Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Schiberna Endre. Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008 Szektorok arányai A magyarországi erdőterületek tulajdonmegoszlása a magánosítás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Schiberna Endre. Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008 Szektorok arányai A magyarországi erdőterületek tulajdonmegoszlása a magánosítás."— Előadás másolata:

1 Schiberna Endre

2 Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008 Szektorok arányai A magyarországi erdőterületek tulajdonmegoszlása a magánosítás előtt Adatok forrása: [ÁESZ, oldal] Magyarország erdőterületének tulajdonforma szerinti megoszlása Adatok forrása: [ÁESZ, oldal] 500 ezer ha szövetkezeti erdő 200 ezer ha állami erdő

3 Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008 Fafaj-eloszlás Az egyes fafaj(csoport)ok területének megoszlása tulajdonformák szerint Adatok forrása: [ÁESZ, oldal] Fafaj(csoport)ok szerinti területmegoszlás a különböző tulajdonformákban Adatok forrása: [ÁESZ, oldal]

4 Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008 ADOTTSÁGOK Az erdőterületek megoszlása az erdőtest jellege szerint az egyes tulajdoni csoportokban (Forrás: [ÁESZ, oldal.]) Az egyes tulajdonformákba eső erdőterületek fatermőképesség szerinti megoszlása Adatok forrása: [ÁESZ, oldal]

5 Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008 FAHASZNÁLATOK Kitermelt fatérfogat az állami és magántulajdonú erdőterületen 2002-ben Adatok forrása: [FVM, 2003.a oldal] Véghasználati fakitermelések fafaj(csoport)ok szerint Adatok forrása: [FVM, 2003.a oldal] 2. táblázat: Fakitermelés mennyiség, az éves növedék és a fakitermelési lehetőség a magántulajdonú erdőkben (Forrás: METH, adatok: MgSZH)

6 Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

7 Éves bruttó növedék (e m 3 )n.a.4.975n.a.5.668n.a. Fakitermelési lehetőség ( e m 3 ) Fakitermelés (e m 3 ) Fakitermelési lehetőség kihasználása (%) 64%61%53%52%47% 51% 2. táblázat: Fakitermelés mennyiség, az éves növedék és a fakitermelési lehetőség a magántulajdonú erdőkben (Forrás: METH, adatok: MgSZH)

8 Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2013 ERDŐFELÚJÍTÁS Erdőtelepítések és erdőfelújítások területe az állami és a magánszektorban 2001/2002. tenyészeti évben Adatok forrása: [FVM, 2003.a oldal] Erdősítési hátralékok alakulása

9 Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008 ERDŐTELEPÍTÉS Adatok forrása: [FVM, 2003.a 51. oldal]

10 Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008 Gazdálkodási formák Erdőbirtokossági társulat –Erdőtulajdonosok alakíthatják, a tagviszony csak tulajdonnal együtt forgalomképes –Legfontosabb célja az erdőgazdálkodás –A megalakuláshoz a tulajdonosok 2/3-os egyetértése szükséges –A legfőbb döntéshozó szerve a tulajdonosok (tagok) közgyűlése, de a gazdálkodás és a tulajdon elválik, a hasznosítást a birtokosság végzi Magánszemély –Lehetséges egyéni gazdálkodás formájában, ha 1/1-es tulajdon esetén az önálló gazdálkodás feltételei fennállnak –Ha nem az egyszemélyi tulajdonos, akkor lehet bérlő, vagy megbízott

11 Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008 Gazdálkodási formák Szövetkezet –A tagok egyenlő szavazattal rendelkeznek a tagi részesedésüktől függetlenül –Létezik erdőszövetkezet, amely csak erdőgazdálkodással foglalkozik –Működését a szövetkezeti törvény szabályozza Gazdasági társaságok –A gazdasági társaságokról szóló törvény által szabályozott –Legtipikusabb: Kft, Bt, Kkt, Rt

12 Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2013 Gazdálkodói szerkezet Magánszemélyek erdőbirtokossági társulat gazdasági Társaság szövetkezet Rendezetlen erdőterület e ha % darabszám Db %90231 fajl. erdőterület ha/db eloszlás ter. %db %ter. %db %ter. %db %ter. %db % -10 ha ha ha ~845 ezer ha 2011 évi kerekített adatok

13 Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008 magánszemélyek erdőbirtokossági társulat gazdasági társaságszövetkezet erdőterület e ha darabszám db fajl. erdőterület ha/db eloszlás ter. %db %ter. %db %ter. %db %ter. %db % -59%52%0%3%0%15%0%18% %19%0%4%1%13%1%9% %9%0%4%1%8%1%7% %16%8%30%8%27%6%24% %3%15%25%9%13%8%13% %1%51%30%46%21%49%23% 500-3%0%25%4%35%4%36%5% A magán erdőgazdálkodók főbb csoportjai és erdőterületük (Adatok forrása: MgSZH, 2005)

14 Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre ábra: Az erdőbirtokossági társulatok és a magánszemély erdőgazdálkodók darabszámának és gazdálkodási területének eloszlása (Forrás: METH, adatok: MgSZH, 2007-es állapot)

15 Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008 Gazdálkodói szerkezet

16 Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

17 db% Összes ebt. a mintában Ft árbevétel Ft – 1 millió Ft árbevétel Passzív árbevétel összesen 56 0 Ft termelési érték Ft – 1 millió Ft termelési érték Passzív termelési érték összesen 45 0 Ft ráfordítás (ÉCS nélkül) 00 1 Ft – 1 millió Ft ráfordítás (ÉCS nélkül) Passzív ráfordítás összesen (ÉCS nélkül) táblázat: Passzív ebt.-k a METH által vizsgált mintában

18 Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008 Az erdő hasznosításának alapja a tulajdonosi szándék. A MAGÁN-ERDŐGAZDÁLKODÁS INTÉZMÉNYEI Az erdőingatlan hasznosításához négy körülmény tisztázására van szükség. Az erdőgazdálkodó az, aki a szakismeretek felhasználásával gazdálkodási döntéseket hoz, élvezi a gazdálkodás hasznait és viseli kockázatait, valamint vállalja a törvényi kötelezettségeket. A kivitelező tevékenyen elvégzi az erdőgazdálkodási műveleteket. Az igazgatás ellenőrzi az erdőgazdálkodás törvényességét és előírásszerűségét. TULAJDONOSI SZÁNDÉK GAZDÁLKODÁSI LEHETŐSÉGEK GAZDÁLKODÁSI KÉPESSÉGEK

19 Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008 E négy funkció az állami és a magánszféra között oszlik meg vegyesen, kivéve az igazgatást, ami állami feladat, és a kivitelezést, ami jellemzően a magánszektor feladata. A ’90-es évek közepén az ország erdőterületének 40%-a magántulajdonba került. A tulajdonváltozással egy időben felbomlottak a korábbi kezelő szervezetek, és szétváltak a gazdálkodás funkciói. A korábbi erdőgazdasági dolgozókból kialakult egy erdőgazdálkodási kivitelezésre szakosodott vállalkozói réteg. A megváltozott körülmények mellett alig változó igazgatási gyakorlat. A MAGÁN-ERDŐGAZDÁLKODÁS INTÉZMÉNYEI

20 Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008 A HASZNÁLAT JOGCÍME TULAJDONOS ERDŐGAZDA (JOGI) GAZDÁLKODÓ SZAKHATÓSÁG SZAKIRÁNYÍTÓ gazdálkodás az erdő javaival és hasznaival, gazdálkodási eredmény elérése és kockázatainak viselése (erdőgazda) az erdővel, mint közérdekeket is szolgáló tulajdonnal szemben támasztott törvényi szabályoknak való megfelelés (bejelentett erdőgazdálkodó) az erdőgazdálkodási szakismeretek alkalmazása, szakszerű gazdálkodás (szakirányító)

21 Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008 Az erdőgazdálkodó fogalma döntés az erdővagyon hasznosításával kapcsolatban, gazdálkodás az erdő javaival és hasznaival, gazdálkodási eredmény elérése és a kockázatainak viselése, (erdőgazda) az erdővel, mint közérdekeket is szolgáló tulajdonnal szemben támasztott törvényi szabályoknak való megfelelés (bejelentett erdőgazdálkodó) az erdőgazdálkodási szakismeretek alkalmazása, szakszerű gazdálkodás (szakirányító)

22 Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008 ÖNÁLLÓ GAZDÁLKODÁS TULAJDONOS TULAJDONOS ERDŐGAZDA BEJELENTETT EG. MEGBÍZÁS BÉRLET A legegyszerűbb esetben a tulajdonos képes az önálló hasznosításra, és gazdálkodásának eredményét közvetlenül élvezheti. A gazdálkodó megbízhat valakit azzal, hogy „nevében és számlájára” végezze el a gazdálkodási feladatokat. A megbízott gazdálkodó a megbízó felé elszámol a gazdálkodás bevételeivel és költségeivel, munkájának fejében pedig megbízói díjra tarthat számot. A gazdálkodó lemondhat a gazdálkodásról, és a hasznok szedésének jogát bérbe adhatja. Ekkor a bérlő gazdálkodik az erdő hasznaival, és gazdálkodásának eredménye őt illeti meg, aminek fejében bérleti díjat fizet a bérbeadónak.

23 Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008 ÖNÁLLÓ GAZDÁLKODÁS GAZDÁLKODÓ Erdőgazdálkodóról tehát két értelmezésben beszélhetünk. Jogi értelemben erdőgazdálkodónak ma Magyarországon az tekinthető, aki, vagy amely szervezet az Állami Erdészeti Szolgálatnál erdőgazdálkodóként bejegyzésre került, és a törvény által előírt erdőgazdálkodói kötelezettségeket vállalja. Gazdasági megközelítésből az tekinthető erdőgazdálkodónak, aki az erdő hasznait szedi és viseli a gazdálkodás kockázatát. TULAJDONOS HASZONSZEDŐ GAZDÁLKODÓ SZAKHATÓSÁG MEGBÍZÁS BÉRLET Előfordul, hogy a bármelyik értelmezésben vett erdőgazdálkodó nem rendelkezik megfelelő szakismerettel, ezért szakirányítót szerződtet, aki képviseleti joggal rendelkezik, és szerződés szerinti felelősséget vállal át. SZAKIRÁNYÍTÓ

24 Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008 Jogviszonyok Forma Magánszemély Gazdasági társaság Szövetkezet Erdőbirtokossági t. Jogviszony Megbízás (50%) Bérlet (100%) Erdőgazdálkodási bérlet (50%) Alapító okirat v. szerződés

25 Erdőgazda típusai Funkciók ellátásának fokaTevékenység jellemzői Szakismere t ErdőgazdaiKivitelezőiFahasználatErdősítés, erdőnevelés Alvó vállalkozás Lényegében nincs erdőgazdálkodás Technikai gazdálkodás átadása, csak pénzügyi elszámolás Gondozó lábon értékesítésbérbeadás befejezésig Gazdálkodó saját választéktermeléssaját szervezésű erdősítés Kivitelező sajáteszközök használata Szolgáltató Kivitelező kivitelezési szolgáltatás Szakirányító szakirányítási szolgáltatás nyújtása Magánerdészet teljes körű tevékenység és szolgáltatások Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008 Az erdőgazdálkodók tipizálása Az erdőgazdálkodók típusai az erdőgazdálkodói és kivitelezői funkciók integrálása szerint

26 Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008 Rendezetlenség az erdőgazdálkodásban Két megjelenési formája van: –erdőtulajdonosi –erdőgazdálkodói Az erdőgazdálkodói rendezetlenség jelentése, hogy az erdészeti hatóságnál nincs bejelentett erdőgazdálkodó Nyilvántartási probléma, ami működőképességi problémákat is jelez, még ha közvetlenül nem is az.

27 Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008 Rendezetlenség TULAJDONTULAJDONOS kicsi, szétdarabolt, jövedelem nélküli soktulajdonosú osztatlan tulajdon része információhiány a lehetőségekről információhiány a kötelezettségekről TÁJÉKOZATLANSÁG ÉRDEKTELENSÉG DÖNTÉSKÉPTELENSÉG JOGI, HATÓSÁGI KÖVETELMÉNYEK túlzó adminisztráció induló költségek folyamatos megalakulási kudarcok

28 Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008 Rendezetlenség A rendezetlen erdőterületek abszolút kiterjedése (fekete korongok) és aránya a magán ‑ erdőterülethez viszonyítva (színskála) Forrás: [ÁESZ 2005] A rendezetlen gazdálkodású erdők területe (ezer ha) Forrás: FVM

29 Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008 Rendezetlenség és működőképesség Rendezetlen Rendezett Hosszú távú szervezeti működőképesség Hatósági nyilvántartás szerint MűködésképtelenMűködőképes alvó gazdálkodás elégtelen nyilvántartás rejtett rendezetlenség veszélyeztetett erdővagyon törvényen kívüli gazdálkodás 1/1 57. ábra: A rendezetlenség és a hosszú távú működőképesség szerinti kategorizálás kiemelt jelenségei

30 FÖLDRÉSZLETEK MÉRETE Földrészletek méret szerinti kumulált darabszám eloszlása

31 A földrészletek darabszámának eloszlása a társ ‑ tulajdonosok száma szerint TULAJDONOSOK SZÁMA

32 A 0,3 ha nál kisebb tulajdoni illetőségek összesített aránya a földrészleten belül TULAJDONI ILLETŐSÉGEK A földrészletek darabszámának eloszlása a tulajdoni illetőségek területkategóriái szerint

33 A magánszemély erdőtulajdonosok koreloszlása TULAJDONOSOK A magánszemély erdőtulajdonosok lakhely szerinti koreloszlása

34

35 A rendezetlen gazdálkodójú földrészletek darabszámának és területének fordított kumulált eloszlása a földrészletek méretkategóriái között

36

37 Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008 Rendezetlenség okai Van kapcsolat: erdőállomány gazdasági értéke (nem ellentmondásmentes), a földrészletek mérete és a tulajdoni illetőségek abszolút és relatív elaprózottsága Nincs kapcsolat: a tulajdonosok kora illetve lakhelye és a tulajdonosok száma (ha van kapcsolat, akkor is fordított)

38 Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008 Rendezetlenség okai elaprózottság tulajdonosok száma külső vagy belső vagyon- érdekeltség működőképesség tartósság hozamlehetőségek

39 Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008 Szakirányítás A szakirányító olyan erdészeti szakember, akit az erdészeti hatóság eskütétel után nyilvántartásba vesz Feladata, hogy az erdőgazdálkodási munkák szakszerűségét felügyelje és a szükséges szaktudást rendelkezésre bocsássa

40 Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008 Integráció Integrátor az a vállalkozás, amely erdőgazdálkodással és szikirányítással is foglalkozik előírt nagyságú területen, és az előírt feltételek teljesítése után az FVM ilyen címen nyilvántartásba vette. Stratégiai együttműködés, amelyben az integrátor megosztja a piaci információit és tapasztalatait az integráltakkal, összehangolhatja a beszerzéseket és értékesítéseket, miközben a szakirányított területen felmerülő munkákra ajánlatot tehet és ezzel piacot szerezhet. Az együttműködés piaci alapú.

41 Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008 Integrátori hálózat (a 25/2004. (III. 3.) FVM rendelet alapján): legalább 200, de legfeljebb 4000 hektár magántulajdonú erdőterület jogszerű használója, legalább 200 hektár erdőterületet szerződés alapján szakirányít, legalább 50 hektár fahasználati és erdőművelési (fakitermelés, erdősítés és ápolás alá vont terület) munkára vonatkozó szerződése van, nettó árbevétele az 500 millió forintot nem haladja meg, melynek legalább 75 százaléka erdőgazdálkodásból (TEÁOR 02.0) származik, elfogadja a miniszter által kiadott kényszerkezelői megbízást, tagja a MEGOSZ-nak. átlagos terület 500ha gazdálkodói ha integrált

42 Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008 Integráció vs. rendezetlenség

43 Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008 Európa Az Európai Unióban 160 millió ha erdő és egyéb fás terület található, amelyből 117 millió ha fatermelési célú, ezzel pedig az EU erdősültsége 35%. Az erdőterület 40% ‑ a állami, 60% ‑ a pedig magánkézben van. [European Commission, o.] Az erdőtulajdonosok száma 16 millió, akik jellemzően (módusz) 3 ha átlagterületű kisbirtokon gazdálkodnak, az átlagos gazdálkodói méret 13 ha, amely nagy regionális eltérések eredménye. 3. ábra: Európa országainak erdőtulajdoni térképe Adatok forrása: [FAO, 2005]

44 Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008 Észak-Amerika keletről nyugat felé haladva csökken a magán erdőtulajdon aránya Kanada: az erdő tulajdonjoga többnyire állami, de hasznosítása magán

45 Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008 Standard Fedezeti Hozzájárulás A „Standard Fedezeti Hozzájárulás” a kibocsátás értékének (termelési érték) és meghatározott közvetlen változó költségeknek az egyenlege. A figyelembe vett költségek köre egyezményes, és kiválasztásukban a legfontosabb szempont, hogy a termeléshez könnyen hozzárendelhetők legyenek. A be nem számított költségek: –Munkabér; –Gépköltség (javítás, értékcsökkenés) üzemanyag és kenőanyagok; –Épületek; –A legtöbb szerződéses munka, különösen a betakarítás.

46 Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008 AZ SFH SZÁMÍTÁSA Az üzemág termelési alapegységére fejeznek ki: ha ‑ ra vagy db ‑ ra. A „standard” jelző azt jelenti, hogy az SFH értékek 3 vagy 5 éves időszakok átlagértékeit jelentik (évente számított 3 vagy 5 éves mozgóátlag), ezzel egyenlítve ki a rövid távú gazdasági ingadozásokat.

47 Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008 SFH A 23/2007 FVM r. ALAPJÁN Megnevezés M.e. SFH D01 Közönséges búza és tönköly Ft/ha D02 Durumbúza Ft/ha D03 Rozs Ft/ha D04 Árpa Ft/ha D05 Zab Ft/ha D06 Szemeskukorica Ft/ha D07 Rizs Ft/ha J11 Sertés, malacok 20 kg alatt Ft/állat J12 Sertés, tenyészkoca 50 kg felett Ft/állat J13 Sertés, egyéb Ft/állat J14 Pecsenyecsirke Ft/100 db állat J16B Kacsa Ft/100 db állat J16C Liba Ft/100 db állat J16D Egyéb baromfi Ft/100 db állat J17 Nyúl (tenyész és hízóállat együtt) Ft/állat J18 Méhcsaládok száma Ft/kaptár

48 Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008 AZ SFH KIALAKULÁSA ÉS HASZNÁLATA Az SFH-t az EU hozta létre az EUROSTAT koordinálásával. Elsősorban statisztikai osztályozásra szolgál (ökonómiai méret: EUME és termelési irány) Másodsorban gazdasági indikátor Széles körben használják, mert szorosan kapcsolódik a tesztüzemi hálózatokhoz, amelyek megbízható adatokat szolgáltatnak.

49 Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008 ÖKONÓMIAI MÉRET - EUME Egy gazdálkodó egység „ökonómiai mérete” a művelt üzemágak teljes SFH összegének értéke. Ennek egységes osztályozására került bevezetésre az Európai Méret Egység (EUME) 1999 ‑ ben, amikor 10 méretkategóriát hoztak létre. 1 EUME = 1200 €, amit az EU ‑ ra egységesen határoztak meg, értéke az inflációval változhat a jövőben. MéretkategóriákMérethatárok (EUME) Elnevezés I.< 2 nagyon kicsi II.2 – 4 III.4 – 6kicsi IV.6 – 8 V.8 – 12kis-közepes VI.12 – 16 VII.16 – 40nagy-közepes VIII.40 – 100nagy IX.100 – 250igen nagy X.> 250

50 Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008 TERMELÉSI IRÁNY Egy gazdálkodó egység un. „termelési iránya”, azaz a jellemző üzemágai, a gazdálkodó egység üzemági szerkezetét jellemzi, meghatározása az egyes üzemágaknak a gazdálkodó egység teljes SFH ‑ jához való hozzájárulása alapján történik.

51 Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008 ÉLETKÉPESSÉGI KRITÉRIUM Pályázati rendszerben alkalmazzák elsősorban Valójában nem az életképesség egyértelmű és abszolút jellemzője, hanem egyszerűen és egységesen alkalmazható szelekciós indikátor. Értéke általában 4-5 EUME. OrszágMéretkorlátOrszágMéretkorlát Belgium16Luxemburg8 Bulgária2Magyarország2 Csehország4Málta8 Dánia8Hollandia16 Németország8Ausztria8 Írország2Lengyelország2 Észtország2Portugália2 Görögország2Románia2 Spanyolország2Szlovénia2 FADN alsó határok néhány EU országban

52 Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008 HATÉKONYSÁGI KRITÉRIUM Gazdasági üzemméretre alapuló teljesítmény mutatókat lehet kialakítani, pl.: 1EUME-re eső bevétel stb. Ezekre a mutatókra referencia értékeket lehet számolni a tesztüzemi adatokból az üzemtipológiában szereplő csoportokra. Csoportokon belül megadhatók a szóródási kategóriák határai (kvartilis határok)


Letölteni ppt "Schiberna Endre. Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008 Szektorok arányai A magyarországi erdőterületek tulajdonmegoszlása a magánosítás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések