Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

KÖZGAZDASÁGTANMakroökonómia A hagyományos nemzeti számlarendszer és az alternatív értékelés módszerek, indikátorrendszerek.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "KÖZGAZDASÁGTANMakroökonómia A hagyományos nemzeti számlarendszer és az alternatív értékelés módszerek, indikátorrendszerek."— Előadás másolata:

1 KÖZGAZDASÁGTANMakroökonómia A hagyományos nemzeti számlarendszer és az alternatív értékelés módszerek, indikátorrendszerek

2 A főbb hajtóerők A meglévő információs rendszerek jelentős továbbfejlesztését, illetve az alternatív információs rendszerek kialakítását befolyásoló tényezőket a következő három fő csoportba soroljuk. A társadalmi-gazdasági fejlődés és fejlettség mérésére eddig használt GDP mutatószám helye és valódi szerepe meghatározásának igénye, az életminőség. A fenntartható fejlődés, valamint a tudásalapú gazdaság és társadalom követelményei. A jó kormányzás követelményei: a teljesítmény menedzsment szemléletének és módszereinek alkalmazása a kormányzati tevékenységben.

3 Az indikátor kiválasztási szempontjai specifikus (Specific) mérhető (Measurable), megvalósítható (Attainable), releváns (Relevant) és hozzáférhető (Tractable) A „SMART” módszer szerint az indikátor legyen: Igy lesz értelmes és ötletes, vagyis SMART.

4 Hagyományos gazdasági mutatórendszer - a nemzeti számlák rendszere A publikált aggregátumok a kiadás alapú GDP, a kibocsátás alapú GDP, a jövedelem alapú GDP, a szabadon elkölthető jövedelem, a megtakarítás és nettó hitelezés, a népesség és foglalkoztatás mutatói.

5 A társadalmi jellemzők kulcsindikátorai A kétévente publikált Society at a Glance (SG) kettős célt szolgál egyrészt bemutatja, milyen szociális fejlődést ért el valamely ország saját magához, illetve a többi OECD országhoz képest, másrészt vizsgálja a társadalmi fejlődés elősegítésére tett intézkedések hatékonyságát.

6 A társadalmi jellemzők kulcsindikátorai A francia-német szakértők a gazdasági teljesítmény és az anyagi jól-lét mérésére vonatkozóan hat indikátorra (hat- elemes „műszerfalra”) tesznek javaslatot: egy főre jutó GDP, egy munkaórára jutó GDP, a éves korosztály foglalkoztatási rátája, egy főre jutó nettó nemzeti jövedelem egy főre jutó végső fogyasztási kiadások (a kormányzati fogyasztás is beleértve) az egy fogyasztási egységre (háztartásra) jutó nettó jövedelemeloszlás a felső és alsó kvintilis hányadosával kifejezve.

7 A társadalmi jellemzők kulcsindikátorai A francia-német szakértők ajánlása az életminőség nem-anyagi természetű oldalára vonatkozik. Az életminőségi tényezők egy része (egészség, oktatás) együtt haladt az anyagi jól-léttel, más dimenziók (pl. személyes tevékenység és a biztonság) azonban nem.

8 A fenntartható fejlődés indikátorai A fenntartható fejlődés elvi kerete A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen igényeit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyét arra, hogy ugyanezekkel a lehetőségekkel a jövőben ők is élni tudjanak. Elvárás: az indikátorok a hosszú távú fejlődést a generációk között kapcsolatok szempontjából mérjék, olyan indikátorok alkalmazása szükséges, amelyek kifejezik az integrált környezeti és fejlődési rendszerek önszabályozó fenntarthatóságát.

9 A fenntartható fejlődés dimenziói A fejlődési típusmodell három, a gazdasági, környezeti és a szociális dimenzióval, illetve a közöttük lévő kölcsönhatásokkal írható le. Szociális KörnyezetiGazdasági

10 A fenntartható fejlődés dimenziói 1. A gazdasági tevékenység hatásai a környezetre (hulladékszennyezés, természeti erőforrások kihasználása, környezetbarát technológiák stb.) Szociális KörnyezetiGazdasági Környezeti - Ökoszisztéma „szolgáltatások” a gazdaság számára (természeti erőforrások, komparatív előnyök stb.)

11 A fenntartható fejlődés dimenziói Szociális KörnyezetiGazdasági Környezeti „szolgáltatások” a társadalom számára (egészséges környezet, élet- és munkafeltételek stb.) 4. Társadalmi tényezők hatásai a környezetre (környezet-terhelő fogyasztási szerkezet, népesedési változások stb.)

12 A fenntartható fejlődés dimenziói Szociális KörnyezetiGazdasági Társadalmi tényezők hatásai a gazdaságra (munkaerő-képzettség, intézményi és jogi keretek stb.) 6. A gazdasági tevékenység hatásai a társadalomra (létfenntartás, jövedelem színvonal, foglalkoztatás stb.)

13 A fenntartható fejlődés indikátorai A fenntartható fejlődés a bemutatott elvi modell mellett olyan döntéshozatali folyamatként is interpretálható, amely időben és térben a dimenziók jobb egyensúlyi helyzetének kialakulását eredményezi. Ennek következtében e fejlődés, típusmodell végső célként is értelmezhető, amennyiben előre meghatározásra kerülnek az egyes dimenzióikra, illetve kapcsolataikra vonatkozó elérendő végső célok.

14 A fenntartható fejlődés mérése A fenntarthatóság mérőszámai négy típusba sorolhatók a)Indikátor-halmaz (vagy másképp az ún. „műszerfal”) megoldás b)Összetett, kompozit indexek. pl.: Gazdasági Jól-lét index, Környezeti fenntarthatóság index (ESI) Környezeti Teljesítmény index (EPI) c)Kiigazított GDP Fenntarthatósági jóléti mutató (SMEW), amely az elszámolhatóság keretei között maradva pozitív és negatív előjelű tényezőkkel korrigálja a szokásosan használt (standard) GDP-t

15 A fenntartható fejlődés mérése d)A túlfogyasztás és beruházáshiány indexei. A GDP-hez hasonlóan egyetlen indikátorral fejezi ki a jelenkor teljesítményét, de a jövőbeni fenntarthatóság szempontjából. Az egyik a Kiigazított (vagy másképp Valódi) Nettó megtakarítás (ANS), amelynek az alapgondolata az, hogy a fenntarthatósághoz a tág értelemben vett vagyon ( összevont termelő, humán, természeti tőke) legalább szinten tartása szükséges. négy kiigazító tényező-típust alkalmaz: - a létrehozott tőke felhasználása, - befektetés a humán tőkébe, - a természeti erőforrások fölélése és - a globális szennyezés, pusztítás.

16 A fenntartható fejlődés mérése A másik az ún. ökológiai lábnyom, amely azt méri, hogy az emberi tevékenység a biológiai regeneráló- képesség hányszorosát használja föl országonként és globálisan. Széndioxid-lábnyom (CF).

17 A fenntartható fejlődés mérése A terhelés-állapot-válasz (PSR) modell Indikátorok Társadalmi és gazdasági Környezet és táj használat Szabályozás és egyéb válasz Populáció változása Politika Gazdasági tevékenység Ágazati változások Termőföld használat és változás Hulladék kibocsátás Közetlen terhelés Habitat változás Zaj terhelés Szennyezési koncentráció növekedés Hatás állapot Nyilvánosság válasza Szabályozási válasz Válasz Elsődleges terhelés

18 A fenntartható fejlődés mérése A fenntartható fejlődés mérése Az OECD által javasolt fenntartható fejlődés indikátorok TémaIndikátor Forrás-indikátorok: Megőrizzük-e a rendelkezésre álló vagyont KÖRNYEZET LevegőminőségGHG emissziós index, CO2 emisszió, NOX emisszió VízvagyonA vízhasználat intenzitása (kinyerés/megújuló) EnergiaforrásokEnergiafogyasztás BiodiverzitásA védett területek aránya az összes területhez képest GAZDASÁG Megtermelt eszközökNettó tőkeérték K + F eszközökTöbbtényezős termelékenység növekedési ráta Pénzügyi eszközökNettó külföldi eszközök és folyó fizetési mérleg

19 A fenntartható fejlődés mérése A fenntartható fejlődés mérése Az OECD által javasolt fenntartható fejlődés indikátorok TémaIndikátor Forrás-indikátorok: Megőrizzük-e a rendelkezésre álló vagyont EMBERI ERŐFORRÁS Az emberi tőke volumene Közép- és felsőfokú végzettségűek aránya a lakosságon belül Befektetés az emberi erőforrásbaOktatási ráfordítások Az emberi erőforrás amortizációjaA munkanélküliség aránya és szintja Teljesítmény (outcome) indikátorok: Kielégítjük-e a jelenlegi igényeket Fogyasztás Lakosság végső fogyasztás célú kiadásai Települések hulladékképződési intenzitása JövedelemeloszlásGini-koefficiens Egészség Születéskor várható élettartam Városi levegőminőség Foglalkoztatás A foglalkoztatottak aránya a népességhez viszonyítva OktatásAz oktatásban résztvevők aránya

20 A fenntartható fejlődés mérése Tőkeelméleten alapuló koncepció A „fogyasztás” igen széles értelmezése miatt a „tőkét” is igen szélesen kell értelmezni. Eszerint a társadalom teljes tőkéje öt részből tevődik össze:  pénzügyi tőke (pl.: részvények, kötvények betétek);  fizikai tőke (pl.: gépek épületek, telekommunikiáció);  természeti tőke (természeti erőforrások, termőföld, ökoszisztémák);  emberi tőke (képzett és egészséges munkaerő);  társadalmi tőke (működő szociális hálózatok és intézmények)

21 A fenntartható fejlődés mérése A természeti erőforrások témacsoportjában a mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő madárfajok állományváltozása, mint a mezőgazdasági gyakorlat fenntarthatóságát tükröző fő-mutató értéke az 1999-es állapothoz képest 2008-ig 90% körül alakult, de 2009-ben 80%-os szintre csökkent. Az őshonos fafajok állományának aránya az erdőterületnek csak mintegy fele, a többi nem hasonlít az eredeti természetes fás társulásokhoz.

22 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "KÖZGAZDASÁGTANMakroökonómia A hagyományos nemzeti számlarendszer és az alternatív értékelés módszerek, indikátorrendszerek."

Hasonló előadás


Google Hirdetések