Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A kistérség fogalma és intézményesülése. A magyarországi rurális terek legnagyobb változásai Negatív hatások kárpótlás folyamata piac beszűkülése rurális.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A kistérség fogalma és intézményesülése. A magyarországi rurális terek legnagyobb változásai Negatív hatások kárpótlás folyamata piac beszűkülése rurális."— Előadás másolata:

1 A kistérség fogalma és intézményesülése

2 A magyarországi rurális terek legnagyobb változásai Negatív hatások kárpótlás folyamata piac beszűkülése rurális munkanélküliség polarizálódó rurális tér civil szervezetek gyengesége Pozitív hatások bottom-up politika kistérségi szerveződések új funkció (új hasznosítás: falusi turizmus)

3 Mezőgazdasági termelés 80-as évek közepéig emelkedő tendencia „Magyarország az 1980-as évtized közepén az Amerikai Egyesült Államok egy főre jutó mezőgazdasági termelésének több mint 90%-át állította elő” (Csáki–Rabár 1990, 214). GDP 13,7%-ról (1989) 4%-ra csökkent (2001) a termelés tíz év alatt mintegy 35%-kal visszaesett, ezen belül az állattenyésztés 50%-os Agrárszektorban a jövedelmi szint csökkent: 1998-ban mintegy 30%, 2000-ben már 35% volt a különbség PSE mutató 10% lett

4 A mezőgazdaság részesedése a bruttó hozzáadott értékből folyó áron, 1990–2001 19901995199920002001 Mező-, vad, erdőgazdálkodás és halászat (millió Ft) 332 963483 522490 886562 712 Mező-, vad, erdőgazdálkodás és halászat (%) 13,76,754,854,284,30 Nemzetgazdaság összesen (millió Ft) 4 932 8559 973 02611 482 67313 090 637 Nemzetgazdaság összesen (%) 100 Forrás: Magyarország nemzeti számlái 1995, KSH Budapest 1995, Magyarország nemzeti számlái

5 Föld kárpótlás. Rövid idő alatt mintegy 180 szövetkezet szűnt meg 300 ezer kistermelő hagyta abba a termelést elaprózott birtokstruktúra magángazdaságok átlagos birtokmérete 3 ha földtulajdon, földhasználat szétválása 1997-ig 8 mill ha termőterület magántulajdonba került közel 2 millió földtulajdonos összes tulajdonos 11%-a 1 hektárnál kisebb földtulajdonnal rendelkezik 60%-a 10 hektárnál kisebb a földtulajdonnal rendelkezik. üzemi szerkezet is megváltozott

6 ezer hektár Gazdálkodási formák 1990199419962000 Gazdasági társaságok2150308626152561 Szövetkezetek4938272620101230 Egyéni gazdálkodók560207431523983 Lakosság egyéb csoportjai 1655141615261529 Összesen9303 Forrás. Magyar Statisztikai Évkönyv 1995. 2000. KSH Gazdálkodási formák Magyarországon

7 A kistérség fogalma és története 1.A kistérségi szerveződések születése, az alakulásuk szakaszai 2.A kistérségek fajtái, térlefedettségük, területi megoszlásuk 3.Kistérség fogalma - megközelítések 4.Kistérségek funkciói és jövőjük

8 A kistérségi szerveződések születése, megalakulásuk szakaszai 1.Rendszerváltás – 1991. Önkormányzati törvény: egy időben egymással ellentétes folyamat zajlott a települések között a térben 2.A kistérségi szerveződések szakaszai A./ 90-es évek első fele –– B./ Területi lehatárolás: KSH kistérségek 1994. C./ Területfejlesztési törvényt követően: 1996. után D./ Vidékfejlesztési kistérségek 1999. E./ Többcélú kistérségek 2004 D./ LEADER csoportok 2005 dezintegráció –integráció

9 Mi a kistérség? Mi a kistérségi szerveződés? Mi az Önkormányzati Területfejlesztési Társulás? Mi a többcélú kistérség

10 Kistérségek száma régiónként (2000.) RégiókKSH kistérségek száma Önkormányzati területfejlesztési társulások száma Vidékfejlesztési kistérségek száma Nyugat-Dunántúl 214337 Dél-Dunántúl 223032 Közép-Dunántúl 232920 Észak- Magyarország 232836 Közép- Magyarország 15 16 Észak-Alföld 233329 Dél-Alföld 233224 Magyarország 150205194 Forrás: MTA RKK NYUTI

11 KISTÉRSÉG: új fogalom: területfejlesztés szakszava lett – földrajzi térkategória, tervezés-fejlesztési területi egység KISTÉRSÉGI SZERVEZŐDÉS (többnyire) önkormányzatok együttműködési formája

12 Kistérség fogalma: Kistérségnek nevezhetünk egy olyan területi egységet, ahol a településkör történelmi, kulturális gyökereinek, társadalmi-, természeti-, gazdasági adottságainak, néprajzi értékeinek homogenitása egy nagyobb területi egységen belül a legnagyobb. XXI. tv. értelmében: „a települések között létező funkcionális kapcsolat- rendszerek összessége alapján behatárolható területi egység”

13 Kistérségi együttműködések feladata, szerepe a megyénél kisebb területi egységben a gazdaság és a társadalom térszemléletű fejlesztése úgy, hogy az adott térség fejlődése a térség gazdasági és társadalmi szereplőinek érdekképviseletére, érdekfelismerésére és az önmozgásra építsen. E szemlélet alapján a térség fejlesztése a helyi gazdaság szereplőinek az ügye, akik a fejlődést akadályozó problémák és a fejlesztési lehetőségek felismerése alapján összehangolt akciókba kezdenek. Ez az együttműködés önkéntes, jó alapot szolgáltat hozzá a gazdaságföldrajzi-kulturális összetartozás érzése, és a kapcsolatok közelsége, személyessége.

14 A kistérségi társulások differenciált működéséhez kapcsolódó fő feladatok: 1. közös érdekképviselet, érdekegyeztetés 2. közös területfejlesztési koncepció készítése 3. közös gazdaságfejlesztés 4. foglalkoztatási és szociális problémák közös kezelése (munkaszervező menedzser program) 5. közös infrastruktúra fejlesztések 6. környezet- és természetvédelem

15 A kistérségi társulások differenciált működéséhez kapcsolódó fő feladatok: 7. az önsegítés szerepének növelése 8. kulturális, táji örökség megőrzése 9. információs rendszer működtetése 10. monitoring rendszer működtetése 11. a hazai és az EU források számára megfelelően előkészített befogadási tér biztosítása

16 Miért van szükség kistérségi intézményhálózatra? helyi fejlesztések megvalósítása területfejlesztési munka folyamatossága koncepciók megvalósítása

17 A kistérségek intézményesülési folyamata 1.térségmenedzser alkalmazása – OFA forrás 2.térségmenedzser alkalmazása – megyei területfejlesztési tanácsok 3.Munkaügyi Központok 4.Vállalkozásfejlesztési Alapítvány területi irodái 5.más munkakörök, mint ifjúsági referens, stb... 6.több fős irodák

18 Intézményesülés problémái -működési költségek előteremtése -pénzügyi konstrukciók rövid távú jellege -saját erő hiánya -térségmenedzseri állás bizonytalansága

19 Kistérségek jövője Intézményesülés folyamata egyszemélyes kistérségi irodák vidéki információs központok hálózatokkal átszőtt cselekvési tér közigazgatási kistérség?

20 Kistérség két fő funkciója Területfejlesztési Kistérségi Fejlesztési Tanács? ÖTT helyett területfejlesztési társulás Forrás felhasználás a fejlesztési programok megvalósításáért Közigazgatási- közszolgáltatási Kistérségi közigazgatási hivatal? különböző államigazgatósági hatáskörök telepítése komplex közszolgáltatási modell

21 RégiókKSH kistérsége k száma KSH kistérségek száma* Önkormányzati területfejleszté si társulások száma Vidékfejlesztési kistérségek száma Nyugat-Dunántúl21224337 Dél-Dunántúl22243032 Közép-Dunántúl23262920 Észak- Magyarország 2328 36 Közép- Magyarország 15 16 Észak-Alföld23273329 Dél-Alföld23253224 Magyarország150167205194 Kistérségek száma régiónként (1999) Forrás: MTA RKK NYUTI *: 2004 január 1-től hatályos KSH kistérségi lehatárolás szerint

22 Települések átsorolása kistérségenként

23

24 Kistérség két fő funkciója Területfejlesztési Kistérségi Fejlesztési Tanács ÖTT helyett területfejlesztési társulás Forrás felhasználás a fejlesztési programok megvalósításáért Közigazgatási- közszolgáltatási Kistérségi közigazgatási hivatal? különböző államigazgatósági hatáskörök telepítése komplex közszolgáltatási modell

25 1996. XXI. tv. módosítása Kistérségi szint megerősítése Kistérségben kistérségi területfejlesztési tanács létrehozása és működtetése Fejlesztési tervek összehangolása kistérség területfejlesztési koncepciójának elkészítése pénzügyi terv a programok összehangolására képviseleti jog területfejlesztési ügyekben szakmai munkaszervezetet működtetése

26 XXI tv. módosítása (2004) 65/2004. (IV.15.) Korm. rendeletével egyértelműen kifejezte a kistérségi társulások egységes rendszerben kezelésének szándékát. 2004. évi LXXV. Törvény a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi törvény módosításaként, már egy jól körülhatárolt működésű statisztikai lehatároláshoz igazodó kistérségi fejlesztési tanáccsal számol 258/2004. sz. Kormány rendelet is, amely a kistérségi fejlesztési tanácsok felállításának konkrét feladatait és szervezési lépéseit tartalmazza, és a rendelet végrehajtására a megyei közigazgatási hivatalokat jelölte meg. A 2004. évi CVII. Tv. (XI.18.) a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról, törvényi szintre emeli a korábban rendeletben szabályozott többcélú kistérségi társulás feladat és hatáskörét, meghatározza a társulási megállapodás tartalmát, a központi normatív támogatás feltételeit

27 Új kistérségi rendszer kialakítása megfelel a statisztika és a területfejlesztés követelményeinek; hosszabb távon egybe eshet a kistérségi szintű államigazgatási hatáskörök gyakorlásához szükséges illetékességi területével; önkormányzati közszolgáltatások ellátási területének is megfelelhet; illeszkedik az Európai Unió NUTS rendszerének szabályozásához; hiánytalanul és ismétlésmentesen lefedi az ország területét; olyan településeket tartalmaz, amelyek összetartozása a gazdasági, intézményi, közlekedési, igazgatási kapcsolatok elemzése alapján igazolt; kialakítása során valamennyi érintett önkormányzat, közigazgatási és területfejlesztési szervezet képviselheti véleményét.

28 törvénymódosítás rendelkezik az országot átfedés- mentesen lefedő kistérségi fejlesztési tanácsok rendszerének létrehozásáról. A tanácsok legfontosabb feladata a kistérségben a területfejlesztési feladatok összehangolása, a kistérségi területfejlesztési koncepció elfogadása, közös területfejlesztési programok kialakítása.

29 65/2004. (IV.15.) Korm. rendelet pályázhatnak azok az önkormányzati társulások, melyek: - statisztikai lehatároláshoz igazodás - legalább három önkormányzati közszolgáltatás legalább 3 éven át történő közös vállalása

30 2004. évi LXXV. Törvény kistérségi területfejlesztési tanács létrehozása többcélú kistérségi társulás

31 258/2004. sz. Kormány rendelet a kistérségi fejlesztési tanácsok felállításának konkrét feladatait és szervezési lépéseit tartalmazza, és a rendelet végrehajtására a megyei közigazgatási hivatalokat jelölte meg. Ezzel a területfejlesztés kistérségi szintje tehát központilag szabályozottá vált.

32 Következmények 2004 év során 145 KSH kistérség nyújtotta be a pályázatát, 65 kistérség csak a területfejlesztési feladatot vállalta. Összesen 1,8 mrd forint központi összeggel támogatták a megalakult többcélú illetve csak területfejlesztési céllal létrejött kistérségeket.


Letölteni ppt "A kistérség fogalma és intézményesülése. A magyarországi rurális terek legnagyobb változásai Negatív hatások kárpótlás folyamata piac beszűkülése rurális."

Hasonló előadás


Google Hirdetések