Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

KÖRNYEZETVÉDELEM4. 2006. Előadó: Széll Andrea egy. tanársegéd.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "KÖRNYEZETVÉDELEM4. 2006. Előadó: Széll Andrea egy. tanársegéd."— Előadás másolata:

1 KÖRNYEZETVÉDELEM Előadó: Széll Andrea egy. tanársegéd

2 TARTALOM a víz jelentősége hazai helyzet szennyező források vízminősítés, vízminőségi kategóriák vízszennyezés, eutrofizáció vízminőség szabályozása a szennyezés csökkentésének eszközei szennyvíztisztítás

3 A VÍZ JELENTŐSÉGE - A Földfelszín 510 millió km 2, 70,84 %-át borítja víz, a teljes vízkészlet 2 milliárd km 3 - az élet a vízben jött létre - minden élőlény szervezetének jelentős része (ember kb. 70 %) - 3% édesvíz, sarki jégtakarókban és gleccserekben (krioszféra) a java (Bajkál-tó 20% édesvízkészlet), 97 % sós víz (35 g só / 1 l tengervíz)

4 - a vízigény gyorsabban nő, mint a népesség: a Föld lakosságának ¼-e nem jut egészséges ivóvízhez, több, mint felének nincs higiénikus lakhelye - sivatagi országok vízellátása kritikus, de Nagy- Britannia és Lengyelo. is: nagy népesség, szerény vízkészletek, gazdaság intenzív használat - víz állandó körforgásban: 11 nap az átlagos tartózkodási idő az atmoszférában

5 Légkör 14 billió t Világóceán 1,4 X 10 6 Kontinensek Folyók 1,2 Tavak, mocsarak 280 Jég Felszín alatt víz Párolgás 70 Párolgás 350 Csapadék 320 Csapadék 100 Folyók 30

6 VÍZSZENNYEZÉS FORRÁSAI - A levegő szennyezőanyagai az atmoszférából nedves vagy száraz kihullás révén jutnak a felszíni vizekbe - A földfelszínről: a talajból kimosódva vagy a növény – állat – ember – szennyvíz úton

7 Víz megjelenési formái felszín feletti vizek - vízpára az óceánok és a szárazföld közti vízforgalomban (felszín feletti vizek) felszíni vizek - állóvizek (beltenger, tó, mocsár), vízfolyások (felszíni vizek) felszín alatti vizek: - felszín alatti vizek: felső rétegben talajnedvesség, első vízzáró réteg felett talajvíz, parti szűrésű víz (a talajvíz egy vízfolyással hidraulikus kapcsolatban van, utánpótlása több, mint 50%-ban a vízfolyásból származik), vízzáró rétegek között rétegvíz, mélyebben mélységi víz, karsztvíz a karbonátos kőzetek (mészkő, dolomit) hasadékaiban

8 Állóvizeink felszíne 1000 km 2, az ország területének 1,1%-a. Legnagyobb természetes tavak: Balaton 596 km 2, Velencei-tó 26 km 2, Fertő tó felülete 280 km 2, (82 km 2 Magyarországon). A nagy vízfolyások – Duna, Tisza, Dráva – minőségét a felvízi országok határozzák meg. (95 % vízhozam külföldről érkezik) A felszíni vizek jelentősége: - nem ivóvíz minőségű frissvíz használat forrása 80%-ban - a kisebb minőségi igényű vízhasználatok céljára könnyebben hozzáférhetők, vízkivétel olcsóbb

9 A felszín alatti vízkészlet az ország vízellátása szempontjából jelentős, lakossági vízellátás több mint 90%-ban Minőségének rendszeres észlelése a ‘80-as évek közepétől kezdődött (észlelőhálózatok) A talajvízkészlet szinte az egész ország területén szennyezettnek tekinthető (megfigyelő kutak)

10 - A réteg- és mélységi vizek őrzik genetikájukból és természetes védettségükből adódó minőségüket - Ismert néhány felszín alatti vízbázis helyrehozhatatlan elszennyeződése - Gyakran rendkívüli (havária) vízszennyezés: kialakulása gyors, váratlan, előre nem jelezhető időpontban és olyan szennyező hatást gyakorol a vizekre, amely azok öntisztulását erősen korlátozza, élővilágát vagy egészében elpusztítja, ezért a víz használati értéke csökken, vagy használatra rövidebb-hosszabb időre alkalmatlanná válik.

11 Leggyakoribb havária okok: - a potenciális szennyezőforrásokat képező (termelő, szállító, tároló, tisztító, stb.) berendezések meghibásodása, vagy gondatlan kezelése, - baleset, természeti katasztrófa, - országhatáron túlról származó szennyezőanyag vízbejutása, stb.

12 Szennyezőanyag fajtaElőfordulási arány (%) Kőolaj és származékai Kommunális szennyezések Szerves ipari szennyezések Szervetlen ipari szennyezések Növényvédőszer Hígtrágya Műtrágya Rothadó szerves szennyezőanyag Ammónium Egyéb szennyezőanyag Ismeretlen szennyezőanyag 37,4 4,2 9,5 4,6 1,5 6,9 0,8 1,9 0,4 13,0 19,8 Rendkívüli szennyezések szennyezőanyag – fajtánként

13 I. Kémiai vízminősítés Általános kémiai jellemzők: össz-sótartalom: értéke a hidrológiai és geológiai környezettől függ Anionok (CO 3 2-, HCO 3 -, Cl -, SO 4 2- ) és a kationok (Ca 2+, Mg 2+, Na +, K + ) aránya fontos (pl. másodlagos szikesedés) oldott oxigéntartalom: egységnyi térfogatú vízben, adott hőm.-en és nyomáson a vízben lévő oldott O 2 mennyisége függ a szennyezőanyagok mennyiségétől, minőségétől és a víz oldott sótartalmától szerves anyagok: bonyolult összetétel, a gyakorlatban oxigénfogyasztással jellemezzük.

14 BOI 5 (biokémiai oxigénigény): oldott oxigénmennyiség, amelyet az aerob szervezetek a vízben lévő szerves anyag lebontására 20 o C-on, 5 nap alatt elfogyasztanak KOI (kémiai oxigénigény): a vízben lévő szerves anyagok oxidálószerekkel (kálium-dikromát), nedves úton elvégzett oxidációja során felhasznált oxigénmennyiség

15 II. Biológiai vízminősítés Halobitás: a víz ökológiai és biológiai szempontból legfontosabb szervetlen kémiai tulajdonságainak (összes sótartalom, pH, vezetőképesség, ionösszetétel) összessége Trofitás: a vízi életközösségek primer szervesanyag- produktivitását fejezi ki alapja a fotoszintézis mértéke, amelyhez megfelelő mennyiségű és spektrumú fény, alkalmas hőm., szervetlen növényi tápanyagok, klorofilltartalmú algák, vízinövények kellenek

16 Jellemzésére: összes algaszám, P- és N-formák, klorofilltartalom Szaprobitás: a vízi ökoszisztéma szervesanyag-lebontó képességét fejezi ki, a trofitás ellenében hat, energiaveszteséggel jár - jellemzői a lebontásra vagy rothadása alkalmas szerves anyag és a heterotróf szervezetek növekedése a vízszennyezés eredménye, ennek eredménye oxigénhiány, mértékét az emberi tevékenység fokozza. Jellemzésére BOI 5, KOI

17 Toxicitás: vízi életközösségek életműködését gátoló, csökkentő, megszüntető vízminőségi jellemzők összessége Mérgezőanyagok nemcsak külső forrásokból származnak, hanem a vízben is jelen vannak, pl. NH 3, H 2 S, kékalgák toxinjai - toxicitás meghatározása: közepes tűrés határa, amely adott anyag konc.-ját jelenti, amelynek oldatában a kísérleti élőlények fele életben marad

18 III. Bakteriológiai vízminősítés Az ivóvíz fekáliás szennyezettségének kimutatása kólibaktériumok meghatározásával Kóliliter: az a legkisebb vízmennyiség, amelyből a kólibaktérium kitenyészthető. Kóliszám: 100 ml vízből kitenyészthető baktériumtelepek száma – a szabvány a kóliszámban 0-2 telep/100 ml határérték. Ez felett fertőtleníteni kell.

19 Vízminőségi kategóriák: (MSZ 12749:1993) Felszíni vizek minősége, minőségi jellemzők és minősítés I. osztály: kiváló víz Mesterséges szennyezőanyagoktól mentes, tiszta természetes állapotú vizek, kevés az oldottanyag- tartalom, teljes az oxigéntelítettség, csekély a tápanyagterhelés, szennyvízbaktérium nincs benne II. osztály: jó víz Külső szennyezőanyagokkal és biológiailag hasznosítható tápanyagokkal kicsit terhelt, mezotróf víz. A vízi szervezetek fajgazdagsága nagy, egyedszám kicsi. A víz természetes szagú és színű. Kevés a szennyvízbaktérium

20 III. osztály: tűrhető víz Mérsékelten szennyezett, a szerves és szervetlen anyagok és a biol. hasznosítható tápanyagterhelés eutrofizációt okozhat. Van szennyvízbaktérium. Átmenetileg kedvezőtlen életfeltételek. Szag. IV. osztály: szennyezett víz Külső eredetű szerves és szervetlen anyagokkal, szennyvizekkel terhelt, biológiai tápanyagokban gazdag víz. Az oxigénháztartás jellemzői tág határok közt, lehet anaerob állapot is. Nagy baktériumszám (szennyvízbakt.) és egysejtűek tömegesen. Víz zavaros, vízvirágzás. Káros anyagok konc. elérheti a krónikus toxicitás értékeit is.

21 V. osztály: erősen szennyezett víz Különböző eredetű, szerves és szervetlen anyagokkal, szennyvizekkel erősen terhelt víz, esetenként toxikus. Szennyvízbaktérium tartalma közelít a nyers szennyvizéhez. A biológiailag káros anyagok és az oxigénhiány korlátozzák az életfeltételeket. Zavaros, nem átlátszó. Káros anyag konc. nagy, vízi életre nézve krónikus, toxikus szintet is elérhet.

22 Vízszennyezés Minden olyan hatás, amely a felszíni és felszín alatti vizek minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi használatra és a benne zajló természetes folyamatok biztosítására csökken vagy megszűnik. Pontszerű szennyezés: szennyezőanyagok egy adott helyen (pl. csővezeték, csatorna, szennyvízcsatorna) jutnak a vízbe. Üzemeknél, szennyvíztisztító telepeknél, erőműveknél, szénbányáknál, olajkutaknál. Koncentrált, helyhez kötött, hatása jól mérhető, a műszaki beavatkozások jól meghatározhatók.

23 Nem pontszerű: a forrás nagy területen szétterülve nehezen azonosítható. Pl. felszíni lefolyás, mg.-i művelés alatt álló talajból kimosódás. Szennyezőanyagok csoportosítása - fertőző anyagok, - oxigénigényes hulladékok (szennyvíz, trágya), - vízben oldódó szervetlen vegyületek, - szervetlen növényi tápanyagok, - szerves vegyületek (olaj, benzin, műanyag, növényvédő szerek stb.), - görgetett és lebegtetett hordalék, - radioaktív anyagok, hő.

24 Fertőző anyagok: baktériumok, vírusok, protozoák és féregparaziták, betegségeket terjesztenek: tífusz, kolera, vérhas… fekáliával jutnak a vízbe, fő forrásuk a szikkasztók, pöcegödrök, vágóhidak, tisztítatlan szennyvizek. Oxigénigényes hulladékok: a felszíni lefolyás, a túlterhelt vagy rossz hatásfokú szennyvíztisztító telepek, olajfinomítók, élelmiszeripari üzemekből, textil-, papírüzemekből Aerob szervezetek felszaporodnak, csökken a víz oldott oxigéntartalma, vízi élet megszűnik.

25 Anaerob mikroorganizmusok toxikus és bűzös anyagokat termelnek: H 2 S, NH 3, CH 4 … Vízben oldódó szervetlen vegyületek: savak, sók, mérgező fémek, savak, sók (Na, Ca) csapadék- és öntözővízből, kőolajkitermelés során, csapadék lefolyásból. Utak sózása: autók, hidak korrodálódnak, rongálódnak, vegetáció pusztulása, ivóvízbázis szennyeződése.

26 Szervetlen növényi tápanyagok: Foszfor, nitrogén. Szennyvíztelepekről, ipari kibocsátásból, lefolyásból, szántóföldi mű- és hígtrágyából. Több tápanyag – algavirágzás (vízvirágzás), rontja a víz szagát és ízét, napsugarak nem jutnak át. A foszfor az ivóvízben fontos tápanyag, a nitrát veszélyes, karcinogén és toxikus. Szerves vegyületek: mikroszennyezők: kis koncentrációban is károsak pl. nyersolaj a tengerben, a baktériumok természetes anyaggá dolgozzák fel.

27 Többségük szintetikusan előállított szerves anyag, pl. kőolaj és származékai, peszticidek (növényvédő szerek) perzisztencia: természetes lebomlással szembeni ellenálló képesség. Kőolaj pontszerű forrásból: szennyvízkifolyás, nem pontszerűből: szállítás, tárolás. Íz- és szagrontók, mérgezőek az életközösségekre nézve, karcinogének, néhány talajlakó baktérium C x H y -bontó.

28 Huminanyagok: talaj kimosódása és a növényi anyagok bomlása során keletkeznek, nem toxikusak, de más vegyületekkel reagálva azzá válhatnak. pl. víztisztítás: klór → kloroform, rákkeltő. Fémkomplexeket is képeznek, segítik az oldatba jutást.

29 Üledékek: hordalékot alkotó talajszemcsék, felszíni lefolyásból eredő szerves és szervetlen anyagok. Ivóvízkezeléskor eltávolíthatók, ritkán okoznak bajt (kivétel: karcinogén azbeszt, a vízellátó hálózat csőanyagának alkotója). - zavarossá teszik a vizet, felületükön megkötnek mérgező fémeket, növényvédő szereket, baktériumokat. - gyengítik a napsugarak áthatolását, a növényeket, kopoltyúk eltömésével vízi állatok pusztulnak el, mederfeltöltés.

30 Toxikus fémek: alacsony koncentráció, de megkötődnek és felhalmozódnak – ember és állathoz is eljutnak a táplálékláncban (bioakkumuláció). Meghatározatlan ideig maradnak vegyületekben, bármikor környezetre káros fémformák alakulhatnak ki. 3 csoport: - esszenciális elemek (Zn, Co, Kr, Mn, Mo, Cu, Fe) élő szervezet működéséhez kellenek - stimuláló mikroelemek (Ti) - toxikus (Ag, Hg, Cd, Pb) elemek

31 Bizonyos konc. után az esszenciális is toxikussá válik és több toxikus is létfontosságú lehet – megfelelő koncentráció!! Fémek mozgása: oldhatósági viszonyoktól függ. Az oldhatatlan fém biológiailag inaktív. Komplexképzés fontos szerepe a fémmozgásban (bioakkumuláció) Radioaktív anyagok: természetes és mesterséges radionuklidok. Ra226, Ra228, Sr90 és U238 mélységi vizekből, hévízkutakból, atomerőművekből, nukleáris fegyvergyártáskor

32 Atomrobbantásokból globális sugárszennyeződés, balesetek. pl. Csernobil, a legnagyobb gond: I131, Cs-izotóp Laborokból is juthat a hidrológiai körfolyamatba. Kőzetek természetes radioaktivitása – vízbe jut. DNS-mutációk, genetikai rendellenességek, rák. Hőszennyezés: erőművek és ipartelepek hűtővíz felhasználása miatt. Csökkenhet a vízben oldható oxigén mennyisége, romlik a víz öntisztulása, fokozódik az élőlények anyagcseréje, egyensúly felborul.

33 A) Felszíni vizek szennyezése, öntisztulás, eutrofizáció A vízbe jutott szennyezőanyag koncentrációja és formája a belépéskor megváltozhat: hígulás, biokémiai lebomlás, biológiai erősítés és ülepedés. intenzitás függ a befogadó víz térfogatától, sebességétől. Nagy, gyors folyású vízben kis mennyiségű szennyezőanyag gyorsan alacsony konc.-ra lecsökken, a biokémiai lebontáshoz szükséges oldott oxigén gyorsan pótlódik.

34 Öntisztulás: ha megfelelő a szerves anyag higítása, és elég az oldott oxigén mennyisége, a mikrobák a szerves anyagot veszélytelen, stabil végtermékké bontják le → természetes egyensúly, helyreáll a fotoszintézis, légzés egyensúlya. Szervesanyag feldúsulása, aerob bomlás: a víz oldott oxigéntartalma elfogy → anaerob szervezetek: nitrát-, szulfát-, foszfátgyökök és más szerves vegyületek oxigénjét hasznosítják, bűzös végtermékek (H 2 S, foszfin, szerves savak). Néhány szintetikus szerves vegyület már kis koncentrációban is káros hatású.

35 A biológiai lebomlás alig működik (DDT, PCB-k, izotópok, Hg-vegyületek), a biológiai erősítés során felhalmozódhatnak a szervezetekben. Ülepedéskor csökken a szerves és szervetlen szennyezők mennyisége, a hordalékhoz kötődve leülepednek. Tavak, tározók szennyeződése: vízcsere akár 100 évig is, vízfolyásnál pár nap. Érzékenyek a műtrágya-, olaj-, mikroszennyezésre. legnagyobb probléma: eutrofizáció felgyorsulása: természetes folyamat, a tó vízgyűjtő területének lefolyása és eróziója miatt a tó feldúsul növényi tápanyagokban.

36 Az emberi tevékenység okozta tápanyag-túlterhelés forrásai: - Műtrágya lefolyása, - Természetes lefolyás, - Szerves trágya lefolyás, - NO x -oldódás (motor), - Kezeletlen és tisztított kommunális szennyvíz bevezetése, - Detergensek (foszfát), - Lefolyás és erózió (bányászat, építőipar). Mesterséges vagy gyorsított eutrofizáció, foszfát- és nitrát-koncentráció nő.

37 Hatások: - tavak pár évtized alatt elöregednek (természetes úton pár ezer év) - nyáron a vízinövények elhalt részei bomlanak, megnő az algamennyiség, vízvirágzás, kellemetlen íz- és szaganyagok - oldott oxigéntartalom lecsökken az aerob bomlás miatt, halfaj-összetétel megváltozik: oxigénigényes fajok eltűnnek - további tápanyagfelesleg esetén és anaerob bomlások (toxinok is keletkeznek) során állatvilág pusztul - veszélybe kerül a víz felhasználása ivóvíz, sport, horgászat, üdülés, öntözés stb. céljára

38 Eutrofizáció szabályozása Input módszerek: csökkenteni a tápanyagok bejutását a tavakba Output módszerek: megtisztítani az előrehaladott állapotban lévő vizeket Input módszerek 1. Fejlett szennyvíztisztítási technológiák alkalmazása, szennyvizekből a foszfor 90 %-át eltávolítani – mehet a befogadóba 2. limitálni a mosószerek, tisztítószerek P-tartalmát 3. földhasználat szabályozása, talajkímélő művelési technológiák 4. szennyvizek eltérítése gyors folyású patakok irányába

39 Output módszerek 1. Fenékkotrás – nagy, mély tavaknál nem alkalmazható, de sekélynél sem mindig hatékony, a kiülepedett toxikus anyagok szuszpenzióba kerülnek 2. Eltávolítani a túlburjánzott növényzetet – zavaró és költséges 3. Herbicidekkel és algicidekkel szabályozni a nemkívánt flórát – szennyez, másra is káros 4. Levegőztetés – költséges és energiaigényes Az input módszerek a leghatékonyabbak

40 B) Felszín alatti vizek szennyezése - Parti szűrésű víz, talajvíz, karsztvíz, rétegvíz - ivóvízigény fedezésére A talajvíz szinte teljesen elszennyeződött, karsztvizek használata nem fokozható, parti szűrésűeké nő (közművesített területeken 40 %) A szennyvízbaktériumok, lebegtetett anyagok zöme a talajban kiszűrődik, a víz leszivárog. pl. homoktalajok kisebb, a finomabb szemcseméretű talajok nagyobb szűrőképességűek

41 Ha a szennyezés bekerül a felszín alatti vizekbe, a lassú vízmozgás miatt lassan terjed, konc. lassan csökken, évtizedekig tart. Szennyezőforrások - szennyvízvezetékek - szennyvízelhelyező kút - szivárgás felszíni vizekből - szemét - szennyvíztároló - üzemanyagtartály - olajkúti betáplálás - veszélyes hulladék: vízzáró rétegen át - két forrás: veszélyes anyag, nehézfém kimosódása szeméttárolókból, veszélyes-hulladék tárolókból

42 Elvileg tökéletes megoldás: a vízzáró rétegek közé elhelyezett hulladék, gyakorlatilag a tökéletlenül lezárt gáz- és olajkutak, robbantások, földrengések miatt a vízadó rétegbe jut szennyezés. Vízminőség szabályozása A társadalmilag szükséges vízigény megkívánt minőségű szintjét biztosítja jogi, műszaki és gazdasági eszközökkel, összhangban a természeti és társadalmi tényezőkkel. - műszaki, adminisztratív beavatkozási tevékenység, amelynek célja egy vízfolyás vízminőségi paramétereinek előírt korlátok közt tartása.

43 Modellek: feltár összefüggéseket, a változások becsülhetők, előrejelezhető következmények. A vízminőségi igények a vízhasználati céltól függően (ivóvíz, sportolásra, ipar…) más komponensekkel és határértékekkel adhatóak meg. - részben közvetlen ösztönző elemek (vízjogi engedélyezés és kötelezés), minden vízi munkához, vízhasználathoz a tervezés fázisában is engedély (elvi vízjogi engedély) kell - részben közvetett ösztönző elemek, pl. gazdasági kényszer pl.: hiányzó szennyvíztisztító építési költségét rövid idő alatt felülmúló szennyvíz- és csatornabírság

44 - gazdasági szabályozással történő közvetett hatás a vízminőségre, pl. pénzügyi támogatás. A vízszennyezés csökkentésének technológiai eszközei A termelés során keletkező szennyeződés mértéke függ a termelési technológia színvonalától és a termelés volumenétől.

45 Csökkentési lehetőségek: 1. Tisztítás: a szennyvíz vagy egyéb hulladék- anyag szennyező anyagainak kivonása, átalakítása, ezek szennyezést nem okozó környezeti elhelyezése 2. Újrafelhasználás és visszanyerés: a használt, illetve szennyvizek újrahasznosítása, a hasznosítható anyagok visszanyerése 3. Technológiai változtatás: technológia változtatása, hogy a szennyezőanyag-kibocsátás megszűnjön, vagy mérséklődjön

46 4. Termékmódosítás: helyettesítő termékek bevezetése, anyagtulajdonság módosítása, eredményeként a szennyező hatás csökkenthető vagy kezelhető 5. Megszüntetés: szennyező anyag gyártásának, forgalmazásának megszüntetése, a szennyező anyagok vízbejutásának megakadályozása 6. Szétszórás: a szenny- vagy használt vizek nagy területén diszperz módon történő szétszórása, talajba helyezése, vagy nagy víztömegben elosztása

47 7. Késleltetés: a szenny- vagy használt víz kibocsátás időszakos leállítása, tározása, a befogadó szempontjából kedvezőbb időszakban történő bejuttatása 8. Átvezetés: a szennyvizeknek más szelvénybe, vagy más nagyobb vízhozamú vízfolyásba való átvezetése 9. Hígítás: az oldott szennyvíz térfogat növelése, a káros hatások csökkentése és az öntisztuló képesség fenntartása céljából 10. Környezeti tisztítás: a befogadó élővíz tisztítása a bevezetett szennyező anyagok eltávolítása, káros hatás csökkentése

48 Műszaki beavatkozások: - szennyvíztisztítás - újrafelhasználás - technológiai víztisztítás - szennyvíz tározás - regionális csatornázás - kisvízhozam szabályozás - befogadók tisztítása

49 A szennyvíztisztítás célja: szennyvizek kezelése, amelynek eredményeként a tisztított szennyvíz, minősége alapján a befogadó élővízbe károsodás nélkül, ártalommentesen bevezethető. Három fő rész: - elsőfokú vagy mechanikai tisztítás - másodfokú vagy biológiai tisztítás - harmadfokú vagy kémiai, ill. fizikai - kémiai tisztítás Az újrafelhasználás a kibocsátandó víz egy részének felhasználása, a vízkészletek mennyiségi és minőségi tehermentesítése érdekében

50 A technológiai változtatás: a termelési eljárás, a vízgazdálkodás, és a termékfelhasználás módjának módosítására irányul - cél a szennyezőanyag kibocsátás csökkentése, vagy megszüntetése. - a környezetszennyezés megelőzésének egyik legfontosabb feladata A szennyvizek tározása a vízkibocsátás tervszerű visszatartása, majd szabályozott leeresztése - a befogadó minőségi állapota illetve hidrológiai viszonyai szempontjából legkedvezőbb időszakban

51 A regionális csatornázás: nagy területre kiterjedő, több település szennyvizét összegyűjtő szennyvízcsatorna rendszer - megszüntethetők az egyedi szennyvízbevezetések - fejlett technológiájú központi szennyvíztisztítóval védhető a befogadó minősége Pl. Velencei tó térségében, a tavat körülfogó gyűjtőcsatornával, illetve központi szennyvíztisztító művel kiváltották a nagy számú egyedi bevezetést.

52 A kisvízhozam szabályozás - a befogadó vízminőség szempontjából kritikus kisvízhozamának adott mértékű növelése - öntisztító képesség fenntartása, fokozása - szennyezések hígítás hatására bekövetkező csökkentése A befogadók tisztítása - az adott vízfolyás teljes vízhozamát tisztítás- technológiai vagy egyéb módszerekkel kezelik, a vízminőség javítása céljából

53 A szennyvízelvezetés, mint zárt folyamat: gyűjtés, kezelés, elvezetés.

54 Gyűjtés - elválasztott rendszerű csatornahálózattal a szennyvíz és csapadékvíz külön kerül kezelésre, célszerű az ipari technológiai szennyvizeket is elkülöníteni a kommunális szennyvíztől és a csapadékvíztől - egyesített rendszerű csatornahálózattal - előny: csapadék átöblítő hatása miatt ritkább dugulás - hátrány: záporok esetén túlterhelődés, a szennyvíz tisztítatlanul jut a befogadóba Ipari szennyvizek együtt kezelése a többivel a szennyvíztelepen : időben változó mennyiség és minőség kiegyenlítése céljából

55 Házi szennyvíz higító és közömbösítő hatása - előny: pelyhesedés elősegítése - gazdasági előny: nem kell költséges tisztítóművet létesíteni Települési szennyvíztisztítás technológiai lépései: - fizikai (mechanikai) tisztítás, - biológiai tisztítás, - harmadlagos tisztítási eljárások (N és P eltávolítás, fertőtlenítés, ozmózis).

56 A mechanikai kezelés - általában a durva szennyeződés és a lebegtetett anyagok eltávolítására szolgál A biológiai kezelés - a szerves anyag lebontását nitrifikáció (N- vegyületek lebontása denitrifikáló baktériumokkal) folyamatával A harmadlagos tisztítás célja - további tisztítás, pl. kellemetlen íz- és szaganyagok eltávolítása

57 Mechanikai Rácsok: vízben úszó és lebegő anyagok eltávolítása, a rácsmögötti technológiai elemek védelme a mechanikai rongálódástól (törés), rácsszemét elkülönítése. Rács pálcaköze 5-50 mm. Íves és síkrács, álló és fekvő rács. Rácsszemét sorsa: felaprítás (szennyvízzel kezelik), eltávolítás (iszappal kezelik). Homokfogók: nyers ásványi anyagok kiülepítése, hogy a szerves anyag lebegve maradjon. Ehhez a csatornában áramló szennyvíz sebességének csökkentése kell (0,3 m/s-ra).

58 - függőleges átfolyású: víz tölcsér alakú medencébe, onnan a víz feláramlik, a homok kiülepedik. - légbefúvásos: a változó terheléshez is jól alkalmazkodnak, a befújt levegő kis sebességnél is lebegteti a szerves anyagokat és a szennyvíz zsír- és olajtartalmát felúsztatja a felszínre (lefölözés).

59 Ülepítő medencék: feladata a biológiai tisztítókra jutó terhelés csökkentése (előülepítés), vagy a biológiailag bontható anyag víztől elválasztása (utóülepítés). A kiülepített iszapot az ülepítőtérből el kell távolítani, és kezelni: hosszanti (lipcsei medence) és sugárirányú (Dorr-medence) átfolyású ülepítő.

60 A leülepedett iszapot kotrókkal terelik az iszapgyűjtőbe, az úszó iszapot lefölözik. Nagyobb szervesanyag-terhelés esetén pelyhesítőszerek adagolása, hatásfok javítása pl. megfelelő pH beállításával savak, lúgok, Na- szilikát, Al 2 (SO 3 ) 3, polielektrolitok. Többszintes ülepítők: - teljesítmény növelésére és méretcsökkentésre - sorba vagy párhuzamosan kapcsoltak - a kiülepedett iszap a felső szintről az alsó ülepítőtérbe jut és ott rothad

61 Biológiai - szervesanyag tartalom csökkentésére - mikrobák irányított tevékenysége, alapanyag a szennyvíz oldott és kolloid állapotú szerves anyaga - végterméke részben kiülepíthető (baktériumtelepek), részben gáz halmazállapotú (CO 2, CH 4, H 2 S, NH 3, N 2 ). Az aerob részhez folyamatos szellőztetés kell. A biológiai tisztítás lehet természetes (szűrőmezős, esőztető öntözéses, halastavas) és mesterséges (csepegtetőtestes és eleveniszapos).

62 Csepegtetőtestes: - fixfilmes eljárás, gyakori - a lebontást nagy fajlagos felületű anyagon kialakított biológiai hártya (film) végzi - a film biológiailag aktív határfelületére ér a szennyvíz, a mikrobák adszorbeálják az oldott és kolloid anyagokat - a folyton vastagodó sejtréteg egy idő után leválik, és mint levált iszap, utóülepítőben szedik össze Csepegtetőtest: hagyományos töltőanyagú (habsalak, tufa, érdes kőzet), műanyag betétes, tárcsás

63 - műanyag betétes: élelmiszeripari szennyvízzel kevert települési vagy ipari szennyvizek résztisztítására, % hatásfok. - tárcsás rendszerek: a teljes biológiai tisztítás igényénél, kívánt hatásfok 85 %. Eleveniszapos tisztítás: levegőztetés, ülepítés - a mikrobák pehelyszerű iszapos szuszpenzióként lebegnek a medencében - lebontáshoz szükséges oxigént levegőztető berendezések adják - a felületi levegőztető az oxigént a folyadékcseppek szétszóródása által és a vízfelszínen belépő buborékok képzésével viszi be

64 Utókezelés - cél: foszfor és más tápanyagok eltávolítása, mikroszennyezők visszatartása, patogén élőlények eltávolítása, fertőzőképesség lecsökkentése. Klórozás (a tisztítási folyamat végén) - nemcsak a baktériumokra és vírusokra, de oxidáló hatású a szerves anyagokra is, cianidokat és szulfidokat oxidál

65 Ipari szennyvizek kedvezőtlen tulajdonságaik miatt külön kezelendők: - toxikus anyagok (nehézfémek), biokémiai folyamatok gátlása, - magas oldható szervesanyag tartalom, O 2 -hiány nő - színt és zavarosságot okozó anyagok, - eutrofizációt gyorsít a tápanyag túlsúlya, - szerves mikroszennyezők (toxikus és karcinogén), - olajtartalmú anyagok, élettevékenységet gátolnak, esztétikai problémák, - savak és lúgok, toxikusak, élővilágot károsítanak, - patogén anyagok.

66 A vízminőség szabályozás JOGI eszközei A vízminőség és a vízmennyiség elválaszthatatlan egymástól, a jogi szabályozásnak ki kell terjednie mindkettőre. A víz mennyiségi védelmére: - vízkészlethasználati díj - ivóvíz- és a csatornahasználati díj - ivóvízhasználati pótdíj Vízkészlethasználati díj évi 500 m 3 -nél több vizet fogyasztó vízhasználók fizetik A díj összege a vízjogi engedély szerinti vízmennyiség (m 3 ), az alapjáradék (Ft/m 3 ), a vízkészlet-kategória, a vízminőségi osztály, és a vízhasználat jellegétől függő módosító tényező alapján.

67 - takarékosságra ösztönöz, mert meghatározott mennyiségen felüli vízhasználat után 200 % pótdíjat kell fizetni - egyben a szennyvíz mennyiségét is csökkenti. Ivóvízdíj és csatornadíj a közüzemi víz- és csatornamű vállalatok által szolgáltatott ivóvízért, illetve csatornamű használatért kell fizetni

68 Ivóvízhasználati pótdíj az ipari célra ivóvíz-minőségű víz használata esetén kell fizetni A víz minőségét védő jogszabályok: - Közvetlen ösztönző a hatósági kényszer (vízjogi engedély). - Közvetett ösztönző a gazdasági kényszer (a tisztítótelep építési költséget meghaladó szennyvízbírság, illetve a szennyvíztisztító építéshez pénzügyi támogatás (pl. Központi Környezetvédelmi Alap))

69 A vízminőség szabályozás legfontosabb jogi eszköze a szennyvízbírság: - anyagi hátrány okozásával (pénzbüntetéssel) kényszeríti a szennyezőt a károsodás felszámolására - bírság kiszabása, ha a szennyvízben lévő szennyező anyagok mennyisége meghaladja a meghatározott határértéket Rendkívüli szennyezés (műszaki meghibásodás, baleset, gondatlan kezelés, felszíni vagy felszín alatti vízkészletek veszélyeztetése) esetén a bírság többszörös lehet

70 Különösen káros szennyezés (a szennyező anyag határértékét ötszörösen, a toxikus anyagok esetében kétszeresen meghaladó szennyvízkoncentráció) bekövetkezésekor a bírság kétszeres. A szennyvízbírság progresszív, a második évben 2x, harmadikban 3x, negyedikben 4x, az ötödik és az azt követő években ötszörös. A vízminőség védelem feladatai - egy bekövetkezett szennyezést követően a vízminőség helyreállítása - a kárelhárítás azon tevékenységek összessége, amelyek a rendkívüli vízszennyezések (havária) elleni védekezésre illetve azok kártételeinek elhárítására, megelőzésére vagy enyhítésére irányulnak.

71 A vízminőségvédelem elemei: - a vízminőség rendszeres vizsgálata, értékelése és minősítése, - azoknak a műszaki beavatkozásoknak a végrehajtása, amelyek segítségével elérhető a megfelelő vízminőség, - a rendkívüli szennyezések elleni védekezés vagy vízminőségi kárelhárítás A környezetvédelmi felügyelőségek laboratóriumai az MSZ szabványban előírtak szerint és gyakorisággal vizsgálják a meghatározott paramétereket.

72 A védekezés körébe tartoznak: - megelőzési, konkrét védekezési tevékenységek - a szennyezett víz által okozható károk megakadályozása A megelőzés leghatékonyabban a potenciális szennyezőként szóba jövő üzem, intézmény, stb. technológiai illetve vízgazdálkodási rendszere keretében oldható meg. A vizek szennyezését vagy vízminőség romlását a vízminőségi figyelőhálózat (törzshálózat) észleli, és jelzi a területileg illetékes szervek felé.

73 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "KÖRNYEZETVÉDELEM4. 2006. Előadó: Széll Andrea egy. tanársegéd."

Hasonló előadás


Google Hirdetések