Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az új 10-ek az EU-ban. Bővítés hatása A kibővített EU a GDP-hez csupán 5%- kal járul hozzá, miközben majdnem 20%- kal nőtt az EU népessége. A 25 tagú.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az új 10-ek az EU-ban. Bővítés hatása A kibővített EU a GDP-hez csupán 5%- kal járul hozzá, miközben majdnem 20%- kal nőtt az EU népessége. A 25 tagú."— Előadás másolata:

1 Az új 10-ek az EU-ban

2 Bővítés hatása A kibővített EU a GDP-hez csupán 5%- kal járul hozzá, miközben majdnem 20%- kal nőtt az EU népessége. A 25 tagú EU egy főre jutó átlagos GDP-je 12,5%-kal kevesebb, mint a 15-ök GDP-je.

3

4

5

6

7 SF kihívásai az új tagállamokban Regionális politikai irányai Azonosítani azokat a strukturális hiányosságokat mindenegyes régióban, amelyeknek a legkárosabb hatásai vannak a versenyképességre és a növekedési potenciálra, és prioritásokat adni ezek megragadására kialakítani egy hosszú távú fejlesztési stratégiát minden régió számára, a komparatív erősségek és gyengeségek figyelembe vételével, amelyek felismerik azt, hogy hogyan kell az összes szükségletet egyidőben mozgósítani, és rangsorolja a beruházási projekteket megillető súlyt adni a környezeti projekteknek a beruházási döntésekben, azért, hogy biztosítsák, hogy a választott növekedési pálya fenntartható legyen. elkerülendő a beruházások túlzott koncentrációja a jelenlegi növekedési centrumokban, ahol a gazdasági aktivitás hatása a legnagyobb lenne rövidtávon, de amely hosszútávon a kiegyenlített fejlődés kára lenne. erősíteni regionális szinten a tervezési, megvalósítási és menedzselési fejlesztési programok számára az adminisztratív kapacitást.

8 Kohéziós politika 2006 után IRÁNYUL: - a megnövekedett gazdasági, szociális és területi különbségek kezelésére: - globalizáció, - az európai tudásalapú gazdaság - lakosság demográfiai szerkezete hosszú távú hatásira fókuszálva

9 Kohéziós politikai célok: Legkevésbé fejlett régiók támogatása (bár eddig a gazd. versenyképességet támogatták, a csatlakozó országokban az infrastruktúra megteremtése a cél. Innovatív környezet megteremtése jól kvalifikált munkaerő biztosításával, K+F, info társadalom ösztönzése az új tagállamokban a munkaerőnek a piacgazdaság követelményeihez történő gyors alkalmazkodásának biztosítása nagyvárosi hálózat kezelése vidék népességmegtartó erejének növelése a vidék diverzifikációján keresztül transznacionális és interregionális együttműködések ösztönzése (INTERREG) Iparszerkezet átalakításának támogatása Súlyos hátrányokkal küzdő térségek támogatása

10 Foglalkoztatás és szociális politika prioritásai több és jobb munkahely teremtése új gazdaság és a tudástársadalom támogatása az egész életen át tartó tanulás feltételeinek megteremtésével társadalmi beilleszkedés elősegítése új munkalehetőségek és munkaképességek teremtésével esélyegyenlőség

11 Csatlakozott országok regionális politikája Nem örököltek regionális intézményrendszert – diktatúra – központi irányítás nőtt a területi egyenlőtlenség minden volt szocialista országban decentralizáció és területi közigazgatási rendszer területfejlesztés intézményrendszere regionális politika rendelkezésre álló pénzügyi eszközrendszere

12 Decentralizáció és a területi közigazgatási rendszer túlcentralizált rendszerek elvetése szétválasztották a központi és az önkormányzati szervek feladatait, funkcióit és felelősségét Csehország: régiókat, mint önkormányzati szintet megszűntették, Szlovákia: csak DECO-k és csak járási szinten Lengyelország: vajdasági tanácsokat kormányhivatalokká alakították Bulgária: korábbi régiók megmaradtak, de központi állami igazgatás Románia: kormány által kinevezett prefektus, és a megyei közgyűlés választott elnöke párhuzamosan tevékenykedik (francia minta) Magyarország: megyék választott közgyűléssel és elnökkel megmaradtak, de csökkentett hatáskör, első periódusban „köztársasági megbízott” – törvényességi felügyelet

13 Decentralizáció és a területi közigazgatási rendszer a település önkormányzatok – legalapvetőbb szint Helyi autonómia a finanszírozási rendszerben nyilvánul meg: lényeges különbség a közép és a délkelet-európai országok között, közép-európai országokban törvények és normatív szabályozás létezik Községi önkormányzatok két típusa: Csehország, Szlovákia és Magyarország: egy település – egy önkormányzat, többi ország: település egy önkormányzat

14 Területi közigazgatási rendszer Lengyelország: 1993, új választások – korábbi 47 vajdaság helyett 16 nagy vajdaság,megnövelt kompetenciával, helyreállította a járást (400 éves hagyomány), választott gyűlése, elnöke, önkormányzati joga Szlovákia: 36 körzet helyett 8 régió – de központi közigazgatás dekoncentrált szervei, önkormányzati autonómiával nem rendelkeznek Bulgária: 1999-től helyreállították a 10 éve megszűntetett 28 régiót – vezetőit kinevezik, s nem választják

15 Területi közigazgatási rendszer Csehország: 2001: 77 járási szintű egység, régió 14, és 8. Végül választások a 14 régióban. Románia: megyecsoportokból NUTS2 régiók létrehozása, hagyományos szint a megye, régiók ellen tiltakozás – magyar autonómia Szlovénia: korábbi 67 helyett 192 helyi önkormányzat, szükséges a középszintű hatóság létrehozása

16 Területfejlesztés intézményrendszere gazdasági természetű területfejlesztés infrastrukturális természetű területfejlesztés E kettőt szétválasztva hagyta az országok többsége, kivétel: Bulgária, Magyarország, Csehország A gazdasági funkciók többnyire a pénz- és gazdasági minisztériumokhoz tartoznak, kivéve Szlovákia: Tervhivatal, Lengyelország: Stratégiai Tanulmányok Kormányzati Központja

17 Területfejlesztés intézményrendszere Regionális szintű önkormányzat nincs: Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Bulgária, Szlovénia – DECO-k Területfejlesztési törvény: Magyarország: 1996 Románia, Bulgária: 1998 Csehország, Szlovénia: 2001

18 Regionális politika pénzügyi eszközrendszere Csak Magyarországon vannak területfejlesztési pénzalapok Többi ország: összekapcsolás más fejlesztésekkel Lengyelország: Phare programokat 6 vajdaság támogatja Csehország: kisvállalkozás fejlesztési programhoz kapcsolódnak a regionális fejlesztési programjaik Szlovákia: kisvállalkozás fejlesztési programhoz kapcsolódnak a regionális fejlesztési programjaik Románia: kisvállalkozás fejlesztési források és Phare CBC források források - többnyire vállalkozás támogatást szolgálnak Szlovénia kivétel: területi politikájának egyetlen prioritása: népességmegtartó képesség növelése, elnéptelenedő vidék életben tartása

19 Az új EU országok NUTS beosztása OrszágNUTS 1NUTS 2NUTS 3NUTS 4 Bulgária Csehország Észtország11515 Lettország11533 Litvánia Lengyelország Magyarország Románia1842 Szlovákia14879 Szlovénia1112

20 Bővítés és az EU regionális politikájának iránya Gazdasági termelés 45%-a K + F beruházás 75%-a a terület 14%-án koncentrálódik: London–Hamburg-München-Milánó-Párizs PENTAGON Területi különbségek nőttek: Luxemburg – Románia, régió szinten még nagyobb különbségek: London city: Eu GDP 290%-a Észak-Kelet Románia: 23%

21 Strukturális Alapok, célkitűzések: SF : 347,4 milliárd Euro 1.Konvergencia célkitűzés: (elmaradott régiók: lakosság 35%-a) 82% - 282,8 milliárd Euro 2.Régiók versenyképessége és foglalkoztatás: 55 milliárd Euro 3.Európai területi együttműködés: 8,7 milliárd Euro

22 Konvergencia célkitűzés 17 tagállam 87 régiója, ahol 154 millió ember él, a kedvezményezett: GDP közösségi átlagának 75%-a alatti területek, fokozatosan megszüntetve kategória: 16 régió. Rendelkezésre álló összeg: 282,8 milliárd Euro, melyből: 199,3 mrd Euro – konvergencia régióknak 13,9 mrd Euro – fokozatosan kivont régiók 61,6 mrd euro – kohéziós országok

23 Konvergencia célkitűzés beruházási területei Tudás, innováció: 83 mrd Euro (24%) Közlekedés: 76 mrd Euro (22%) Környezetvédelem és kockázat megelőzés: 51 mrd Euro (19%) Emberi erőforrás: 76 mrd Euro (22%)

24 Regionális versenyképesség és foglalkoztatás Kedvezményezett: 19 tagállam 168 régiója, 314 millió lakossal – 54,9 mrd Euro

25 Európai területi együttműködés Kedvezményezettek: EU lakosságának 37,5%-a, 182 millió ember – 8,7 mrd Euro

26 Az egyes célkitűzések finanszírozása az egyes alapokból 1. célkitűzés: Konvergencia 2. célkitűzés: Regionális versenyképesség és foglalkoztatás 3. célkitűzés: Európai területi együttműködés ERFA ESZA ESF Kohéziós Alap

27


Letölteni ppt "Az új 10-ek az EU-ban. Bővítés hatása A kibővített EU a GDP-hez csupán 5%- kal járul hozzá, miközben majdnem 20%- kal nőtt az EU népessége. A 25 tagú."

Hasonló előadás


Google Hirdetések