A kistérség fogalma és intézményesülése

Az előadások a következő témára: "A kistérség fogalma és intézményesülése"— Előadás másolata:

1 A kistérség fogalma és intézményesülése

2 A magyarországi rurális terek legnagyobb változásai
Negatív hatások kárpótlás folyamata piac beszűkülése rurális munkanélküliség polarizálódó rurális tér civil szervezetek gyengesége Pozitív hatások bottom-up politika kistérségi szerveződések új funkció (új hasznosítás: falusi turizmus)

3 Mezőgazdasági termelés
80-as évek közepéig emelkedő tendencia „Magyarország az 1980-as évtized közepén az Amerikai Egyesült Államok egy főre jutó mezőgazdasági termelésének több mint 90%-át állította elő” (Csáki–Rabár 1990, 214). GDP 13,7%-ról (1989) 4%-ra csökkent (2001) a termelés tíz év alatt mintegy 35%-kal visszaesett, ezen belül az állattenyésztés 50%-os Agrárszektorban a jövedelmi szint csökkent: 1998-ban mintegy 30%, 2000-ben már 35% volt a különbség PSE mutató 10% lett

4 A mezőgazdaság részesedése a bruttó hozzáadott értékből folyó áron, 1990–2001
1995 1999 2000 2001 Mező-, vad, erdőgazdálkodás és halászat (millió Ft) Mező-, vad, erdőgazdálkodás és halászat (%) 13,7 6,75 4,85 4,28 4,30 Nemzetgazdaság összesen (millió Ft) Nemzetgazdaság összesen (%) 100 Forrás: Magyarország nemzeti számlái 1995, KSH Budapest 1995, Magyarország nemzeti számlái

5 Föld kárpótlás . Rövid idő alatt mintegy 180 szövetkezet szűnt meg
300 ezer kistermelő hagyta abba a termelést elaprózott birtokstruktúra magángazdaságok átlagos birtokmérete 3 ha földtulajdon, földhasználat szétválása 1997-ig 8 mill ha termőterület magántulajdonba került közel 2 millió földtulajdonos összes tulajdonos 11%-a 1 hektárnál kisebb földtulajdonnal rendelkezik 60%-a 10 hektárnál kisebb a földtulajdonnal rendelkezik. üzemi szerkezet is megváltozott

6 Lakosság egyéb csoportjai
Gazdálkodási formák Magyarországon ezer hektár Gazdálkodási formák 1990 1994 1996 2000 Gazdasági társaságok 2150 3086 2615 2561 Szövetkezetek 4938 2726 2010 1230 Egyéni gazdálkodók 560 2074 3152 3983 Lakosság egyéb csoportjai 1655 1416 1526 1529 Összesen 9303 Forrás. Magyar Statisztikai Évkönyv KSH

7 A kistérség fogalma és története
A kistérségi szerveződések születése, az alakulásuk szakaszai A kistérségek fajtái, térlefedettségük, területi megoszlásuk Kistérség fogalma - megközelítések Kistérségek funkciói és jövőjük

8 A kistérségi szerveződések születése, megalakulásuk szakaszai
1. Rendszerváltás – Önkormányzati törvény: egy időben egymással ellentétes folyamat zajlott a települések között a térben dezintegráció – integráció 2. A kistérségi szerveződések szakaszai A./ 90-es évek első fele –– B./ Területi lehatárolás: KSH kistérségek 1994. C./ Területfejlesztési törvényt követően: után D./ Vidékfejlesztési kistérségek 1999. E./ Többcélú kistérségek 2004 D./ LEADER csoportok 2005

9 Mi a kistérség? Mi a kistérségi szerveződés? Mi az Önkormányzati Területfejlesztési Társulás? Mi a többcélú kistérség

10 Kistérségek száma régiónként (2000.)
Régiók KSH kistérségek száma Önkormányzati területfejlesztési társulások száma Vidékfejlesztési kistérségek száma Nyugat-Dunántúl 21 43 37 Dél-Dunántúl 22 30 32 Közép-Dunántúl 23 29 20 Észak-Magyarország 28 36 Közép-Magyarország 15 16 Észak-Alföld 33 Dél-Alföld 24 Magyarország 150 205 194 Forrás: MTA RKK NYUTI

11 KISTÉRSÉG: új fogalom: területfejlesztés szakszava lett – földrajzi térkategória, tervezés- fejlesztési területi egység KISTÉRSÉGI SZERVEZŐDÉS (többnyire) önkormányzatok együttműködési formája

12 Kistérség fogalma: Kistérségnek nevezhetünk egy olyan területi egységet, ahol a településkör történelmi, kulturális gyökereinek, társadalmi-, természeti-, gazdasági adottságainak, néprajzi értékeinek homogenitása egy nagyobb területi egységen belül a legnagyobb. XXI. tv. értelmében: „a települések között létező funkcionális kapcsolat-rendszerek összessége alapján behatárolható területi egység”

13 Kistérségi együttműködések feladata, szerepe
a megyénél kisebb területi egységben a gazdaság és a társadalom térszemléletű fejlesztése úgy, hogy az adott térség fejlődése a térség gazdasági és társadalmi szereplőinek érdekképviseletére, érdekfelismerésére és az önmozgásra építsen. E szemlélet alapján a térség fejlesztése a helyi gazdaság szereplőinek az ügye, akik a fejlődést akadályozó problémák és a fejlesztési lehetőségek felismerése alapján összehangolt akciókba kezdenek. Ez az együttműködés önkéntes, jó alapot szolgáltat hozzá a gazdaságföldrajzi-kulturális összetartozás érzése, és a kapcsolatok közelsége, személyessége.

14 A kistérségi társulások differenciált működéséhez kapcsolódó fő feladatok:
1. közös érdekképviselet, érdekegyeztetés 2. közös területfejlesztési koncepció készítése 3. közös gazdaságfejlesztés 4. foglalkoztatási és szociális problémák közös kezelése (munkaszervező menedzser program) 5. közös infrastruktúra fejlesztések 6. környezet- és természetvédelem

15 A kistérségi társulások differenciált működéséhez kapcsolódó fő feladatok:
7. az önsegítés szerepének növelése 8. kulturális, táji örökség megőrzése 9. információs rendszer működtetése 10. monitoring rendszer működtetése 11. a hazai és az EU források számára megfelelően előkészített befogadási tér biztosítása

16 Miért van szükség kistérségi intézményhálózatra?
helyi fejlesztések megvalósítása területfejlesztési munka folyamatossága koncepciók megvalósítása

17 A kistérségek intézményesülési folyamata
térségmenedzser alkalmazása – OFA forrás térségmenedzser alkalmazása – megyei területfejlesztési tanácsok Munkaügyi Központok Vállalkozásfejlesztési Alapítvány területi irodái más munkakörök, mint ifjúsági referens, stb... több fős irodák

18 Intézményesülés problémái
működési költségek előteremtése pénzügyi konstrukciók rövid távú jellege saját erő hiánya térségmenedzseri állás bizonytalansága

19 Kistérségek jövője Intézményesülés folyamata
egyszemélyes kistérségi irodák vidéki információs központok hálózatokkal átszőtt cselekvési tér közigazgatási kistérség?

20 Kistérség két fő funkciója
Területfejlesztési Kistérségi Fejlesztési Tanács? ÖTT helyett területfejlesztési társulás Forrás felhasználás a fejlesztési programok megvalósításáért Közigazgatási-közszolgáltatási Kistérségi közigazgatási hivatal? különböző államigazgatósági hatáskörök telepítése komplex közszolgáltatási modell

21 Kistérségek száma régiónként (1999)
Régiók KSH kistérségek száma KSH kistérségek száma* Önkormányzati területfejlesztési társulások száma Vidékfejlesztési kistérségek száma Nyugat-Dunántúl 21 22 43 37 Dél-Dunántúl 24 30 32 Közép-Dunántúl 23 26 29 20 Észak-Magyarország 28 36 Közép-Magyarország 15 16 Észak-Alföld 27 33 Dél-Alföld 25 Magyarország 150 167 205 194 Forrás: MTA RKK NYUTI *: 2004 január 1-től hatályos KSH kistérségi lehatárolás szerint

22 Települések átsorolása kistérségenként

23

24 Kistérség két fő funkciója
Területfejlesztési Kistérségi Fejlesztési Tanács ÖTT helyett területfejlesztési társulás Forrás felhasználás a fejlesztési programok megvalósításáért Közigazgatási-közszolgáltatási Kistérségi közigazgatási hivatal? különböző államigazgatósági hatáskörök telepítése komplex közszolgáltatási modell

25 1996. XXI. tv. módosítása Kistérségi szint megerősítése
Kistérségben kistérségi területfejlesztési tanács létrehozása és működtetése Fejlesztési tervek összehangolása kistérség területfejlesztési koncepciójának elkészítése pénzügyi terv a programok összehangolására képviseleti jog területfejlesztési ügyekben szakmai munkaszervezetet működtetése

26 XXI tv. módosítása (2004) 65/2004. (IV.15.) Korm. rendeletével egyértelműen kifejezte a kistérségi társulások egységes rendszerben kezelésének szándékát. 2004. évi LXXV. Törvény a területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi törvény módosításaként, már egy jól körülhatárolt működésű statisztikai lehatároláshoz igazodó kistérségi fejlesztési tanáccsal számol 258/2004. sz. Kormány rendelet is, amely a kistérségi fejlesztési tanácsok felállításának konkrét feladatait és szervezési lépéseit tartalmazza, és a rendelet végrehajtására a megyei közigazgatási hivatalokat jelölte meg. 258/2004. sz. Kormány rendelet is, amely a kistérségi fejlesztési tanácsok felállításának konkrét feladatait és szervezési lépéseit tartalmazza, és a rendelet végrehajtására a megyei közigazgatási hivatalokat jelölte meg. A évi CVII. Tv. (XI.18.) a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról, törvényi szintre emeli a korábban rendeletben szabályozott többcélú kistérségi társulás feladat és hatáskörét, meghatározza a társulási megállapodás tartalmát, a központi normatív támogatás feltételeit

27 Új kistérségi rendszer kialakítása
megfelel a statisztika és a területfejlesztés követelményeinek; hosszabb távon egybe eshet a kistérségi szintű államigazgatási hatáskörök gyakorlásához szükséges illetékességi területével; önkormányzati közszolgáltatások ellátási területének is megfelelhet; illeszkedik az Európai Unió NUTS rendszerének szabályozásához; hiánytalanul és ismétlésmentesen lefedi az ország területét; olyan településeket tartalmaz, amelyek összetartozása a gazdasági, intézményi, közlekedési, igazgatási kapcsolatok elemzése alapján igazolt; kialakítása során valamennyi érintett önkormányzat, közigazgatási és területfejlesztési szervezet képviselheti véleményét.

28 törvénymódosítás rendelkezik az országot átfedés-mentesen lefedő kistérségi fejlesztési tanácsok rendszerének létrehozásáról. A tanácsok legfontosabb feladata a kistérségben a területfejlesztési feladatok összehangolása, a kistérségi területfejlesztési koncepció elfogadása, közös területfejlesztési programok kialakítása.

29 65/2004. (IV.15.) Korm. rendelet pályázhatnak azok az önkormányzati társulások, melyek: - statisztikai lehatároláshoz igazodás - legalább három önkormányzati közszolgáltatás legalább 3 éven át történő közös vállalása

30 2004. évi LXXV. Törvény kistérségi területfejlesztési tanács létrehozása többcélú kistérségi társulás

31 258/2004. sz. Kormány rendelet a kistérségi fejlesztési tanácsok felállításának konkrét feladatait és szervezési lépéseit tartalmazza, és a rendelet végrehajtására a megyei közigazgatási hivatalokat jelölte meg. Ezzel a területfejlesztés kistérségi szintje tehát központilag szabályozottá vált.

32 Következmények 2004 év során 145 KSH kistérség nyújtotta be a pályázatát, 65 kistérség csak a területfejlesztési feladatot vállalta. Összesen 1,8 mrd forint központi összeggel támogatták a megalakult többcélú illetve csak területfejlesztési céllal létrejött kistérségeket.