Modernizáció fogalma és dimenziói

Az előadások a következő témára: "Modernizáció fogalma és dimenziói"— Előadás másolata:

1 Modernizáció fogalma és dimenziói

2 Fogalma Modernizáció azoknak az erőfeszítéseknek a sorozatára utal, melyek révén valamely társadalom fel akar zárkózni a nála fejlettebbekhez. A hetvenes évekig a nyugati közgazdászok és szociológusok többsége hajlamos volt a modernizáció fogalmát az "indusztrializációra" redukálni, azonban nem lehet ennyire leegyszerűsíten a fejlődés több dimenzióját magában foglaló, az adott ország fenntarthatóságát szem előtt tartó közgazdasági fogalom

3 Más felfogásban „westernizáció” fogalmával azonosították, fogalmilag ugyanis csak akkor lenne azonos a modernizációval, ha feltételeznénk, hogy minden társadalom szükségszerűen ugyanazon cél, a nyugati modell felé halad a történelmi fejlődés során a modernizáció folyamata bizonyos fokig és lényeges vonatkozásokban egybeesett a "westernizációval", a kettőt meg kell különböztetni egymástól.

4 Modernizáció kérdőjelei
Egyfajta szempontrendszerre van szükség a társadalmi és gazdasági fejlettség eldöntéséhez Vannak-e olyan közös, általános vonások, amelyek egy fejlettségi szint fölött minden társadalomban megjelennek? Szervesnek" nevezhetjük-e a kelet-ázsiai országok sikeres fejlődését? Az megkezdett modernizációt képesek-e "szervesíteni„?

5 mind komplexebb modern társadalmakban bizonyára van jó néhány olyan funkció, amelyek betöltése nélkülözhetetlen. A cél elsődlegesen nem valamely konkrét intézmény vagy struktúra átvétele, hanem a feladatok ellátására, a változó külső körülményekhez való alkalmazkodásra és a továbbfejlődés feltételeinek a biztosítására való képesség elsajátítása

6 A kevésbé fejlett társadalmak akkor fejlődhetnek a legeredményesebben, ha ugyanazt az utat választják, amelyen a fejlődés mai éllovasai jártak. Ázsia, Afrika és Latin-Amerika sok-sok országa közül kizárólag az a néhány tudott valóban "fejlődővé válni, amely a modernizációt a leginkább "szervesített módon", nemzeti-kulturális tradícióinak figyelembevételével, rájuk támaszkodva hajtotta végre. A kelet-ázsiai "gyorsan iparosodó országokra" (a NIC-országokra) világszerte elismerést kiváltó, rohamos tempójú fejlődésük éles ellentétben áll azon harmadik világbeli államok kudarcaival, amelyek a szervetlen modernizációval probálkoztak

7 igazán szerves fejlődés csak a kapitalizmus úttörő országaiban, a történetileg kialakult világgazdasági rendszer "centrumában" zajlott le pl. Nyugat-Európa és Anglia Szervetlen fejlődésről akkor beszélünk, ha nem tartalmaznak endogén tényezőket pl. Közép-Európa keleti felének múltja, amelyet az a körülmény jellemzett, hogy a gazdasági-társadalmi változások egy jelentős része nem szerves úton, hanem külső tényezők hatására következett be, s e tényezők a fejlődés pályáit sok tekintetben korlátozták.

8 Modernizáció dimenziója
Távol-Keleten, kelet-ázsiai országok sikere bizonyít, az éppen annak szükségessége, hogy a modernizációt mindenkinek a saját civilizációs örökségére támaszkodva kell végrehajtania ez az "alap" pedig igencsak különböző modernizáció foka az adott civilizáció "tradicionális" értékei és a "modern" értékek közötti ötvözésen múlik a konfuciánus-buddhista gyökerű kelet-ázsiai hagyományok -- a fegyelmezettség, a szorgalom és a tanultság magasra értékelésével -- különösen kedveznek a gazdasági fejlődésnek A magyar attitűdök ettől eltérnek, itt az individuum kerül az előtérbe

9 Modernizáció dimenziója
civilizációs tradíciók és a nemzeti sajátosságok figyelembevétele nem korlátozódhat pusztán a kultúra szférájába, hanem azokat a modernizációs folyamat egészében is érvényesíteni kell. Bebizonyították, hogy a tradícióknak jelentős szerepük van egy társadalom belső kohéziójának és stabilitásának fenntartásában, és erre annál nagyobb szükség van, minél inkább fel akarjuk gyorsítani a gazdasági fejlődést. a tradíciók akár az innováció forrásai is lehetnek.

10 Modernizáció dimenziói III.
fejlődő és a volt szocialista országok is lényegében a világgazdaság peremén helyezkedek el. A fejlődés problémáinak és feltételeinek kutatása elengedhetetlenné tette elmaradottságuk fokozatainak külső és belső, társadalmi, kulturális, politikai és gazdasági okainak vizsgálatát Az elmaradottság okaival kapcsolatban is sokfajta magyarázat született, különböző elméletek fogalmazódtak meg. Ezek között voltak un. egytényezős elméletek és komplex megközelítések a nemzetközi kizsákmányolás és gyarmatosítás elmarasztalása, a lakosság alacsony kulturális színvonalával összefüggő magyarázat a politikai és gazdasági intézmények fejletlensége vagy a felhalmozás alacsony szintjének kiemelése

11 A fejlődés példái XIX. és a XX. században Japán fejlődése, amelyik ugyancsak a XX. század során jutott el teljesítőképessége korlátaihoz, bizonyos elemeinek ellehetetlenüléséhez. sok önálló elemet tartalmazott a sok megrázkódtatáson keresztül változó Kína fejlődési modell is. Ezek a modellek megvilágították például a kezdeti feltételek eltéréseinek fontosságát, a külső és belső tényező szerepét, a politikai közeg jelentőségét az intézmények minőségének következményeit.

12 Elméleti fejlesztési modellek
több fejlesztési modell működött, amelyek mögött különböző elméleti meggondolások államok és intézmények álltak.   1. Az egyik volt a szocialista országok központi tervezési modellje, amely az adott országok hivatalos ideológiájára és az erre alapozott közgazdasági gondolkodásra épült Szovjetunió példájának követése, a szocialista átalakulás és a szocialista tervezés a fejlődő országoknak A szovjet kutatók körében a 60-as évektől kezdve megfogalmazódott egy új elmélet, amelyet a fejlődés nem kapitalista útjának neveztek. E szerint a fejlődő országok társadalmi és gazdasági sajátosságai miatt nem térhetnek rá a szocializmus útjára, azonban a politika választhat egy olyan utat, amelyik elkerüli a kapitalista fejlődést és az ezzel járó problémákat.  

13 A 2.modell a liberális illetve neoliberális eszmékre épült modell
a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank propagált. Ez lényegében a magánvállalkozás és a piaci viszonyok szerepét hirdette, s példának a kor vezető tőkés országait tekintette. A gyakorlatban ez a modell tisztán sehol sem érvényesült a fejlődő világban. Inkább jelszavakban, semmint gyakorlati cselekedetekben jelentkezett egyes latin-amerikai, illetve ázsiai országokban.   strukturalista modell egyik sajátos változataként fogható fel az indiai fejlődési modell, amelyben jelentősebbek voltak a központi tervezés elemei, mint más országokban, ugyanakkor jelen voltak a piac elemei

14 A 3. modell “neostrukturalista” fejlődési modell
amely a transzformációt “felülről” kívánta szervezni döntően az állami eszközök felhasználásával végrehajtani azokat a szervezeti változásokat, amelyek a modernizációt segíthették. “demokratikus tervezés” gyakorlatára kívánat építeni, szemben a diktatórikus szocialista tervezéssel. Pl. Latin Amerikában, ahol az állam igen jelentős szerepet játszott a szerkezeti változások előmozdításában. Ázsiában is széles körben alkalmazták. Keretében különböző gazdaságpolitikai irányzatok “fértek meg”, például a japán példára építő, export orientált, vagy a főleg Latin-Amerikában alkalmazott importhelyettesítő.

15 KöSZöNöM A FIGYLMET!