Schiberna Endre.

Az előadások a következő témára: "Schiberna Endre."— Előadás másolata:

1 Schiberna Endre

2 Szektorok arányai 500 ezer ha szövetkezeti erdő
200 ezer ha állami erdő A magyarországi erdőterületek tulajdonmegoszlása a magánosítás előtt Adatok forrása: [ÁESZ, oldal] Magyarország erdőterületének tulajdonforma szerinti megoszlása Adatok forrása: [ÁESZ, oldal] Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

3 Fafaj-eloszlás Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008
Fafaj(csoport)ok szerinti területmegoszlás a különböző tulajdonformákban Adatok forrása: [ÁESZ, oldal] Az egyes fafaj(csoport)ok területének megoszlása tulajdonformák szerint Adatok forrása: [ÁESZ, oldal] Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

4 ADOTTSÁGOK Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008
Az erdőterületek megoszlása az erdőtest jellege szerint az egyes tulajdoni csoportokban (Forrás: [ÁESZ, oldal.]) Az egyes tulajdonformákba eső erdőterületek fatermőképesség szerinti megoszlása Adatok forrása: [ÁESZ, oldal] Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

5 FAHASZNÁLATOK Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008
Kitermelt fatérfogat az állami és magántulajdonú erdőterületen 2002-ben Adatok forrása: [FVM, 2003.a oldal] 2. táblázat: Fakitermelés mennyiség, az éves növedék és a fakitermelési lehetőség a magántulajdonú erdőkben (Forrás: METH, adatok: MgSZH) Véghasználati fakitermelések fafaj(csoport)ok szerint Adatok forrása: [FVM, 2003.a oldal] Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

6 Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

7 (Forrás: METH, adatok: MgSZH)
1999 2001 2003 2005 2007 2008 Éves bruttó növedék (e m3) n.a. 4.975 5.668 Fakitermelési lehetőség ( e m3) 3.822 3.801 4.394 4.642 4.785 5002 Fakitermelés (e m3) 2.446 2.313 2.324 2.395 2.253 2528 Fakitermelési lehetőség kihasználása (%) 64% 61% 53% 52% 47% 51% 2. táblázat: Fakitermelés mennyiség, az éves növedék és a fakitermelési lehetőség a magántulajdonú erdőkben (Forrás: METH, adatok: MgSZH) Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

8 ERDŐFELÚJÍTÁS Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2013
Erdőtelepítések és erdőfelújítások területe az állami és a magánszektorban 2001/2002. tenyészeti évben Adatok forrása: [FVM, 2003.a oldal] Erdősítési hátralékok alakulása Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2013

9 Adatok forrása: [FVM, 2003.a 51. oldal]
ERDŐTELEPÍTÉS Adatok forrása: [FVM, 2003.a 51. oldal] Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

10 Gazdálkodási formák Erdőbirtokossági társulat Magánszemély
Erdőtulajdonosok alakíthatják, a tagviszony csak tulajdonnal együtt forgalomképes Legfontosabb célja az erdőgazdálkodás A megalakuláshoz a tulajdonosok 2/3-os egyetértése szükséges A legfőbb döntéshozó szerve a tulajdonosok (tagok) közgyűlése, de a gazdálkodás és a tulajdon elválik, a hasznosítást a birtokosság végzi Magánszemély Lehetséges egyéni gazdálkodás formájában, ha 1/1-es tulajdon esetén az önálló gazdálkodás feltételei fennállnak Ha nem az egyszemélyi tulajdonos, akkor lehet bérlő, vagy megbízott Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

11 Gazdálkodási formák Szövetkezet Gazdasági társaságok
A tagok egyenlő szavazattal rendelkeznek a tagi részesedésüktől függetlenül Létezik erdőszövetkezet, amely csak erdőgazdálkodással foglalkozik Működését a szövetkezeti törvény szabályozza Gazdasági társaságok A gazdasági társaságokról szóló törvény által szabályozott Legtipikusabb: Kft, Bt, Kkt, Rt Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

12 Gazdálkodói szerkezet
~845 ezer ha Magánszemélyek erdőbirtokossági társulat gazdasági Társaság szövetkezet Rendezetlen erdőterület e ha 420 105 110 20 165 % 50 12 13 2 darabszám Db 33 000 870 1 200 180 - 90 3 1 fajl. erdőterület ha/db eloszlás ter. % db % -10 ha 71 6 26 23 ha 61 28 25 18 44 101ha - 19 75 33 80 24 86 32 2011 évi kerekített adatok Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2013

13 erdőbirtokossági társulat
magánszemélyek erdőbirtokossági társulat gazdasági társaság szövetkezet erdőterület e ha 381 112 109 25 darabszám db 30 131 984 1 139 236 fajl. erdőterület ha/db 13 114 96 104 eloszlás ter. % db % -5 9% 52% 0% 3% 15% 18% 5-10 10% 19% 4% 1% 13% 10-15 8% 7% 15-50 33% 16% 30% 27% 6% 24% 50-100 25% 51% 46% 21% 49% 23% 500- 35% 36% 5% A magán erdőgazdálkodók főbb csoportjai és erdőterületük (Adatok forrása: MgSZH, 2005) Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

14 (Forrás: METH, adatok: MgSZH, 2007-es állapot)
2. ábra: Az erdőbirtokossági társulatok és a magánszemély erdőgazdálkodók darabszámának és gazdálkodási területének eloszlása (Forrás: METH, adatok: MgSZH, 2007-es állapot) Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

15 Gazdálkodói szerkezet
Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

16 Gazdálkodói szerkezet
Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

17 4. táblázat: Passzív ebt.-k a METH által vizsgált mintában
db % Összes ebt. a mintában 467 100 0 Ft árbevétel 148 32 1 Ft – 1 millió Ft árbevétel 110 24 Passzív árbevétel összesen 56 0 Ft termelési érték 79 17 1 Ft – 1 millió Ft termelési érték 130 28 Passzív termelési érték összesen 45 0 Ft ráfordítás (ÉCS nélkül) 1 Ft – 1 millió Ft ráfordítás (ÉCS nélkül) 239 51 Passzív ráfordítás összesen (ÉCS nélkül) 4. táblázat: Passzív ebt.-k a METH által vizsgált mintában Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

18 A MAGÁN-ERDŐGAZDÁLKODÁS INTÉZMÉNYEI
GAZDÁLKODÁSI LEHETŐSÉGEK Az igazgatás ellenőrzi az erdőgazdálkodás törvényességét és előírásszerűségét. Az erdőingatlan hasznosításához négy körülmény tisztázására van szükség. GAZDÁLKODÓ KIVITELEZŐ TULAJDONOS SZABÁLYOZÁS Az erdőgazdálkodó az, aki a szakismeretek felhasználásával gazdálkodási döntéseket hoz, élvezi a gazdálkodás hasznait és viseli kockázatait, valamint vállalja a törvényi kötelezettségeket. TULAJDONOSI SZÁNDÉK Az erdő hasznosításának alapja a tulajdonosi szándék. ERDŐ GAZDÁLKODÁSI KÉPESSÉGEK A kivitelező tevékenyen elvégzi az erdőgazdálkodási műveleteket. Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

19 A MAGÁN-ERDŐGAZDÁLKODÁS INTÉZMÉNYEI
E négy funkció az állami és a magánszféra között oszlik meg vegyesen, kivéve az igazgatást, ami állami feladat, és a kivitelezést, ami jellemzően a magánszektor feladata. A MAGÁN-ERDŐGAZDÁLKODÁS INTÉZMÉNYEI A ’90-es évek közepén az ország erdőterületének 40%-a magántulajdonba került. MAGÁN ÁLLAMI KIVITELEZŐ KIVITELEZŐ TULAJDONOS SZABÁLYOZÁS GAZDÁLKODÓ TULAJDONOS SZABÁLYOZÁS GAZDÁLKODÓ A tulajdonváltozással egy időben felbomlottak a korábbi kezelő szervezetek, és szétváltak a gazdálkodás funkciói. BEJELENTETT GAZDÁLKODÓ SZAKIRÁNYÍTÓ ERDŐ ERDŐGAZDA A korábbi erdőgazdasági dolgozókból kialakult egy erdőgazdálkodási kivitelezésre szakosodott vállalkozói réteg. A megváltozott körülmények mellett alig változó igazgatási gyakorlat. Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

20 A HASZNÁLAT JOGCÍME gazdálkodás az erdő javaival és hasznaival, gazdálkodási eredmény elérése és kockázatainak viselése (erdőgazda) az erdővel, mint közérdekeket is szolgáló tulajdonnal szemben támasztott törvényi szabályoknak való megfelelés (bejelentett erdőgazdálkodó) TULAJDONOS ERDŐGAZDA (JOGI) GAZDÁLKODÓ SZAKIRÁNYÍTÓ SZAKHATÓSÁG az erdőgazdálkodási szakismeretek alkalmazása, szakszerű gazdálkodás (szakirányító) Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

21 Az erdőgazdálkodó fogalma
döntés az erdővagyon hasznosításával kapcsolatban, gazdálkodás az erdő javaival és hasznaival, gazdálkodási eredmény elérése és a kockázatainak viselése, (erdőgazda) az erdővel, mint közérdekeket is szolgáló tulajdonnal szemben támasztott törvényi szabályoknak való megfelelés (bejelentett erdőgazdálkodó) az erdőgazdálkodási szakismeretek alkalmazása, szakszerű gazdálkodás (szakirányító) Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

22 TULAJDONOS A legegyszerűbb esetben a tulajdonos képes az önálló hasznosításra, és gazdálkodásának eredményét közvetlenül élvezheti. A gazdálkodó megbízhat valakit azzal, hogy „nevében és számlájára” végezze el a gazdálkodási feladatokat. A megbízott gazdálkodó a megbízó felé elszámol a gazdálkodás bevételeivel és költségeivel, munkájának fejében pedig megbízói díjra tarthat számot. A gazdálkodó lemondhat a gazdálkodásról, és a hasznok szedésének jogát bérbe adhatja. Ekkor a bérlő gazdálkodik az erdő hasznaival, és gazdálkodásának eredménye őt illeti meg, aminek fejében bérleti díjat fizet a bérbeadónak. ÖNÁLLÓ GAZDÁLKODÁS BÉRLET TULAJDONOS ERDŐGAZDA BEJELENTETT EG. MEGBÍZÁS Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

23 GAZDÁLKODÓ Erdőgazdálkodóról tehát két értelmezésben beszélhetünk.
Jogi értelemben erdőgazdálkodónak ma Magyarországon az tekinthető, aki, vagy amely szervezet az Állami Erdészeti Szolgálatnál erdőgazdálkodóként bejegyzésre került, és a törvény által előírt erdőgazdálkodói kötelezettségeket vállalja. Gazdasági megközelítésből az tekinthető erdőgazdálkodónak, aki az erdő hasznait szedi és viseli a gazdálkodás kockázatát. Előfordul, hogy a bármelyik értelmezésben vett erdőgazdálkodó nem rendelkezik megfelelő szakismerettel, ezért szakirányítót szerződtet, aki képviseleti joggal rendelkezik, és szerződés szerinti felelősséget vállal át. ÖNÁLLÓ GAZDÁLKODÁS BÉRLET TULAJDONOS HASZONSZEDŐ GAZDÁLKODÓ MEGBÍZÁS SZAKIRÁNYÍTÓ SZAKHATÓSÁG Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

24 Jogviszonyok Forma Magánszemély Gazdasági társaság Szövetkezet
Erdőbirtokossági t. Jogviszony Megbízás (50%) Bérlet (100%) Erdőgazdálkodási bérlet (50%) Alapító okirat v. szerződés Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

25 Az erdőgazdálkodók tipizálása
Erdőgazda típusai Funkciók ellátásának foka Tevékenység jellemzői Szakismeret Erdőgazdai Kivitelezői Fahasználat Erdősítés, erdőnevelés Alvó vállalkozás Lényegében nincs erdőgazdálkodás Technikai gazdálkodás átadása, csak pénzügyi elszámolás Gondozó lábon értékesítés bérbeadás befejezésig Gazdálkodó saját választéktermelés saját szervezésű erdősítés Kivitelező sajáteszközök használata Szolgáltató kivitelezési szolgáltatás Szakirányító szakirányítási szolgáltatás nyújtása Magánerdészet teljes körű tevékenység és szolgáltatások Az erdőgazdálkodók típusai az erdőgazdálkodói és kivitelezői funkciók integrálása szerint Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

26 Rendezetlenség az erdőgazdálkodásban
Két megjelenési formája van: erdőtulajdonosi erdőgazdálkodói Az erdőgazdálkodói rendezetlenség jelentése, hogy az erdészeti hatóságnál nincs bejelentett erdőgazdálkodó Nyilvántartási probléma, ami működőképességi problémákat is jelez, még ha közvetlenül nem is az. Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

27 Rendezetlenség Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008
TULAJDON TULAJDONOS kicsi, szétdarabolt, jövedelem nélküli soktulajdonosú osztatlan tulajdon része információhiány a lehetőségekről információhiány a kötelezettségekről TÁJÉKOZATLANSÁG ÉRDEKTELENSÉG DÖNTÉSKÉPTELENSÉG JOGI, HATÓSÁGI KÖVETELMÉNYEK túlzó adminisztráció induló költségek folyamatos megalakulási kudarcok Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

28 A rendezetlen gazdálkodású erdők területe (ezer ha)
Rendezetlenség A rendezetlen gazdálkodású erdők területe (ezer ha) Forrás: FVM A rendezetlen erdőterületek abszolút kiterjedése (fekete korongok) és aránya a magán‑erdőterülethez viszonyítva (színskála) Forrás: [ÁESZ 2005] Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

29 Rendezetlenség és működőképesség
Rendezett Hosszú távú szervezeti működőképesség Hatósági nyilvántartás szerint Működésképtelen Működőképes alvó gazdálkodás elégtelen nyilvántartás rejtett rendezetlenség veszélyeztetett erdővagyon törvényen kívüli gazdálkodás 1/1 57. ábra: A rendezetlenség és a hosszú távú működőképesség szerinti kategorizálás kiemelt jelenségei Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

30 FÖLDRÉSZLETEK MÉRETE Földrészletek méret szerinti kumulált darabszám eloszlása

31 TULAJDONOSOK SZÁMA A földrészletek darabszámának eloszlása a társ‑tulajdonosok száma szerint

32 TULAJDONI ILLETŐSÉGEK
A földrészletek darabszámának eloszlása a tulajdoni illetőségek területkategóriái szerint A 0,3 ha nál kisebb tulajdoni illetőségek összesített aránya a földrészleten belül

33 TULAJDONOSOK A magánszemély erdőtulajdonosok lakhely szerinti koreloszlása A magánszemély erdőtulajdonosok koreloszlása

34

35 A rendezetlen gazdálkodójú földrészletek darabszámának és területének fordított kumulált eloszlása a földrészletek méretkategóriái között

36

37 Rendezetlenség okai Van kapcsolat: Nincs kapcsolat:
erdőállomány gazdasági értéke (nem ellentmondásmentes), a földrészletek mérete és a tulajdoni illetőségek abszolút és relatív elaprózottsága Nincs kapcsolat: a tulajdonosok kora illetve lakhelye és a tulajdonosok száma (ha van kapcsolat, akkor is fordított) Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

38 Rendezetlenség okai tulajdoni szerkezet motiváció szervezőerő
hozamlehetőségek tulajdonosok száma vagyon-érdekeltség elaprózottság szervezőerő működőképesség tartósság külső vagy belső Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

39 Szakirányítás A szakirányító olyan erdészeti szakember, akit az erdészeti hatóság eskütétel után nyilvántartásba vesz Feladata, hogy az erdőgazdálkodási munkák szakszerűségét felügyelje és a szükséges szaktudást rendelkezésre bocsássa Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

40 Integráció Integrátor az a vállalkozás, amely erdőgazdálkodással és szikirányítással is foglalkozik előírt nagyságú területen, és az előírt feltételek teljesítése után az FVM ilyen címen nyilvántartásba vette. Stratégiai együttműködés, amelyben az integrátor megosztja a piaci információit és tapasztalatait az integráltakkal, összehangolhatja a beszerzéseket és értékesítéseket, miközben a szakirányított területen felmerülő munkákra ajánlatot tehet és ezzel piacot szerezhet. Az együttműködés piaci alapú. Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

41 Integrátori hálózat (a 25/2004. (III. 3.) FVM rendelet alapján): legalább 200, de legfeljebb 4000 hektár magántulajdonú erdőterület jogszerű használója, legalább 200 hektár erdőterületet szerződés alapján szakirányít, legalább 50 hektár fahasználati és erdőművelési (fakitermelés, erdősítés és ápolás alá vont terület) munkára vonatkozó szerződése van, nettó árbevétele az 500 millió forintot nem haladja meg, melynek legalább 75 százaléka erdőgazdálkodásból (TEÁOR 02.0) származik, elfogadja a miniszter által kiadott kényszerkezelői megbízást, tagja a MEGOSZ-nak. átlagos terület 500ha gazdálkodói ha integrált Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

42 Integráció vs. rendezetlenség
Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

43 Európa Az Európai Unióban 160 millió ha erdő és egyéb fás terület található, amelyből 117 millió ha fatermelési célú, ezzel pedig az EU erdősültsége 35%. Az erdőterület 40%‑a állami, 60%‑a pedig magánkézben van. [European Commission, o.] Az erdőtulajdonosok száma 16 millió, akik jellemzően (módusz) 3 ha átlagterületű kisbirtokon gazdálkodnak, az átlagos gazdálkodói méret 13 ha, amely nagy regionális eltérések eredménye. 3. ábra: Európa országainak erdőtulajdoni térképe Adatok forrása: [FAO, 2005] Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

44 Észak-Amerika keletről nyugat felé haladva csökken a magán erdőtulajdon aránya Kanada: az erdő tulajdonjoga többnyire állami, de hasznosítása magán Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

45 Standard Fedezeti Hozzájárulás
A „Standard Fedezeti Hozzájárulás” a kibocsátás értékének (termelési érték) és meghatározott közvetlen változó költségeknek az egyenlege. A figyelembe vett költségek köre egyezményes, és kiválasztásukban a legfontosabb szempont, hogy a termeléshez könnyen hozzárendelhetők legyenek. A be nem számított költségek: Munkabér; Gépköltség (javítás, értékcsökkenés) üzemanyag és kenőanyagok; Épületek; A legtöbb szerződéses munka, különösen a betakarítás. Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

46 AZ SFH SZÁMÍTÁSA Az üzemág termelési alapegységére fejeznek ki: ha‑ra vagy db‑ra. A „standard” jelző azt jelenti, hogy az SFH értékek 3 vagy 5 éves időszakok átlagértékeit jelentik (évente számított 3 vagy 5 éves mozgóátlag), ezzel egyenlítve ki a rövid távú gazdasági ingadozásokat. Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

47 SFH A 23/2007 FVM r. ALAPJÁN Megnevezés M.e. SFH D01 Közönséges búza és tönköly Ft/ha 91 638 D02 Durumbúza 85 022 D03 Rozs 65 432 D04 Árpa 81 107 D05 Zab 67 006 D06 Szemeskukorica D07 Rizs J11 Sertés, malacok 20 kg alatt Ft/állat 2 577 J12 Sertés, tenyészkoca 50 kg felett 47 924 J13 Sertés, egyéb 11 710 J14 Pecsenyecsirke Ft/100 db állat 36 721 J16B Kacsa J16C Liba J16D Egyéb baromfi J17 Nyúl (tenyész és hízóállat együtt) 10 974 J18 Méhcsaládok száma Ft/kaptár 11 456 Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

48 AZ SFH KIALAKULÁSA ÉS HASZNÁLATA
Az SFH-t az EU hozta létre az EUROSTAT koordinálásával. Elsősorban statisztikai osztályozásra szolgál (ökonómiai méret: EUME és termelési irány) Másodsorban gazdasági indikátor Széles körben használják, mert szorosan kapcsolódik a tesztüzemi hálózatokhoz, amelyek megbízható adatokat szolgáltatnak. Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

49 ÖKONÓMIAI MÉRET - EUME Egy gazdálkodó egység „ökonómiai mérete” a művelt üzemágak teljes SFH összegének értéke. Ennek egységes osztályozására került bevezetésre az Európai Méret Egység (EUME) 1999‑ben, amikor 10 méretkategóriát hoztak létre. 1 EUME = 1200 €, amit az EU‑ra egységesen határoztak meg, értéke az inflációval változhat a jövőben. Méretkategóriák Mérethatárok (EUME) Elnevezés I. < 2 nagyon kicsi II. 2 – 4 III. 4 – 6 kicsi IV. 6 – 8 V. 8 – 12 kis-közepes VI. 12 – 16 VII. 16 – 40 nagy-közepes VIII. 40 – 100 nagy IX. 100 – 250 igen nagy X. > 250 Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

50 TERMELÉSI IRÁNY Egy gazdálkodó egység un. „termelési iránya”, azaz a jellemző üzemágai, a gazdálkodó egység üzemági szerkezetét jellemzi, meghatározása az egyes üzemágaknak a gazdálkodó egység teljes SFH‑jához való hozzájárulása alapján történik. Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

51 ÉLETKÉPESSÉGI KRITÉRIUM
Pályázati rendszerben alkalmazzák elsősorban Valójában nem az életképesség egyértelmű és abszolút jellemzője, hanem egyszerűen és egységesen alkalmazható szelekciós indikátor. Értéke általában 4-5 EUME. FADN alsó határok néhány EU országban Ország Méretkorlát Belgium 16 Luxemburg 8 Bulgária 2 Magyarország Csehország 4 Málta Dánia Hollandia Németország Ausztria Írország Lengyelország Észtország Portugália Görögország Románia Spanyolország Szlovénia Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

52 HATÉKONYSÁGI KRITÉRIUM
Gazdasági üzemméretre alapuló teljesítmény mutatókat lehet kialakítani, pl.: 1EUME-re eső bevétel stb. Ezekre a mutatókra referencia értékeket lehet számolni a tesztüzemi adatokból az üzemtipológiában szereplő csoportokra. Csoportokon belül megadhatók a szóródási kategóriák határai (kvartilis határok) Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008