Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A tönköly, mint funkcionális élelmiszer alapanyag Dr. Kajdi Ferenc Dr. Schmidt Rezső Dr. Szakál Pál Győri Tibor Dr. Beke Dóra Schiller Ottília Teschner-Kovács.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A tönköly, mint funkcionális élelmiszer alapanyag Dr. Kajdi Ferenc Dr. Schmidt Rezső Dr. Szakál Pál Győri Tibor Dr. Beke Dóra Schiller Ottília Teschner-Kovács."— Előadás másolata:

1 A tönköly, mint funkcionális élelmiszer alapanyag Dr. Kajdi Ferenc Dr. Schmidt Rezső Dr. Szakál Pál Győri Tibor Dr. Beke Dóra Schiller Ottília Teschner-Kovács Zsófia Dongóné Dr. Barkóczi Margit Mosonmagyaróvár június 16. Project száma: HUSK/0901/1.2.1/0010

2 A tönköly faj elnevezése Triticum spelta /L./ Triticum aestivum L. em. Thell. ssp. spelta /L./ Thell. Génerózió a termesztett növények fajszáma jelentősen csökken LELLEY és MÁNDY (1963): a Triticum aestivum, a Triticum durum és a Triticum turgidum fajokon kívül hazánkban más búzafajok nem „jöhetnek számításba” Tönköly megjelenése – Alakor – 2008.

3 A Triticum-nemzetség rendszere (LELLEY-MÁNDY, 1963.)

4 A Triticum spelta változatai ( KÖRNICKE alapján cit. LELLEY-RAJHÁTHY (1955.)

5 A búza fajok termesztéstörténete Legrégebben termesztett: tönke (T. dicoccon) éve alakor (T. monococcum) kb éve közönséges búza (T. aestivum L.) 7500 éve Európai termesztése i.e körüli A tönköly-sorozatba tartozó pelyvás fajok fiatalabbak a csupasz- szeműeknél, létrejöttükben a csupaszszemű fajok játszottak szerepet. A tönköly keletkezése - picenumiak fedezték fel - legrégibb maradványok a Nílus-völgyében, Irán legvalószínűbb nézet: az Alpok vidékén keletkezett

6 A tönköly európai termesztéstörténete a búzafaj a nagy keleti vándorlásban nem vett részt Eredeti termesztési területei: Délnyugat-Németország, az Ardennek vidéke, Luxemburg, Belgium, Nyugat-Tirol, Svájc, Erdély, Bánát, Spanyolország Württemberg: 1883-ban ha-on termelték ezzel egyidejűleg csak ha közönséges búza 1970: Baden-Württemberg – a vetésterület 1000 ha-ra csökkent Dél-Németország: 1988: 330 ha 1989: 717 ha 1990: 1425 ha

7 A tönköly magyarországi termesztéstörténete (1.) SCHLIPF (1853): „a tönköly távolsem annyira fontos hazánkra, mint Württemberg- és Badenre nézve” XI. századi bevándorlások - a betelepülők magukkal hozhatták Colmar (No.) vidékén 1314-ben rossz termés volt, éhínség alakult ki, sokan „kiköltöztek Magyarországba” a Dunán „Buda város jogkönyve” - már 1410 előtt is termesztették a „dinkelt” BÁTKY (1918): a „tönköly 1498-ban kerül először feljegyzésre II. Ulászló törvényében ‑ „vulgo thenkel” néven Vetésterületei BÁTKY szerint: 1870.: 7933 ha 1885.: 3781 ha 1901.: 1232 ha 1914.: 881 ha

8 A tönköly magyarországi termesztéstörténete (2.) 1995: 500 ha 1998/1999: kb ha 1999/2000: ha 2000/2001: ha napjainkban kb ha

9 Fajtaellátottság Magyarország: Nemzeti Fajtajegyzék Állami elismerések időpontjai: : ÖKO 10 Nemesítők: Dr. Kalmár Gergely 80%, Dr. Kajdi Ferenc 20% : Franckenkorn (DE) : ÖKO 82 (Lajta) Nemesítők: Dr. Kajdi Ferenc 50%, Dr. Kalmár Gergely 50% : Oberkulmer Rotkorn (CH)

10 Az ÖKO 10 és a Lajta fajta

11 A tönköly értéke PLINIUS: a kenyérsütés alapanyaga „E kenyér alapanyagát kilenc napig áztatták, a tizedik napon mazsolalével összegyúrták, hosszú henger alakúra formálták és cserépedénybe téve kemencébe megsütötték, miközben az edények széttörtek. E kenyeret csak nedvesítve lehetett fogyasztani, amihez leginkább tejet vagy mézes vizet használtak.” STEPHENS (1858): „…ott, ahol divatban van a mivelése, délnyugati Némethon hegyes vidékein, a Rajna mellett és Schweizban, átalánosan a tenkelyt használják kenyérnek. Kereskedésbe főként a lisztjéért megy, mellyet fehérebbnek, finomabbnak, és finom sütemények sütésére alkalmasbnak tartanak még a búzalisztnél is. A Neckar folyó mellékén kását (gyöngykását) is készitnek belőle, úgy, hogy midőn szemei a tejességöket elvesztik s kezdenek lisztesedni, azon zölden leszedik a füzéreket, sütő kemenczében kiszárítják, mi olly száraz lesz, mint a legérettebb tenkely. Ekkor kicséplik, kirostálják, s aztán a koppasztó malomba viszik. Az innen kikerült szemek teszik a kész kását.”

12 A tönköly és a közönséges búza összehasonlítása (1.)

13 A tönköly és a közönséges búza összehasonlítása (2.)

14 Az ÖKO 10 fajta leírása megfelelő tőállomány és talajtípus esetén robusztus megjelenésű cm növénymagasságú július végén ‑ augusztus elején-közepén érő október elején-közepén vetendő a kelés sebessége a közönséges búzákéhoz képest gyorsabb a kezdeti fejlődése erőteljes (a levelek azonban keskenyebbek) a fiatal növény levele zöld-sötétzöld, közepesen széles, kissé felálló szalmája erős, kemény és vastag, csak éréskor lágyul meg a kalász színe éréskor sárga-sárgásbarna a kalász a csúcsán rövid szálkázottsággal rendelkezik 1 kalászban átlagosan padka, a termékenyült virágok száma kalászonként db a kalászok tömege 3,2 ‑ 4,1 g hántolatlan termés hektolitertömege 27,3 és 41,5 kg közötti a hántolt szemek ezerszemtömege 35,5-48,4 g a kalászkák hossza mm; szélessége 6-9 mm; vastagsága 4-5 mm

15 Tönköly tábla

16 Az ÖKO 10 fajta termesztéstechnikai jellemzői kiváló télállóságú nagyon jó bokrosodó képességű vetendő csíraszám: db/m 2 optimális kalászszám db/m 2 állóképessége, szárszilárdsága jó, de sűrű vetés és magas nitrogén- ellátottság esetén megdőlhet lisztharmattal szembeni érzékenysége fokozott a szár- és levélrozsda érzékenysége mérsékelt érés után viharos időben a kalászorsó letörhet!!! hántolási vesztesége kb. 30% héjtartalom (pericarpium) 15% körüli

17 Tönköly fajták vizsgálati eredményei (OMMI/MgSZH 2004.) A kísérleti helyek terméseredményei között számított korrelációs koefficiensek értékei

18 Az ÖKO 10 tönköly búza szem-frakcióinak, őrlési termékeinek beltartalmi mutatói FrakciókFehérje-Nyerszsír-Becsült energia- tartalom % tartalom MJ/kg Teljes őrlés19,62,612,1 Csira28,510,912,8 Dara16,91,711,7 Korpa22,45,912,5 Emelt rosttartalmú liszt21,94,112,3 Finomliszt18,32,212,0

19 Az ÖKO 10 tönköly- és a Zsuzsanna szója fajták termésének aminosavtartalma (g/1000 g nyersfehérje)

20 Búzafű

21 A Castrum 1 tavaszi búza és az ÖKO 10 tönköly fajtákból készült búzafűlé aminosavtartalma (mg/g)

22 A Castrum 1 tavaszi búza és az ÖKO 10 tönköly fajtákból készült búzafűlé nyersfehérje- és ásványianyagtartalma

23 ÖKO 10 fajtából készült lisztek minősítési adatai

24 A tönkölyliszt, mint lisztjavító

25 Az előállítható termékek listája 1.

26 Az előállítható termékek listája 2.

27 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "A tönköly, mint funkcionális élelmiszer alapanyag Dr. Kajdi Ferenc Dr. Schmidt Rezső Dr. Szakál Pál Győri Tibor Dr. Beke Dóra Schiller Ottília Teschner-Kovács."

Hasonló előadás


Google Hirdetések