Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Definíciók Ihász Ferenc PhD. NyME ACSJK 2009. Fogalmak Ideiglenes vándorlás: az a településhatárt átlépő lakásváltoztatás, amikor a vándorló lakóhelyét.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Definíciók Ihász Ferenc PhD. NyME ACSJK 2009. Fogalmak Ideiglenes vándorlás: az a településhatárt átlépő lakásváltoztatás, amikor a vándorló lakóhelyét."— Előadás másolata:

1 Definíciók Ihász Ferenc PhD. NyME ACSJK 2009

2 Fogalmak Ideiglenes vándorlás: az a településhatárt átlépő lakásváltoztatás, amikor a vándorló lakóhelyét fenntartva változtat lakást, s új lakását tartózkodási helynek jelöli meg, valamint akkor is, ha egyik tartózkodási helyről másik tartózkodási helyre költözik. Az elvándorlás helye a vándorló lakóhelye vagy korábbi tartózkodási helye, az odavándorlás helye pedig a tartózkodási vagy az új tartózkodási helye. Belföldi vándorlási különbözet: egy adott közigazgatási egységbe állandó vagy ideiglenes jelleggel bejelentkezők és visszavándorlók, és az onnan más közigazgatási egységbe állandó vagy ideiglenes jelleggel bejelentkezők és visszavándorlók számának különbözete. Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgár: az a tartózkodási, letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgár, aki a vonatkozási év január 1-jén Magyarországon tartózkodott. Menekültként érkezett személy: az a külföldi állampolgár vagy hontalan személy, aki faji, vallási okok, nemzeti hovatartozás, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozás, esetleg politikai meggyőződése miatti üldözése, az üldözéstől való megalapozott félelme miatt a Magyar Köztársaság területén tartózkodik, feltéve, hogy az érintett menekültstátusért folyamodott a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Menekültügyi Igazgatóságán. Menekültstátust kapott személy: az a menekültként érkezett személy, akit kérelmére a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Menekültügyi Igazgatósága menekültként elismert. Magyar állampolgárságot kapott személy: aki honosítással (külföldi állampolgárként született), vagy visszahonosítással (korábbi magyar állampolgársága megszűnt) vált magyar állampolgárrá.

3 Lakónépesség: az adott területen lakóhellyel rendelkező, és másutt tartózkodási hellyel nem rendelkező személyek, valamint az ugyanezen területen tartózkodási hellyel rendelkező személyek együttes száma. Természetes szaporodás (fogyás): az élveszületések és a halálozások különbözete. Tényleges szaporodás (fogyás): a természetes szaporodás (fogyás) és a vándorlási (belföldi és nemzetközi) különbözet (+,–) összege. Gyermeknépesség eltartottsági rátája: a gyermeknépesség (0–14 éves) a 15–64 éves népesség százalékában. Idős népesség eltartottsági rátája: az idős népesség (65–X éves) a 15–64 éves népesség százalékában. Eltartott népesség rátája: a gyermeknépesség (0–14 éves) és az idős népesség (65–X éves) a 15–64 éves népesség százalékában. Öregedési index: az idős népesség (65–X éves) a gyermeknépesség (0–14 éves) százalékában. Házasságkötés: a hivatalosan eljáró anyakönyvvezető előtt – két tanú jelenlétében – kötött házasság. Válás: a jogerőre emelkedett bírói ítélettel felbontott vagy érvénytelenített házasság. Jogerőre az a házasságot felbontó vagy érvénytelenítő ítélet emelkedett, amely ellen további jogorvoslatnak helye nincs. Élveszületés: (az ENSZ ajánlása szerint) olyan magzat világrajövetele, aki az életnek valamilyen jelét (mint légzés vagy szívműködés, illetőleg köldökzsinór-pulzáció) adja, tekintet nélkül arra, hogy mennyi ideig volt az anya méhében és mennyi ideig élt. Teljes termékenységi arányszám: azt fejezi ki, hogy az adott év kor szerinti születési gyakorisága mellett egy nő élete folyamán hány gyermeknek adna életet. Halálozás: az élet minden jelének végleges elmúlása az élveszületés megtörténte után bármikor, azaz az életműködésnek a születés utáni megszűnése, a feléledés képessége nélkül. Csecsemőhalálozás: az élveszületést követően az egyéves kor betöltése előtt bekövetkezett halálozás. A halvaszülött és a születésének évfordulóján meghalt gyermek nem csecsemőhalott. Várható átlagos élettartam: azt fejezi ki, hogy a különböző életkorúak az adott év halandósági viszonyai mellett még hány évi élettartamra számíthatnak.

4 Csecsemőhalálozás: az élveszületést követően az egyéves kor betöltése előtt bekövetkezett halálozás. A halvaszülött és a születésének évfordulóján meghalt gyermek nem csecsemőhalott. Csecsemőhalálozási arányszám: ezer élveszülöttre jutó egy éven aluli meghalt. Halálok: mindazon betegség, kóros állapot vagy sérülés, amely vagy eredményezte, vagy hozzájárult a halálhoz (halálozáshoz), valamint olyan baleset vagy erőszak körülménye, amely halálos sérülést okozott. Egészségesen várható élettartam: Az egészségben várható élettartam egy olyan komplex mutató, mely a halálozási és a morbiditási viszonyokat is tekintetbe veszi, és amit széles körben elfogadottan használnak az életminőség jellemzésére. Az egészség nem kizárólag a betegség hiányát, hanem a betegségből vagy fizikai állapotból eredő korlátozottság nélküli állapotot jelenti ebben az esetben. A mutató számítása két komponensen alapul az Európai Unió országaiban: a halálozási adatok felhasználásával és a korlátozottság (disability) önértékelése alapján. A feltett kérdés arra vonatkozik, hogy a megfigyelt személyt tartósan korlátozza-e a mindennapi tevékenységében valamilyen egészségügyi probléma. Azokat tekintik egészségesnek, akiket egészségi ok nem korlátoz a mindennapi életvitelében.

5 Vélt egészség: a lakossági felvételekben a megkérdezettek öt fokozatú skálán jellemzik általános egészségi állapotukat. Változó életkörülmények adatfelvétel (VÉKA): Az adatfelvétel célja a társadalmi egyenlőtlenségek bemutatása, melyen belül vizsgálják a jövedelmi helyzet, a megélhetés, a lakókörülmények, a munkaerőpiaci helyzet, az iskolázottság és az egészségi állapot alakulását. A felmérés egy nemzetközi adatgyűjtési program (EU-SILC, Statistics on Income and Living Conditions) része, amely az Európai Unió minden tagállamára kiterjed. Magyarország 2005-ben kapcsolódott be az adatgyűjtési programba: az adatfelvétel első hullámát 2005 tavaszán a Mikrocenzussal és a Jövedelemfelvétellel egy időben hajtották végre, az ezt követő években a VÉKA önálló felvétel volt. Rokkant: az a munkavállalási korú aktív kereső, akinek munkaképessége egészségromlás, testi vagy szellemi fogyatékosság miatt legalább 67 százalékban vagy szilikózis miatt 50 százalékban romlott. Rokkantságot hivatalosan az Országos Rehabilitácis és Szociális Szakértői Intézet szakértői bizottságai állapítják meg illetve vizsgálják felül a 212/2007. (VIII.7.) Korm. Rendelet előírása szerint.

6 Alapellátás: a beteg lakóhelyén, illetve annak közelében biztosított, választása alapján igénybe vehető, hosszú távú, személyes kapcsolaton alapuló, nemétől, korától és betegsége természetétől független, folyamatos egészségügyi ellátás. Szakmai területei: a háziorvosi, a házi gyermekorvosi és az ügyeleti szolgálat, valamint a védőnői, az iskola- egészségügyi, a foglalkozás-egészségügyi ellátás, a család- és nővédelmi gondozás. Otthoni szakápolás: az otthoni szakápolási tevékenységről szóló 20/1996. (VII. 26.) NM rendelet szerint az otthoni szakápolás a biztosított otthonában vagy tartózkodási helyén, kezelőorvosának rendelésére, szakképzett ápoló által végzett tevékenység. A rendelet 2. § (3) bekezdése külön szabályozza a szakirányú terápiás szolgáltatások nyújtásához szükséges sajátos képesítéseket (gyógytornász, fizioterápiás asszisztens, logopédus végzettség). Járóbeteg-szakellátás: szakorvosi rendelőintézetben, fekvőbeteg-ellátó intézet ambulanciáján egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személyzet végzi szakvizsgálatra beutalt vagy önként jelentkezett betegek vizsgálatát, kezelését. Beavatkozásszám: egy megjelenés során a beteg részére végzett szolgáltatás(ok) száma. Az adatok az OEP tételes járóbeteg-szakellátásra vonatkozó nyilvántartásából származnak. A járóbeteg- és a fekvőbeteg-ellátó intézetek, valamint a gondozóintézetek járóbeteg- szakellátás terén végzett tevékenységének OEP által finanszírozott eseteit és beavatkozásait tartalmazzák. Gondozóintézetek: a gondozó meghatározott, sajátos betegségekben (pulmonológiai, ideg-elme, bőr- és nemi betegségek, daganat stb.) szenvedő járó betegeket ellátó, gyógyító-megelőző egészségügyi intézmény. A gondozók a beutalt, továbbá a szűréssel felkutatott, szakvizsgálatra beutalt vagy önként jelentkezett betegek rendszeres gondozását végzik. Betegforgalom: tartalmazza a nyilvántartásban szereplő betegek, valamint a prevenció okából megjelent betegeknek az év folyamán történt minden megjelenését a gondozókban, függetlenül attól, hogy orvos, asszisztens vagy védőnő foglalkozott-e velük. A beteg otthonában tett látogatás is itt szerepel.

7 A 2006-tól az ún. bolognai folyamat keretében megkezdődött az egységesen egymásra épülő, felsőfokú végzettségi szinteket biztosító többciklusú képzés. Megszűnt a magyar felsőoktatás hagyományos duális szerkezete, ahol – kicsit leegyszerűsítve – a főiskolák többé- kevésbé a mai alapszintű, az egyetemek pedig a mai mesterszintű diplomát nyújtották a tanulmányaikat sikeresen befejező hallgatóknak. Az új szerkezetben a 3., az 5. és a 8. év után kerülhetnek ki a végzettek a munkaerőpiacra, alapképzési, mesterképzési, illetve doktori fokozattal. Az egyes képzési szintek egymásra épülnek, és a különböző intézmények között átjárhatók. A lineáris rendszer bevezetésének egyik alapvető célja az egységes európai felsőoktatási térség létrehozásán túl a munkaerő-piaci esélyek javítása volt. Az elképzelések szerint az alapképzés rövid idő alatt, legtöbbször már bizonyos fokú szakmai gyakorlattal rendelkező fiatalokat bocsát ki a munkaerőpiacra. Az oktatáspolitikusok reményei szerint mindez egyrészt lehetővé teszi a változó munkaerő-piaci igényekhez való gyors alkalmazkodást, másrészt elősegíti a fiatalok képzettségi szintjének növekedését, harmadrészt pedig biztosítja az európai felsőoktatási intézmények közötti átjárhatóságot. Az elképzelések szerint az alapfokú diploma meg fogja teremteni a munkaerőpiac és a felsőoktatás közötti oda- és visszaáramlás lehetőségét, az egész életen át tartó tanulás folyamatába való bekapcsolódást

8 Közoktatás: a közoktatás magában foglalja az óvodai nevelést, az általános iskolai nevelést és oktatást, a szakiskolai, speciális szakiskolai, gimnáziumi, szakközépiskolai oktatást, az alapfokú művészetoktatást, a kollégiumi nevelést. A felsőoktatás egymásra épülő, felsőfokú végzettségi szintet biztosító képzési ciklusai 2005-től: a) az alapképzés, b) a mesterképzés, c) a doktori képzés. Felsőfokú alapképzés, BA/BSc (többciklusú): az alapképzésben alapfokozat (baccalaureus, bachelor) és szakképzettség szerezhető. Az alapfokozat az első felsőfokú végzettségi szint, amely feljogosít a mesterképzés megkezdésére. Az alapképzésben szerzett szakképzettség jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít. A képzési idő legalább hat, legfeljebb nyolc félév. Felsőfokú mesterképzés, MA (többciklusú): a mesterképzésben mesterfokozat (magister, master) és szakképzettség szerezhető. A mesterképzésben szerzett szakképzettség jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít. A mesterfokozat a második felsőfokú végzettségi szint. A képzési idő legalább két, legfeljebb négy félév. Doktori képzés, PhD (többciklusú): a doktori képzés a mesterfokozat megszerzését követően a doktori fokozat megszerzésére készít fel. A képzési idő hat félév. Felnőttképzés: a) Iskolarendszeren kívüli képzés, amelynek célja meghatározott képzettség megszerzése, kompetencia elsajátítása, általános, nyelvi vagy szakmai képzés, illetve b) ehhez kapcsolódó szolgáltatás. Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés olyan képzés, amelynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban. Egész életen át tartó tanulás: az egész életen át tartó tanulás átfog minden olyan tervszerű tanulási tevékenységet, melynek célja ismeretek szerzése, illetve készségek és kompetenciák fejlesztése. Minden egyes emberre értelmezhető, függetlenül a kortól, munkaerő-piaci státustól, és független a különböző intézményi és társadalmi keretektől.

9 Keresetek: részét képezi a kifizetés hónapjában az alapbér, valamint a más jogcímen fizetett kereseti elemek, így a bérpótlék, a kiegészítő fizetés, a prémium, a jutalom, valamint a 13. havi és további havi fizetés is. Foglalkoztatott: aki az adott héten legalább egyórányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy rendelkezett munkával, de abban átmenetileg (betegség, szabadság, ideértve a szülési szabadságot is) nem dolgozott. Munkanélküli: aki az adott héten nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelytől csak átmenetileg volt távol, a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát, a kikérdezés időpontjában rendelkezésre állt, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha megfelelő állás kínálkozna számára, illetve már talált munkát, ahol 90 napon belül dolgozni kezd. Gazdaságilag aktívak: a foglalkoztatottak és a munkanélküliek.

10 Gazdaságilag nem aktívak: azok, akik nem sorolhatók sem a foglalkoztatottak, sem a munkanélküliek csoportjába. Ide tartoznak többek között a tanulók, a nem dolgozó nyugdíjasok, a háztartásbeliek, az idénymunkások az idényen kívül, ha nem kerestek munkát, a gyermekgondozási ellátást igénybe vevők. Munkanélküliségi ráta: a munkanélkülieknek – az azonos korú – gazdaságilag aktívakhoz viszonyított aránya. Aktivitási arány: a gazdaságilag aktívak (foglalkoztatottak és munkanélküliek) – azonos korú – népességen belüli aránya. Általában a munkavállalási korú népességre szokták számolni, ami az Európai Unióban a 15–64 éves népességet jelenti. Foglalkoztatási ráta: a foglalkoztatottak – azonos korú – népességen belüli aránya Sztrájk: a munkavállalók tényleges munkabeszüntetésével járó olyan tiltakozó megmozdulások, amikor a munkabeszüntetés ideje alatt a sztrájkban részt vevő nem kap munkabért. A létszám és a kiesett munkaidő a sztrájkban közvetlenül részt vevőkre vonatkozik.

11 Piaci (munka-)jövedelem: a munkaviszonyból, másodállásból, egyszeri megbízáson alapuló munkavégzésből, vállalkozásból, egyéb önálló tevékenységből, mezőgazdaságból származó jövedelem. Társadalmi jövedelem: a nyugdíj- és egyéb társadalombiztosításból származó, valamint a szociális jövedelem (táppénz, gyed, gyes, családi pótlék, szülési és nevelési segélyek, egyéb rendszeres és alkalmi szociális segélyek, munkanélküli juttatások, árvaellátás stb.). Szegények: Az egy fogyasztási egységre jutó (OECD2 skála szerint) nettó jövedelem szerint sorba rendezett népesség mediánjövedelmének 60 százaléka alatti jövedelemmel rendelkezők.

12 Társadalombiztosítás: a dolgozók meghatározott, széles körének intézményes biztosítása. Fontosabb szolgáltatásai: nyugdíj, egyéb nyugdíjszerű ellátás, betegség esetére járó szolgáltatások és egyes gyermekgondozással kapcsolatos ellátások. Táppénz: a keresőképtelenség időtartamára naptári napra járó keresetpótló ellátás, amely jogszabályokban meghatározott körben a betegszabadság kimerítése után jár, kivéve a gyermekápolási táppénzt, az üzemi balesetet és a foglalkozási megbetegedést, amelyeknél első naptól igénybe vehető a táppénz. A táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető napi átlagkereset 70 százaléka, ennél rövidebb biztosítási idő esetében vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt 60 százaléka. Betegszabadság: A dolgozót betegsége miatti keresőképtelenség idejére naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg, melynek költsége a munkáltatót terheli. Összege a távolléti díjának 80 százaléka. ESSPROS (European System of integrated Social Protection Statistics): a szociális védelem integrált európai statisztikai rendszere: az ESSPROS az Európai Uniót alkotó tagállamok szociális védelmi rendszereinek statisztikai adatait tartalmazza. Egységes, nemzetközi összehasonlításra alkalmas módszertan alapján gyűjti a szociális védelem kiadási és bevételi tételeit. Az Eurostat által 153 évente frissített, a felhasználó számára interneten hozzáférhető adatbázis címe:


Letölteni ppt "Definíciók Ihász Ferenc PhD. NyME ACSJK 2009. Fogalmak Ideiglenes vándorlás: az a településhatárt átlépő lakásváltoztatás, amikor a vándorló lakóhelyét."

Hasonló előadás


Google Hirdetések