 1300-as évek után a népi gyógyítók megítélése megváltozott → boszorkányüldözés 1450 után a könyvnyomtatás feltalálásával megszaporodott a füveskönyvek száma Paracelsus ( ): orvos-gyógyszerész-teológus „Minden dolog mérgező, és semmi sincs méreg nélkül. Csak a dózison múlik, hogy méreg-e vagy sem.” Az orvoslás négy alappillére: filozófia, asztrológia, alkímia, az orvos jelleme Nicholas Culpeper: Complete Herbal and English Physician 1652, orvosi szakkönyveket latinról angolra fordított

6 „Hazai gyökerek” Lencsés György ( ): Ars Medica – Egész orvosságról való könyv, valószínűleg a Herbárium előtt látott napvilágot, a gyógynövényeket gyógyhatásuk szerint csoportosítja Melius Juhász Péter: Herbárium (1578) 2000 magyar növénynevet tartalmaz, az első magyar füveskönyvnek tartják Beythe András: Füves könüv (1595), főleg fordítás, irodalmi feldolgozás Lippai János: Posoni kert ( ): a hazai kertészeti irodalom első kézikönyve

7 Csapó József: Új füves és virágos magyar kert (1775): 417 gyógynövényről tesz említést Veszelszki Antal (1798): „A ‘növény-plánták’ országából való erdei és mezei gyűjtemény, vagy – is fa és fűszeres könyv, mellyben azoknak deák, magyar, német, franz, tseh és oláh neveit, külső, belső, és köz hasznaikkal egyetemben Máthiolusból ‘s más több Fa-, és Füvész-Írókból a köz-rendü Hazafiak’ kedvekért szálanként egybe-szedettek” című több mint 500 oldalas műve, 500-nál is több fajt ír le. Diószegi Sámuel – Fazekas Mihály: Magyar Füvész Könyv (1807): Linné rendszerét követve a fajok kettős nevezéktannal szerepelnek, a mű gyakorlati vonatkozású folytatása Diószegi „Orvosi Füvész Könyv, mint a’ Magyar Füvész Könyv praktika része” 1813-ban jelent meg, 1500 régi magyar növénynevet sorol fel.

8 Gyógynövény: betegségek kezelésére és megelőzésére használt növény Az egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint faj Felhasználási területük: - Fitogyógyszerek alapanyagai - Vegyipari ágazatok nyersanyagai (pl.: illatszeripar) - Élelmiszeripari felhasználás (konzerv-, hús-, fűszeripar) - Egészséges életmódot és táplálkozást kiegészítő készítmények alapanyagai Drog: gyógynövények hatóanyagot tartalmazó, rendszerint szárítással tartósított része → a germán „droge” (szárítani) szóból → a kelta „droch” (rossz) szóból → az illír „drug” (drága) szóból → a perzsa „drogue” (csalás) szóból A drogismeret alapjai

9 A növényi drog a gyógynövényeknek a Gyógyszerkönyvben és a Magyar Szabványban leírt része vagy annak meghatározott eljárással készített terméke, tehát a növényi drog: 1.A felhasznált gyógynövény legtöbb hatóanyagot tartalmazó része, melyet többnyire szárítással tartósítanak 2.A növényi nyersanyagból előállított termék (pl.: illóolaj, gyanta) 3.A növényi nyersanyagból átalakítással nyert anyag (pl.: kátrány) A drogok elnevezése II. Nemzetközi Gyógyszerész Értekezlet (1929): egységes elnevezés, hazánk 1930-ban fogadta el. A drog nevét a drogot szolgáltató növényfaj és a növényrész nemzetközileg elfogadott tudományos nevével jelölik: Növényfaj tudományos neve birtokos esetben + a növényi szerv neve alanyesetben, pl.: Rosmarini folium, Lavandulae flos Termék esetén: termék neve alanyesetben + növény tudományos neve birtokos esetben, pl.: Oleum lini, Aetheroleum rosmarini

10 A drogkereskedelemben használt leggyakoribb kifejezések amentum, -ibarkaherba, -aefű, herba amylum, -ikeményítőlichen, -eszuzmó anthodium, -ivirágzatlignum, -ifaanyag bacca, -aebogyóoleum, -iolaj bulbus, -ihagymapericarpium, -iiterméshéj capsula, -aetokterméspetalum, -aszirom caput, -itisfejradix, -icisgyökér cortex, -icitiskéregresina, -aegyanta flos, -risvirágrhizoma, -aegyöktörzs folium, -iilevélsemen, -inismag frons, -deságvég, lombstigma, -aebibe fructus, -usgyümölcsstipes, -itisszár, nyél, kocsány galbulus, -iáltermésstolo, -onisinda, tarack galla, -aegubacsstrobulus, -itoboz gemma, -aerügysummitas, -atishajtáscsúcs granum, -iszemterméstuber, -ecisgumó

11 A drogkereskedelemben használt leggyakoribb kifejezések aetheroleumillóolajfluidusfolyékony amaruskeserűgranulatusszemcsés aquosusvizesguttaecsepp aromaticusaromásinfusumforrázott balsamumbalzsaminspissatussűrített calyxcsészeliquidusfolyékony carboszénliquorfolyadék compositusösszeállítottmaceratiomacerátum concentratuskoncentráltmucilagonyálka concisusaprítottmundatushámozott contususösszezúzottoleosusolajjal készített decoctumfőzetparatuselkészített depuratusmegtisztítottpixkátrány dilutushigítottpuplapép exsiccatusszárítottpulveratusporított extractumkivonatpulvispor

12 A drogkereskedelemben használt leggyakoribb kifejezések purustisztastandardisatusszabványosított raffinatustisztítottstigmatabarka retificatustisztítottstipitesszárképletek recensfrisssubtilisfinom, apró resinagyantasuccusnedv siccatusszárítottincturatinktúra siccusszáraztitratushatóértékre beállított sirupussziruptotusegész, teljes solutiooldattrituratioporítás solutusoldatturionessarj, hajtás speciesteakeverékunguentumkenőcs spirituosusalkoholosvinumbor spissussűrű, sűrített

13 Hatóanyagok Hatóanyag: egészséget fenntartó, kórós folyamatokat gátló, ill. gyógyító hatású anyagok. Tartalomanyag: az adott drogra jellemző kémiai alkotórészek összessége. Hatóanyag: a drog gyógyhatásáért felelős vegyület. Kísérőanyag: a drog tartalomanyagain belül a hatóanyagok hatását elősegítő, de önmagukban nem kifejezett élettani hatású anyagcsoport. Vezetőanyag: a drog beltartalmi minősítését szolgáló, a drogra jellemző anyag, mely nem feltétlenül azonos a hatóanyaggal, de jelenléte és mennyisége a drog azonosságát (identitását) és minőségét jellemzi. A növényfajokban leggyakrabban hatóanyag-együttesek fordulnak elő.

14 Természetes anyagok Primer anyagcseretermék: általánosan előforduló, az élethez nélkülözhetetlen anyagcseretermékek. Szekunder anyagcseretermék: speciális, az élethez nem feltétlenül nélkülözhetetlen anyagcseretermékek, nem fordulnak elő minden növényfajban. A szekunder anyagcseretermékek funkciói: - növekedésszabályozás - védekezési funkció elősegítése - táplálkozásgátlás - repellensek - kártevő ellenségeit csalogató anyagok - allelopátia - tartaléktápanyagok

15 A hatóanyagok rendszerezése Többféle csoportosítási mód létezik. Illóolajok -Könnyen párolgó, gyakran kellemes illatú anyagok -Többnyire terpénszármazékok -Többnyire folyékony halmazállapotúak -Számos összetevőből állhatnak (a rózsaolaj közel 400-ból) -Vízben nem oldódnak, de vízgőzben párolognak -Vízgőz desztillációval kinyerhetők a friss növényből, de zsírokkal történő kivonás is lehetséges -Illóolajban gazdag családok: ernyősvirágzatúak, ajakosak, rutafélék, babér-, fenyő- és ciprusfélék

16 Az illóolajok felhasználása -Bőrizgató: rozmaringolaj, levendulaolaj -Serkentik a vérkeringést, bőrpírt, melegérzetet, de hólyagosodást is okozhatnak (a hatás időtartamától függően) -Légzéskönnyítők, szívműködést javítók lehetnek -Reumás betegséges, idegbántalmak kezelésére szolgálhatnak -Légúti betegségeket gyógyíthatnak (erdeifenyő, eukaliptusz) -Nyálkaoldó, köptető, enyhe görcsoldó: kakukkfű, ánizs -Szájápolásban használhatók: zsálya, borsmenta, kakukkfű -Emésztésjavítók, étvágygerjesztők, fűszerek -Görcsoldó, bélfertőtlenítő, szélhajtó: édeskömény, fokhagyma, kamilla, kömény -Vízhajtó, túladagolás esetén vesekárosító: boróka, lestyán -Nyugtató hatású: macskagyökér, citromfű -Vannak méhizgató, a magzat károsodását okozó illóolajok is

17 Alkaloidok -Nitrogéntartalmú szerves vegyületek -Nagy részüknek meghatározott aminosav a fő alkotóeleme -Többnyire bázikus jellegűek, vízben oldódó sók formájában fordulnak elő -Nevüket gyakran a növényfaj nevéből képezik (atropin, nikotin) -Emberi és állati szervezetre erős élettani hatást fejtenek ki, sok a mérgező, halált okozó vegyület -Megfelelő dózisban viszont hatásos gyógyszerek -Vannak függőséget okozó kábítószerek: morfinszármazékok, élvezeti cikkek: koffein, nikotin -Alkaloidokban gazdag növénycsaládok: boglárka-, liliom-, mák- és burgonyafélék -Felhasználásuk szigorú előírásokhoz kötött.

18 Antraglikozidok -Közismert hashajtó szerek -A friss növények főleg antronglikozidokat tartalmaz, érés során alakul ki az antraglikozid -Az antronok fokozzák a az elektrolitok és a víz kiválasztását a bélben, fokozzák a bélperisztaltikát -Csak rövid ideig (1-2 hét) használhatók -Vértisztítás és fogyás céljára nem javasoltak mert a hosszan tartó alkalmazás májkárosodást, bélrákot okozhat -Antraglikozidokat tartalmaz: fodros lórom, kutyabenge, varjútövis-benge, rebarbara -Az orbáncfű fotoszenzibilizáló hipericinje is antraglikozid

19 Keserűanyagok -Keserűanyag-drog: keserű ízűkért gyógyászatilag felhasználtak, de más hatást nem fejtenek ki (a kinin pl. nem) -Nem egységes vegyületcsoport, de többségük terpénszármazék, szerkezeti elemük a laktongyűrű -Keserű ízük révén fokozzák az emésztőnedvek elválasztását, étvágygerjesztők, emésztést serkentők -Javítják a fehérjeemésztést, erősítenek, lábadozáskor javasoltak -Étkezés előtt kb. fél órával célszerű fogyasztani őket -Legkeserűbb természetes anyagok a tárnicsfélékben és a kis ezerjófűben fordulnak elő, ezenkívül a fészkesek és ajakosok is gazdagok keserűanyagokban.

20 Kumarinok -A kumarin (orto-hidroxi-fahéjsav-lakton) a szagos müge, az orvosi somkóró és a borjúpázsit illatanyaga -Általában szárítás után szabadul fel a glikozidkötésből -Hosszabb ideig történő alkalmazása bódultságot, fejfájást okoz -Az élelmiszeriparban íz- és illatjavító volt, ma tiltott a használata (májkárosító, rákkeltő) -A kumarin-drogokat érrendszeri megbetegedésekre használják, véralvadásgátló (trombózis kezelése) -Sok kumarint tartalmaznak az ernyősök és a rutafélék

21 Kumarinok -Fényérzékennyé tehetik a bőrt (medvetalp, orvosi angyalgyökér, nagyezerjófű, közönséges cickafark), bőrpírt, gyulladást, rosszullétet okozhat -Orvosi felügyelet mellett a fotoszenzibilizáló furokumarinokkal bőrbetegségeket, pigmentációs zavarokat, pikkelysömört kezelnek

22 Zsíros olajok -Túlnyomórészt magvakban és terméshúsban fordulnak elő -Alkotói főleg trigliceridek és lipidek (glicerin + zsírsavak) -A zsírsavmolekulákban találhatókettős kötések száma alapján vannak egyszeresen, kétszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavak (a telített zsírsavakban nincs kettős kötés) -Csökkenthetik a vér koleszterinszintjét: lenolaj, földimogyoróolaj, búzacsíraolaj -A gamma-linolénsavat (kerti borágó, fekete ribiszke, ligetszépe fajok) számos bőrbetegség kezelésére használják -A zsíros olajok bőrvédő, irritációcsökkentő hatásúak lehetnek, segítik a sérült bőr és az ekcémák gyógyulását -Zsírban oldódó gyógyhatású anyagok vivőanyagai is lehetnek -Sokat kenőcsök előállításakor használnak

23 Flavonoidok -Az elnevezés a sárgára színező hatásból ered (flavus=sárga) -Fenilkromán alapvázas anyagok (színező hatástól függetlenül) -A növényi szervek színéért felelősek -A rutin (vadgesztenye mag, kerti ruta hajtás, japánakác rügy) és a heszperidin (citrusfélék termése): csökkenti a hajszálerek törékenységét, vénás megbetegedések, ödéma kezelésére alkalmasak. -Szívműködést befolyásolják: árnika és galagonya flavonoidjai -Vesére hat: nyír, aranyvessző, tövises iglice, zsurlófélék -Görcsoldó: édesgyökér -Máj-epe működését befolyásoló: máriatövis -Falvonoidokban gazdagok a pillangósvirágúak és a fészkesek

24 Cserzőanyagok -Széleskörűen elterjedt, fenolos szerkezetű vegyületek, az állati bőr cserzésére képesek, főleg kéregben és gyökérben fordulnak elő -A bőr fehérjéivel csapadékot alkotnak, kicsapják azokat -Adsztringens (összehúzó) hatásúak: a bőr és a nyálkahártyák felületén egy védőréteg kialakulását segítik elő -Hatásuk sebösszehúzó, váladékozás csökkentése, fájdalomcsillapító, vérzéscsillapítás, bomlástermékek felszívódásának gátlása, kórokozók bejutásának megakadályozása -Antibakteriálisak, foglepedék képződést gátlók -A drogok sebek, égési, fagyási sérülések, száj, torok és nemi szervek és a végbélnyílás nyálkahártya-gyulladásainak, belsőleg gyomor- és bélhurut, ill. hasmenések kezelésére alkalmasak -Cserzőanyagban gazdagok a bükk-, az erika-, a rózsa- és a gólyaorrfélék családja -Túladagolás esetén májkárosodás, nyálkahártya irritáció léphet fel

25 Szívre ható glikozidok -Több mint 500-at izoláltak növényekből -Az elsőt a piros gyűszűvirágban fedezték fel (digitalis-glikozid), más növényfajokból származókat digitaloidoknak nevezték el -Szterinvázas vegyületek, laktongyűrűt tartalmaznak -A meggyengült szívizomzat összehúzódását szabályozza, ennek hatására javul a veseműködés, csökken az ödémaveszély -A hatékony és mérgező dózis közel áll egymáshoz! -A piros és gyapjas gyűszűvirágot kevésbé használják, inkább szintetikus glikozidok alapjául szolgálnak -A gyöngyvirág, tavaszi hérics, leander kivonatai a kereskedelmi forgalomban megtalálhatók -A hatáserősség állandó értékét tengerimalacra vonatkoztatva határozzák meg

26 Szaponinok -Vízzel összerázva habzanak, csökkentik a víz felületi feszültégét -Glikozid jellegű vegyületek, aglikonjuk alapján vannak szteroid- és triterpén-szaponinok -A szteroid-szaponinok főleg nem honos egyszikűekben, pl. agavé fordulnak elő, a nemi hormonok kiindulási anyagai lehetnek -Ruszcin (szúrós csodabogyó): ödémát csökkentő, vénatonizáló -A triterpén-szaponinok gyakoriak a szegfű-, libatop-, kankalinfélék és pillangósvirágúak családjában. -A szaponinok hemolitikus (vvt oldó) hatásúak, ezért a véráramba fecskendezve mérgezőek -Egészséges bélrendszerben alig szívódnak fel, de némelyikük erős mérgezést vált ki: farkasszőlő, erdei ciklámen, konkoly, alkörmösfajok

27 Szaponinok -Elsősorban köhögés elleni szerként alkalmazzák őket (borostyánlevél, kankalingyökér, szappanfűgyökér) -Ingerlik a gyomor nyálkahártyáját, fokozódik a hörgők váladék- elválasztása -Fokozzák a vizeletkiválasztást (veseingerlők) -Eszcin (vadgesztenyemag) érfalerősítő, gyulladáscsökkentő -A szteroidalkaloid-szaponinok is hemolitikusak és habképzők, főleg a burgonyafélékben fordulnak elő.

28 Nyálkanyagok -Vízzel érintkezve megduzzadnak, sűrűn folyó oldatot képeznek -Homo- és heteropoliszacharidok -Vízvisszatartó és térfogatnövelő hatásuk miatt fokozzák a bélperisztaltikát, pl.: lenmag -Gyengítik az ingerlő és gyulladáskeltő anyagok hatását (bevonószerek) -Csökkentik a nyálkahártya váladéktermelését a felső légutak és a gyomor-bélrendszer esetén is, megkötik a váladékot -Csillapítják az ízlelőidegek érzékenységét, ízjavítók -Gyulladáscsökkentők, hőtartók forró pakolások készítésekor (kelés, nyirokcsomó-duzzanat esetén) -Magas nyálkatartalmúak: kerti mályva, papsajtmályva, martilapu, lándzsás útifű, hársfajok. -Hatásukat hideg kivonatként (és nem főzetként) fejtik ki

29 Keményítők -A cukrok nagy része keményítővé alakul a növényekben (glükózegységek, amilóz, amilopektin) -Gyógyászatilag fontos keményítők: burgonya és gabonafélék ~i -Vízben nem oldódnak -Porok alapanyagaiként felhasználhatók -Felületnövelő, párolgáscsökkentő, nedvszívó hatásúak, enyhítik a sebek váladékozását, bőrzsírosodást, hűsítők és gyulladáscsökkentők -Síkosító hatásúak, csökkentik az irritációt (kötések, tapaszok) -Könnyen emészthetők, irritációcsökkentők, diéták alkotói -Por alakú gyógyszerek hígítására, tabletták adalékanyagaiként használják

30 A gyógynövények felhasználása, A népi gyógyászat növényei -Népi gyógyászat: hivatalos egészségügyi ellátáson kívül alkalmazott gyógyeljárások összessége -Évszázados múltra tekint vissza, nemzedékről nemzedékre száll -Alapját a népi növényismeret képezi (vadon élő fajok %-a) -A népi gyógyászatban használt növények csoportjai: -A népi és hivatalos gyógyászatban azonos módon használt növények (orbáncfű, fekete bodza, cickafark, hársfajok)

31 A gyógynövények felhasználása, A népi gyógyászat növényei -Régi gyógynövények, amelyek a hivatalos gyógyászatból az évtizedek során eltűntek (ártéri deréceveronika) -A népi és hivatalos gyógyászatban is használt, de más célokra alkalmazott növények (patika párlófű: tüdő-, ill. epebántalmakra) -Olyan a népi gyógyászatban használt fajok, melyek rokonfajait a hivatalos gyógyászat használja (peremizs fajok) -Olyan fajok, amelyeket tudományos módszerekkel még nem vizsgáltak (illatos jezsámen)

32 A népi gyógyászat növényei -A hivatalosan használt fajok jelentős része a népi gyógyászatból származik, ennek szakaszai: -Népi gyógyászat adatainak gyűjtése -Az adatok kritikai mérlegelése -A kiválasztott fajok kísérletes vizsgálata -Új gyógyszer előállítása

33 Galenusi készítmények, galenikumok -Elnevezésük Claudius Galenus római orvostól (2. sz.) származik -Ilyen gyógykészítmények a teakeverékek, a kivonatok, tinktúrák, egyes kenőcsök, porkeverékek, oldatok -Gyógyszerkönyv vagy más szakmunkák alapján egyszerű módszerekkel, költségkímélő módon készítik, a teakeverékeket a betegek is elkészíthetik -A gyógyszerkönyv 3 teakeveréket, 3 spirituszt, 4 szirupot, 18 tinktúrát ismertet (epehajtó teakeverék, paprikatinktúra, stb.) -Porok: porított drogok vagy keverékeik -Gyógyteák: 3-5 drogból készülnek, önmagukban vagy gyógyszeres terápia kiegészítésére is használhatók -Forrázat: forrázással majd áztatással készült kivonat -Főzet: 5-15 perces főzéssel készül (kéreg, termések, gyökerek) -Hideg vizes áztatással készült kivonat -Oldat: víz oldószerrel készül (pl. szirupos szörpök) -Tinktúrák (szeszes kivonatok): etilalkohollal készülnek

34 - Folyékony kivonatok (fluid extraktum): a legtöményebb cseppfolyós halmazállapotú kivonatok - Sűrűn folyó vagy száraz kivonatok (spissum és siccum extraktumok): sűrűn folyó vagy szárazra párolt vizes vagy alkoholos kivonatok - Kenőcsök: lágy gyógyszerformák, főleg bőrgyógyászati és fitokozmetikumok - Tabletták: porított drogokból, különböző bevonattal készülnek - Steril oldatok (injekció, infúzió): az emésztőrendszer kikerülésével jutnak a szervezetbe - Préselt nedvek: friss, tisztított, aprított növényi részekből - Gyümölcsvelő: összezúzott, besűrített gyümölcsrész (szilva) - Gyógyszeres olaj: olaj segítségével kivont hatóanyag (fokhagyma)

35 Aromaterápia -Az illóolajos növények és az illóolajok használatán alapuló gyógyeljárások összessége -A gyógyászatban növényi részekből előállított, természetes illóolajokat használnak -Aetheroleum néven jelöljük az illóolajokat, illékonyak, jellegzetes illatúak -A legtöbb illóolajban van egy nagyobb mennyiségben található fő alkotórész (kakukkfű: timol) -Az illóolajok összetétele fajon belül is változhat, a környezeti tényezők is lényegesen befolyásolják -Az illóolajokat ritkán használják hígítatlanul, ált. szeszes vagy olajos kivonatok formájában alkalmazzák -Használatuk csecsemőknél, kisgyermekeknél ellenjavallt (borsmentás orrcsepp légzésbénulást, szívmegállást okozhat)

36 Aromaterápia, az illóolajok főbb hatásai -Antibiotikus hatás: régóta használják: múmiák balzsamozása, húsok tartósítása, füstölés járványok megakadályozására, bélférgek elűzésére, sebek kezelésére -Egyes illóolajok a baktériumok fejlődését rendkívül kis hígításban is gátolják (timol: 1:5000 – 1:30 000) -Légutakra gyakorolt hatás: több illóolaj a tüdőn keresztül választódik ki, könnyíti a váladék kiürülését a hörgőkből, légcsőből, a váladékot folyékonyabbá teszi, serkenti a légutakat bélelő hám csillóinak mozgását -Szájon át adva vagy inhalálás, ill. kenőcs formájában is hatásosak lehetnek (törpefenyő, ánizs, kakukkfű)

37 Aromaterápia, az illóolajok főbb hatásai -Szélhajtó (karminatív) hatás: az illóolajok görcsoldó hatása a bélrendszerben is megnyilvánul, az emésztőrendszer kiegyensúlyozott működését biztosítják -Fontos fertőtlenítő és gyulladáscsökkentő hatásuk itt is -Szélhajtó, görcsoldó: kömény, ánizs, kamilla -Gyomorerősítő, étvágyjavító: fokozhatják a gyomornedv termelését, így javul az étvágy (aperitívek, fűszerek): fehér üröm, édeskömény

38 Aromaterápia, az illóolajok főbb hatásai -Májra és epére gyakorolt hatás: szabályozható az epeürítés és az epehólyag összehúzódása: epehólyag összehúzódását kiváltó hatás: kolagóg vagy koleocisztokinetikus, epetermelést fokozó hatás: koleretikus hatás -Májműkődés serkentés révén fokozódik az epetermelés, hígabban folyóvá válik, könnyebben kiürül -Az antibiotikus és görcsoldó hatás itt is fontos -Epekövek képződésének gátlása, már kialakult kövek állományának befolyásolása (lágyítás, feldarabolódás) -A borsosmenta levelének illóolaja ilyen hatású

39 Aromaterápia, az illóolajok főbb hatásai -Vízhajtó hatás: fokozzák a kiválasztott vizelet mennyiségét, fontos az antibiotikus és görcsoldó hatás, csökken a vesekő képződésének esélye -Boróka tobozbogyója ilyen hatású, de vesegyulladás esetén ellenjavallt, az ánizs és az édeskömény enyhébb hatású -Külsőleges használat: a bőr felületi ereit tágítják, bőrvörösödést, vérbőséget, melegérzetet váltanak ki: reumás, izom- és ízületi fájdalmak csökkennek (fekete mustár, rozmaring) -Mélyebb szövetekbe is eljutnak, a légzési és keringési központokra is hatnak

40 Homeopátia (hasonszervészet) -Önálló gyógyászati irányzat, alapelve a természet, az emberi szervezet öngyógyító képessége, amelyet gyógyszeresen támogat -Egységes tanként Hahnemann német orvos dolgozta ki (1796) -A homeopátiás készítmények alapanyagai ásványi anyagok, növényi és állati termékek, kis számú szerves vegyület -A homeopátia csökkentett, gyakran alig mérhető ki adagokat alkalmaz olyan szerekből, amelyek nagy adagban, egészséges személyeknél hasonló tüneteket váltanak ki, mint a betegnél észleltek (hasonlóság elve).

41 A homeopátia jellemvonásai -Hasonlóság elve: különböző szerekkel egyfajta gyógyszeres betegség váltható ki, a homeopátiás szert az egészséges egyénen észlelhető megbetegítő képesség (patogenezis) jellemzi -Megállapítják a beteg tünet együttesének hasonlóságát a szer patogenezisével -A beteget a hasonszer nevével jelölik (pl. konyhasó) -A kezelés eredménye a betegen fordítottja annak, amit az egészséges emberen tapasztaltnak (ha az nagyadagot alkalmaz belőle) kínafa nagyadagban hőemelkedés, kicsiben lázcsillapító -A hasonszert csökkentett adagban adják, előállításának módja fokozatos hígításon alapul -A homeopátia szerint a hígítás növelésével nő a hatás

42 A homeopátia jellemvonásai -Mérgező anyagokat is használnak, de a kis adag miatt nem lép fel mérgezés -A beteget kezelik nem a betegséget (holisztikus világszemlélet) -A készítmények engedélyezése esetén nem követelik meg a hatás igazolását csak az ártalmatlanságét -Az alkalmazott mennyiségek gyakran már nem mérhetők: nem az anyag hat hanem az információ -A hangsúly nem a szer erősségén hanem a szervezet válaszreakcióján van

43

44 Fitoterapeutikumok -Fitoterápia: gyógynövénnyel vagy annak készítményeivel folytatott kezelés, gyógyszereit fitoterapeutikumoknak nevezzük -Fontos szerepe van az egészségmegőrzés, prevenció, betegségkezelés, közérzetjavítás terén -Gyógyszerei az orvosi terápia részei, önálló vagy kiegészítő módon -Gyakran több gyógynövényből állnak, egy alap, ill. bázisszerből továbbá kiegészítő komponensekből, gyakran szín vagy ízkorrigenst is tartalmaznak -A hatóanyag(ok) mellett mindig tartalmaznak egyéb komponenseket, melyek nem közömbösek a hatás szempontjából -Az összetétel aránya, a kivonás módja optimalizálja a hatást -Az egyes komponensek hatása lehet hatványozott (a szaponinok elősegítik az anyagfelszívódást), eltérő, de ellentétes is. -A galenusi készítmények is ide tartoznak

45 Fitoterapeutikumok -Esetükben vizsgálni kell a hatásosságot, biztonságot és az állandó anyagminőséget -Fontos az adagolás, enyhe hatású szer is vezethet túladagolás esetén mérgezéshez (kamilla és a cickafark helyi alkalmazása allergiát okozhat) -Hamis és veszélyes a nézet: minden, ami növényi eredetű ártalmatlan -Vannak vény nélkül vásárolhatók és receptkötelesek is

46 A fitoterapeutikumok főbb terápiás csoportjai -Gyomor és bélrendszer tüneteinek kezelésére: -Étvágyjavító: főleg keserűanyagokat tartalmaznak -Karminatív: illóolaj-tartalmúak (ánizs, édeskömény) -Gyulladáscsökkentők: csökkenti a nedvtermelést, elősegíti a regenerálódást (kamilla) -Nem specifikus bélhurutot kezelők: adsztringens cserzőanyagok, csökkentik az ingerlékenységet, a perisztaltikát -Hashajtók: elősegítik a belek kiürülését (szenna, rebarbara)

47 A fitoterapeutikumok főbb terápiás csoportjai -Máj- és epeműködés kezelésére: -Májvédő, regenerációt segítő: máriatövis -Koleretikus, koleokinetikus: menta, articsóka, katáng, kurkuma -Hólyag- vese és prosztatabetegségek kezelésére: -Vizelethajtó (diuretikus): nyírfa, kukorica, vizelethajtó és fertőtlenítő: csarab, nehézvizelés panaszaira: tökmagolaj -Reuma és köszvény kezelésre : -Kötőszöveteket víztelenítő (csalán) és vízhajtó növények -Szív- és érrendszeri betegségek kezelésére : -Javítják a koszorúerek állapotát, a szív vérellátását: galagonya -Perifériás arteoszklerotikus elváltozások: fokhagyma -Agyér-elmeszesedés: páfrányfenyő -Vénás erek megbetegedése, ödémák csökkentése: vadgesztenye

48 A fitoterapeutikumok főbb terápiás csoportjai -Idegrendszeri betegedések kezelésére: -Központi idegrendszert gátló (szedatív): növényi trankvillánsok, antistressz hatásúak: komló, macskagyökér, citromfű -Depresszióellenes: orbáncfű -Központi idegrendszert izgató: kávé, tea

49 A fitoterapeutikumok főbb terápiás csoportjai -Meghűléses megbetegedések kezelésére: -Immunrendszer erősítése: vitaminok (csipkebogyó), izzasztók (hárs, fekete bodza), ~ aktivizálása: bíbor kasvirág -Garat- és torok kezelésére: adsztringensek, gyulladáscsökkentők (cserszömörce, zsálya) -Hurutoldók: szaponintartalmú fajok (lándzsás útifű) -Bőrbetegségek kezelésére: -Sebek vérellátását javítják, fájdalomcsillapítók, granulációt serkentők (körömvirág)

50 A fitoterapeutikumok főbb terápiás csoportjai -Időskorúak fitoterápiájának gyógyszerei: -Szomjúságérzet hiányának javítása: szeder, málna, borsmenta -Étvágytalanság esetén: fűszerek használata -„Öregedő szívnek”: galagonya -Keringésfokozó: rozmaring -Általános geriátriás szer: fokhagyma, ginszeng -Alvászavarok: citromfű, macskagyökér

51 Izolált természetes anyagok -Természetes eredetű anyagok szintetikus előállítása előtérbe került -Ezeket nem tekintjük fitoterapeutikumoknak, ezek fitofarmakonok -Az átalakítás előnyösebb hatást eredményezhet: a rutin félszintetikus átalakítása jobb felszívódást eredményez -Könnyebb beállítani a szükséges dózist -A tiszta vegyületekkel a mellékhatások mérsékelhetők -Izolált természetes anyagok: digitoxin, morfin, mentol, kámfor, atropin, rutin, vinkamin, efedrin, kapszaicin, szennozoid, stb.


Letölteni ppt "Gyógynövényismeret 1. „A természet kegyelmét ontja bőven: A fűben, a virágban és a kőben. Ó, nincs a földön oly silány anyag, Mely így vagy úgy ne szolgálná."

Hasonló előadás


Google Hirdetések