Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Arktogea /Európa, Ázsia/ FAUNABIRODALOM. Arktogea EurópaÁzsiaAfrikaÉszak-Amerika Északi-sarkköri vidék.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Arktogea /Európa, Ázsia/ FAUNABIRODALOM. Arktogea EurópaÁzsiaAfrikaÉszak-Amerika Északi-sarkköri vidék."— Előadás másolata:

1 Arktogea /Európa, Ázsia/ FAUNABIRODALOM

2 Arktogea EurópaÁzsiaAfrikaÉszak-Amerika Északi-sarkköri vidék

3 Endemizmusok ( Rendek Endemizmusok ( Bennszülött faj, amelynek elterjedése viszonylag kicsi,jól körülhatárolt területre ) Rendek Bőrszárnyúak (Dermoptera) repülő maki félék Pikkelyesek (tobzoskák, Pholidota) Csövesfogúak (Tubulidentata) Struccok (Struthiones) szavannás területek, Ny -K- Dny Afrika Pusztai tyúkok (Pteroclinea) Kecsegealakúak (Chondroganoidea) Bojtosúszósok (Brachioganoidea) Mozaikpáncélosak (Rhomboganoidea) Ál-csontoshalak (Cycloganoidea)

4 Alrendek Előpatások (Hyracidea) Ormányosok (Proboscidea) Félmajmok (Lemurinea) Négykarmos félmajmok (Tarsiinea) Keskenyorrú majmok (Catarrhina Kaméleonok (Rhiptoglossa)

5 Hiányok Kloákások, erszényesek, vendégizületesek, szélesorrú majmok, nanduk, kazuáralakúak, kivialakúak, felemás gyíkok, egytüdős halak, A hiányok az egész Arktogea teljes területén hiányoznak, az endemizmusok azonban egy- egy alacsonyabb szintű területegységre jellemzőek

6 Arktogea faunabirodalom Holarktikus Etiópiai Madagaszkári Orientális faunaterület

7 Holarktikus faunaterület Észak-AmerikaEurópaÁzsia Afrika északi részei Hideg éghajlatai öv Mérsékeltövi klíma –Hűvös, csapadékos Lombhullató és örökzöld erdők, tajgaerdők –Meleg, száraz Füves területek (prérik, sztyeppek Mediterrán terület (legdélibb részen) -nagy hegyláncok magashegységi klímával (Alpok, Ural) -nagy hegyláncok magashegységi klímával (Alpok, Ural)

8 Endemizmusok Rendek –Pusztai tyúkok (Pteroclinea) –Kecsegealakúak (Chondroganoidea) –Mozaikpáncélosok (Rhomboganoidea) –Ál-csontoshalak (Cycloganoidea)

9 Családok –Vakondok (Talpidae) –Pocoknyulak (Oechotonidae) –Hódok (Castoridae) –Ugróegerek (Dipodidae) –Fajdfélék (Tetraonidae) –Alkafélék (Alcidae) –Ökörszemfélék (Troglodytidae) –Csonttollúmadár-félék (Bombycillidae) –Kopoltyúsgőte-félék (Proteidae) –Tokfélék (Acipenseridae)

10 Holarktikus faunaterület Nearktikus Palearktikus Arktikus faunatartomány

11 Palearktikus faunatartomány Észak-AfrikaEurópaÁzsia –Hideg, mérsékeltövi klíma (északon) Örökzöld tajgaerdők Lombhullató erdők, melyeket a civilizáció megritkított (délebbre) A terület belső részén nagy kiterjedésű füves területek, sztyeppek –Délen a Földközi- tenger környéke mediterrán klímájú, cserjékkel –Az etiópiai faunaterülettel határos része a sivatag (Szahara)

12 Endemizmusok Vakond  Szervezete föld alatti életmódhoz alkalmazkodik  A föld alatt szerteágazó járatot készít,s túráskor a felesleges földet a felszínre dobálja  Tápláléka állati eredetű → Cserebogár,giliszta

13 Vizicickány  Legnagyobb hazai cickányfaj  Lába,hasa,farka fehéres.  Lábain úszószőrök vannak → Úszás közben evező mozgást végez  Lakásának egyik járata a vízben másik a víz felszíne felett nyílik a szabadba  Európa és Ázsia

14 Pele  Fákon élő,rövid lábú,szőrös far- kú rágcsáló  Dombos,erdős helyeken v. kertek ben fákon tanyázik  Csoportosan élnek  Téli álmot alszanak

15 Csíkos egér

16 Földikutya  Szeme a bőre alatt van. Vak.  Világos ezüstszürke feje jellegzetesen lapos  Föld alatti járatokban,sík vidéken, főleg Tiszántúlon él

17 Hörcsög  Teste zömök,háta barnássárga,lábai fehérek  A hímnek és a nősténynek külön háza van, csak párosodáskor élnek együtt  Mogorva természetű üldözőjével harcba száll  Ellensége a róka,menyét és a ragadozó madarak

18 Közönséges hód  Európában már igen kevés helyen él  Hazánkban egy időben meglehetősen gyakori volt, de az 50-es évek óta egyetlen példánya sem került elő  É-Amerikában meglehetősen gyakori

19 Ürge  Az ürge teljes hossza 30 cm, ebből a 6-7 cm a farka  A mély, agyagos talajt kedveli  Az állatok csoportosan élnek, de a meleg évszakban minden példány a saját üregében lakik  Téli álmot alvó állatok  Építményeik hosszúak,néha 8 m kiterjedésűek

20 Őz  Nálunk a legkisebb,karcsú testű-lábú szarvasféle  Szürkésvörös-sárgásvörös  Gidánál a háton pár hónapos korig vörös alapon kerek fehér v. sárgás foltok vannak  Tápláléka nedvdús fűfélék,felszedi a makkot

21 Borz  Nem olyan ügyes és mozgékony mint a többi nyestféle  Erdős vidéken él, szereti a magányt  Maga ásta üregekben tartózkodik  Ún. borzvárakat épít a föld alatt

22 Dámvad  Agancs koronája lapátos  Színét évszakonként és életkorok szerint változtatja  Társaságban él  É-Afrikában és Dk-Ázsiában vadon él, hozzánk betelepített faj

23 Tatár antilop  Ázsiai

24 Vörösbegy  Felsőteste olajbarna,torka-begye narancsszínbe hajló rozsdavörös  Hozzánk március közepe táján érkezik és szeptemberig marad  Fészkét fák,bokrok tövébe rakja  Hernyót,rovarokat,csigát eszik

25 Zerge  A kecske távoli rokona, Európa valamennyi magashegységében él  Nyáron hóhatár magasságában tartózkodik  2 vagy több hétig is kibírja élelem nélkül  Biztos járású, hiszen patái a sziklán való járáshoz alkalmazkodtak

26 Fogoly  3 paleartikus faja közül hazánkban a közönséges fogoly él  Sokat szenved télen a hideg és a táplálék hiány miatt, az emberek és a ragadozó madarak is nagyon üldözik, s csak szaporaságuknak köszönhető, hogy eddig nem pusztultak ki  es tél az állomány 85%-át elpusztította  Fészkét pillangósvirágú növények közé,rétekre rakja  A hím homloka és torka világosbarna begye szürke feketés harántcsíkokkal  Az alsótest közepén nagy rozsdabarna fehérrel szegett folt van  Alpokban, Kis- Ázsiában él

27 Poszáta  Költöző  Hozzánk április végén érkezik szeptember elején távozik  Ligetes erdőkben,erdőszélen él  Cseresznyét érési időben leeszi

28 Barkóscinege  A kantárrészről indulnak el a hosszabb fekete,barkószerű tollak,melyről a nevét kapta  Mocsaras helyen él  Rovarokkal,legyekkel táplálkozik  Állandó madár, a téli időszakban kóborol

29 Triturus fajok

30 Barlangi gőte  Vékony,hengeres test  Soha nem hagyja el a vizet  Testükben nincs pigment  Fehér,kissé átlátszó  Megőrizte külső kopoltyúit

31 Foltos szalamandra  15-20cm  Fénylő fekete testén sárga pöttyök  Domb és hegyvidéki  Nedvesebb erdeinkben is ritka  Eső után jár táplálék után  Eleventojó  Aggteleki Nemzeti Park címerállata

32 Palearktikus faunatartomány 1. Euro-turáni 2. Mediterrán 3. Szibériai 4. Belső-ázsiai 5. Tibeti 6. Kelet-ázsiai faunavidék

33

34 Jellemző csoportok és fajok Emlősök Cickányok, vizicickány

35 Sün  Eurázsiai  Régebben azt hittük, hogy több faj is tartozik a sünfélék családjába, de csak 1 faj van és egymásnak alfajai.  Ormány hosszabb mint az alsó ajka  Farokig széles tüskék borítják,,durva szőr fedi  Hazánkban mindenhol előfordul  Félénk,magányt kedvelő állat  Látása gyenge,szaglása kitűnő, hangra érzékenyen reagál  Ellenség közelében összegömbölyödik

36 Pocoknyúl

37 Havasi nyúl  Az európai Szovjetunió északi és észak nyugati részén őshonosak  Kisebbek, zömökebbek mint a mezei rokonaik  Megismerhetőek arról, hogy télen vakító fehér a bundájuk, kivéve a fülük hegyén található fekete folt  Kedvelt életterük az erdők, a tundra és a mocsaras helyek  Ellensége róka és a menyétfélék

38 Üregi nyúl  Füle előrehajtva nem éri el az orrhegyét  A fül hegye barna,széle fekete  Homokos talajú erdőkben,földi lyukakban él  Házi nyúl őse

39 Havasi marmota  22 foguk van  Nincs pofazacskó  Alpesi növényeket eszik  Az emberen kívül kevés ellensége van, de ilyen a sas, róka,holló  Nappali életet élő állatok  Alpokban elterjedt

40 Mezei pocok  Háta szürkésbarna,hadoldala fehér  Zárt erdők kivételével mindenhol él  Tömegekben nagy kártevő

41 Norvég lemming

42 Szíriai aranyhörcsög  Rendkívüli szaporodóképessége még a tudományos körökben is csodát váltott ki. 1 év alatta egy hímből és három nőstényből álló tenyészetben 150 utódot neveltek fel

43 Sivatagi róka  A legkisebb termetű és legfakóbb bundájú rókafaj  Hosszú ideig kibírja víz nélkül  Homokba vájt üregben él  Gyors mozgású  Hatalmas füléről, melynek mérete akár 15cm is lehet, viszonylag könnyen felismerhető  A sivatagi róka fülei sokak szerint azért nőttek nagyra, hogy asz állat fülein keresztül hőt adjon le. a sivatagi róka azonban a forróság elől kotorékába húzódik, s csak éjszaka merészkedik elő. A sivatagban viszont éjszaka a forróságot hideg váltja fel,a hidegben pedig a sarki róka sem akarja hűteni magát. Ráadásul a fülkagylóit bunda borítja, mely nehezíti a hőleadást.  Fülei tehát az irányhalláshoz kellenek, állatunk ugyanis az éj sötétjében leginkább füle segítségével kutatja fel zsákmányát

44 Cibetmacska Afrikai

45 Menyét  Farok egyszínű  Házak körül,nádasok körül  Hengeres testű  Jól úszik  Éjjel vadászik

46 Csíkos hiéna Afrikai

47 Ichneumon

48 Hiúz  Manapság Ázsiában, Alaszkában, Kanadában és Európában őshonos  Aktív ragadozó, magányosan élő állat  Napjainkra az ország hiúzállománya katasztrofálisan megritkult, de hasonló a helyzet Európa többi országában is

49 Vadmacska  Vannak teljesen fekete,de kivilágosodott fakó színűek is  Nagyobb erdőkben,,sziklarepedésekben tanyázik  Tápláléka kiterjed az egértől az őzig

50 Pusztai macska

51 Ázsiai vadló  Kis,zömök termetű,nagy fejű  Erős lábai vannak  Nappal pihen,éjszaka merészkedik elő  Érdekessége, hogy kromoszóma száma eltér a házi lóétól,64-gyel szemben 66  Belső mongol síkságban él vad formában

52 Ázsiai félszamár

53 Bezoár kecske  Kaukázusban, KisÁzsiában legtöbb helyen tenyészik, nem különben Kréta szigetén  Gyomrában és belében gyakran található szőrök és epealkatrészekből álló tömör testek, az un. Bezoárkövek, amelynek hajdan gyógyerőt tulajdonítottak

54 Muflon  A hím fejdísze csigaszerűen megcsavarodott szarv,mely állandó  A nőstény szarvtalan.  Korzikán,Szardínián őshonos  Aggtelek, Cserhát

55 Gyűrűs fóka

56 Berbermajom  Gibraltálon él  Természetes körülmények között 20-30as falkában él  Elszigetelt hegyvidéken,erdőben él.  Gyümölcsöt,virágot eszik

57 Dugong  Tengeri állat  Soha nem jön ki a partra.  Mellső végtagjukkal tartják egyensúlyba magukat  Tengeri hínárral táplálkozik

58 Madarak Siketfajd

59 Alpesi hófajd

60 Túzok  A hátulsó ujja hiányzik  Legnagyobb testű hazai madár  Réteken,kaszálókon gyakori.

61 Nyílfarkú pusztai tyúk

62 Vörösnyakú lúd

63 Szürkegém  Vizes területen mindenhol közönséges  A halakon kívül rovarokat,békákat fogyaszt  Eurázsiai

64 Fácán  Az egész test fő színe a vörösbarna  Fénylő szemhéja csupasz és élénkpiros  A tojó nem visel díszes tollazatot  Nem őshonos madarunk,eredeti hazája Kaukázus  Tartózkodási helyei a bokros erdőszélek,nádasok.  Vadon élő állománya visszaszorul Európában

65 Aranyfácán DK-Ázsiai faj

66 Urali bagoly Kárpátok és az Alpok felől települt be hozzánk

67 Daru  Fejteteje csupasz,fő színe hamuszürke  A mérsékelt égöv északi és délkeleti részeiben honos  Szabályos V alakban repül nyújtott nyakkal  Vonuláskor az Alföldön jelenik meg  Tápláléka növényi,állati eredetű

68 Mandzsu daru

69 Hőcsik

70 Csonttollú madár  Nevét szárnyának megkeményedett tolláról kapta  A csonttollú félék családjának 3 faja van: Japánban, USA-ban, míg nálunk is előforduló faj Eurázsiában

71 Szirtisas Szirtisas  Az összecsukott szárny vége nem ér el a farok végéig  Hazánkban ma már nem fészkel  Nyáron Hortobágyon is megtalálható

72 Vadászsólyom  Zsákmányának nagy részét a levegőben fogja el  Nagy távolságból megtudja különböztetni a tárgyakat  Látása kb. háromszor jobb az embernél

73 Fakókeselyű D-Európában és a Keleti Alpokban él hazánkban is előfordul leginkább a Hortobágyon

74 Dögkeselyű D-Európában,Afrikában elterjedt Hazánkban Bugacon észlelték

75 Saskeselyű D-Európa, Ázsia hegyvidéki részein Németország címermadara

76 Hüllők Páncélos seltopuzik

77 Pusztai varánusz

78 Kaméleon  Teste 2 oldalról lapított  Bőrük érdes tapintású,színe kedélyállapottól függően változik,ha szükséges színét elrejti  Oka a színanyagok vándorlása a bőrben,egyik bőrrétegből a másikba  A szemei egymástól függetlenül mozognak  A fej mozgatás nélkül körbe tud nézni  Életük nagy részét fák ágain töltik  Nyelvét messzire, nagy sebességgel tudja kiölteni  afrikai

79 Mocsári teknős  Hetven évig is elél  Növényevő  Tövises cserjéket,kaktuszokat esznek  Nincs foga

80 Lábatlan gyík  Erdőkben él  Gyűrűzött test  Földigilisztát,termeszeket és más rovarokat eszik

81 Keresztes vipera  Hideg helyeken él  Egér nagyságú emlősöket,gyíkot fogyaszt  Fején kereszt alakú fekete rajzolat sötétlik  elevenszülő

82 Homoki vipera  Kis termetű,de veszélyes Dél-európai kígyó  Mindegyik viperafaj marása fájdalmas  A méreg a vörös vértesteket roncsolja és az izmokat károsítja

83 Tarajos gőte  13-17cm  Hasa sárgáspíros,háta barnás fekete és szemcsés  Ősszel a víz közelében,tavasszal és nyáron a vízben él  A hím hátát és farkát nász idején taraj díszíti

84 Halak Pontyfélék  A hosszú hátúszóban az első keménysugár fűrészes, a többi lágy  Lassú folyóvizekben és állóvízben közönséges  Tógazdaságban tervszerűen szaporítják

85 Kecsegealkatúak  Legfeljebb 1-2m  Hazánkban csaknem minden folyó fenekén él  Kicsi szája nem éri el a fejoldalát  Ormány hegyes,hengeres bajuszszálai rojtosak

86 Lazacfélék Az Északi Jeges-tengert, az Atlanti-óceán északi részét lakja

87 Csukafélék  4 éves példánya általában 50 cm hosszú  Álló és lassan folyó vizekben gyakori  Falánk ragadozó → békát,vízimadarat is felfal  Az orra kacsacsőrszerűen lapos,éles

88 Harcsafélék  2-2,5méteresre is megnő  Folyókban,tavakban a fenéken húzódik meg  Feltűnően lapos és széles fejéről,szája körüli 6 bajuszáról könnyen felismerhető

89 Csíkhalak

90 Tokfélék

91 Óriás viza

92


Letölteni ppt "Arktogea /Európa, Ázsia/ FAUNABIRODALOM. Arktogea EurópaÁzsiaAfrikaÉszak-Amerika Északi-sarkköri vidék."

Hasonló előadás


Google Hirdetések