Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Természetvédelmi biológia. 3. A biodiverzitást veszélyeztető tényezők: a kihalás. Ritkaság és Veszélyeztetettség.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Természetvédelmi biológia. 3. A biodiverzitást veszélyeztető tényezők: a kihalás. Ritkaság és Veszélyeztetettség."— Előadás másolata:

1 Természetvédelmi biológia

2 3. A biodiverzitást veszélyeztető tényezők: a kihalás. Ritkaság és Veszélyeztetettség

3 A kihalás formái 1. Kihalt (extinct) – az a faj, melynek sehol a világon nem maradt fenn élő egyede. 2. Vadon kihalt (extinct in the wild) – az a faj, melynek csak fogságban élő egyedei maradtak. 3. Helyileg kihalt (locally extinct) – az a faj, melynek bizonyos populációi elpusztultak, de a Földön másutt maradtak fenn vadon élő populációi. 4. Ökológiai értelemben kihalt (ecologically extinct) – az a faj, melynek bár él néhány egyede akár vadon is, de olyan kicsi az egyedszáma, hogy eredeti szerepét nem tölti be, más fajokra gyakorolt hatása elhanyagolható.

4 Speciáció és extinkció a földtörténeti korokban A fajszám az élet keletkezése óta nő

5 5 nagy kihalási hullám Speciáció és extinkció a földtörténeti korokban

6 Az ember okozta kihalások Történelmi korok természeti erőforrások hasznosítása, élőhelyek átalakítása nagytestű emlősök kihalása – megafauna 74-86% csak a madarak és emlősök esetén rendelkezünk viszonylag pontos adatokkal a kihalás sebességére vonatkozóan, a fajok 99%-ról legfeljebb durva becslésünk van.

7 1600-tól dokumentált fajkihalások Az ember okozta kihalások Taxonok Dokumentált fajkipusztulásokBecsült fajszám A kihalt fajok aránya (%) kontinensszigetóceánösszesen Emlősök ,1 Madarak ,3 Hüllők ,3 Kétéltűek ,05 Halak ,1 Gerinctelenek ,01 Virágos növények ,2

8 A kihalás üteme fokozódik A fajok jelentős része az utóbbi 150 évben pusztult ki XVII. században évtizedenként, között évenként kihalt 1-1 emlős és madárfaj Az ember okozta kihalások

9 Jelenkor Az ember okozta kihalások ÉlőlénycsoportBecsült fajszám Fajok száma Fajok arány a Halak Kétéltűek Hüllők Boidae17953 Varanidae Iguanidae Madarak Anseriformes Psittaciformes Emlősök Marsupialia Canidae Cervidae Nyitvatermők Zárvatermők Pálmák

10 Kihalások sebessége Természetes kihalási sebesség, ember nélkül –1 faj 1-10 m évig él, tegyük fel 10 m faj van, így évente 1-10 faj kihalását jósolhatnánk Jelenleg madaraknál ill. emlősöknél kihalási ráta 1% évszázadonként, kb szerese. ( között 100 faj halt ki, természetes ráta 1-et indokol, a többiért az ember felelős) Kihalások sebessége, meghaladja a fajkeletkezés sebességét, amire korábban nem volt példa.

11 Endemizmusok jelentőssége Endemizmus – bennszülött faj, olyan faj, melynek természetes előfordulása szűk földrajzi régiókra szorítkozik. Különböző nagyságú földrajzi régiókra értelmezhetjük. 1.Pinus sylvestris – Eurázsia mérsékeltövi területein endemikus 2.pannon endemizmus – pl. Thlaspi jankae, Armoracia macrocarpa

12 Endemizmusok jelentőssége 3.lokális bennszülöttek csak egyes területeken, de több populáció Dianthus diutinus, Onosma tornensis egyetlen lelőhely ismert Linum dolomiticum

13 Endemizmus gócpontok Bennszülött elemek aránya elsősorban az elszigetelt területeken magas. földrajzilag elszigetelt területek (szigetek, magashegységek, öreg tavak) geológiai értelemben idős, elszigetelt mediterrán klímájú területeken Madagaszkár – 28 főemlős 93%-a, 144 békafaj 99%, növények 65% endemizmus RégióTerület (1000 km)FajszámEndemizmusok száma Endemizmusok aránya Dél-Afrika Fokföld DNy-Ausztrália Európa Kalifornia Panama É-Amerika ÉK-i fele Texas

14 Bennszülött elemek a Kárpát-medencében Edényes növények 2% pannóniai bennszülött Mo-on 1,5% kárpáti (szub)endemizmus 9,1% bennszülött faj történelmi Magyarország területén

15 Állatok – Változó az endemikus fajok aránya az egyes állatcsoportokban. Szárazföldi csigák több, mint 30%-a endemikus Rovarok esetében 5% alatti, közülük sok röpképtelen magashegységi faj Bennszülött elemek a Kárpát-medencében

16 Kihalás a szigeteken – behurcolt fajok hatása Kihalás szempontjából fontosak, veszélyeztetettek a szigetek, área gyakran kicsi, sok endemizmus Óceáni szigeteken élő bennszülött fajok több mint 80% kihalt, vagy kihalással veszélyezettet 1600 óta kihalt növényfajok legtöbbje szigeteken élt Szigetek Őshonos fajok száma Endemzimusok száma Endemizmusok aránya (%) Veszélyeztetett endemizmusok száma Veszélyeztetett endemizmusok aránya (%) Ascensión Azori-szigetek Galapagosz-szigetek Hawaii-szigetek

17 Okok Eredendően hiányzó versenytársak, ragadozók, betegségek Fajok az evolúció során nem alkalmazkodtak, hiányzó védekező mechanizmusok Kontinensekről betelepülő idegenhonos fajok nagy károkat okoznak Ember átalakítja az élőhelyeket (szántóvá, erdőirtás, stb.) elsősorban a növényeket veszélyezteti Idegenhonos fajok pedig kiszorítják, kipusztítják az őshonos fajokat (pl. röpképtelen madarak) Kihalás a szigeteken – behurcolt fajok hatása

18 Becslési módszerek a jelenkori kihalások sebességére szigetbiogeográfia elméletén alapuló becslés – Erdőirtás mértéke alapján amerikai trópusi esőerdőkben 1986 és 2000 között a növények 15, a madarak 12%-ának kipusztulása valószínűsíthető. 10 millió faj él a Földön, évente 1% esőerdő pusztul el, évente a fajok 0,2-0,3%-át kihalásra késztetve (20-30 ezer faj/év, naponta 68, óránként 3) Teljes földi fajkészlet évtizedenkénti 2-11%-a a kihalás mértéke Módszertől függetlenül valószínűsíthető, hogy fajok százezrei pusztulnak ki a következő 50 évben. Nagyobb a kihalások sebessége, mint a földtörténet során bármikor.

19 Magyarországon kihalt állatok és növények Vörös könyv: 5 emlős, 13 madár, 34 rovar, 35 zárvatermő

20 A ritkaság formái 1.tömegesség – a faj kevés egyedből álló kis populáció(k)ból áll 2.földrajzilag ritka faj – a faj áreája kicsi, szűk földrajzi régióban fordul elő 3.ökológiailag ritka (specialista fajok) – speciális ökológiai igényű fajok

21 Elterjedési terület, área NagyKicsi Élőhelyi igényTágtűrésűSpecialistaTágtűrésűSpecialista Az egyes populác iók mérete Néhol nagy Nem ritkasági kategória (Chenopodium album) Spiraea salicifolia Tilia tomentosa Plantago schwarzenbergiana Mindenütt kicsi Cypripedium calceolus Taxus baccataPinus cembra Linum dolomiticum, Pyrus magyarica A ritkaság formái

22 A veszélyeztetettség okai 1.kis áreájú – szűk földrajzi terület egy-két pontján fordul elő 2.egy vagy kevés populációval rendelkező fajok – véletlenszerű természeti katasztrófa könnyen kipusztulásba sodorhatja 3.kis populációméretű fajok – környezeti, demográfiai fluktuációknak véletlenszerű hatásainak jobban kitett, genetikai változatosság könnyen csökken, pl. nagytestű ragadozók 4.csökkenő populációméretű fajok – pusztuló tendenciát mutató populációk nagy valószínűséggel halnak ki 5.kis egyedsűrűségű populációval rendelkező fajok – élőhelyek pusztulásával, fragmentálódásával gyorsan a kihalás közelébe sodródhatnak

23 A veszélyeztetettség okai 6.nagy territóriumigényű fajok – élőhelypusztulás nagyobb valószínűséggel érinti 7.nagy testméretű állatok – nagy territóriumigény, nagy táplálékigény, gyakori célpontjai a vadászatnak, pl. ragadozók 8.rosszul terjedő fajok – környezet változásaira élőlények alkalmazkodással válaszolnak, vagy elvándorolnak, 9.vándorló fajok – életben maradásuk legalább 2 élőhelytől függ, ill. a vonulási útvonal tulajdonságaitól 10.kis genetikai változatosságú fajok – genetikai változatosság az alapja a változó környezethez való alkalmazkodásnak

24 A veszélyeztetettség okai 11.speciális élőhelyigényű fajok – specialista fajok általában ritkábbak 12.zavartalan élőhelyek K-stratégista fajai – bolygatásmentes élőhelyekhez adaptálódott fajok nem tudják tolerálni a változásokat 13.ideiglenesen vagy állandóan kolóniát képező fajok –pl. denevérek, bölénycsordák, lazacok, tengeri teknősök 14.elszigetelten, emberrel való találkozás nélkül fejlődött fajok 15.ember által közvetlenül hasznosított fajok – túlhasználat, vadászat, begyűjtés

25 IUCN – Természetvédelmi kategóriák Kipusztult – Adott taxont akkor tekinthetünk kihaltnak, ha utolsó egyede is biztosan meghalt; ill. alapos, az elterjedés terület egészére ezen belül az ismert vagy feltételezett élőhelyekre kiterjedő kutatások során egyetlen egyedet sem lehet kimutatni. Vadon kipusztult – Adott taxont akkor tekinthetünk természetben kihaltnak, ha kizárólag termesztésben vagy fogságban él, vagy a valamikori elterjedési területén kívüli telepített populációja(i) van(nak); ill. alapos, az elterjedés terület egészére ezen belül az ismert vagy feltételezett élőhelyekre kiterjedő kutatások során egyetlen egyedet sem lehet kimutatni.

26 IUCN – Természetvédelmi kategóriák Különösen veszélyeztetett – Egy taxon különösen veszélyeztetett akkor, ha az legjobb információk szerint a kategóriára vonatkozó A-E kritériumok bármelyike igaz rá, és ezért természetes környezetében a kihalás veszélyének különösen nagy valószínűséggel kitett. Veszélyeztetett – Egy taxon veszélyeztetett akkor, ha az legjobb információk szerint a kategóriára vonatkozó A-E kritériumok bármelyike igaz rá, és ezért természetes környezetében a kihalás veszélyének nagy valószínűséggel kitett. Sebezhető – Egy taxon sebezhető akkor, ha az legjobb információk szerint a kategóriára vonatkozó A-E kritériumok bármelyike igaz rá, és ezért természetes környezetében a kihalás veszélyének elég nagy valószínűséggel kitett.

27 Fenyegetettség közeli – Fenyegetettség közeli az a taxon, amelyet értékeltek a fenti kritériumok alapján, és nem felet meg a súlyosan veszélyeztetett, a veszélyeztetett és a sebezhető kategóriának sem, de közel áll ahhoz, vagy valószínű, hogy a közeli jövőben valamelyik kategória kritériumainak meg fog felelni. Legkevésbé veszélyeztetett – Legkevésbé veszélyeztetett az a taxon, amelyet értékeltek a fenti kritériumok alapján, és nem felet meg a súlyosan veszélyeztetett, a veszélyeztetett, a sebezhető (potenciálisan veszélyeztetett) és a fenyegetettség közeli kategóriának sem. Széles elterjedésű, nagy egyedszámú taxonok tartoznak ebbe a csoportba. Hiányos adat – Adathiányos az a taxon, amelynek elterjedéséről vagy populációinak státusáról sem közvetlen, sem közvetett adatok nem állnak rendelkezésre, s emiatt nem állapítható meg veszélyeztetettségének foka. Ebbe a kategóriába tartozó taxonok jól kutatottak, biológiájuk jól ismert, de egyedszámukra és elterjedésükre vonatkozó információk hiányoznak. Emiatt az adathiányos kategória nem fenyegetettségi kategória. A lista csak azt jelzi, hogy az idetartozó taxonokról több információra van szükség, ill. elismeri a lehetőséget, hogy a jövőbeli kutatások alapján eldönthető, hogy fenyegetett taxonról van-e szó. Be nem sorolt – Be nem sorolt az a taxon, amelyet még nem értékeltek a fenti kritériumok alapján. Természetvédelmi kategóriák

28 Kritériumrendszer Becslésekhez az alábbi információk egyikével rendelkezni kell 1.egyedszám megfigyelt csökkenése 2.elterjedési területének mérete, létező populációk száma 3.összes és szaporodóképes egyedek száma 4.a populáció jelenlegi és várható méretének csökkenési trendje és az élőhelypusztulási trend mellett az adott időpontra becsülhető populációméret 5.bizonyos generációsidőn vagy megadott időponton belül a kihalás valószínűsége

29 Ez alapján különösen veszélyeztetett minősítést az a faj kaphat, amelyikre 1 vagy több ráillik az alábbiak közül: Legalább 90%-os (CR) állománycsökkenés. Az elterjedési terület kevesebb mint 10 km2, az élőhely nagyon fragmentált, szélsőségesen ingadozik, vagy folyamatosan csökken. Populáció létszámát kevesebb, mint 250 egyed alkotja és legalább 25 %-os a becsült csökkenés, vagy egyetlen populáció sem számlál 50 ivarérett egyednél többet, vagy legalább az egyedek 90%-a egy populációba tömörül. A populáció létszáma kevesebb mint 50 ivarérett egyed. Olyan mennyiségi elemzés alapján, amely a természeti környezetben vadon élő populáció kihalási valószínűségét legalább 50 %-os.

30 Kéklista Azon vörös listás taxonokat mutatja be, amelyeknél az elmúlt időszakban – az aktív védelemnek köszönhetően – csökkent a veszélyeztetettség mértéke, adott területen tartós állománystabilizálódást vagy -növekedést lehetett tapasztalni. Hazánkban a ritka fa- és cserjefajok megőrzésére, állományaik gyarapítására csak mostanában indult feltáró munka, védelmi beavatkozás. A kéklistán ezért 2 faj, a Populus nigra, Quercus frainetto szerepel.

31 Hazai veszélyeztetettségi kategóriák 1.Kipusztult és eltűnt K – kipusztult = az utóbbi ötven évben többszöri keresés ellenére sem került elő, eltűnt = az elmúlt tíz évben nem találták. (pl. Arnica montana, Salix nigricans, Ligularia sibirica)

32 Magyarországról kipusztult és eltűnt edényes növényfajok

33 2.Kipusztulással közvetlenül veszélyeztetett KV – Egyetlen, önfennmaradásra képes populációja sincs (kis egyedszám, elszigetelt populációk, erős visszaszorulás), illetve a termőhelyeken állandó, nem vagy csak nagy költséggel kivédhető veszélyforrások működnek. (Botrychium multifidum, Plantago maxima, Pyrus magyarica) Hazai veszélyeztetettségi kategóriák

34 3.Aktuálisan veszélyeztetett AV – Valamennyi állománya csökkenőben ill. eltűnőben van, majdnem minden élőhelyét veszély fenyegeti, védelem nélkül a kipusztulástól nem menthető meg. (Ajuga laxmannii, Parnassia palustris, Senecio ovirensis, Linum dolomiticum, Aster oleifolius, Onosma tonensis) Hazai veszélyeztetettségi kategóriák

35 4. Potenciálisan veszélyeztetett PV – Populációik általában gyengék, pillanatnyilag nem fenyegeti őket ugyan a kipusztulás veszélye, de bármikor veszélybe kerülhetnek. (Sternbergia colchiciflora, Spirantes spiralis, Cotoneaster niger) létében egyelőre nem veszélyeztetetett (Dictamnus albus, Centaurea sadleriana, Adonis vernalis, Doronicum hungaricum) ismeretlen veszélyeztetettségű (Lathyrus pallescens, Hypericum barbatum) Hazai veszélyeztetettségi kategóriák

36 A hazai növényvilágot veszélyeztető tényezők A termőhelyet érintő veszélyeztető tényezők 1. Területi igénybevétel – Ipari létesítmény, település, utak, autópályák, bányák, víztározó, szeméttelepek megsemmisül az élőhely, és életközösségeket. 2. Művelési ág megváltozása bányászat

37 A hazai növényvilágot veszélyeztető tényezők gyepek feltörése gyümölcsösök és szőlők telepítése – hegylábi sztyeprétek helyén sziklagyepek, láprétek, sztyepprétek beerdősítése – kopárfásítás halastavak létesítése – mélyebb fekvésű nedves helyeken

38 A hazai növényvilágot veszélyeztető tényezők 3. A termőhelyi viszonyok megváltozása alullegeltetés és túllegeltetés libatartás és -legeltetés intenzív gyepgazdálkodás, felülvetés

39 A hazai növényvilágot veszélyeztető tényezők csatornázás, lecsapolás, tőzegkitermelés karsztvíz- és talajvíz-kiemelés

40 A hazai növényvilágot veszélyeztető tényezők erdők tarvágásos üzemmódja vágásterület tuskózása, mélyszántása

41 A hazai növényvilágot veszélyeztető tényezők tájidegen fafajokkal végzett erdősítés

42 A hazai növényvilágot veszélyeztető tényezők túlzott létszámú vadállomány

43 A hazai növényvilágot veszélyeztető tényezők tájidegen növények és gyomok terjedése

44 A hazai növényvilágot veszélyeztető tényezők 4. A termőhely és a növényzet mechanikus károsítása intenzív turizmus katonai tevékenység járművek okozta taposás

45 A hazai növényvilágot veszélyeztető tényezők Közvetlenül a növényeket veszélyeztető tényezők virágszedés, növénygyűjtés, kereskedelem túlzott létszámú vadállomány

46 A hazai növényvilágot veszélyeztető tényezők


Letölteni ppt "Természetvédelmi biológia. 3. A biodiverzitást veszélyeztető tényezők: a kihalás. Ritkaság és Veszélyeztetettség."

Hasonló előadás


Google Hirdetések