Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

VADTAKARMÁNYOZÁS Tóth Tamás 1 – Beke Károly 1 – Marosán Miklós 2 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR 1 ÁLLATTUDOMÁNYI.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "VADTAKARMÁNYOZÁS Tóth Tamás 1 – Beke Károly 1 – Marosán Miklós 2 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR 1 ÁLLATTUDOMÁNYI."— Előadás másolata:

1 VADTAKARMÁNYOZÁS Tóth Tamás 1 – Beke Károly 1 – Marosán Miklós 2 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR 1 ÁLLATTUDOMÁNYI INTÉZET, TAKARMÁNYOZÁSTANI TANSZÉK 2 KÖRNYEZETTUDOMÁNYI INTÉZET, ÁLATTANI TANSZÉK

2 A vadfajok takarmány- és táplálóanyagigényének megállapítása

3 A vadállomány létszámának megállapítása zSokféle módszert dolgoztak ki, de pontos eljárás nem létezik zLátott vad, többször látott vad, nem látott vad zmin %-os hibahatár zNem tudom a pontos létszámot, hogyan tudok takarmány- és táplálóanyagigényt megállapítani? zBecsléssel, illetve a vadszámlálás pontosításával tudok következtetni. zPl. yEgy évesnél idősebb szarvasbika 100 db, átlagos élősúly 150 kg/db  összes súly kg, yEgy évesnél idősebb szarvastehén 150 db, átlagos élősúly 85 kg/db  összes súly kg yEgy évnél fiatalabb szarvasborjú 160 db, átlagos élősúly 50 kg/db  összes súly kg yMindösszesen: kg zVagy összes szarvas 410 db, átlagsúly 100 kg/db  összes súly kg

4 A vadállomány táplálóanyag szükséglete zÉletfenntartás, növekedés, vemhesség, szoptatás, termékenyítés (apaállatok) tápanyagszükséglete zA kisebb testsúlyú állatoknak nagyobb az életfenntartás igénye, mint a nagyobb testű egyedeknek (ún. testfelületi törvény: az állatok éhezési hőtermelése nem a testsúllyal, hanem a testfelülettel arányosan változik) zHiányosak az ismeretek az életfenntartás táplálóanyag-szükségletére vonatkozóan zÁltalános szabályok: yA növekedésben lévő fiatal állatoknak nagyobb az életfenntartó igénye yA hímek nagyobb növekedési erélye min %-kal több táplálóanyag ellátást igényel yA környezet hőmérséklete, illetve az állás és a mozgás jelentősen befolyásolja az életfenntartás szükségletét yNagyvadállomány esetében a mozgás többletigénye miatt kb %- kal több táplálóanyaggal kell számolni (háziállatoknál ez csak kb %- os életfenntartó energiaszükséglet növekedést jelent)

5 A táplálóanyag-ellátás hatása a vadfajok szaporodóképességére zA vadon élő állatok szaporodóképességét a takarmányokban lévő táplálóanyagok alapvetően befolyásolják zAz elégtelen fehérje-, ásványianyag- és vitaminellátás hatására meddőségi problémák alakulhatnak ki zA legtöbb vadfaj kedveli a fehérherét, amely sok fehérjét, ásványianyagot és karotint tartalmaz zA szaporodásbiológiai folyamatokat a takarmányok foszfor, mangán, réz és karotin (A-vitamin) tartalma kedvezően befolyásolja zA téli takarmányozás során különböző premixek (vitaminok+ásványianyagok) és vadtápok javítják az állatok termékenységét zA túl sok gabonamag (pl. kukorica) fogyasztása (alacsony fehérje, sok keményítő) kedvezőtlen hatású a vadfajok szervezeti szilárdságára és szaporodóképességére.

6 A vemhes és szoptató anyaállatok táplálóanyag szükséglete zA vemhesség a vadfajok esetében is növeli a táplálóanyagszükségletet, de ennek mértéke nem azonos zŐz  a vemhesség első szakaszában (első napban) nem növekszik jelentős mértékben az igény (embrionális diapauza), a második szakaszban viszont igen (ikerellés) zVaddisznó  120 nap alatt 5-8 malac, kb. 6-8 kg alomsúllyal zMezei nyúl  jelentős igénybevétel  42 nap alatt 3-4 magzat, évente 2-3-szor zAz ellést követően az újszülöttek táplálóanyagigényét az anyatej fedezi  nagy megterhelés az anyai szervezetnek: ySzarvastehén az első napokban 1,5-2 kg tejet termel, egy hónap múlva 5 kg-ot, majd csökken (a borjú súlya ezalatt 9-12 kg-ot gyarapszik) y8 malacos vaddisznó első napokban 1 liter tejet termel, egy hónap múlva 5 litert. A 2. hónap végén ismét 1 liter a termelés. A kocatej összetétele: 8% tejzsír, 6% tejfehérje, 5% tejcukor, 1,7% ásványi anyag. A koca 5-10 kg-ot is veszíthet a testtömegéből a szoptatás alatt. zNapi szárazanyagigény a vemhesség és a szoptatás idején: ySzarvastehén: 3 kg (100 kg élősúlyra) yDámtehén: 2,5-2,6 kg (50 kg élősúlyra) yŐzsuta: 1,2-1,3 kg (20 kg élősúlyra) yVaddisznókoca: 3-4 kg (100 kg élősúlyra)

7 A növekedés táplálóanyagigénye zMinél nagyobb a napi súlygyarapodás, annál kisebb a fajlagos energiaigény  csökken az életfenntartás igénye zKezdetben anyatej, majd fokozatosan alakul ki az élőhely közelében fellelhető takarmányok fogyasztása zCserjék, füveshere, vadlegelő zSzarvas bikaborjú: yGyors növekedésű y2 hónap alatt megkétszerezi a születési súlyát y0-1 éves kor között g/napi súlygyarapodás y1-2 éves kor között g/nap zDámborjú: lassúbb fejlődésű, éves korú bika súlya kg zŐz: gyors ütemű fejlődés, agancsduzzanat  jelentős Ca- és P-igény (rügy, gally, fakéreg, lucerna) zVadmalacok: kezdetben lassúbb, majd kb. 3 hónapos kortól gyorsabb növekedés (kb. 9 hónaposan 25 kg-osak)

8 Az apaállatok táplálóanyagszükséglete zJelentős az apaállatok táplálóanyagigénye zSzarvasbika: y3-4 éves korban tenyészérettség, 4-8 éves kora között intenzív táplálkozás yA bőgés időszakában jelentés súlycsökkenés (50-60 kg-os testsúly veszteség is lehet) y„háremszerű párzás”, fokozott igénybevétel yGyenge kondíció a párzási időszak végén yFokozott fehérje és ásványianyag igény yKukorica, lucerna, repce, rozs, tarlórépa, vadlegelő zDámbika: yUgyancsak fokozott igénybevétel, akár 30 kg-os testsúly csökkenés a barcogási időszak végén zŐzbak: A nyári párzási időszakot követően a természetes takarmányok a rendelkezésére állnak zMuflonkos, vadkan: kevésbé veszi igénybe őket a termékenyítési időszak zTéli időszak: takarmányfelvétel visszaesése  súlycsökkenés

9 A takarmányozás hatása a kérődzőfajok húsának zsírsavösszetételére

10 A vad kérődzőfajok húsának CLA-tartalma zA vad kérődzőfajok húsa jó CLA (konjugált linolsav) forrásnak tekinthető zA táplálék minősége és a kiegészítő takarmányozás összetétele hatást gyakorol a vadhús zsírjának zsírsavösszetételére zA cisz9, transz 11 C18:2 (CLA) antikarcinogén hatású (rákellenes hatás)  humánegészség-ügyi előny zUgyanakkor a transz-C18:1 zsírsavak mennyiségére ügyelni kell  tisztázatlan a humán egészségre gyakorolt hatásuk zA telítetlen zsírsavforrások (pl. olajosmagvak) etetése, illetve pl. a legeltetés (pázsitfűfélék) növeli a CLA produkciót a kérődző egyedekben

11 A takarmányozás hatása a gímszarvas hosszú hátizom zsírjának CLA-tartalmára (Husvéth és mtsai, 2006) ZsírsavVadaskert 1 (n=22) Szabadterület 2 (n=15) Transz-9 C18:1 0,72±0,110,35±0,05 Transz-11 C18:1 2,87±0,313,18±0,40 Cisz-9, transz-11 C18:2 1,16±0,101,45±0,16 Transz-10, cisz-12 C18:2 0,44±0,070,60±0,10 Cisz-9, cisz-11 C18:2 0,45±0,200,17±0,03 Transz-9, transz-11 C18:2 0,32±0,050,39±0,05 1 cseres tölgyes, bükkös és hárserdő+vadlegelő (szarvaskerep, fehérhere és perjék), cirok és kukorica, kiegészítő takarmányozás: zab, tritikálé (nyár); szenázs, silózott kukorica és cukorrépa (tél) 2 természetes takarmányfogyasztás (ezüsthársas bükk) +kiegészítő takarmányozás (csak télen): lucernaszéna, kukoricaszilázs, szemes kukorica


Letölteni ppt "VADTAKARMÁNYOZÁS Tóth Tamás 1 – Beke Károly 1 – Marosán Miklós 2 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR 1 ÁLLATTUDOMÁNYI."

Hasonló előadás


Google Hirdetések