Növényrendszertan 7. előadás Dr. Bartha Dénes 2017. április 4.

Az előadások a következő témára: "Növényrendszertan 7. előadás Dr. Bartha Dénes 2017. április 4."— Előadás másolata:

1 Növényrendszertan 7. előadás Dr. Bartha Dénes 2017. április 4.

2 14. t: Harasztok - Pteridophyta

3 A harasztok általános jellemzése
kétszakaszos életfázis (nemzedékváltakozás) a növény teste a sporofiton (diploid) életfázist képviseli

4 A: Rhynia major; B: Psilophyton princeps
az ősharasztok 400 millió évvel ezelőtt jelentek meg A B Két ősharaszt A: Rhynia major; B: Psilophyton princeps

5 a harasztok valódi száras (hajtásos) növények, testük valódi gyökérre, szárra és levélre különül

6 a moháknál a növény testét a gametofiton (haploid) életfázis képviseli

7 Korpafüvek életciklusa
életciklusuk: spóra (haploid)  előtelep (prothallium)  antheridium + archegónium  zigóta  harasztnövény  sporofiton Korpafüvek életciklusa

8 Zsurlók életciklusa

9 Páfrányok életciklusa

10 Páfrányelőtelep fejlődése
Páfrányelőtelep fonáka archegóniumokkal, antheridiumokkal és rhizoidokkal

11 a spórák spóratartókban (sporangiumokban) fűződnek le

12 spóratípusok: - izospóra (hasonló nagyságú és egyenlő értékű)  egylaki előtelep - homoiospóra (hasonló nagyságú, de különböző értékű)  kétlaki előtelep - heterospóra (eltérő nagyságú, de különböző értékű) 1. mikrospóra  mikroprothallium + antheridium 2. makrospóra  makroprothallium + archegónium többségük szárazföldi faj, néhány vízi életmódot folytat a trópusokon fatermetűek is élnek, nálunk csak lágyszárúak találhatók a mintegy 12 ezer fajból hazánkban 60 él

13 1. o: Korpafüvek - Lycopsida

14 száruk villásan elágazik, leveleik aprók (mikrofillum), többnyire spirálisan állnak
izo- (vagy hetero-) spórásak visszaszorulóban vannak, ma már csak kevés fajuk él

15 a sporangiumok spóratermő fűzérbe tömörülnek
a devon, karbon és perm korszakok pikkelyfái (Lepidodendron) és pecsétfái (Sigillaria) meleg égövi mocsárerdőkben éltek  mai kőszéntelepek hazánkban 7 fajuk él

16 2. o: Zsurlók - Equisetopsida (Sphenopsida)

17 Mezei zsurló rhizómája
a ma élő fajok lágyszárúak, kihalt őseik fatermetűek voltak homoio- (vagy izo-) spórásak földben kúszó rhizómájuk van Zsurlófa Mezei zsurló rhizómája

18 száraik ízeltek, interkaláris növekedésűek, a nóduszokon apró, összenőtt, pikkelyszerű levelek és örvösen elhelyezkedő oldalágak találhatók

19 fejlődéstörténetileg a kambiumgyűrű először itt jön létre
a sporangiumokat tartalmazó sporofillumuk tömött füzérkét alkotnak kovasavtartalmuk jelentős  súrolás

20 meddő- és termőhajtásuk vagy egy száron, vagy külön szárakon jön létre
hazánkban 8 zsurlófaj (Equisetum spp.) él A B Mezei zsurló (A) külön száron, és erdei zsurló (B) azonos száron fejlődő meddő- illetve termőhajtása

21 3. o: Páfrányok - Pteropsida (Filicopsida)

22 Szórusz fénymikroszkópos metszete
a spórák általában a levelek fonákán csoportosan, szóruszokban álló sporangiumokban fejlődnek Szórusz fénymikroszkópos metszete

23 Gímpáfrány (A) és erdei pajzsika (B) szóruszai
a szóruszok alakja, elhelyezkedése jellemző a nemzetségekre izo- vagy heterospórásak A B Gímpáfrány (A) és erdei pajzsika (B) szóruszai

24 leveleik szöveti felépítése olyan mint a zárvatermőké
a trópusokon élő fajok nagy része epifiton, nálunk sziklákon vagy talajon élnek, ritkán víziek

25 ao: Kígyónyelvpáfrányok - Ophioglossidae
egyetlen levelük meddő- és termőkaréjra különül előtelepük a földben fejlődik nálunk a kígyónyelv (Ophioglossum) (A) és holdruta (Botrychium) (B) nemzetség képviseli őket A B

26 2. ao: Valódi páfrányok - Polypodiidae
a sporangiumok a levél fonákán, szélén vagy főerén szóruszokban állnak a szóruszokat gyakran fátyolka (induzium) borítja

27 Szórusz metszete

28 izospórásak a fejletlen állapotban lévő levelek pásztorbot módjára becsavarodnak

29 3. ao: Vízi páfrányok - Hydropteridae
heterospórásak vízi és mocsári fajok jellegzetes hazai fajuk a rucaöröm (Salvinia natans)

30 Magvas növények - Spermatophyta

31 a heterospórás ősi harasztokból származtathatók: mikrospóra  pollen + makrospóra  embriózsák
a diploid és haploid életfázis ("nemzedék") nem válik térbelileg külön az első magvas növények 310 millió éve jelentek meg az embriót maghéj védi  mag gyakori a másodlagos vastagodás

32 Zárvatermők Nyitvatermők 1. Van kettős megtermékenyítés, és következménye a másodlagos mag-fehérje, ami triploid táplálószövet. 1. Nincs kettős megtermékenyítés (kivétel: Ephedra), elsődleges magfehérje, azaz haploid táplálószövet van. 2. Fejlettebb magvédelem, zárt, termőből alakult magház. Termés van: ez a legfiatalabb növényi szerv. 2. Tökéletlen magvédelem, nyitott termőleveleken szabadon találhatók a magkezdemények. Termés nincs, helyette toboz, tobozbogyó, magköpenyes mag az általános. 3. Változatos kialakulású, rendszerint kettős virágtakarójú, színes, valódi virág van. 3. A virágtakaró rendesen hiányzik vagy lepelszerű, jelentéktelen (Gnetum, Ephedra). 4. A virág elsődlegesen kétivarú. 4. A virág elsődlegesen egyivarú (kivétel: Gnetopsida). 5. Elsődlegesen a rovarmegporzás a jellemző. 5. Elsődlegesen a szélmegporzás a jellemző. A rovarmegporzás ritka (Ephedrales, Welwitschiales).

33 Zárvatermők Nyitvatermők 6. A pollenszem (mikrospóra) az érzékeny bibefelületre kerül. 6. A pollenszem közvetlenül a magkezdeményre kerül. 7. A spórának már nincs, a magnak van nyugalmi állapota. 7. A spórának még van nyugalmi állapota. 8. A maghéj gyenge, de kialakulása igen változatos (száraz, húsos), s ezt még a termőlevélből alakult termésfal tovább növeli. 8. A maghéj egyszerű kifejlődésű, de erős. 9. Vegetatív felépítés: a. Elsődlegesen fás szárúak, másodlagosan lágyszárúak. a. Kivétel nélkül fás szárúak. b. A fatest bonyolult felépítésű (trachea). b. A fatest egyszerű felépítésű (bélsugár, tracheida), kivétel: Ephedra, Gnetum, Welwitschia. c. Rostacső van. c. Rostacső nincs.

34 15. t: Nyitvatermők - Gymnospermatophyta

35 a magkezdemények a szabadon álló termőleveleken védelem nélkül ülnek, a pollen közvetlenül a magkezdeményre kerül

36 fás növények 640 fajukból hazánkban 4 faj él

37 16. t: Zárvatermők - Angiospermatophyta

38 a magkezdemények a magház-ban fejlődnek maggá, a termőből termés lesz
jellemző szervük a virág (termőtáj, porzótáj, virágtakaró- táj) kettős megtermékenyítés (hímivarsejt + petesejt = zigóta ill. hímivarsejt + központi sejt = endospermium)

39 Zárvatermők fejlődésmenete
(feketével a sporofiton, fehérrel a gametofiton nemzedék jelölve, csíkozott a triploid táplálószövet)

40 A zárvatermők rendjeinek kladogramja egy elképzelt fejlődéstörténeti törzsfa metszeteként ábrázolva. A nagyobb rendek sorszámai: 1. Magnoliales; 2. Ranunculales; 3. Rutales; 4. Araliales; 5. Asterales; 6. Malvales; 7. Euphorbiales; 8. Violales; 9. Capparales; 10. Santalales; 11. Solanales; 12. Rosales; 13. Fabales; 14. Myrtales; 15. Ericales; 16. Gentianales; 17. Scrophulariales; 18. Lamiales; 19. Caryophyllales; 20. Orchidales; 21. Cyperales; 22. Poales; 23. Arecales; 24. Arales.

41 lehetnek fás- és lágyszárúak

42 jellemző életformáik:
- fásszárú növények (Phanerophyta) = Ph - elfekvő szárú növények (Chamaephyta) = Ch - földbe rejtett áttelelő szervvel rendelkező növények (Geophyta) = G - földfelszíni áttelelő szervvel rendelkező növények (Hemikryptophyta) = H - kétéves lágyszárúak (Hemitherophyta) = TH - egyéves lágyszárúak (Therophyta) = Th - vízi-mocsári növények (Hydato-helophyta) = HH

43 RAUNKIAER-féle életforma-rendszer

44 a törzset két osztályra (kétszikűek - Dicotyledonopsida ill
a törzset két osztályra (kétszikűek - Dicotyledonopsida ill. egyszikűek - Monocotyledonopsida) osztjuk, az osztályokon belül az alosztályok (7 ill. 4) fejlődési sorokat képviselnek fajukból hazánkban faj él

45 A kétszikűek és egyszikűek jellemzőinek összehasonlítása
1. A mag két sziklevéllel csírázik. 1. A mag egy sziklevéllel csírázik. 2. A szár dúsan elágazó. 2. A szár gyéren elágazó. 3. A kollaterális nyílt edénynyalábok hengerpalástban fejlődnek. 3. A kollaterális zárt edénynyalábok szórtan állnak. 4. A kambiumpalást révén valódi megvastagodás van. 4. Valódi másodlagos megvastagodás nincs. 5. A levél változatos: alapja, nyele, lemeze van, gyakori az összetett és a tagolt levél. 5. A levél egyszerű, ép, épszélű. A levélalap gyakran széles hüvellyé alakult. A levélnyél ritka, inkább csak a kétszikűekkel rokon vonásokat mutató ősibb csoportban (Alismatales) fordul elő. 6. A szárból a levélbe csak egy edénynyaláb lép, s ott hálózatosan elágazik. 6. A szárból annyi edénynyaláb lép ki, ahány a levélben látszik. 7. Az erezet ezért hálózatos. 7. Az erezet így párhuzamos vagy íves. 8. Főgyökér-rendszer van. 8. A főgyökér visszafejlődött hajtás eredetű, fejlett bojtos mellékgyökérzet van. 9. Általában ötkörös, öttagú, kettős virágtakaró van. 9. A leples virágtakarót a hármas szám jellemzi. 10. Fás vagy másodlagosan lágyszárú növények. 10. Lágyszárúak vagy másodlagosan fások.

46 1. o: Kétszikűek - Dicotyledonopsida

47 A kétszikűek filogenetikai összefüggései törzsfa formájában ábrázolva EHRENDORFER rendszere szerint (BORHIDI nyomán)

48 A kétszikű alosztályok filogenetikai kapcsolatai és pozíciói (CRONQUIST nyomán)
A rendek elhelyezkedése sugárirányú, amely egyúttal az ide tartozó családok fejlettségét is mutatja: a számok a fejlettségi index jelei.

49 1/A. ao: Magnólia-alkatúak - Magnoliidae
az alosztály a kétszikűek és az egyszikűek közös leszármazási alapja ősi tulajdonságok (pl. A ∞, G ∞, spirociklikus virágfelépítés, átmenetek a virágkörök között) Magnolia sp.

50 r: Magnóliavirágúak – Magnoliales
cs: Magnóliafélék - Magnoliaceae fás növények

51 r: Farkasalma-virágúak – Aristolochiales
cs: Farkasalmafélék - Aristolochiaceae az ősi egyszikűekkel állnak rokonságban

52 lágyszárúak vagy liánok
szórt levélállás, pálhák nincsenek

53 Aristolochia clematitis
✼ v. •|•  tok termés A bibeszál és a porzók közös oszlopot (gynosztemium) alkothatnak (Aristolochia = A 6 ) vagy szabadon állnak (Asarum = A ) Aristolochia clematitis

54 r: Tündérrózsa-virágúak – Nymphaeales
cs: Tündérrózsafélék - Nymphaeaceae évelő lágyszárúak, rizómásak, víz színén úszó, hosszú nyelű levelekkel (HH)

55 spirociklikus virágok, a porzók fokozatosan mennek át a takarólevelekbe
 tok termés jellemző nemzetségek: Nuphar, Nymphaea Nymphaea alba

56 1/B. ao: Boglárka-alkatúak - Ranunculidae
elsősorban lágyszárú fajok, ritkábban cserjék vagy liánok leveleik szórt állásúak, a pálhák hiányoznak Helleborus sp.

57 r: Boglárkavirágúak - Ranunculales
cs: Borbolyafélék - Berberidaceae fás növények

58 cs: Boglárkafélék - Ranunculaceae
főként lágyszárúak, kevés fásodott szárú liánnal

59 elsősorban szórt levélállás, pálhák nincsenek
keresztben átellenes levélállás: Clematis

60 ill.  tüsző, aszmag, bogyó termés
spirociklikus virágok Anemone nemorosa Ranunculus acris

61 a termés: tüsző (Aconitum, Caltha, Isopyrum, Helleborus)
bogyó (Actaea) aszmag (Adonis, Anemone, Clematis, Ficaria, Hepatica, Pulsatilla, Ranunculus) Tüsző termés (Caltha) Bogyó termés (Actaea) Aszmag termés (Clematis)

62 zigomorf virág: Aconitum
csészeszerű lepel: Helleborus sziromszerű lepel: Aconitum, Anemone, Caltha, Clematis, Hepatica, Isopyrum, Pulsatilla Zigomorf virág (Aconitum) Csészeszerű lepel (Helleborus) Sziromszerű lepel (Pulsatilla)

63 a porzók egy részéből gyakran mézfejtők keletkeznek (Helleborus)

64 r: Mákvirágúak - Papaverales
cs: Mákfélék - Papaveraceae elsősorban lágyszárú növények szórt levélállás, pálhák nincsenek

65  tok termés a csésze virágnyíláskor lehull Papaver rhoeas

66 tejnedvet tartalmaznak: Chelidonium, Papaver
: Papaver; : Chelidonium, Corydalis : Chelidonium, Papaver; : Corydalis sarkantyús, zigomorf virág: Corydalis Tejnedv (Papaver) Sarkantyús virág (Corydalis)

67 2. ao: Varázsdió-alkatúak - Hamamelididae
virágtakaró nélküli vagy leegyszerűsödött virágtakarójú (lepel) növények zömében szélmegporzású fás növények Hamamelis sp.

68 cs: Varázsdiófélék - Hamamelidaceae
r: Varázsdióvirágúak - Hamamelidales fás növények cs: Varázsdiófélék - Hamamelidaceae

69 cs: Platánfélék - Platanaceae

70 cs: Puszpángfélék - Buxaceae

71 r: Csalánvirágúak - Urticales

72 cs: Szilfafélék – Ulmaceae
fás növények

73 cs: Eperfafélék – Moraceae
fás növények

74 cs: Kenderfélék - Cannabaceae
lágyszárú növények, keresztben átellenes levélállás, pálhák vannak

75 ♂ ♀ kétlakiak: és  makkocska termés nemzetségei: Cannabis, Humulus
Cannabis sativa

76 cs: Csalánfélék - Urticaceae
főként lágyszárú növények, pálhák vannak elsősorban egylakiak: és  makkocska termés ♂ ♀ Urtica dioica

77 Keresztben átellenes levélállás
szórt levélállás: Parietaria keresztben átellenes levélállás: Urtica Szórt levélállás Keresztben átellenes levélállás

78 cs: Nyírfafélék - Betulaceae
r: Bükkfavirágúak - Fagales fás növények cs: Nyírfafélék - Betulaceae

79 cs: Mogyorófélék - Corylaceae

80 cs: Bükkfafélék - Fagaceae

81 r: Diófavirágúak - Juglandales
cs: Diófafélék - Juglandaceae fás növények

82