Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Magyar növényvilág ismerete Magyarország rovaremésztő növényfajai.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Magyar növényvilág ismerete Magyarország rovaremésztő növényfajai."— Előadás másolata:

1 Magyar növényvilág ismerete Magyarország rovaremésztő növényfajai

2 A rovaremésztés jelensége A rovarfogó képesség a növényvilágban egymástól függetlenül több rokonsági körben is kialakult, tehát ezek a növények nincse- nek közvetlen rokonságban egymással. Magyarország rovaremésztő növényfajai

3 A rovaremésztés jelensége Ami a rovaremésztőkben közös az, az élőhely, szinte kivétel nélkül lápos vizenyős területeken élnek. Az ilyen élőhelyekről általánosságban elmondható, hogy rendkí- vül kevés, a növények számára felvehető nitrogén és foszfor. Magyarország rovaremésztő növényfajai

4 A rovaremésztés jelensége Mivel a növények a talajból ezeket a nélkülözhetetlen anyagokat nem tudják felvenni, ezért más nitrogén- és foszforforrásokra kényszerülnek. Ezek a növények e forráshiányokat a rovarok emésztésével képe- sek pótolni. Magyarország rovaremésztő növényfajai

5 Rovaremésztő fajok jellemző tulajdonságai Csalogatják a rovarokat Megfogják őket A rovarok pusztulását okozzák A rovarokat lebontják A rovarok hasznosítható anyagait felszívják Magyarország rovaremésztő növényfajai

6 Rovaremésztő fajok jellemző tulajdonságai A rovarok csalogatása és csapdázása nem csak a húsevő növé- nyekre jellemző. Számos más növényfaj is használ csapdákat. Sok esetben valamiféle védekező mechanizmusként vagy a bepor- zás elősegítésére. Magyarország rovaremésztő növényfajai

7

8 Rovaremésztő fajok jellemző tulajdonságai Az emésztés alapján aktív és passzív emésztésű rovaremésztő növényeket ismerünk. Aktív emésztésű az a faj, mely saját maga által termelt enzi- mekkel végzi a lebontást. Passzív emésztésű az a faj, mely nem állít elő enzimeket, vagyis az emésztést más végzi, de a lebontott anyagok felvétele megtörténik. Tipikus példája a Heliamphora nemzetség, melyben az emésztést baktériumok végzik.. Magyarország rovaremésztő növényfajai

9 Rovaremésztő fajok jellemző tulajdonságai Mindezek alapján a következő képen definiálhatóak a rovare- mésztő növények: Azok a növények, melyek rendelkeznek rovarok zsákmányolására alkalmas „fogókészülékkel”, mely a rovarok csalogatását is végzi, továbbá a valamely úton lebontott rovarokból származó tápanya- gok felvételére képesek. Magyarország rovaremésztő növényfajai

10 Hazánkban a rovaremésztő növények két család négy nemzetsé- gének tíz fajával képviseltetik magukat. Magyarország rovaremésztő növényfajai Rovaremésztő fajok Magyarországon

11 Rovaremésztő fajok Magyarországon Magyarország rovaremésztő növényfajai Lentibulariaceae UtriculariaPinguicula U. gibba U. minor U. bremii U. vulgaris U. australis P. vulgarisP. alpina

12 Rovaremésztő fajok Magyarországon Magyarország rovaremésztő növényfajai Droseraceae DroseraAldrovanda D. rotundifoliaD. anglicaA. vesiculosa

13 Harmatfűfélék családja (Droseraceae) A család hazánkban előforduló két nemzetsége közül a harmat- füvek (Drosera spp.) lápos, nedves területek növényei, mindig talajban gyökereznek, míg az aldrovanda (Aldrovanda spp.) a víztestben lebegő hínár. Magyarország rovaremésztő növényfajai

14 Aldrovanda (Aldrovanda vesiculosa) Víz alatt úszó, ill. lebegő, gyökértelen, rovarfogó, hínárnövény. Nálunk melegkori reliktum. Először Indiában észlelték a 16. században, majd a Bologna melletti mocsarakban gyűjtötte Amadeus olasz orvos, aki elküldte Monti botanikusnak, ő Ulisses Aldrovandi ( ) olasz botanikusról nevezte el 1747-ben. A „vesiculosa” fajnevet a hólyagocskáiról kapta. Magyarország rovaremésztő növényfajai

15 Aldrovanda (Aldrovanda vesiculosa) Fajleírás: 5-10 cm hosszú, zöldes, vörösesbarnás, hínárnövény. A levelek örvösen, tövüknél összenőve állnak 6-9-esével, ék alakú nyélből, fűrészes sertében végződnek. Módosult levelük a középér mentén összecsukódni képes, ezzel a készülékkel csapdázza az apró rovarokat. Ha érzékeny felületéhez rovar ér, az ingert követő 0,09 másodperc alatt a levélcsapda működésbe lép, majd a fehérjebontó enzimek a rovar testét megemésztik. Magyarország rovaremésztő növényfajai

16 Aldrovanda (Aldrovanda vesiculosa) Apró, gyakran ki sem nyíló zöldesfehér virágai kb. 1cm hosszú kocsányon végállók vagy látszólag levélhónaljiak. Ritkán nyílnak ki a virágok, mert a növény önmegporzó (kleisz- togámia). Virágzási ideje júliustól augusztusig tart. Az aldrovanda a mi éghajlatunkon a telet a hajtás csúcsán fejlődő gömbölyded rügy formájában vészeli át. Ez a telelőrügy októberben képződik, ezt követően lesüllyed a fenékre, itt áttelel majd májusban felemelkedve, kifejlődik belőle a növény. A melegebb éghajlatokon egész évben aktív marad, nem fejleszt telelőrügyet. Magyarország rovaremésztő növényfajai

17 Aldrovanda (Aldrovanda vesiculosa) Élőhelye: Síkvidéki faj. Szerves anyagokban feldúsult (eutróf), könnyen felmelegedő álló- vizekben, semlyékekben él, ahol a többi hínár konkurenciája viszonylag kicsi. Termőhelyének enyhe árnyékolását igényli, mert teljes napfény- ben az algák elnyomják. Elterjedése: Kozmopolita növény. Európában, Közép- és Délkelet-Ázsiában, különösen pedig Közép- Afrikában és Ausztráliában szórványosan van jelen. Magyarország rovaremésztő növényfajai

18 Aldrovanda (Aldrovanda vesiculosa) Az aldrovanda hazánkban a kipusztulás közvetlen veszélyébe került fajok közé tartozik. Európa több országából mára teljesen kipusztult, így nem meg- lepő, hogy szerepel az EU közösségi jelentőségű növényfajainak listáján is. Magyarországon a faj megóvása érdekében a hazai természetvé- delem 2006-ban fajvédelmi programot dolgozott ki. Magyarországon három aktuális előfordulása ismert. A Dél-Dunántúlon a belső-somogyi Baláta-tó Természetvédelmi Területen és a Marcali-háton Böhönyénél, ill. a Tiszántúlon Pocsajnál. A Drávamenti-síkról mára kipusztult. Magyarország rovaremésztő növényfajai

19 Aldrovanda (Aldrovanda vesiculosa) A faj legkomolyabb veszélyeztető tényezője az élőhelyeinek átala- kulása, elsősorban a kiszáradás, ill. az eutrofizáció, és az ennek hatására elszaporodó konkurens hínárfajok. A faj a konkurenciára, a vízszennyezésre, és a táplálékul szolgáló gerinctelen fajok állományainak csökkenésére rendkívül érzéke- nyen reagál. Magyarország rovaremésztő növényfajai

20 Kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia) Nállunk hidegkori reliktum faj. A „Drosera“ jelentése a görög eredetű „napban csillogó“ kifeje- zésből származik, a „rotundifolia“, a kerek levelekre utal. Magyarország rovaremésztő növényfajai

21 Kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia) A növény, évelő, magassága 5-15cm. Füzéres forgó virágzata van. A levelek tőálló levélrózsát alkotnak, hosszú nyelűek, kerekdedek vagy elliptikusak, épek, szétterülők és színüket vörhenyes, raga- dós mirigyszőrök fedik. Magyarország rovaremésztő növényfajai

22 Kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia) A mirigyszőrök közül a szélsők mindig behajlanak, a belsők bármerre állhatnak. A mirigyszőrök csúcsán csillogó, vörös színű cseppecskék vannak melyek, a rovarokat csalogatják. Ha a rovar a növény levelére száll, akkor a ragadós cseppek fogva tartják és közben a levél, teljesen a rovar köré tekeredik. Magyarország rovaremésztő növényfajai

23 Kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia) Az emésztő enzimek néhány nap alatt feloldják az áldozat testét. A füzéres forgóban lévő, sűrűn álló virágok kicsinyek, jelenték- telenek, rózsaszínes fehérek. A virágzati kocsány többszörösen hosszabb a leveleknél. A virág- zási idő júliustól augusztusig tart. Termése toktermés. Magyarország rovaremésztő növényfajai

24 Kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia) Élőhelye: Mészkerülő faj. Tőzegmohás társulásokban él, mindig a mészmentes, nedves tőzegtalajon, vagy a tőzegmoha párnák közt telepszik meg. Kizárólag tisztavizes élőhelyeken találkozhatunk vele. Elterjedése: Eurázsia északi felében terjedt el, a síkságtól az alhavasokig. Cirkumpoláris flóraelem, délebbre haladva egyre ritkábbá válik. Hazai elterjedése az ország két, kevésbé háborgatott tőzegmohás lápvidékére korlátozott. Az Észak-Alföldon Csaroda és Bábtava, Az Őrségben Szőce, Farkasfa és a Fekete-tó, ezen kívül, a Vendvidéken is jelentős populációi élnek (pl. Grajka-völgy). Megtalálható még Sirokon a Nyírjes tóban. Magyarország rovaremésztő növényfajai

25 Kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia) A faj drasztikus visszaszorulása elsősorban az élőhelyeinek a meg- szűnésével (tőzegbányászat, lecsapolások), ill. átalakulásával (ki- száradás) magyarázható. A kereklevelű harmatfű a hazánkban előforduló rovaremésztő növényfajok közül a leginkább ismert, így még ma is előfordul a „húsevőnövény misztikumával” magyarázhatóan a tövek kiásása. Ez főleg néhány közismert lelőhelyén jelent komoly veszélyeztető tényezőt (pl. az Őrségben a farkasfai Fekete-tó). Magyarország rovaremésztő növényfajai

26 Hosszúlevelű harmatfű (Drosera anglica) A hosszúlevelű harmatfű (Drosera anglica) és a két harmatfű faj hibridjének (Drosera intermedia) pusztulása a vindornyai láp lecsapolásával és tőzegének kitermelésével kezdődött. Utolsó hazai lelőhelyükről, a lesenceistvándi Láz-hegyről, az es években pusztult ki a bányászat hatására. Magyarország rovaremésztő növényfajai

27 Hosszúlevelű harmatfű (Drosera anglica) A két faj és a hibrid között az eltérés csak morfológiájukban mutatkozik. A D. anglica levelei jóval hosszabbak, mint szélesek. A D. intermedia levelei a két faj közti átmenetet mutatja. Növényföldrajzi karakterük és élőhely típusaik hasonlóak a D. rotundifolia esetében ismertetettekkel. A rovarfogási technikájuk teljesen megegyező. Magyarország rovaremésztő növényfajai

28 Rovaremésztő fajok Magyarországon Magyarország rovaremésztő növényfajai Lentibulariaceae UtriculariaPinguicula U. gibba U. minor U. bremii U. vulgaris U. australis P. vulgarisP. alpina

29 Rencefélék családja (Lentibulariaceae) A család hazánkban előforduló két nemzetsége közül a hízókák (Pinguicula spp.) lápos, nedves területek növényei, mindig talajban gyökereznek, míg a rencék (Utricularia spp.) a víztestben lebegő hínárnövények. Magyarország rovaremésztő növényfajai

30 Hízóka nemzetség (Pinguicula) Magyarország rovaremésztő növényfajai A nemzetség fajai tőlevélrózsás évelő növények. Felső és alsó ajakra tagolódó virágaik hosszú tőkocsányon nyílnak. Évelő növények, áttelelésüket egy sajátos „telelő rügy” segíti. A hízókák a növények rovarfogásra való specializálódásának korai lépcsőfokát jelenthetik. Erre bizonyíték, hogy nem rendelkeznek olyan speciális rovarfogó készülékekkel, mint az evolúciós tekintetben fejlettebb fajok.

31 Hízóka nemzetség (Pinguicula) A Pinguicula nemzettség név a latin „pinguis”= kövér, húsos szóból származik, ezt az elnevezést a nemzettségre jellemző „meghízó” levelek miatt kapta. A Pinguicula fajok rovarfogó készülékei a talajon heverő mirigy- szőrökkel teli lombleveleik. A levelek felszínét sűrűn borító mirigyek a bőrszövetből erednek. Ezeknek két fő típusa van, nevezetesen a 16 sejtű nyeles mirigyek és a 8 sejtű ülő mirigyek. Egy levél felületén kb darab mirigy van. A mirigyek sűrűsége nem egyforma az egész levélfelületen, a levél közepétől a széle felé haladva egyre sűrűbben helyezkednek el. Magyarország rovaremésztő növényfajai

32 Hízóka nemzetség (Pinguicula) A nyeles mirigyeknek három fajtájuk van: egy rövid bazális, egy megnyúlt nyeles és egy csuklós. A nyeles mirigyek fejecskéi egy vékony pórusos kutikulával vannak bevonva. A nyeles mirigyek kizárólag a rovarok megfogására szolgálnak. A fejecske egy kis ragadós cseppet választ ki, ezzel az apró rovar- okat fogva tudja tartani, a rovar által keltett érintési inger hatásá- ra a nyálka termelése fokozódik addig, amíg a rovar megfullad, vagyis a nyálka ebben az esetben a csapdázás közegét jelenti. Ezek a mirigyek az enzim kiválasztásában nem vesznek részt. Ez a feladat az ülő mirigyekre hárul. Magyarország rovaremésztő növényfajai

33 Hízóka nemzetség (Pinguicula) Az ülő mirigyek nagy számban vannak jelen, felépítésük egyszerű. Ezek általában szárazak, de nyomás hatására szerves savat, fehér- jebontó enzimet választanak ki. Az ülő mirigyek által kiválasztott enzim sűrűbb, mint az álló miri- gyek általi. A mirigyek felülete perforált így a megemésztett testek felszí- vására is képesek. Az enzim a rovart méretétől függően 1-3 nap alatt megemészti. Egy apró rovar, vagy más fehérjetartalmú test kerül a levél színére és megkezdődik a nyeles mirigyek kiválasztása, e mirigyek által kiválasztott nyálka a rovar fogvatatását szolgálja. Ezzel egy időben az érintési inger hatására – amelyet a megfogott test kelt és a sejtszövet továbbít – a levél széle begöngyölődik. Magyarország rovaremésztő növényfajai

34 Hízóka nemzetség (Pinguicula) A levélszélnek ezt a reakcióját, az életerős, fiatal leveleknél akár egy homokszemcse vagy bármilyen fehérjementes test is kivált- hatja. De ilyen esetben a levelek kis idő múltán újra kisimulnak. Akkor göngyölődnek fel igazán, ha a mechanikai ingert egy kémiai is követi. A levelek begöngyölődése biztosítja, hogy a levél minél nagyobb felületen érintkezzen az emésztendő rovarral, illetve megakadá- lyozza, hogy az eső elmossa az emésztés alatt álló testet. Magyarország rovaremésztő növényfajai

35 Hízóka nemzetség (Pinguicula) Ha a rovar elpusztul, akkor az ülő mirigyek kiválasztása követ- kezik. A reakciót mesterségesen is elő lehet idézni, ha pl. nyers hús levét csöpögtetjük a levélre. Az idősebb levelek a begöngyölődő képességüket elvesztik. Egy levél a legjobb esetben is csak kétszer háromszor képes felcsa- varodni. Ezzel a módszerrel a növény képes az apró rovarokat megemész- teni, és felszívni. Tehát az emésztés mikroorganikus (bakteriális) közreműködés nélkül történik. A szén igényét, a többi növényhez hasonlóan a levegőből a nedves- séget pedig a talajból fedezi. A hízókák rovarfogás nélkül is életben maradnak. Magyarország rovaremésztő növényfajai

36 Lápi hízóka (Pinguicula vulgaris) 5-15 cm magas évelő, lila virágai az egykoron hazánkban is előforduló fehérvirágú P. alpina-tól egyértelműen elkülönítik. A nedves talajú, nyitott, konkurensszegény élőhelyek növénye, ahol legalább a vegetációs periódusban magas a levegő páratartalma. Feltétlenül szükséges a talaj vegetációs időszakon belüli, állandó átnedvesedése oxigénben gazdag vízzel (ez lehet szivárgóvíz, forrásvíz). Magyarország rovaremésztő növényfajai

37 Lápi hízóka (Pinguicula vulgaris) A talajjal szemben nem támaszt speciális igényeket, a lényeg, hogy laza és pórusos legyen. Előfordulhat homokon, finom törmeléken, agyagon vagy tőzegen, a nedves, morzsalékos sziklafelszíneket is benépesíti. Az alapkőzet tekintetében közömbös. A fényigénye miatt a nyílt, fényben gazdag élőhelyeket, illetve a csupasz talajfelszíneket előnyben részesíti. Ezen feltételek beszűkülésével, megszűnésével a P. vulgaris lassan kiszorul az élőhelyről Magyarország rovaremésztő növényfajai

38 Lápi hízóka (Pinguicula vulgaris) Elterjedés A Pinguicula nemzetség- ben a legnagyobb areával rendelkező faj. Az egész északi félgömb mérsékelt övében, euró- pai centrummal, elter- jedt, tipikus boreális faj (a legészakibb előfordu- lása Grönlandon kb. a 73° É). A boreális areáját poszt- glaciálisan foglalta el. A mediterránban ritka. Magyarország rovaremésztő növényfajai

39 Lápi hízóka (Pinguicula vulgaris) Elterjedése Magyarországon Magyarország rovaremésztő növényfajai

40 Lápi hízóka (Pinguicula vulgaris) Természetvédelmi helyzet A kipusztulás közvetlen veszélyében élő, fokozottan védett faj. Természetvédelmi értéke Ft Magyarország rovaremésztő növényfajai

41 Havasi hízóka (Pinguicula alpina) Alapvető különbség, hogy ennek a fajnak a pártája sárgásfehér, az alsóajkán két szőrös sárga folttal. A sarkantyú, sokkal rövidebb, mint a párta, narancssárga vagy zöldes, széles-kúpos, csúcsos, előre ívesen meghajló. Magashegységi növényfaj, melynek hazánkban történő megtele- pedése kuriózumnak tekinthető. A környező magashegységekben nem ritka. Magyarország rovaremésztő növényfajai

42 Havasi hízóka (Pinguicula alpina) A bányászat karsztvíz csökkentő hatása és a meliorációs tevékeny- ségek miatt hazánkból kipusztult. Az 1960-as években még megtalálható volt a Lesenceistvánd kör- nyéki lápréteken. Jégkori reliktum, dealpin faj. Magyarország rovaremésztő növényfajai

43 Lentibulariaceae Utricularia U. gibba U. minor U. bremii U. vulgaris U. australis Rence nemzetség (Utricularia)

44 Rence nemzetség (Utricularia) A nemzetség fajai a víztestben lebegnek, nem gyökereznek. A vízfelszín fölé csak a virágok emelkednek. A rovarokat az apró tömlőkké módosult levelek ejtik el. A vegetációs periódus végén gyakran egy gömbös kitartóképlet alakul ki, melynek segítségével telelnek át. Magyarország rovaremésztő növényfajai

45 Rence nemzetség (Utricularia) A nemzetség két faja természetvédelmi oltalom alatt áll, ezek nádasokban, semlyékekben és lápi vizekben kialakuló lebegőhínár társulások tagjai. Mind a két faj a kipusztulás közvetlen veszélyébe került, mely elsősorban a lápi, ill. vizes élőhelyek megsemmisülésének vagy erős degradációjának az eredménye. A szubatlanti elterjedésű, fokozottan védett lápi rence (U. bremii) ma is aktuális adatai a Duna–Tisza közéről, a Dunamenti-síkról és a Nyírségből származnak. A Borsodi- és a Gödöllői-dombvidékről, a Déli-Bakonyból, a Balaton-felvidékről, Villány környékéről és a Tiszántúlról mára kiveszett. Magyarország rovaremésztő növényfajai

46 Rence nemzetség (Utricularia) A cirkumpoláris elterjedésű kis rence (U. minor) magyarországi adatai Sirok és Isaszeg környékéről, Uzsáról, a Tapolcai- medencéből, Belső-Somogyból, ill. Ócsa és Kállósemjén környé- kéről váltak ismerté. Mára mindenütt bizonytalan a faj megléte. Magyarország rovaremésztő növényfajai

47 Rence nemzetség (Utricularia) Magyarország rovaremésztő növényfajai

48 Rence nemzetség (Utricularia) Törpe rence (Utricularia gibba) Szára 25 cm hosszú, mely gazdagon elágazó és a víztestben lebegve, vagy az iszap felületén elterülve helyezkedik el. A száron váltakozó állásúak a levelek, alakjuk fonalszerű, világos zöldek, 3-10 mm hosszúak, egyszerűek vagy 2-3-szorosan tagoltak. A leveleken helyezkednek el a rovarfogó hólyagok (vesiculum), levelenként 1-3 hólyag található, méretük 0,5-1,5 mm. Virágzáskor egy cm magas, nem elágazó hajtást növeszt (lehet több is) melynek csúcsán 1-4 (lehet 1-8) virágot növeszt. A virágok sárga színűek vörösesbarna erekkel, 6-8 mm hosszúak, az alsó ajkai szélesek, laposak és nyereg formájúak. Bizonyos környezeti körülmények között növeszt egy 30 cm hosszú hajtást ami a növényt az aljzathoz rögzíti, ezen a hajtáson képződnek a tápanyagban gazdag kitartóképletek (turion). Magyarország rovaremésztő növényfajai

49 Rence nemzetség (Utricularia) Származás, elterjedés Észak és Közép-Amerikában honos, előfordul Észak-Amerika keleti részén, Brit Kolumbia déli részétől Kaliforniáig, Quebektől Floridáig és Louizianáig, és a közép-amerikai kontinens részein. Feltételezhetően őshonos még Nyugat-Indiában, Kínában és Afrika szubtrópusi részein. Őshazáján kívül betelepítették Új-Zélandra és Európába. Hazai elterjedés Hévíz Magyarország rovaremésztő növényfajai

50 Rence nemzetség (Utricularia) Életciklus, életmenet A törpe rence júniustól augusztusig virágzik, a virágok rovar megporzásúak, a magok csírázásához közvetlen fény szükséges, szerepük a szaporodásban kérdéses. Vegetatívan jól szaporodik a túrionok segítségével, a kitartó képletek érés után leválnak a szárról, majd a tél folyamán nyugalmi állapotban vannak, tavasszal a hőmérséklet emelke- désével a túrionok kihajtanak. Az U. gibba képes szárdarabokból is új egyedet létrehozni. A vesiculumokkal alsóbbrendű élőlényeket zsákmányol, így pótolja az oligotróf környezetből hiányzó tápanyagot, a csapdák kis mérete egyértelműen meghatározza a faj táplálékspektrumát, vagyis: protozoák, a vízibolhák kisebb fajai illetve kisebb rákok. Magyarország rovaremésztő növényfajai

51 Rence nemzetség (Utricularia) Termőhelyigény Sekély vízborítású, iszapos, nitrogénben szegény és gyengén, savanyú élőhelyeken fordul elő. A hőmérsékletre, a fényre és a páratartalomra nézve igen tágtűrésű, legkedvezőbb számára a 20  C-os vízhőmérséklet. Elviseli élőhelyének kiszáradását is, amíg van vízborítás hínárként viselkedik, ha kiszárad termőhelye az iszapon vészeli át a vízmentes időszakot. Magyarország rovaremésztő növényfajai

52 Rence nemzetség (Utricularia) A betelepített U. gibba könnyen elterjed a fövenyes tavakban és minden olyan gyorsan felmelegedő vagy meleg vízben ahol gazdag vízinövényzet található, az áramlási sebesség nagyon kicsi vagy álló. Magyarország rovaremésztő növényfajai


Letölteni ppt "Magyar növényvilág ismerete Magyarország rovaremésztő növényfajai."

Hasonló előadás


Google Hirdetések