Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Földtani ismeretek A Természetvédelmi mérnök B.Sc. szak I. éves hallgatóinak A 2008-2009. tanév II. féléve Tárgyfelelős: Dr. Cserny Tibor egyetemi docens.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Földtani ismeretek A Természetvédelmi mérnök B.Sc. szak I. éves hallgatóinak A 2008-2009. tanév II. féléve Tárgyfelelős: Dr. Cserny Tibor egyetemi docens."— Előadás másolata:

1 Földtani ismeretek A Természetvédelmi mérnök B.Sc. szak I. éves hallgatóinak A tanév II. féléve Tárgyfelelős: Dr. Cserny Tibor egyetemi docens T = , Oktatók: Dr. Cserny Tibor, Selmeczi Ildikó c. egyetemi docens, Síkhegyi Ferenc tud. főmunkatárs

2 Témakör vázlat Az előadások tervezett tematikája A gyakorlatokról Kötelező és ajánlott jegyzetek Tantárgyi követelmény 1. témakör: Bevezetés a földtanba. Helyünk a világban: az Univerzum és a Naprendszer. A Föld alrendszerei.

3 Tervezett témakörök hétfő (Cserny T.) Bevezetés a földtanba. Helyünk a világban: az Univerzum és a Naprendszer. A Föld alrendszerei Ásványtani és kőzettani alapfogalmak hétfő (Cserny T.) Endogén földtani erők és folyamatok. Földrengések, lemeztektonika, tektonika Exogén földtani jelenségek: építő és pusztító külső erők

4 Tervezett témakörök hétfő (Selmeczi Ildikó) Rétegtani és őslénytani alapismeretek A Föld rövid története hétfő (Selmeczi Ildikó) A Kárpát-medence vázlatos földtani felépítése A Kárpát-medence fontosabb ásványi nyersanyagai

5 Tervezett témakörök hétfő (Cserny T. – Síkhegyi F.) Földtani állapotfelmérés Térképismeret: topográfiai és földtani térképek hétfő (Cserny T.) Víz- és környezetföldtani alapfogalmak Talajtani és mérnökgeológiai alapfogalmak hétfő (Cserny T.) Beszámoltatás, jegybeírás

6 Általános földtan gyakorlat – szombat, : Soproni és Kőszegi hegység: metamorf kőzetek, neogén üledékes kőzetek és üledékek – szombat, : Tata, Tatabánya, Gánt földtani természetvédelem, mezozoós karbonátok, bauxit tanösvény

7 Kötelező jegyzetek Cserny T., Vincze P. 2009, Selmeczi I., Síkhegyi F.: Általános földtan és gyakorlat, óravázlat, kézirat, Hartai É. 2003: A változó Föld, Miskolci Egyetem Kiadó

8 Ajánlott irodalom Karátson D. (szerk.): Magyarország földje, kitekintéssel a Kárpát-medence egészére, Magyar Könyvklub, Bp Borsy Z. (szerk.): Általános természetföldrajz, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1998

9 Ajánlott irodalom Paturi F.R.: A Föld krónikája, Officina Nova, Bp Török Ákos: Geológia mérnököknek, Műegyetemi Kiadó

10 További ajánlott irodalom 1.A Föld csodálatos története, Reader’s Digest, Báldi Tamás : A történeti földtan alapjai, Tankönyvkiadó 3.Butzer K.W.: A földfelszín formakincse, Gondolat, Bp Douglas Palmer: A történelem előtti világ atlasza, Discovery Channel, Gabo Könyvkiadó, Gianluca Ranzini: Az Univerzum atlasza, Kossuth kiadó, Bp Jantsky Béla (szerk.): Ásványtelepeink földtana, Műszaki Kiadó John Gribbin (szerk.): A természettudomány rövid története, Gabo, Bp Juhász Árpád : Évmilliók emlékei, Gondolat, Bp Mészáros Ernő : A Föld rövid története, Vince Kiadó, Bp Mészáros Ernő: A környezettudomány alapjai, Akadémiai Kiadó, Bp Molnár Béla : A Föld és az élet fejlődése, Tankönyvkiadó 12.Némedi Varga Zoltán : Általános és szerkezeti földtan, Tankönyvkiadó 13.Papp Zoltán: Geotechnika I. Földtan-vízföldtan-mérnökgeológia, Tankönyvkiadó 14.Pálfy J.: Kihaltak és túlélők, Vince Kiadó Szakáll Sándor : Ásványrendszertan, Miskolci Egyetemi Kiadó Teremtő erők, pusztító elemek. Rieder’s Digest Válogatás, Bp

11 Tantárgyi követelmény az előadások min. 2/3-án + 2 terepbejáráson történő kötelező részvétel!!! 6 ZH sikeres megírása (mindegyik óra elején az előző órák anyagából ZH írás lesz. a kiadott szakcikkből 5-10 perces előadás megtartása, a lényeg 1 oldalas összefoglalása A terepbejáráson egyéni jegyzőkönyvet kell vezetni, tisztázati változatának leadási határideje: május 4. Az utolsó tanórán (május 4.): ZH írás, a korábbi ZH-k javítása, pótlása, terepi jegyzőkönyvek leadása A félévközi jegy a ZH jegyei, a terepi jegyzőkönyv minősége, a tudományos cikk értelmezése, az előadások látogatottsága alapján lesz megállapítva.

12 Földtani ismeretek 1. témakör: Bevezetés a földtudományokba Helyünk a világban: az Univerzum és a Naprendszer A Föld alrendszerei

13 Megismerés – tudomány – földtudomány Megismerés (többféle megközelítés): - vallás - művészet - tudomány A tudományos módszer: megfigyelés - korábbi ismeretek áttekintése – hipotézis felállítása - mérések és/vagy kísérletek - az eredmények összevetése a hipotézissel - a hipotézis megerősítése, módosítása vagy elvetése - teória felállítása A tudományos kérdés megközelítése:  Empirikus  Experimentális  Teoritikus A földtan (geológia, görög szó, gé – föld, logosz – tudomány): a Földről szóló ismeretek tudománya

14 A természettudományok és a geológia fejlődése Arisztotelész (Kr. e ): csillagászati és biológiai jelenségek leírása, geocentrikus elmélet Arisztarkusz (Kr. e ): heliocentrikus elmélet Ptolemaiosz (Kr. u. 150): geocentrikus elmélet, bolygók mozgásának geometriája N. Copernicus ( ): heliocentrikus elmélet kidolgozása

15 A természettudományok és a geológia fejlődése J. Kepler ( ): bolygók mozgástörvényei G. Galilei ( ): új csillagászati és fizikai felfedezések I. Newton ( ): a tömegvonzás és az égitestek mozgásának törvényszerűségei

16 A természettudományok és a geológia fejlődése G. Agricola (1546): ásványtani és bányászati könyvek N. Steno ( ): települési törvények J. Hutton ( ): uniformitarizmus elve Ch. Lyell ( ): aktualizmus elve Ch. Darwin ( ): evolúciós elmélete

17 A természettudományok és a geológia fejlődése 1924: A. Wegener, majd Emile Argand, kontinensvándorlás elmélete 1963: F. Vine, D. Matthews, W. J. Morgan, az óceáni aljzat szétterülése : H. Hess és sokan mások, a lemeztektonikai elmélet

18 A magyar geológia fejlődése A krónikáktól a felvidéki professzorokig: –Első ország-leírók és földleírások (Oláh Miklós, Georg Bauer, Georg Wernher, a 16. sz. végéig) –Természetföldrajzi elemzések, a magyar földtudományi nyelv megteremtése (Pázmán Péter, Frölich Dávid és Apáczai Csere János, a 17. sz. első fele) –Földrajzi elemző munkák, a korabeli ég- és földtudományok összegzése, a felvidéki professzorok (pl. Szentiványi Márton, a 17. sz. második fele)

19 A magyar geológia fejlődése A földtudományok elkülönülése –Egyre pontosabb térképek és vidékleírások (Bél Mátyás, Mikovinyi Sámuel, Orbán Balázs, a 18. sz. derekáig) –A magyar tudományos nyelv újjászületése és térhódítása, továbbá az egyes földtudományok szétválása és önállósulása (pl. Losontzi István, Fridvalszky János, Born Ignác, Benkő Ferenc, Mátyus István, a sz. fordulójáig)

20 A magyar geológia fejlődése –Kimagasló eredmények a századfordulón: önálló ásvány- és kőzettan, továbbá a természetföldrajzi szemlélet kialakulása (Mitterpacher Lajos, Kitaibel Pál, Zipser András, Francois Beudant) –A 19. sz. első fele: lelassul a hazai kutatások lendülete, jól felkészült magyar tudósok külföldön (Körösi Csoma Sándor, Besse János, Magyar László, Reguly Antal)

21 A magyar geológia fejlődése Napjaink földtudományainak kibontakozása: a véglegesen elkülönülő földtudományokat európai rangú tudósok művelik, megalakul a Földtani Intézet, a Magyarhoni Földtani Társulat, a földtudomány irányítói a pesti tudományegyetem világhírű tanárai (Szabó József, Böck János, Hunfalvy János, id. Lóczy Lajos, Zsigmondy Vilmos, Cholnoky Jenő, Eötvös Lóránt, Egyed László, stb.)

22 A földtani kutatás A földtani kutatás célja: –tudományos módszerek segítségével –felderítse a Föld és az élővilág történetét –térben és időben, továbbá –tisztázza a változások okait és kölcsönhatásait A földtani vizsgálódás tárgya: –az anyag (ásványok, kőzetek, ősmaradványok), –a külső (exogén) és belső (endogén) építő és pusztító folyamatok és jelenségek, –a kialakított felszíni formák vizsgálata

23 A földtani tudományok

24

25

26

27 Az anyagi világ hierarchiája galaxisok → naprendszerek → bolygók → kőzetek → ásványok → → atomok → elemi részecskék → kvarkok

28 Az Univerzum Univerzum (világmindenség) – Metagalaxis (benne 50 Md Galaxis) – Galaxis (csillagrendszer, benne 100 Md csillag) a galaxisok lapult felépítésűek, spirál karokkal rendelkeznek, átmérőjük 100 E fényév, központjukban extrém gravitációjú hatalmas hipercsillag (feketelyuk) van

29 A Galaktika A mi galaxisunk a Galaktika, vagy Tejútrendszer, melynek átmérője 100 E fényév naprendszerei 12 spirálkarba rendeződnek, csillagainak száma kb. 200 milliárd a Naprendszer 30 E fényévre a központjától 200 ezer év alatt kerüli meg a Galaktika központját (=1 galaktikus év)

30 Az Univerzum keletkezése Kb. 15 Md éve Ősrobbanás („big bang”): a hihetetlenül sűrű kozmikus tömeg anyagot és energiát lövellve a tér minden irányába létrehozta az ősi univerzumot, mely egy 75% H és 23% He alkotta táguló gázfelhő (ősköd) Az ősköd kisebb protogalaktikus ősfelhőkre oszlott, melyek a galaxisok (pl. a Tejútrendszer) kezdetei voltak. Ezekben kisebb csillagközi kozmikus gázfelhők, „nebulák” alakultak ki.

31 A Naprendszer keletkezése Forgó gáz és porfelhő (nebula), a benne uralkodó gravitáció miatt összehúzódott. A felhő közepében kialakult magas nyomás és hőmérséklet miatt termonukleáris reakció (H – He) indult meg, hatalmas mennyiségű fény és hő szabadult fel, megszülettek a csillagok (pl. a Naprendszer 4,6 Md évvel ezelőtt) A tömeg a forgó mozgás miatt szétlapult, gyűrűkre szakadozott, melyekben véletlenszerű gravitációs centrumok alakultak ki, melyek aszteroida méretű rögökké tapadtak össze (planetezimálok) Utóbbiak összeütközések és összeforrások révén (planetáris akkréció) bolygókká sűrűsödtek

32 A Naprendszer központi csillaga a Nap, melynek tömege az egész rendszer 99,87 %-a a rendszer a Nap, Jupiter és a törmelékből (további égitestekből) áll a Naprendszer átmérője 1,4 M km

33 A Naprendszer Föld-típusú bolygók (szilárd anyagból állnak): Merkur, Vénusz, Föld, Mars Kisbolygók (aszteroidok) Óriás bolygók (gázokból állnak): Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz

34 A Naprendszer bolygói Konklúzió: 1. milyen parányiak az égitestek az űr óriási méreteihez képest; 2. a bolygók milyen irdatlan térrészt járnak be a Nap körül

35 A Naprendszer további tagjai a Naprendszer kültagjai: –üstökösök (jégmag és gázcsóva) –meteoritok (fém vagy kőmag) nagyobb holdak: –Luna – Föld –Garümédesz, Kalliszló, Ió, Európa – Jupiter –Titán-Szaturnusz –Triton - Neptunusz

36 A Naprendszer mint kozmikus laboratórium A XX. század hatvanas éveitől megindul az űrkorszak: –A Föld körül, majd a Holdra –A föld típusú bolygók: Mars, Vénusz, Merkur –A négy óriás gázbolygó és a Földdel együtt 26 „kérges égitest” A Naprendszer, mint kozmikus laboratórium a nyolcvanas évek végére: –Föld a világűrből (pl. sok kerek alakzat a Föld felszínén, vonalas rendszerek Szibériában)

37 A Naprendszer mint kozmikus laboratórium A légkörök laboratóriuma: O 2 és O 3 - Mars, Vénusz, Európa; N 2 - Titán, Triton, Plútó; CO 2 – Mars, Vénusz A mágneses terek és a légkörök kölcsönhatásának laboratóriuma: Vénusz sűrű légkör, mágneses tér nélkül; Mars – ritka légkör gyenge mágneses tér; Merkúr légkör nélkül, de mágneses térrel; Ganymedes – gyenge mágneses tér A kérgek és a köpenyek laboratóriuma: A Föld a Naprendszer legnagyobb kéreggel bíró bolygója, mely elsődleges, másodlagos és harmadlagos kéreggel is rendelkezik

38 A Nap és bolygóinak kapcsolata Kepler ( ) tételei: A bolygópályák egyik gyújtópontja üres, a másikba esik a Nap középpontja Naptávolban lassabban járnak a bolygók, de a vezérsugár által súrolt terület mindig ugyanakkora A Merkúr a legfürgébb bolygó, a Naptól távolabb kerengő társai egyre lomhábbak

39 A Naprendszer energia utánpótlása benne 15 M o C-on és hatalmas nyomáson végbemenő termonukleáris reakció (H – He) energiát termel : –minden kg hidrogénből 7 g válik energiává –E = m x c 2, azaz 1 g anyagból szétsugárzása felér 300 vagon szén égési energiájával, fényével, melegével –A Nap átlagosan 1 millió t/sec sebességgel fogy, de ez a tevékenység 11 évente megélénkül (napkitörések)

40 A Földet érő sugárzások A Napból, fénysebességgel, a teljes sugárzás 2 milliárdod része: Vörösön inneni vagy hősugarak, nagy részük eléri a Földet, főkép a CO 2 és a vízgőz akasztja el Látható fény Ibolyántúli sugarak, ezek roncsolják az élő szervezetet, a magaslégköri ózonréteg véd Részecske sugárzás (napszél: atommagok és elektronok), 400 km/sec sebességgel, véd a mágneses mező Neutrinók a Nap belsejéből, nem károsak, áthatolnak mindenen

41 A Földet érő sugárzások Kozmikus sugárzás, főleg hidrogén és egyéb atommagok, veszélyesek, de a levegőmolekulákkal történő ütközések megszelídítik Kozmikus háttérsugárzás: 270,5 o C falból történő 2,7 o C- os „meleg” sugárzás, mely ártalmatlan

42 A Föld mint bolygó átmérője = (12.756) km kerülete (az Egyenlítőnél) = cca. 40 E km felszíne = 510 M km 2, térfogata = 1 Md km 3 átlagos sűrűsége 5,5 g/cm 3 belsejében cca. 4 E o C, és 3,5 Mbar nyomás van. a Föld kora kb. 4,6 Md év kb. 3,6 Md éve alakult ki a Föld - Hold rendszer, de 2,7 Md éve már biztosan létezett a rendszer a Hold befogásának következménye: a Föld kéreg alatti olvadása, és az új légkör kialakulása

43 A Föld alrendszerei Föld (Gaia, Terra): a földi élő és élettelen világ egységes nagy önszabályozó rendszert alkot, mely képes rendezetlenségének csökkentésére, azaz mintegy élőlény viselkedik (egyensúly az anyag – energia rendszerben) alrendszerei: –gravitoszféra (gravitáció) –magnetoszféra –atmoszféra (légkör) –hidroszféra (vízburok) –litoszféra (kőzetburok) –mezoszféra (asztenoszféra és a szilárd köpeny alsó) –centroszféra (földmag) –bioszféra (élővilág) –pedoszféra (talaj) –nooszféra (a tudat világa)

44 A gravitoszféra (gravitáció) Gravitáció - vonzerő, mely a tömeggel egyenesen, a távolsággal fordítottan arányos Gravitáció alakítja ki az égitest Nap körüli, saját tengelye körüli forgását, a Hold forgását a Föld körül. Mindezek eredménye: a földi év (365 nap, 5 ó, 48’, 46”) évszakok földi nap (<24 ó) ár-apály-jelenség (12 ó 26’) A Föld forgási sebessége a Nap körül: 29,8 km/sec (100 E km/ó) A szökési sebesség a Föld vonzásából: 11,2 km/sec (40 E km/ó)

45 A magnetoszféra a Föld mágneses test, pólusai nem esnek egybe a földrajzi pólusokkal (deklináció, inklináció) a Napból + és – részecskék záporoznak a Földre (Napszél), 2 nagyon sűrű réteg utóbbiakat befogja (Van Allen öv)

46 Az atmoszféra (légkör) légnyomás a t.sz.-en 1 bar = 1 kp/cm 2, 30 km magason 1 mbar A légkör felosztása –troposzféra (0-10 km, itt van a felhőképződés, a hőmérséklet és a nyomás gyorsan csökken, pl km magason –60 o C) –sztratoszféra (10-50 km, a levegő száraz, a hőmérséklet nő, felső határán van az ózonréteg) –mezoszféra (50-80 km, a hőmérséklet –140 o C-g csökken) –termoszféra ( km, itt jönnek létre az aurórák, az É-i és D-i fények km között –Ionoszféra ( km) elektromosan töltött levegő, a rádióhullámokat visszaveri

47 A légkör kialakulása a Föld másodlagos légkörének kora 3,6 Md év a Föld kialakulásakor csak CO 2 volt a légkörben, a N és az O csak később, fokozatosan alakult ki a jelenlegi levegő gázok keveréke (78% N, 21% O, 1% Ar, CO 2, vízgőz)

48 Az oxigén kialakulása az O két forrása van: UV sugárzás hatására a víz disszociációjából H a világűrbe szökik, az O egy részéből ózon lesz a növényzet kialakulása után, a fotoszintézis során Urey-szint = 0,1% PAL (=present atmospheric level); itt az ózonréteg miatt a fotodisszociáció leáll; 2,7 – 3 Md éve, m magas vízoszlop alatt kialakul az élet (kékmoszatok); fotoszintézis, O keletkezés; szárazföldi üledékek oxidációja (1,8 – 2 Md éves vörös üledékek) Pasteur-szint = 1% PAL; a primitív szervezetek áttérnek a fermentációról a légzésre; 0,6 – 0,7 Md év (a proterozoikum vége); már 30 cm vízréteg elegendő a pusztító UV sugárzás ellen; a tengerekben kialakul a gazdag lágytestű fauna (Ediacara) Szárazulati szint = 10% PAL; a szilur végén (420 M év) a halálos UV sugarak elnyelése olyan mértékű, hogy az élővilág kiléphet a szárazföldre; első ismert szárazföldi növénymaradványok Mai szint = 100% PAL; a karbon végére (300 M év); kialakul a Földön a CO 2 O 2 önszabályzó rendszer

49 A hidroszféra (vízburok) a Föld felszínének (510 M km 2 ) 71%-át borítja víz a víz 97%-a tengervíz, 3%-a édesvíz (ennek 77%-a örök jég és gleccser, 22%-a felszínalatti víz, 1%-a folyó, tó, talajnedvesség)

50 A hidroszféra –A Föld felületén végbemenő dinamikai folyamatok közül az egyik legjelentősebb a víz körforgása, melyet a Nap hőenergiája és a Föld nehézségi erőtere szabályozza és tartja fenn.

51 A Föld további alrendszerei litoszféra (kőzetburok): kéreg mezoszféra (képlékeny köpeny felső = asztenoszféra, szilárd köpeny alsó) centroszféra (földmag)

52 A Föld szerkezete Sűrűség és összetétel szerint: –Vasmagos elmélet (Goldschmidt szerint) –Vasmag nélküli (Egyed L.) elmélet Halmazállapot szerint

53 A Föld szerkezete Vasmagos elmélet szerint: 1200 km-ig litoszféra (Sial 2,7 g/cm 3 ; Sima 3,3 g/cm 3 ), 1700 km átmeneti (Crofesima 5 g/cm 3, Nifesima 6 g/cm 3 ), 3500 km mag (Nife 8 g/cm 3 ).

54 A Föld szerkezete Vasmag nélküli elmélet: A rengési (diszkontinuitási) felületekkel elválasztva: –Kéreg: savanyú kontinentális és bázisos óceáni, közte cca. 15 km Conrad felület; km-nél Mohorovicic (MOHO) felület; –Köpeny: felső és alsó rész; km-nél Gutenberg-Wiechert felület; –Mag: maghéj és belső mag, közte km-nél Lehman féle törési öv

55 A Föld szerkezete Halmazállapot szerint: –litoszféra (szilárd) –asztenoszféra (képlékeny) –mezoszféra (szilárd) –külső mag (folyékony) –belső mag (szilárd)

56 A Föld további alrendszerei bioszféra (élővilág) pedoszféra (talaj) nooszféra (a tudat világa)


Letölteni ppt "Földtani ismeretek A Természetvédelmi mérnök B.Sc. szak I. éves hallgatóinak A 2008-2009. tanév II. féléve Tárgyfelelős: Dr. Cserny Tibor egyetemi docens."

Hasonló előadás


Google Hirdetések