Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Vállalatgazdaságtan 2007 Vállalatgazdaságtan Dr. Forgács Csaba egyetemi docens Budapesti CORVINUS Egyetem.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Vállalatgazdaságtan 2007 Vállalatgazdaságtan Dr. Forgács Csaba egyetemi docens Budapesti CORVINUS Egyetem."— Előadás másolata:

1 Vállalatgazdaságtan 2007 Vállalatgazdaságtan Dr. Forgács Csaba egyetemi docens Budapesti CORVINUS Egyetem

2 Vállalatgazdaságtan 2007 Tankönyv: Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan AULA: 1991, 1997, 2003, 2005

3 Vállalatgazdaságtan 2007 Üzleti vállalkozás – vállalat A gazdaság mikroszkópikus képe: Nyüzsgő világa a gazdasági szervezeteknek, vállalatoknak Kevés, néhány, több, sok, vagy nagyon sok tevékenységgel Születők, már működők és régóta tevékenykedők Környezetünkre kevésbé vagy erőteljesebben hatva Cél: mindannyiuk esetében: a FOGYASZTÓK (F) kedvében járás. Emberi kapcsolatok: folyamatosak, sokfélék. CÉL: együttműködés valamilyen feladat elvégzésére. * Struktúra maga a szervezet * Alapvető cél: a szervezet alapvető tevékenységének irányultságát, létének értelmét kifejező cél.

4 Vállalatgazdaságtan 2007 Üzleti vállalkozás – vállalat (II) Üzleti vállalkozás: olyan emberi tevékenység, amelynek alapvető célja a fogyasztói igények kielégítése nyereség elérésével. A VÁLLALAT jogi személyiséggel rendelkező üzleti vállalkozás szervezeti kerete. Vállalkozás: lehet egyedül is, de másokkal szövetkezve: már a jogrendnek megfelelően kell működni A szervezet üzleti vállalkozás, ha: a. önálló a célok megvalósításában. Persze a környezete a döntéseit befolyásolja. b. vállalkozás profitorientált: cél a túlélés és a nyereséges gazdálkodás. A F-tól való függés törvénye. c. kockázatot rejt magában. A környezet bizonytalan elemekkel van tele, minden hatás nem felmérhető d. ha a szervezet valós piacon működik. Input és output árai a piaci feltételek közepette alakul. Üvegházi környezet esetén: nem igazi vállalkozások. DE: a piaci viszonyok, az élet nem minden területét szövik át. Ld. Öntevékeny csoportok, non-profit szervezetek.

5 Vállalatgazdaságtan 2007 Az üzleti vállalkozás célja Miért jön létre vállalkozás? Mi a vállalat alapítás célja? A Fogyasztói igények nyereség melletti kielégítése feltételezi: a befektetéshez szükséges tőke meglétét valós fogyasztói igényre A fogyasztói igény általában adott, de maga az igény teremthető is. FOGY. IGÉNY: olyan igény, amelyet a gazdaság szereplői nem saját szervezetükön belüli munkával, s nem is közösségi intézmények útján kívánnak kielégíteni. Mögötte: emberi szükségletek, vágyak, kívánságok találhatók. A F-tól való függés törvénye. Emberi szükséglet: az emberi lét fenntartásához, egy adott kultúra körében szükségesnek ítélt javak, szolgáltatások. DE: A szükséglet mellett, más jószágok is vannak. A kép egyénileg differenciálódik. A saját pénz felhasználásáról ugyanis szabad akaratából dönt. FOGY. Igény: konkrét termékek, szolgáltatások iránt fogalmazódik meg. Valós igénnyé akkor változik, ha fizetőképesség van mögötte. A profitszerzés feltételezi az igény kielégítését. A F-tól való függés törvénye.

6 Vállalatgazdaságtan 2007 A vállalat küldetése A vállalat küldetése: a vállalat alapvető céljának konkrét értelmezése. Meghatározza a működési kört, a belső működés és az érintettekkel való kapcsolat alapelveit. A vállalat sokféle tevékenységén belül kettő különösen lényeges: –Marketing: a vállalat fogyasztói orientáltságát fejezi ki, tartalma a vállalat piaci kapcsolatait fejlesztő és megvalósító funkciók betöltése. –Innováció: a fogyasztói igények új, magasabb minőségi szinten való kielégítése. A változó piaci igények kielégítésére való állandó törekvés. A marketing és az innováció tehát egy szemléletmódot, egyfajta vállalkozási filozófiát is tükröz. A siker titka az alábbi kérdések helyes megválaszolásától döntő mértékben függ: Hol, mikor, mire és hogyan vállalkozzunk? A piaci rések felismerése és azok kiaknázásra való képesség feltételeinek megteremtése a feladat.

7 Vállalatgazdaságtan 2007 A lehetőséget észre kell venni Két kölcsönkért biciklivel, ma már 14 főt foglalkoztatva „Hajtás Pajtás” fővárosi kerékpáros futár szolgálat működtetése. A vállalat mindig egy társadalmi környezetben tevékenykedik. Sokan befolyásolják tevékenységét, illetve érdekeltek tevékenysége eredményeiben. A vállalati működés érintettjei: érintett minden olyan személy vagy csoport, aki/amely befolyásolhatja a szervezet működését és/vagy annak következményeiben érdekelt.

8 Vállalatgazdaságtan 2007 A vállalat érintettjei Az érintettek lehetnek belsők és külsők: Belsők:Külsők: Tulajdonosok,Fogyasztók, Menedzserek,Szállítók, Alkalmazottak,Versenytársak, Stratégiai partnerek, Állami intézmények, Helyi és önkéntes állampolgári közösségek, Természeti környezet. Az érintettek több szerepben is megjelenhetnek.

9 Vállalatgazdaságtan 2007 A vállalat belső érintettjei Belső érintettek: hozzátartoznak a szervezethez. Szerepük sokféle dimenziójú lehet. Felosztásuk a vállalkozásban játszott szerep alapján: tőkebefektetés (tulajdonosok), a vállalkozás irányítói, döntéshozói (menedzserek), végrehajtás (alkalmazottak). Érdekeik eltérőek: –tulajdonos: a befektetett tőke növekedésében –menedzserek: a vállalat sokoldalú fejlődésében, –alkalmazottak: saját jövedelmük növelésében.

10 Vállalatgazdaságtan 2007 A vállalat külső érintettjei Külső érintettek: –fogyasztók, (akikért a vállalat létrejött), –versenytársak, (a verseny motorjai) –szállítók (hitelezők is), Ők együtt a: (PIACI környezet), – stratégiai partnerek: (küldetése átfed a „mi vállalatunkéval”) pl. közös fejlesztések, közös marketing akciók stb. –állami intézmények: fontos, bár eltérő szerepet játszanak a gazdaság működésének szabályozásában. Az államot megtestesítő intézmények, –helyi és önkéntes állampolgári közösségek: helyi közigazgatás nem állami, társadalmi csoportosulást értve alatta. A CIVIL szféra, egyesületek, baráti körök stb. Segíthetik vagy akadályozhatják a vállalatot, a róla kialakított kép formálásával. –természeti környezet: egészen a legutóbbi időkig a kapcsolat egyirányú volt. A természet kizsigerelése, kirablása. Utóbbi 2-3 évtized: a természeti tényezők korlátozottságának felismerése. Újratermelhetőségük korlátozottsága. Fontos a kíméletes használat, a megőrzés. Érintett menedzsment: az érintettek és a vállalat kapcsolatának kezelésére szolgáló eszköztár, illetve tevékenységi kör.

11 Vállalatgazdaságtan 2007 Ökoszisztéma és költsége Ökoszisztéma: növények, állatok és mikroorganizmusok populációjának együttlétezése. Az ökoszisztémát használják a vállalatok, háztartások és a közületek. Egy ökoszisztéma igénybevétele annak az erőfeszítésnek a költségeivel mérhető, amellyel regenerálható lenne az adott ökoszisztéma. (TISZAI CIÁN szennyeződés) Sustainable agriculture

12 Vállalatgazdaságtan 2007 A vállalat céljai A vállalat fogalma az alapvető célból határozható meg. Tudatosan cselekvő egység. A vállalat ugyanakkor szervezet is: olyan rendszer, amelynek működése emberi cselekvéseken keresztül valósul meg. A vállalati cél a küldetésből és a belső érintetek céljaiból vezethetők le. Ez utóbbiak lehetnek szervezeti és egyéni célok. Egyéni és szervezeti célok A vállalati szervezet legfontosabb összetevője az ember. Fontos tudni, milyen célokkal rendelkezik, hiszen azokkal kapcsolódnak a vállalathoz. Egyéni célok: az egyéni cselekedetet irányító célok, motivációk igen széleskörűek. Sokféle elmélet és még inkább irodalom foglalkozik ezzel.

13 Vállalatgazdaságtan 2007 Az ember szükségállapota Maslow: az ember állandó szükségletállapotban lévő lény, és egyre többet akar. Szükségletei szintek szerint, hierarchikusan rendeződnek: fiziológiai, biztonsági, szociális, megbecsülései, önmegvalósítási. Ha egy alacsonyabb szinten lévő szükséglet kielégítésre kerül, azonnal belép a következő szintű igény. Egy cselekedet sokszor többféle szükségletre is visszavezethető.

14 Vállalatgazdaságtan 2007 Szükséglet - cél A szükségletek logikailag megelőzik a célokat. Az egyéni célok nem felelnek meg kölcsönösen és egyértelműen a szükségleteknek (többféle cél szolgálhat egyetlen szükségletet). Az egyéni cél négy fő tényezőtől függ: * Az egyén norma- és értékrendszere * Öröklött szellemi és fizikai képességei * Személyes tapasztalatok és tanulékonyság és * A fizikai és társadalmi környezetben való mobilitás. Szervezeti célok A szervezetnek vannak saját céljai is, ami nem egyenlő a benne található egyének céljaival. Egyéni cél: megvalósíthatóságának gazdasági feltételrendszere van és közöttük néhány gazdasági természetű is. Williamson: Nyolc egyéni cél: 1. jövedelem, 2. biztonság, 3. státusz, 4. hatalom, 5. presztízs, 6. a társadalom szolgálata, 7. szakértői kiemelkedés és 8. hasznosság. A foglalkoztatottak nem gazdasági céljaihoz való hozzájárulás is egyre inkább előtérbe kerül.

15 Vállalatgazdaságtan 2007 Szervezeti célok Szervezeti célok: hierarchikusan strukturáltak. Minél komplexebb a szervezet, annál inkább szükség van erre. Kölcsönös erősítés. A szervezet tagjai kölcsönösen segítik egymást e célok megvalósításában. Kompatibilitás: az egyéni céloknak összeegyeztethetőnek kell lenniük a szervezet hatékony működésével. A fölérendelt (szuperordinált) célok létezése a szervezeti célrendszer legjellemzőbb vonása. A szuperordinált cél: a szervezet valamennyi tagjának közös célja, eléréséhez szükséges a tagok kooperációja, kellően átfogó az alárendelt célok felöleléséhez.

16 Vállalatgazdaságtan 2007 Egyéni és szervezeti célok Az egyéni és a szervezeti célok kapcsolata A szervezet eredményessége annak függvénye, hogy mennyiben sikerül céljainak elérése. Kapcsolat az egyéni és a szervezeti célok között: * Egyéni célok váltják ki a cselekvéseket * Emberek közötti kölcsönhatás * A szervezet létezés indokai: mögöttük meglévő egyéni célok és cselekvések * A szervezet minden tagjának van elképzelése saját és a szervezet céljairól, –Az elképzelések nem feltétlenül tudatosulnak. A szervezethez az egyén azért csatlakozik, mert pozitívat kíván elérni Leghatékonyabb szervezet az, ahol: az egyéni és szervezeti célok jól összehangolhatók.

17 Vállalatgazdaságtan 2007 Célok - érdekek A tulajdonosok, menedzserek és a munkavállalók céljai és kapcsolataik. Belső érintettek Tulajdonosok: Tőkét fektet be, gyarapodás céljából. Nyereségprodukálással. Kik lehetnek tulajdonosok: természetes személy: személyes tulajdonú pénzét fekteti be. Viszonyát a vállalathoz befolyásolja részesedésének mértéke. Szélsőséges esetek: – A. csak egyetlen tulajdonos van: meghatározó a működésre még akkor, is ha az irányítást átengedi. –B. tőzsdén szereplő vállalatok: sok tulajdonos. Csak a közvetetten a részvények eladásával, vásárlásával „szavazhatnak”. intézményi tulajdonosok: legfőbb kategóriák: –állam és intézményei, –bankok és más pénzintézetek –vállalatok –egészségbiztosítási ill. nyugdíjalapok Képviselők útján vesznek részt a vállalati irányításban. Ig. – i és FEB tagok. A képviselőknek vannak egyéni érdekei is.

18 Vállalatgazdaságtan 2007 Célok – érdekek (II) Eltérő érdekek (Fama 1980). Jól képviseli-e a menedzsment a tulajdonos érdekeit? Képviseleti probléma: a megbizó-ügynök viszonyban fellépő jelenség. Lényege az ügynök részéről jelentkező opportunista cselekvés, amelynek alapja az információs asszimmetria, azaz a megbízó és az ügynök eltérő informáltsága. De tulajdonosok: jól kifinomult eszköztárral rendelkeznek, hogy hosszútávon a menedzsmentet a tőkemegtérülés szolgálatába állítsák. Menedzserek: Menedzseri célok: Kiindulás: szervezeti szerepből. Személyesen is legjobban kötődik a vállalathoz. Döntései meghatározóak. A vállalatvezetői cél szorosan kötődik a vállalat működéséhez. Nagyobb vállalat nagyobb hatalom, nagyobb presztízs. Más céljaik keresztezhetik a profitnövelés tulajdonosi célját.

19 Vállalatgazdaságtan 2007 Munkavállalók Az ő céljaik kötődnek a legkevésbé szorosan a szervezeti célokhoz. Kevés a ráhatásuk. Másrészt személyes céljaik a leglazább kapcsolatban vannak a vállalati célokkal. Elsősorban személyes céljaikat tartják szem előtt. Természetes konfliktus: a munkavállalók a menedzserek és a tulajdonosok között. Az életre szóló foglalkoztatás ideje lejárt. Felfogás: 4- 5 évenkénti váltás szükséges. Új környezet, új inspirációk. Kérdés: menedzsment miképpen tudja elérni, hogy alkalmazottai szívvel lélekkel dolgozzanak? Az emberek más és más indokok miatt dolgoznak szívesen.

20 Vállalatgazdaságtan 2007 Vállalatkormányzás Vállalatkormányzás (corporate governance): A vállalat legfelső szintű irányítását végző intézmények és mechanizmusok működése. A különböző intézmények és működtetett mechanizmusok célja összhangba hozni a különböző szereplők céljait. Ezt a nagyobb méretű vállalatoknál jelentősebb feladat, mert itt a menedzser, a tulajdonsok és a munkavállalók különböző személyek. Nagyobb vállalatok: testületek: meghatározott feladatkörrel és jogilag körülhatárolt tevékenységi körrel. Az egyes országokban a vállalatkormányzási rendszerek eltérőek lehetnek, különösen, ami a jogi intézményrendszereket illeti, de a kulturális hagyományok is szerepet játszanak. Angolszász rendszer: széttagolt tulajdonosi szerkezet. Ahol a tulajdonosok zömmel kisbefektetők vagy befektetési alapok. A vezető testület: igazgatóság, amelyben többségében külső (nem a menedzsmenthez tartoznak) igazgató foglal helyet. A közgyűlésnek felelős. Neki kell beszámolnia és vele szemben vállalni az anyagi felelősséget. Az ügyvezető igazgató, ezen belül ha van a vezérigazgató (Chief Executive Officer, CEO) a meghatározó. A vezérigazgató gyakran maga az igazgatóság elnöke, de nem mindig. A munkavállalók szerepe gyakorlatilag semmi.

21 Vállalatgazdaságtan 2007 Vállalatkormányzási formák monolisztikus: moniolisztikus megközelítés, részvényes központú (USA, U.K.) dualista: a részvényes érdekeknek ad prioritást, de figyelembe veszi a alkalmazottak érdekeit is. (Németország és részben Franciaország). Pluralista: feltételezése: a vállalat az érintetteké, de mindenekelőtt az alkalmazottaké (Japán). A vállalatfelfogás mélyen benne gyökerezik történelmi, gazdasági, kulturális és politikai hagyományokban. A Japán és a német modell is egyre jobban nyitottá válik, s közelit az angolszász modell felé. Német rendszer: Tulajdonosi szerkezet jóval kevésbé tagolt, és erőteljes a vállalati érdekvédelem. A tulajdonosok szakmailag jobban érdeklődnek a vállalat reálszférája (termelés, kereskedelem) felé, szemléletükben hosszabb távúak, mint az angolszász. Magyar Társasági Törvény: Az ajánlott modell a német és az angolszász modell keveréke. Valamivel közelebb áll a német modellhez, de a Felügyelőbizottság és az Igazgatóság mellérendelt viszonyban vannak.

22 Vállalatgazdaságtan 2007 VÁLLALATI CÉLOK A célok a küldetésből és az érintettek céljaiból származtathatók. A küldetés mögött ott az alapvető gazdasági cél. Profitmotívum és társadalmi felelősség Elsődleges: profitmotívum. A alapvető célban bennfoglaltatik a profitcél s az egyben integrálja az érintettek érdekeit illetve céljait. A profitszerzés célja különbözteti meg az üzleti vállalkozást más olyan vállalkozástól, amely szintén emberi szükségleteket elégit ki. Ha nincs profit cél, akkor maga a vállalat sem létezik. A fogyasztói igény kielégítésből előbb utóbb kirostálódnak azok, akik nem tudják ezt tartósan profit termelés mellett megvalósítani. Ezért a profitszerzés egyben a túlélés eszköze is. (Nem vállalkozói szervezetek esetében a fogyasztói igény kielégítésnek nem kell a profitszerzés feltételével számolnia). A vállalat nemcsak gazdasági, de társadalmi egység is. Az emberi kapcsolatok a vállalaton belül nem csak a profit termelésével, de az emberi, szociális kapcsolatokkal is összefügg. Felelős vállalat: a vállalatnak társadalmi felelőssége is van, és ennek jegyében működése során mintegy szűrőt alkalmazva racionálisan dönt a morálisan elfogadható alternatívák között. A környezetnek is mindig van egy elvárása a vállalat felé-, ami piaci verseny közepette honorált. Erkölcsi alapon álló kiegészítő célok: TOWNSEND company.

23 Vállalatgazdaságtan 2007 Racionalitás Racionalitás: * célracionális: amikor a cselekvő céljai elérése tükrében mérlegeli, hogy a külvilág miképpen reagál döntéseire. *értékracionális: a cselekvést valamibe vetett tudatos hit (etikai, esztétikai, vallási) határozza meg a cselekvő döntését. )) *A célmeghatározásnál valamennyi érintett érdekeit figyelembe kell venni, de hagyományos felfogáshoz viszonyítva nagyobb súlyt kapnak a külső érintettek. Fejlett társadalmi tudat esetén a morális célok követése segítheti a profitszerzést. Pl. pl. jó hírű vállalattól történő vásárlás. *DE pl: Friedmann: „The business of business is the business”.

24 Vállalatgazdaságtan 2007 Célstruktúra A vállalati célrendszer többdimenziós. Többfajta nézőpont alapján állítható össze, egy belső logika alapján. A célstruktúrák egy része hierarchizált, másokban egymás mellett találhatók. Vállalati célokra elmondható: a célok mindig a struktúrák valamilyen metszetében értelmezhetők, a többdimenziós rendszer egy pontjaként. A konkrét célok struktúrában elfoglalt helye változhat A hierarchikus rendszerben a magasabb rendű cél elérésének feltétele az alsóbbrendű cél elérése. A célok és feltételek (eszközök) között a határvonal nem éles. Ami egyik esetben cél, az a másikban eszköz lehet. Pl. folyamatos anyagellátás.

25 Vállalatgazdaságtan 2007 Célstruktúra A vállalati célstruktúra dimenzionálása: tartalom szerint dimenzionálás: a célhierarchia csúcsán az alapvető cél van: fogyasztói igény kielégítés nyereség elérése mellett. Ez alatt van a küldetés: milyen úton, milyen tevékenységekkel és milyen működéssel kell haladni. Távlati célok: Tartós célok. Jelzik mit kell teljesíteni a szervezetnek az érintettek érdekeinek teljesítése érdekében. közvetlen irányítási célok. Konkrét feladathoz köthetők. Reklámakcióba kit vonjunk be. Kivel állítsunk ki közösen stb.

26 Vállalatgazdaságtan 2007 Célstruktúra (II) A feltételek átrendeződése a célok célstruktúrában elfoglalt helyét módosíthatja. funkcionális célok: pénzügyi, marketing, fejlesztési, beszerzési, innovációs stb. célokról. Belső érintettek: más-más célokkal vannak jelen. tulajdonosok: alapvető cél menedzserek: küldetés munkavállalók: távlati tartós célok határozzák meg főként. külső érintettek céljai: Ezek részben gazdasági jellegűek, részben a vállalat társadalmi funkciójához kötődnek. (politikai, szociális, kulturális stb.).

27 Vállalatgazdaságtan 2007 A VÁLLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI Vállalat: az üzleti vállalkozás szervezeti kerete. Fontos milyen szervezeti keretben kerül sor a célok megvalósítására? A vállalat többféle szempont alapján irható le: –tulajdonosi viszonyok (legfontosabb), illetve ezeket jogi keretbe foglaló vállalati, társasági formációk. –a gazdálkodási tevékenység jellege, –a vállalat mérete. TULAJDONOSI viszonyok: Jellemző: a széles formagazdagság. Két alapvető: egyéni vállalkozás és a társaság, ezen belül fontossága miatt kiemelendő: az Rt. A társasági formák jogi szabályozása országonként eltérő, de a legfontosabb alapelvek megegyeznek: Az angolszász országokban alkalmazott logika mentén: Mindhárom forma megtalálható a piacgazdaságokban. Jelentőségük egymáshoz viszonyítva igen eltérő. Mögötte: történelmi fejlődés, jogrend fejlődése, kulturális tradíciók, pénzügyi rend stb.

28 Vállalatgazdaságtan 2007 Egyéni vállalkozás EGYÉNI VÁLLALKOZÁS: egyetlen személy tulajdonában lévő vállalkozás. Egyedül fektet be, határozza meg a működés módját és gyakorlatát, veszi fel az alkalmazottakat. Vállalkozás és vállalkozó jogilag megegyezik. Ez a forma nem felel meg a vállalkozásnak, mert a jogi szabályozás a természetes személyre vonatkozik. És nem jogi személyként vesznek részt a vállalkozásban. Adózásnál a vállalkozás és az egyén jövedelme nem mindig kerül szétválasztásra. Társaságok Társaság: két vagy több tulajdonos által alapított személy/és vagy tőkeegyesülés jellegű üzleti vállalkozás, ahol a partnerek osztoznak az eredményen és a vezetés felelősségén. Rövid tömör defininciót adni nehéz, mert egyidejűleg több dimenzió mentén is eltérnek egymástól. Az általánosítás csak az alábbiakra terjedhet ki.

29 Vállalatgazdaságtan 2007 Vállalkozók A vállalkozók olyan jellegű kapcsolata, amely: a résztvevők sajátos érdekközösségét fejezi ki, a tulajdonosok a személyi vagyontól elkülönült önálló szervezeti, és ügyviteli mechanizmusokat hoznak létre, szervező erejű szerződésekkel közös gazdasági vállalkozásra, illetve koordinációra irányul, Az egyes társaságok közötti fő különbségek: –társulással járó következmények, feltételek, –társaság tevékenységi jellege, –alapítás körülményei, bejegyzési kötelezettség –felelősségi viszonyok. A tagok korlátlan, vagy korlátolt felelősséggel tartozhatnak a társaság egészének működéséért.

30 Vállalatgazdaságtan 2007 Társasági formák Közkereseti társaság (KKT). Egyetemleges, korlátlan felelősség, Betéti társaság (Bt): legalább egy tagjának a felelőssége egyetemleges és korlátlan. Korlátolt felelősségű társaság (Kft): csak a bevitt törzstőke erejéig fele, és csak korlátozott felelősség Jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok: pl. Bt, Kkt. Rájuk nem vonatkozik a vállalat definíció, bár sok minden érvényes rájuk nézve is, ami a vállalkozásra vonatkozik. Részvénytársaság: tisztán tőkeegyesülés jellegű társaság, ahol a tulajdonosok a társaság működéséért a részvénytulajdonokon túl semmilyen felelősséget nem vállalnak.

31 Vállalatgazdaságtan 2007 Társasági formák (II) Az Rt. a piacgazdaság leginkább összetett vállalkozási formája. Felelősség a tőketulajdon értékéig terjed, a részvényeken keresztül. Azok eladásával lemondható a tulajdon. Így a vállalat tulajdonlása megváltozhat anélkül, hogy ez a menedzsmentet esetleg közvetlenül érinthetné. A menedzsmentet az új tulajdonosok leválthatják, de Rt esetében ez nem mindig történik meg. Az érintettek három csoportja: a tulajdonosok, a menedzsment és az alkalmazottak közötti kapcsolat sokat változott. A menedzsment prémiumként maga is kaphat részvényeket, így egyben tulajdonos is lesz belőle. (( MRP: Munkavállaló Részvénytulajdonosi Program. A privatizáció során 1993 végér 126 ilyen kivásárlás volt 23 mrd Ft értékben. MRP kivásárlások száma privatizáció lassulása idején (94-945) sem csökkent. Az elért eredmények e területen jelentősek. ))

32 Vállalatgazdaságtan 2007 Társasági formák (III) Rt: elvileg korlátlan tőkegyűjtési lehetőség: a növekedés felső határa a csillagos ég. Jogi személyiségként valamennyi társasági formában tagként ott találhatók az állam erre felhatalmazott intézményei.

33 Vállalatgazdaságtan 2007 Egyéni vállalkozás Előnyök Hátrányok Az alapitás és megszüntetésSzerényebb nyereségszer- Egyszerüségezési lehetőség ÁttekinthetőségA pénzügyii erőforrásokhoz A vállalkozó függetlenségejutás korlátozottsága Az üzletmenetre vonatkozóTúlzottan sokoldalú követel- Nyilvános adatszolgáltatásimények a vállalkozóval Kötelezettség hiányaszemben Adózási kedvezményekKorlátlan felelősség A vállalkozás korlátozott élettartama

34 Vállalatgazdaságtan 2007 TÁRSASÁG Előnyök Hátrányok Egyszerű alapításszemélyi konfliktusok lehe- Adózási előnyöktősége Tulajdonlási lehetőség na-agressziv törekvés gyobb tőke nélküllehetősége az alkalmazottaknál a a partnerségre Jogi védettség viták esetére Jelentősebb tőke és hitelforrá-világos menedzseri sokfelelősség hiánya A folytatás lehetősége tulajdo- nosváltozás esetén

35 Vállalatgazdaságtan 2007 Részvénytársaság ELŐNYÖK HÁTRÁNYOK A tulajdonosok korlátozott fele- a nyilvános lőssége adatszolgáltatás kötelezettsége Széleskörű tőkebevonási az alapítás és a megszüntetés lehetőség bonyolult és költséges volta Korlátlan élettartam adóhátrányok Forrás: Rachman et. al.

36 Vállalatgazdaságtan 2007 A vállalatalapító személyiségi típusai –gyakorlati tapasztalattal rendelkező, szakmai tudásra építő vállalkozó. Gyakran hirtelen elhatározás eredménye. Elsősorban helyi igények kielégítésére koncentrál. Korlátozott növekedési karrier, elsődleges cél nem a növekedés. Fontos motiváció: a függetlenség megszerzése. –menedzser típusú vállalatalapító: többnyire a vállalkozók köréből származik, megfelelő felsőfokú képzettséggel rendelkezik, Átgondoltan tervez, fejleszt. Döntően külső pénzforrásokat von be. Erősen specializált vállalat létrehozására törekszik. Ha a kezdeti nehéz szakaszon túljut, akkor gyorsan növekszik. Menedzser: fejlesztési eredményekre orientált vállalatot alapit. A fejlesztés minden vállalat egészének érdeke s nem csak a fejlesztőké!!

37 Vállalatgazdaságtan 2007 Vállalatok által létrehozott vállalatok – fúzió (merge): két vállalat egyesülése új vállalat létrehozására. (Guiness és Grand Mtropolitan, az UK két vezető szeszipari cégének fúziója, 283,5 millió dolláros tervezett megtakarítással). A nagyok fúziója más nagyokat is egyesülésre ösztönöz. Verseny. A nagy is elbukhat, ha nem elég erős! –felvásárlás (acquisition) : egy vállalat részleges vagy teljes felvásárlása (lásd a svéd szállítási cég estleges megvétele a Volkswagen által). Legnépszerűbb: hitelből történő felvásárlás. Fedezet: a megvásárolt cég eszközei. Törlesztés: bevételekből, vagy részvények, tőkerészek átadása. Mind a fúzió, mind a felvásárlás radikális eszköze a szerkezetváltásnak. Egyesülések, közös vállalatok: egyszerűbb létrehozni és megszüntetni is.

38 Vállalatgazdaságtan 2007 Vállalatok megszűnése Szövetkezet: közös vállalkozás sajátos formája, ahol a tagok rendszerint a vezetésben is részt vesznek oly módon, hogy az egy tag – egy szavazat elv érvényesül. (beszerzési, értékesítési,). Társasági formában is működhet. Vállalatok megszűnése A gazdasági folyamatokhoz való igazodás formája a vállalat alapítás mellett. Leggyakrabban a sikertelenség terméke. Más esetekben a töke kimentésének útja-módja az új vállalkozások számára. A felszámoláskor jogszabályok írják elő a követendő eljárást. Ameddig a külső követelések kiegyenlítésre kerülnek, addig belügy. Csődbejutáskor a csődszabályozás keretei között kell eljárni.

39 Vállalatgazdaságtan 2007 Vállalatalapítás - megszűnés A vállalatok alapítása, átalakulása, megszűnése Cél a fogyasztói igények kielégítésével a profit termelés. De fogyasztói igények változnak, s emiatt szükséges a vállalat szerkezet adaptálódása is. Ott alapítanak új vállalatot, ahol erre szükség van: új vállalat alapítása: igény vszerint, a vállalat megszűnése, felszámolása ha nem tudnak megfelelni a követelményeknek. Vállalat alapítás Jogi aktus: az adott ország törvényei szabályoznak. Egyidejűleg a piacra való lépést is jelenti. Az, hogy mikor alapítanak vállalatot a piaci helyzet dönti el. A gazdaságpolitika segítheti, de akadályozhatja is a vállalatok alapítását.

40 Vállalatgazdaságtan 2007 Vállalatalapítás – megszűnés (II) Új vállalkozások vadonatúj vállalkozások (előélet nélküli) leggyakrabban kisvállalkozás. meglévő vállalatok szervezeti átalakulásával létrejött vállalkozások A vállalatalapítás egyéni motivációi: nyereség, pénzügyi jólét (elegendő inspiráló erő) önmegvalósulás, „magam kipróbálása” függetlenség, hatalomvágy. Környezeti motivációk: Szellemi, anyagi elismertség hiánya a munkahelyen, Túl sok hierarchikus lépcső, csak „egy kis fogaskerék” szerepkör.

41 Vállalatgazdaságtan 2007 CSŐD Csőd: az a jogi eljárás, amelynek során rendezik annak a vállalatnak az adósságait, amely nem képes pénzügyi kötelezettségeinek eleget tenni. Lehet önkéntes (a cég maga kéri) és nem önkéntes (hitelezők kérik). Nem feltétlen jelenti a vállalat felszámolását, sőt lehetővé teszi a belső átrendeződést. Csődeljárás alatt a vállalat jogilag érvényesen szünetelteti adósága fizetését. Új csődtörvény: 1992 január 1-én lépett életbe. A fizetési fegyelem megerősítésére irányult. Minden jogi személyiségű társaságra kiterjed. Törvény szerint van: Csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolás. A csőd általában nem váratlan, az előre jelezhető, gazdasági mutatók folyamatos számításával.

42 Vállalatgazdaságtan 2007 Vállalatelméletek A vállalat komplex szervezet. Alapvető célja gazdasági orientációjú. Más tudományterület is vizsgálja. Így: jog, szociológia, politikatudomány, műszaki tudomány. A tárgy keretében mi a közgazdaságtudomány oldaláról vizsgáljuk azt. A vizsgálat azonban nem mélyül el az elméleti magyarázatok részleteiben, csak nagyvonalakban tekintjük azokat át. Fogalmi keret A társadalmi munkamegosztás a történelem során folyamatosan bővül. Annak közgazdasági jelentőségét már Adam Smith (1776) is felismerte. A hatékony munkamegosztás hozta magával a specializációt. Ez teszi lehetővé a teljesítmények növelését, a hatékonyság fokozását. A munkamegosztásból és a specializációból vezethető le a csere (tranzakció). Amikor is a gazdaság szereplői folyamatosan kapcsolatba lépnek egymással. Ehhez kell koordináció: olyan eszközöket, szervezeteket igényel, amely e koordinációt lehetővé teszi. Kért koordinációs intézmény van: piac és a különböző szervezetek. Ez a kettő mindig jelen van, de súlya, szerepe különböző lehet. A piaci mechanizmusban az ár az információ hordozó. A szervezet ebben az értelmezésben sokféle szervezetet jelent.

43 Vállalatgazdaságtan 2007 Mikorökonómai felfogás A standard mikroökonómia vállalatelmélete A standard neoklasszikus mikroökonómia hagyományos vállalatfelfogása: Főbb jellemzői: a koordinációs mechanizmusok a piacon zajlanak, szervezeti koordináció nincs, a vállalat jogi egység, amely a rendelkezésre álló termelési eszközökkel jellemezhető, a piaci ár közvetítette információ alapján választ tevékenységeket a profitmaximalizálás céljából, egységes egész, fekete doboz, egyszerre azonosul a tulajdonossal és a menedzserrel. Ez a felfogás sokáig egyeduralkodó volt. A mostani alternatív elméletek saját idejükben nem keltettek visszhangot. Utat törni mindig nehéz.

44 Vállalatgazdaságtan 2007 A vállalat magatartási elmélete. 2. Simon (1955, 1957), March-Simon (19589 és Cyert-March (1963) az alapokat adták. A vállalat a működésében résztvevők koalíciója. Az emberek azért csatlakoznak a vállalathoz, mert ezáltal remélik szükségleteik magasabb szintű kielégítését. Másképpen: többet kapnak a szervezettől, mint amennyit azért cserébe adnak. Alapja a közösen végzett hatékonyabb munka. Az érintettek tudják, hogy szükségleteik kielégítésére csak bizonyos határok között kerülhet sor, mert az egyébként ütközik a többi érintett érdekeivel. De annak legalább a még elfogadható szinten vagy a felett kell alakulnia. Ha tartósan ez alá süllyed, akkor az érintett kilép a vállalatból. A vállalatnak is érdeke, hogy az érintettek megtalálják a számításaikat. Ezért vizsgálják megelégedettségüket. Nézik, mennyire teljesülnek az érintettek aspirációs szintjei. A szervezetben a célok mellett alcélok is megjelennek és ezek szorosan kapcsolódnak az érintettek törekvéseihez is.

45 Vállalatgazdaságtan 2007 Magatartás elmélet (II) A kiindulópont az EMBER. Az egyén nem tudná vállalati szinten optimalizálni a helyzetét, mert az túl bonyolult lenne. A rendszer ugyanis nagyon is összetett. Ezért a kielégítő megoldások kerülnek előtérbe. A magatartási vállalatelmélet négy alapvető ponton tér el a standard mikroökonómia felfogástól: a vállalat nem cselekvő egész, hanem az érintettek koalíciója, - nem egyetlen célt, hanem sokak jelenlétét feltételezi, ezért optimalizálás helyett kielégítő megoldást keres, feltételezi az információszerzés és felhasználás költségét, a döntéshozókról a racionalitás helyett a korlátozott racionalitást tételezi fel.

46 Vállalatgazdaságtan 2007 Megbízó – ügynök elmélet Kiindulás: a modern világban nem érvényesül a neoklasszikus feltételezés: a vállalat tulajdonosa és menedzsmentje azonosítható. A két funkció még kisebb vállatoknál is szétválik, s így érdek- összeütközésekhez vezet. l: A vállalati döntések többségét a menedzsment hozza, a profit nagy része a tulajdonosoké, hacsak a menedzsment ezt meg nem akadályozza.

47 Vállalatgazdaságtan 2007 Tulajdonos–menedzser konfliktus A tulajdonosok nem tudják érdemben ellenőrizni a menedzsmentet. A menedzsment csorbíthatja a tulajdonosok érdekeit, bár nem erre kaptak megbízást. Érdekösszeütközés alapja: információs asszimetria. A menedzserek jóval informáltabbak, mint a tulajdonosok. A rendszer mégis azért működőképes, mert vannak mechanizmusok, amelyek a menedzserek önérdek érvényesítését korlátozzák. Tőke piac. A tőzsdén a részvényeken keresztül a menedzsment értékelésre kerül. Menedzserpiac, ahol a menedzserek versengenek a jobbnál jobb állásokért. Ezáltal egymást is ellenőrzik. A kulcskérdés tehát: hogyan képes és tud a tulajdonos olyan érdekeltséget kialakítani, amelyben építhet a menedzsment döntéseire, mert az bizonyos kotlátok között, a tulajdonosok érdekeit követi. Különbség a standard mikroökonomiai felfogástól: ez hierarchizálja a döntéshozatalt, de a vállalat marad továbbra is fekete doboz. Főbb pépviselőik: Jensen-Meckling (1976), Fama (1980), Fama- Jensen (1983), Arrow (1985), Holmstrom-Tirole (1989).

48 Vállalatgazdaságtan 2007 Intézményi közgazdaságtan vállalatelmélete A koordinációs kérdést közvetlenül fogalmazza meg: Piac VAGY szervezet? Meddig terjedjen a két intézmény egymáshoz viszonyított hatóköre? Coase (1937) a csere aktusok is költségesek: ár megszerzése és kiértékelése is költséges, minden tranzakció feltételezi a partnerrel történő megállapodást, aminek szintén van költsége. Coase: célszerű bizonyos csereaktusokat hosszútávon a piacon kívül elrendezni. Keretmegállapodások. A megállapodás keretein belül a szereplők szabadsága a döntésekben megmarad. A szerződések hierarchizálhatók. A vállalat, mint szervezet addig terjed e felfogásban, ameddig a szervezeten belüli megállapodások költsége kisebb a piaci megállapodás költségénél. Coase felfogását elméletté fejlesztette Williamson (1975, 1985). Bevezeti a korlátozott racionalitás fogalmát. A szereplők hajlamosak az önérdek keresésre, még csalások (félreinformálás, info visszatartás árán is).

49 Vállalatgazdaságtan 2007 Erőforrás alapú vállalatelmélet Legfiatalabb megközelítés Nem kiforrott irodalmi háttere Lényege: a vállalatok erőforrásai és ezek felhasználására vonatkozó képességei egymástól eltérőek, s ezek határozzák meg a versenyelőnyt. A versenyelőny addig tart, amíg valamelyik versenytárs hasonlót nem tud produkálni. Megadja a választ arra, hogy miért eltérők a vállalatok tulajdonságai Szoros a kapcsolata a stratégiai menedzsmenttel, mert a stratégiával összefüggő tételeket mond ki

50 Vállalatgazdaságtan 2007 További vállalat elméletek A négy bemutatott iskola /(standard mikroökonómia, vállalati magatartás elmélete, a megbizó-ügynök elmélet és az intézményi közgazdaságtan elmélete) átfogó értékű elméletet ad. Van azonban néhány új irányzat is, amelyek már említésre érdemesek. ipari szervezetelmélet (theory of industrial organization). Elsősorban a szervezetek közötti konfliktushelyzetekre koncentrál. Módszertani hátterét nézve: elsősorban a játékelméletre, mint a konfliktius helyzetben hozott döntések elméletére alapoz. Eredményei a standard mikroökonómia felfogást gazdagították. Elemzik a kapcsolatot a vállalatvezetési problémák és a közgazdasági elméletek között. Középpontjában: nem a vállalat, hanem annak működése áll. Ebben közös az evolucionista vállalatfelfogással, amely biológiai analógiákra építve magyarázza meg, miért maradnak fenn egyes vállalatok és miért nem mások. Szerintük a szervezeti rutinok határozzák meg a szervezeti viselkedést, (Nelson-Winter és a másik oldalon: Hannan-Freeman.

51 Vállalatgazdaságtan 2007 Tulajdonosi jogok gazdaságtana Nem tételezi fel, hogy a hierarchia magasabb szintjén lévő döntéshozó közvetlen befolyást gyakorolhat az emberi tőkére. Közvetett befolyást gyakorolhat a hierarchia tehén álló tulajdonos, mert övé a termelési eszközök tulajdonjoga és ennek következtében dönthet azok felhasználásáról. Itt a vállalat a termelési eszközök halmazaként fogható fel, amely felett a tulajdonos ellenőrzési joggal rendelkezik. Ez a közelítés a vállalatelmélet közgazdaságtanba való integrálódását jelentősen elősegíti.


Letölteni ppt "Vállalatgazdaságtan 2007 Vállalatgazdaságtan Dr. Forgács Csaba egyetemi docens Budapesti CORVINUS Egyetem."

Hasonló előadás


Google Hirdetések