Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 A KÁRPÁT-MEDENCE FONTOSABB NYERSANYAGAI. 2 Prehisztorikus festékagyagbánya: Lovas kovabányák 1 – 3. sz. arany-, ezüst-, vasérc- és sóbányászat (Erdély)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 A KÁRPÁT-MEDENCE FONTOSABB NYERSANYAGAI. 2 Prehisztorikus festékagyagbánya: Lovas kovabányák 1 – 3. sz. arany-, ezüst-, vasérc- és sóbányászat (Erdély)"— Előadás másolata:

1 1 A KÁRPÁT-MEDENCE FONTOSABB NYERSANYAGAI

2 2 Prehisztorikus festékagyagbánya: Lovas kovabányák 1 – 3. sz. arany-, ezüst-, vasérc- és sóbányászat (Erdély) kőbányászat (Pannonia) 12 – 16. sz. nemzetközi jelentőségű ércbányászat és fémtermelés 13. sz. második fele: Európában 1. hely aranytermelésben (1,5 t/év) 2. hely ezüsttermelés (10 t/év) 1627: első robbantás a világon (Weindl Gáspár, Selmecbánya)

3 3 1735: Selmecbánya – a világ legrégebbi bányászati tanintézete: Bányatisztképző Iskola 1762-től 3 tanszék 1770: Mária Terézia akadémiai rangra emeli 1753: a magyar kőszénbányászat kezdete, Brennbergbánya Trianon után:kőszén lelőhelyek 1/3-a, teljes kősóbányászat, kőbányászat nagy része elvész ércbányászat 2%-ra esik vissza

4 4 Ásványi nyersanyag: a Föld felszínén vagy a felszín alatt, a földkéregben előforduló olyan szilárd, légnemű vagy cseppfolyós halmazállapotú ásványok dúsulása, amelyek közvetlenül vagy feldolgozás után hasznosíthatók. Ismert előfordulások – reménybeli ásványi nyersanyagok Magyarország területén kb. 80 féle ásványi nyersanyag

5 5 Az ismert földtani ásványvagyon (1998)

6 6 FOSSZILIS ENERGIAHORDOZÓK (Nem megújuló energiaforrások) 1. SZÉNHIDROGÉNEK Kissármás, Erdély, földgáz Kőolaj- és földgáztörvény – állami monopólium bevezetése a szénhidrogén kutatás területén kísérleti mérések (torziós inga) Pávai Vajna Ferenc kimutatja a Dráva-Száva-köz redőinek áthúzódását a Dunántúlra Kiscsehi-Budafai boltozat kimutatása (Pávai Vajna és Papp Simon)

7 7

8 8 Tárolókőzet Csapda

9 9 Szénhidrogén övezetek

10 10

11 11 I. Kisalföld: Mihályi, Répcelak, Ikervár– eltemetett idős rögvonulat a pannóniai üledékekkel feltöltött medence aljzatában Rögök felett: boltozatok pannon üledékek Nagyrészt nem éghető gáz, hanem CO 2 !

12 12 II. Zalai övezet (DNy-Dunántúl) Elfedett, repedezett triász és kréta karbonátok, illetve pannon homokkő. A telepek már nagyrészt kimerültek. 1. Nagylengyeli olajvidék (Pusztaapáti, Szilvágy, Barabásszeg) A fiatal üledékek alatt triász karbonátok (dolomit) + kréta mészkő és márga Kőolaj: részben a triász karbonátok karsztos repedéseiben, részben a kréta rétegekben Többszörös vándorlással került ide viszkózus, nehéz, kevés gázt tartalmaz 2. Hahót, Ederics, Ortaháza Mezozoos kőzetekben Hahót – olaj volt, Ortaháza: több földgáz volt, mint kőolaj

13 13 3. Lovászi, Budafa, Oltárc pannóniai homokkőrétegek lapos boltozataiban 4. Belezna, Bajcsa, Iharosberény, Inke (a bajcsai földgázt Nagykanizsa fogyasztotta) 5. Vízvár, Görgeteg-Babócsa (Kapos völgye) kristályos aljzaton fiatal (miocén, pannóniai) üledékek Ezek csapdáiban C-H

14 14 Idősebb miocén és pannon homokkőben Ebben az övezetben vannak az ország legnagyobb kőolaj- és földgáztelepei. Algyő: a legjelentősebb hazai szénhidrogén-előfordulás, itt a tárolókőzet pannon homokkő. Hajdúszoboszló: a legjelentősebb földgáztelep III. Tiszántúli szénhidrogénmezők

15 15 1. Szolnok, Nagykörü, Kunmadaras, Hajdúszoboszló ÉK felől az Alföldre benyúló flisövezet Gáztelepek fekü: flis homokkő C-H a a fedő miocén és pannon üledékekben

16 16 2. Tiszántúl középső része (Biharnagybajom) kisebb olajtelep (+ gáz is) Az Alföld első kőolajlelőhelye volt 3. Tótkomlós, Pusztaföldvár, Battonya kőolaj + gáz (P.földvár) Battonya: ősi gránitrög fölött kőolaj + földgáz

17 17 4. Szeged környéke kőolaj + földgáz Tárolókőzet: pannóniai üledékek Gázos szintek nevei: folyókról (Maros, Tisza,..) Olajos szintek nevei: településekről (Algyő, Szeged)

18 18 Aktuális: Makó 7 km mély árok 1969: Hódmezővásárhely-1 (Talp: 5842 m) – 40 évig Magyarország legmélyebb fúrása volt Az utóbbi évtizedben több kutatófúrás Ma: Makó m a csúcstartó A kristályos aljzatban állt le Jelentős gázfelhalmozódást igazolt Szeged

19 19 Makói-árok ÉNy DK

20 20 IV. Duna-Tisza köze Kiskunhalas, Szank Tárolókőzet: miocén konglomerátum, homokkő

21 21 V. Észak-Magyarország (nem jelentős telepek) Mezőkeresztes-Demjén-Fedémes-Bükkszék térsége Először a bükkszéki olajat fedezték fel (1937) Tárolókőzet: oligocén homokkő Kőolaj, nagy sűrűségű, nehezen kinyerhető

22 22 2. Olajpala Szürke, vékonyleveles-lemezes, agyagra emlékeztető kőzet < 80% szervesanyag tartalom (algák, spórák, pollenek) ALGINIT Talajjavítás Pula, Gérce, Várkesző (felső-pannóniai bazaltvulkanizmus – krátertavak) Várpalota – lagunáris (a barnakőszén fedőjében) Ny-Bükk (Szarvaskő környéke) – miocén kőszéntelep fedőjében

23 23 PULA

24 24 3. Kőszén A kőszén hőmérséklet- és nyomásnövekedés hatására átalakult, betemetett növényi anyag. Kőszénelőfordulás: számos kőszénréteg, melyeket meddőrétegek választanak el. Telep: az egyes kőszénrétegek neve a kőszénföldtanban Képződés: mocsári környezet – elhalt növények víz alá kerülnek Betemetődés süllyedés tőzeg (akár 90 % víz is lehet benne) További betemetődés – rétegterheléses nyomás – a tőzeg tömörödik – vizet veszít

25 25 Biokémiai szénülés: a szénképződés kezdeti szakasza, mikroorganizmusok végzik a lebontást (növényi alkotórészek még láthatók) TŐZEG Geokémiai szénülés: növekvő betemetődés, növekvő hőmérséklet növényi szerkezet eltűnik barnakőszén Huminsavak elbomlása, metán felszabadulás: feketekőszén, antracit Megkülönböztetés: karc

26 26 Limnikus és paralikus kőszénelőfordulások Tavak Tengerpart menti területek elmocsarasodása kevesebb telepsok vékony telep vastagabbak

27 27

28 28 Mecsek-hegység Egyetlen feketekőszén – kJ/kg A kőszén nagy része kokszolásra alkalmas. Alsó-jura (liász) kőszén, paralikus jellegű telepek. Kőszéntelepes összlet vastagsága Pécs környékén: 900 métert is eléri, itt az 5 méternél vastagabb telepek száma meghaladja a 170-et. A bányászat az 1700-as évek végén indult, és 200 éven át mûködött. A bányák nagy része a metánfelhalmozódás miatt sújtólég-veszélyes volt. Fő központok: Pécs, Komló, Szászvár, Máza, Nagymányok. A komlói bánya 2000-ben zárt be.

29 29 Pécs-Vasas

30 30 Ajka Felső-kréta barnakőszén A kőszéntelepek három telepcsoportban jelennek meg. Az alsó telepcsoport tartalmazza a legjobb minőségű szenet: kJ/kg A középső telepcsoport érdekessége az ajkait nevű ásvány, amely tulajdonképpen borostyánkő. Felső telepcsoport: gyengébb minőségű barnakőszén. Az ajkai barnakőszén-telepek jellemzője a magas uránkoncentráció. A bányászat az 1980-as években szűnt meg.

31 31 Az ÉK-dunántúli eocén barnakőszén-terület Limnikus eredetű barnakőszén-terület jellemző a töréses szerkezet Bányászat az 1700-as évek végétől Fő központok: Balinka, Dudar, Tatabánya, Pusztavám, Oroszlány, Nagyegyháza, Csordakút, Mány, Dorog, Tokod Nagyegyháza, Csordakút Mány:a kőszén közvetlenül alsóeocén bauxitra települ, így néhány vágatban mindkettőt fejtették. Az 1980-as évek eleje: "eocén program" :nagyszabású kutatás, bányafejlesztés Számos környezeti probléma: felszínen beszakadások, süllyedések. Karsztvízveszély ( intenzív szivattyúzás) források kiapadása, vízellátási gondok

32 kJ/kg 1990-es évek: bányászat visszaszorulása, 1-2 kisebb bányaüzem Mányban 2004 végén szűnt meg a bányászkodás.

33 33 A dorogi kőszénterület

34 34 Oligocén szenek Vértessomló-Várgesztes, Szápár-Jásd, Sárisáp

35 35 Miocén szenek Brennbergbánya Alsó-miocén barnakőszén A kőszéntelepes sorozat a paleozóos kristályos alaphegység lepusztult felszínére települ. Magyarország első szénbányája itt működött termelés1759-től, ma múzeum A nógrádi és borsodi barnakőszén-terület Alsó-középső miocén, limnikus, kJ/kg Bányászat: 1800-as évek közepén kezdődött, napjainkban már csak néhány, kisebb kapacitású bánya működik.

36 36 Várpalota, Hidas Várpalota: középső-miocén korú barnakőszén A bányászat az 1800-as évek második felében kezdődött. Az 1960-as évektől az inotai erőmű és alumíniumkohó használta a lignitet kJ/kg Hidas (Mecsek-hg.): miocén korú barnakőszén Kisebb miocén előfordulások: Herend-Szentgál, Pusztamiske

37 37 Pannóniai lignitek Mátra- és Bükkalja Képződése: a kiédesedő Pannon-beltenger partszegélyi, mocsaras vidékein. Kiemelkedően nagy készletek. A becsült lignitvagyon több mint 3 milliárd tonna. Külszíni fejtés A bányászat központjai Gyöngyösvisonta és Bükkábrány. A bükkábrányi bányát 1985-ben nyitották meg. A pannon lignitek gazdasági jelentősége igen nagy (jelenleg ezek az ország legolcsóbb energiaforrásai). Gyöngyösvisonta, hőerőműben - villamos energia 7000 – kJ/kg

38 38 BÜKKÁBRÁNY, 8 Ma Taxodium-erdő szálban álló fatörzsei 100 x 100 méteres területen 15 fatörzset ástak elő a markolók. A fák közvetlenül a lignittelep tetején helyezkednek el, így feltételezhetjük, hogy a kőszénmocsár életének egyik utolsó pillanatát láthatjuk. A fákat szürke színű, jól osztályozott homok veszi körül. Ez az ún. folyóshomok látványos "hordalékkúpjaival" a fatörzsek közötti terület egy részét is elfoglalja.

39 39

40 40 Szombathely-Torony Pannóniai korú, a Pannon-beltenger partszegélyi üledéke Szombathelytől nyugat felé, Ausztriába is áthúzódik. A telepek nagy része a talajvízszint felett van, és vastagságuk nagyobb, illetve egyenletesebb, mint a mátra- és bükkaljai ligniteké. Külszíni bányászat Torony mellett folyt, az előfordulás további bányászatra perspektivikus.

41 41 BAUXIT Keletkezés: trópusi-szubtrópusi éghajlati viszonyok között Sok csapadék jelenlétében a felszínen lévő kőzetek helyben történő mállásával, kilúgzásával először agyagásványok jönnek létre, majd az alumíniumtartalom oxidok és hidroxidok formájában feldúsul, mivel a szilícium nagy része oldatban elszállítódik. Lateritbauxitok (trópusi (bazalt)platókon (Guinea, Malajzia, India, Ausztrália) Karsztbauxitok (Jamaica, Ny-India, Franciao.)

42 42 Magyarországi bauxit-előfordulások Magyarország: karsztbauxit-telepek 1980-as évek: Magyarország a világ nyolcadik bauxittermelője volt Jelentősebb bauxit előfordulásaink a Dunántúli-középhegységben vannak, kevésbé jelentős lelőhelyek a Villányi-hegységben és a Cserhátban. A dunántúli-középhegységi bauxittelepek 300 m mélységig fordulnak elő, a telepek vastagsága maximum 30 m.

43 43 Kréta-fedős Zirc, Alsóperepuszta: a bauxit a középső-krétában halmozódott fel, felső-triász Dachsteini Mészkő karsztos mélyedéseiben. Fedője középső-kréta márga. Halimba, Iharkút, Sümeg: felső-kréta bauxit, felső-triász karsztos dolomiton halmozódott fel. Fedője felső-kréta mészkő, kőszén, vagy folyóvízi homokkő. Eocén-fedős Nagyegyháza, Gánt, Iszkaszentgyörgy, Fenyőfő, Dudar, Szőc, Nyirád: felső-triász mészkövön vagy dolomiton felhalmozódott bauxit Fedő: eocén üledékek (több helyen széntelepes sorozat).

44 44 legidősebb: J Mkő töbreiben Zirc, Alsópere

45 45 GÁNT Vértesi bx-bányászat egykori központja 1980-as években hagyták fel – 5 külfejtés Bagoly-hegy: Geológiai és Bányászati Múzeum + Tanösvény Gánti Bauxit Fm. 45 Ma, kora-eocén, T3 (Sédvölgyi Dolomit) karsztos mélyedéseiben E2 tengerelöntés – Fornai Fm Ny-i fal: bx-ra növénymaradványos édesvízi mészkő, apró csigákat tartalmazó tavi márga Transzgresszió: nagyforaminiferás rtgk, szenes rtgk (időszakos mocsarak) E2 végére mga, Mkő

46 46 Vasérc Rudabánya (felhagyott) Forró vizes oldatok a triász karbonátos kőzetek vas-karbonáttá alakultak (FeCO 3 ) – sziderit = vaspát + szulfidos oldatokból erekben réz- és ólomércek váltak ki PÁTVASÉRC: % vastartalom Az oxidációs zónában limonittá (barnavasérccé) alakult.

47 47 Mangánérc Úrkút, Eplény Alsó-jura agyagmárgában 4 x 12 km területen, m vastag karbonátos és oxidos mangánérc. A karbonátos érc Mn-tartalma %. Az ebből oxidációval keletkezett, piroluzitos, oxidos érc Mn-tartalma 42 %. A 70-es években Magyarország a mangántermelésben második volt Európában.

48 48 Radioaktív ércek URÁNÉRC Ny-i Mecsek (Kővágószőlős) Perm korú folyóvízi homokkőben m vastag összlet szabálytalan, lencseszerű érctestek 1997 végén zárták be

49 49 Nemes- és színesfémek ércei Recsk, mélyszinti ércesedés 1 km körüli mélységben Késő-eocén vulkanizmus illetve a felszín alatt megrekedt magmabenyomulás hatására képződött A feltörő magma az idősebb, triász korú mészkövekkel és kvarcitokkal érintkezett és azokban megrekedt A lassan lehűlő magma belsejében maradt utóvulkáni gőzök, folyadékok a testen belül hintett, ún. porfiros rézércet hoztak létre

50 50 A karbonátos kőzetek érintkezésénél ún. szkarnok képződtek, amelyekben réz- majd attól távolabb cinkérc van. Kísérő a felszínközeli epitermális Cu-Au ércesedés, mely utóbbit 130 évig bányászták. A porfiros ércben a Cu koncentráció 0,4% alsó határértéket véve 0,64%, ezért a telep nem éri el a műrevalósági határt, bár az ércvagyon e határértéknél kb. 800 millió tonna. A fő ércásvány a kalkopirit, pirittel együtt fordul elő. Kisebb mennyiségű molibdenitet is találtak. A telep aranytartalma nem jelentős.

51 51 RECSK

52 52 A bányászati nehézségeket fokozta volna a magas hőmérséklet (a geotermikus gradiens 40 ºC/km). A telep kutatása az 1960-as években kezdődött, de a termelés nem indult meg. A kutatás során kialakított nagyméretű aknák és vágatok karbantartása és víztelenítése 1999-ig tartott, ekkor megszüntették a szivattyúzást, és elárasztották a bányatérségeket.

53 53 A szubvulkáni test felett elhelyezkedő egykori vulkán törmeléke: magas nemesfémtartalmú rézércek (ezeket az egykori Lahóca-hegyi rézércbánya termelte).

54 54 Nagybörzsöny: hidrotermális teléres ércesedés pirrhotin, arzenopirit, szfalerit, galenit, pirit egy kürtőbreccsában aranyércesedést találtak Gyöngyösoroszi: ólom- és cinkérc ; miocén rétegvulkánba nyomult szubvulkáni andezithez kapcs. sávos-szalagos vagy kokárdaérc; Velencei-hegység A karbon gránit teléreihez és kvarc-, molibdenitereihez kötődő ércesedés – nem ipari mértékű Pátka, Kőrakás-hegy: gránitban hidrotermális kvarcitbreccsa kürtőben „kokárdás érc” – szfalerittel, galenittel, fluorittal

55 55 Kőbányászat

56 56 Építőkövek: magmás, üledékes, metamorf Vulkáni kőzetek: andezit, bazalt(Dunakanyar, É-i középhegység, Uzsa) Mészkövek Lajtamészkő, „sóskúti” mészkő, tardosi vörös márvány Süttő, Budakalász – édesvízi Mkő triász mészkő, dolomit polgárdi Mkő (D), szabadbattyáni Mkő ( C) – Szár-hegy

57 57 Süttő Tardosbánya

58 58 Dolomit: CaMg-karbonát – zúzottkő és dolomitpor Keszthelyi-hg. Veszprém, Várpalota környéke Pilisvörösvár, Dorog: porlódó dolomit: súrolószer, nemesvakolat

59 59 Cement- és mészipari nyersanyagok

60 60 Márga: Lábatlan (K) Hozzá Mkő: Kecskekő bánya dT 3 Kilátás a Kecske-kőről Bersek-hegy

61 61 Kavics, homok

62 62 Kavicsbányák: számos a Duna mentén (pl. Dunavarsány) Öntödei- és üveghomok: partszegélyi pannóniai homokok, Fehérvárcsurgó, Balaton-felvidék Téglagyári agyagok: oligocén és pannóniai agyagok

63 63 Kovaföld Szurdokpüspöki, Tokaji-hg. Gipsz: Perkupa, Alsótelekes (Rudabányai-hg.)


Letölteni ppt "1 A KÁRPÁT-MEDENCE FONTOSABB NYERSANYAGAI. 2 Prehisztorikus festékagyagbánya: Lovas kovabányák 1 – 3. sz. arany-, ezüst-, vasérc- és sóbányászat (Erdély)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések