Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Valakinek, valaminek, szervezetnek, tevékenységnek az elbírálás céljából történő MEGVIZSGÁLÁSA tények (magatartás) megállapítása viszonyítás valamilyen.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Valakinek, valaminek, szervezetnek, tevékenységnek az elbírálás céljából történő MEGVIZSGÁLÁSA tények (magatartás) megállapítása viszonyítás valamilyen."— Előadás másolata:

1 Valakinek, valaminek, szervezetnek, tevékenységnek az elbírálás céljából történő MEGVIZSGÁLÁSA tények (magatartás) megállapítása viszonyítás valamilyen mércéhez értékelés (következtetések, javaslatok) ELLENŐRZÉS (audit)

2 Az ellenőrzés céljai: károk megelőzése: prevenció (gátőr) fegyelmezés (rendőrség) visszacsatolás (feed back) az irányítási folyamatban (Fayol) –„jelezni a hibákat és tévedéseket azok kijavítása, illetve megismétlésük elkerülése érdekében” (H.Fayol) bevételek növelése (BKV) minden hiba feltárása (repülőgép-karbantartás) a lényeges hibák kiszűrése (best practice a pénzügyi ellenőrzésben) a hibás (személy) felkutatása (nyomozó)

3 Az ellenőrzés céljai: harc a korrupció ellen (OLAF)* a hatalmi ágak kölcsönös kontrollja (Checks and Balances)** ítéletalkotás (bíróság) tanácsadás (ügyvéd) független vélemény adása (könyvvizsgáló) segítség (orvos partnerség (független auditor) stb. *az EU csalások elleni hivatala **Montesqueu, Bibó I.

4 AZ ELLENŐRZÉSI RENDSZER STRUKTÚRÁI tulajdonformák szerint (magán, állami, önkormányzati stb.) szakterületek szerint (műszaki, egészségügyi, közlekedési stb.) hatalmi ágak szerint gyakoriság szerint (évenként, folyamatosan, esetenként) időpont szerint függetlenség szerint az ellenőrzés típusa szerint az ellenőr jogosítványai szerint (hatósági realizálás) stb.

5 Az ÁLLAMI ellenőrzés hazai rendszere Az Országgyűlés ellenőrző tevékenysége a parlamenti ellenőrzés struktúrája* –a plenáris ülés ellenőrzési jogosítványai –bizottsági jogosítványok –frakció jogosítványok –képviselői jogosítványok ombudsmanok Állami Számvevőszék (ÁSZ) *Házszabály 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat

6

7

8 Az állami ellenőrzés rendszere Magyarországon

9 Az ÁSZ feladatai Ellenőrzési feladatok Alkotmány 32/C. § (1) az ÁLLAMHÁZTARTÁS gazdálkodásaaz ÁLLAMHÁZTARTÁS gazdálkodása –az állami költségvetési javaslat megalapozottsága –a felhasználások szükségessége és célszerűsége az állami költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadásaz állami költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadás az ÁLLAMI VAGYONaz ÁLLAMI VAGYON –kezelése –az állami vállalatok, vállalkozások vagyonérték-megőrzővagyonérték-megőrző vagyongyarapító tevékenységétvagyongyarapító tevékenységét Az ÁSZ ellenjegyzi a költségvetés hitelfelvételeire vonatkozó szerződéseket

10 Az ÁSZ feladatai Előzetes felülvizsgálati feladat Alkotmány 32/C. § (1) ÁSZ előzetesen felülvizsgálja az állami költségvetés felhasználásának a törvényességét (alkotmánybírósági beadvány!)

11 Allokációs költségvetés BevételekKIADÁSOK Autonóm adók (T a )(vagyonadók, fejadó) Jövedelemfüggő, közvetett adók (T Y ) (ÁFA, fogyasztási adók) Díjbevételek (F) Hitel (D) Kormányzati vásárlások (G) (honvédelmi kiadások, oktatási kiadások, egészségügyi kiadások, tömegközlekedés, stb.)

12 Redisztribúciós költségvetés BevételekKIADÁSOK Jövedelemfüggő közvetlen adók (T Y ) (társasági adó, személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék, osztalékadó stb.) Kormányzati transzferek (TR) (szociális segély, munkanélküli ellátás, nyugdíj, területi és települési egyenlőtlenségeket kiegyenlítő támogatások)

13 Stabilizációs költségvetés BevételekKiadások Jövedelemfüggő adók (T y ) Autonóm adók (T a ) Adósság (D) Kormányzati vásárlások (G) Kormányzati transzferek (TR) Államadósság utáni kamatfizetés (N) Államadósság tőketörlesztés (D a )

14 A KÖZPÉNZEK ELLENŐRZÉSÉNEK CÉLJA külső ellenőrzés

15 TÁRSADALOM Erőforrások (INPUTOK) Folyamatok Végtermékek (OUTPUTOK) Külső tényezők Eredmények (Hatások) GazdaságosságHatékonyságEredményesség ELLENŐRZÖTT SZERVEZET Gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség A teljesítmény-ellenőrzés tartalma

16 A PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉS HIERARCHIKUS JELLEGE ELLENŐRZÉS (AUDIT) –pénzügyi ellenőrzés (financial audit) közpénzek ellenőrzése (audit of public funds) –számvevőszéki ellenőrzés (governmental audit,state audit) »teljesítményellenőrzés (vfm) »eredményességi ellenőrzés (effectiveness)

17

18 Egy nagy rendszer: az államháztartás Négy alrendszer együttese 1. A központi kormányzat költségvetése (központi költségvetés) 2. A TB-alapok költségvetése 3. Az elkülönített állami pénzalapok költségvetése 4. A helyi önkormányzatok költségvetése 1-2-3: állami költségvetés

19 Á L L A M H Á Z T A R T Á S nagy rendszer, négy gazdálkodó alrendszer együttese = 100 központi szint: központi kormányzati költségvetés  % TB-alapok költségvetése  % elkülönített állami pénzalapok költségvetése  2-4 % helyi szint: helyi önkormányzatok költségvetése  % (1992.évi XXXVIII. törvény az államháztartásról)

20

21

22

23

24 KÖZPÉNZEK AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSBAN A közpénz formája Állam- háztartási alrendszer B E V É T E L E K Központi költségvetés adók kiemelt adók ÁFA, fogyasztási és jövedéki adó, SZJA, társasági adó és osztalékadó, EVA egyéb lakossági adók, biztosítási adó, játékadó egyéb adók vámok vám, vámbiztosíték egyéb illetékek, járulékok, díjak, bírságok, kezességi visszatérülés, MNB nyeresége, osztalék, koncessziós bevétel, bányajáradék, hozzájárulás, EU pénzek

25

26

27 Az pénzügyi ellenőrzési rendszer struktúrája az ellenőrzés TÍPUSA (szakmai tartalma) szerint törvényességi, szabályszerűségi („megfelelőségi”) ellenőrzés (regularity audit, financial audit, attest audit, compliance audit)* a teljesítmény (hatékonyság) ellenőrzése (performance audit, value for money audit*, program evaluation)*

28 a VIZSGÁLATI CÉL dönti el Pénzügyi ellenőrzés A pénzügyi beszámoló ellenőrzése Kapcsolódó pénzügyi vizsgálatok ( szegmensek)  hű kép  számviteli elvek  belső irányítás  vagyonvédelem,  szabályszerűség  gazdaságosság  hatékonyság  program-audit  IT Ellenőrzési típusok* Teljesítményellenőrzé s * GAO Yellow Bokk

29 belső ellenőr internal auditor (CIA) külső ellenőr external auditor könyvvizsgáló independent auditor számvevő governmental auditor(CPA) ellenőr auditor A (PÉNZÜGYI) ELLENŐRZÉS ALANYAI

30 A pénzügyi ellenőrzés rendszere Magyarországon

31 A GDP független PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉSE MAGYARORSZÁGON

32 Az elszámoltatás rendszere a jogállamban Parlament legislative Kormány executive Számvevőszék legislative auditor ellenőrzés audit átruházott hatáskör elszámoltatás (zárszámadás) független információ (számvevőszéki jelentés)

33 Szabályozási rend A költségvetés jogi és elszámolási alapelvei költségvetés-készítési kötelezettség: ez a kötelezettség azóta vált általánossá, mióta az állam köteles elszámolni a költségvetés bevételeiről és kiadásairól. az elfogadott költségvetésnek megfelelő végrehajtás ellenőrizhetőség nyilvánosság specialitás: meg kell határozni hogy a bevételeknek mi a forrása a népképviseleti felhatalmazás elve: megfogalmazza azt a követelményt, hogy a költségvetést, mint alapvető fontosságú pénzügyi tervet a népképviseleti szervek hatáskörébe kell utalni. korlátozott idejű felhatalmazás elve: a költségvetési időtartam egy év az előzetes felhatalmazás elve: a bevételek beszedésének és a költségvetés végrehajtásának minden eleme a népképviseleti felhatalmazás szerint történjen.

34 Elszámolási alapelvek Teljesség elve: minden megvalósítani tervezett gazdasági eseményt fel kell venni a költségvetésbe és a zárszámadásban, (a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóban) minden megtörtént pénzügyi műveletet ki kell mutatni. Részletesség: biztosítja, hogy mind a tervezéskor, mind a beszámoláskor a költségvetés helyzete — bevételek, kiadások alakulása — megítélhető legyen. Áttekinthetőség: garantálja, hogy a költségvetési dokumentumok áttekinthető (szemléletes, tartalmilag jól rendszerezett) formában kerüljenek a döntéshozók asztalára. Folyamatosság: az időszak záró adatai megegyeznek a következő időszak nyitó adataival.

35 Elszámolási alapelvek A pénzforgalmi elszámolások kötelezettségének elve: minden bevételt és kiadást azon költségvetési időszakban kell elszámolni, amelyben a bevétel a költségvetésbe befolyt, illetve amikor a kiadást pénzügyileg teljesítették. Bruttó elszámolás elve: a bevételek és kiadások mind a költségvetésben, mind a zárszámadásban teljes összegükkel szerepelnek, nem lehet azokat összevonni. A hitelfelvétel és a végleges bevételek különválasztásának elve: az áttekinthetőséget, a költségvetés valódi deficitjének kimutathatóságát szolgálja.


Letölteni ppt "Valakinek, valaminek, szervezetnek, tevékenységnek az elbírálás céljából történő MEGVIZSGÁLÁSA tények (magatartás) megállapítása viszonyítás valamilyen."

Hasonló előadás


Google Hirdetések