KÉMIA A kémia (az arab al-kimia szóból, a „kimia” eredete bizonytalan szóból) vagy vegyészet az anyagok minőségi változásaival foglalkozó természettudomány. 

Az előadások a következő témára: "KÉMIA A kémia (az arab al-kimia szóból, a „kimia” eredete bizonytalan szóból) vagy vegyészet az anyagok minőségi változásaival foglalkozó természettudomány. "— Előadás másolata:

1 KÉMIA A kémia (az arab al-kimia szóból, a „kimia” eredete bizonytalan szóból) vagy vegyészet az anyagok minőségi változásaival foglalkozó természettudomány. 

2 Weszelszky Gyula ( ) Kémikus, gyógyszerész, radiológus, a budapesti hévizek eredetének és összetételének elemzője, leírója. Than Károly ( ) a vízösszetétel korszerű jelzésrendszerének kidolgozója, a vízelemzésnél használt „Than-féle egyenérték'' meghatározója

3 lrinyi János ( ) a gyufa feltalálója. Vegyész, a kémiai ismeretek terjesztője, a kémiai szaknyelv egyik megújítója. A zajtalanul gyúló foszforos gyufa feltalálója. A szabadságharc idején lőporgyár-vezető.

4 Zemplén Géza ( ) A Chinoin számára végzett kutatásai eredménye volt az 1913-ban előállított első eredeti magyar vegyület, mely Novatropin néven került forgalomba. Egyben ez a fájdalomcsillapító- és görcsoldó volt az első kelet-közép-európai gyógyszer, amit Amerikában bevezettek. Zemplén megmutatta a természetben legnagyobb mennyiségben előforduló szerves vegyület, a cellulóz pontos szerkezetét. Kabay János ( ) Felismerte, hogyan lehet a kicsépelt mákszalmából morfint előállítani, s ily módon egy keresett, exportképes termékhez juttatta Magyarországot.

5 Szilárd Leó (1896-1964), Wigner Jenő (1902-1995), Teller Ede (1908-2003)

6 Oláh György (1927-) Nobel-díjas vegyész A karbokation-kémia terén végzett vizsgáIataiért 1994-ben kémiai Nobel-díjat kapott. Kutatásai is hozzájárultak az ólommentes benzin előállítási technológiájának kidolgozásához.

7 Az atom A kémiában az atom a kémiai elemek legkisebb olyan mennyisége, ami még őrzi az elem kémiai tulajdonságait. Ilyen értelemben az atomok a molekulák és az anyag alapvető összetevői. Démokritosz (Kr. e. kb : az anyag oszthatalan részecskékből (atomosz) áll John Dalton (Kr. u ): atomelmélet Az atom is osztható: elemi részecskékből áll. nukleonok proton neutron elektron

8 A kvarkok u+u+d=proton u+d+d=neutron
foton: az elektromágneses sugárzás (fény) részecskéje A kölcsönhatások tulajdonságai és az azokat közvetítő bozonok áttekintő táblázata Kölcsön-hatás közvetítő nyugalmi tömege töltés Mire hat? Hatótávol-ság (m) erős gluonok (8-féle) színtöltés hadronokra 10−15 Elektro-mágneses foton elektromos töltés elektromosan töltött részecskékre végtelen gyenge Z0 W+ és W- 91, 80 ill. 80 GeV/c² gyenge töltés minden 1/2 spinű részecskére 10−18 gravitáció graviton* tömeg mindenre * A gravitont még nem fedezték fel…

9 Atommodellek Thomson: mazsolás puding (az atom térfogatában egyenletesen elosztva a protonok és az elektronok Rutherford-kísérlet: a-részecskékkel bombázott aranyfüstlemezt „Határozottan ez volt a leghihetetlenebb eredmény, amellyel életemben találkoztam. Majdnem olyan hihetetlen volt, mintha valaki egy 15 hüvelykes gránáttal egy selyempapír-darabkára tüzelne, és az visszatérve őt magát találná el.” Rutherford-modell: „mini naprendszer”

10 Atommodellek Bohr-modell: elektronhéjak energiaszintek: nincs köztes állapot (a sebességváltóhoz hasonlóan) Kvantummechanikai modell Kvantumszámok: Fő-: K, L, M, N héjak Mellék-: s, p, d, f (2, 6, 10, 14 elektron) Mágneses (irányt ad meg) Spin- Két elektron nem rendelkezhet 4 azonos kvantumszámmal. A kvantummechanikai modellel magyarázható jelenségek: gerjesztés, fény, szín, fotokémia (pl. UV -ózon), lángfestés, periódusos rendszer szerkezete és elemeinek tulajdonságai

11 Tömegszám Da, mol, Avogadro-állandó: 6*1023
Izotópok (stabil/radioaktív, felezési idő): - kor- és eredetmeghatározás, - radioaktív nyomkövetés (Hevesy György) Nobel-díj, 1943 3H, 13C (12C/13C), 14C (5730 év, radiokarbon kormeghatározás: max évre), 15N, 32P (13 nap) a-sugárzás: He2+ (papír elnyeli) ionizáló sugárzás (pl.: 210Po) b-sugárzás: e- sugárterápia, PET (Al-lemez elnyeli) g-sugárzás: sterilizálás (ólomtábla nyeli el)

12 Ionizáló sugárzás kimutatása: Geiger–Müller-cső
A Geiger–Müller-cső egy gáztöltésű detektor, ami az ionizáló sugárzás detektálására képes. Általában henger alakú, a közepén egy vékony dróttal. A henger palástja játssza a katód, a drót az anód szerepét. A henger egyik alapján vékonyabb a fal – ezen keresztül jut az ionizáló sugárzás a csőbe. A sugárzás által keltett elektronok ésionok elkezdenek áramlani az elektródák felé, ezzel áramot keltve.