VADÁSZATI ÖKONÓMIA A vadgazdálkodási gyakorlat üzemtana

Az előadások a következő témára: "VADÁSZATI ÖKONÓMIA A vadgazdálkodási gyakorlat üzemtana"— Előadás másolata:

1 VADÁSZATI ÖKONÓMIA A vadgazdálkodási gyakorlat üzemtana
Erdővagyon-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézet Erdészeti Politika és Ökonómia Intézeti Tanszék VADÁSZATI ÖKONÓMIA A vadgazdálkodási gyakorlat üzemtana Román József, TAEG Zrt. vadgazdálkodási igazgató Tematika naturáliák hozam, ráfordítás és költség üzemi tevékenységi körök (üzemágak) szakmai tervezés, nyilvántartás, jelentés pénzügyi tervezés pénzügyi nyilvántartás készletgazdálkodás üzlet- és piacpolitika marketing a vadásztársasági működés sajátosságai a vadgazdálkodási vállalkozás működési sajátságai

2 A vadgazdálkodási gyakorlat üzemtana
Def.: Vadgazdálkodási üzem alatt azt a termelési és irányítási egységet értjük, amely a vadgazdálkodás, vadászat, vadásztatás szakterületén, a legkisebb önálló szervezeti egységként, egységes szakmai és ökonómiai rendszerben, tervezési-gazdálkodási feladatot lát el. Egységes szakmai rendszer: önálló tervezési és nyilvántartási egységként működik, általában önálló hatósági kapcsolattartást folytat, valamilyen szinten független szervezeti és működtetési viszonyok jellemzik. Egységes ökonómiai rendszer: független adóalanyiság (vagy önelszámolási egység), saját pénzügyi és nyilvántartási rendszer, saját üzlet- és piacpolitika stb. Az előzőek miatt teljesen vagy legalább részben önálló szervezeti egységként működik.

3 A vadgazdálkodási gyakorlat üzemtana
A vadgazdálkodási üzem hozamai Általános értelemben a termelési folyamat végén keletkező termék mennyiségét nevezzük hozamnak. (Egy vg. üzem naturális hozama a hasznosítható/ott vad.) Pénzügyi/számviteli értelemben a hozam e termékek elszámoló áron számított értéke. Az árbevétel az eladott árúk és teljesített szolgáltatások befolyt pénzbeli értéke, ÁFA nélkül. Egy vg. üzem árbevétele a gyakorlatban az eladott áruk (pl. vadhús, élővad, mezőgazdasági termék, trófea stb.) és a teljesített szolgáltatások (pl. bérvadásztatás, vadászházi szállás-étkezés biztosítása, vadászatszervezési/turisztikai szolgáltatások stb.) számlázott és beérkezett értékének összességéből, továbbá egyesület esetében a tagdíjból áll. Árbevételi arányok a kiadott anyagban

4 A vadgazdálkodási gyakorlat üzemtana
A vadgazdálkodási üzem ráfordításai és költségei Ráfordítás alatt a meghatározott időszak eszköz- felhasználásának pénzben kifejezett értékét értjük. Kiadáson a készleteknek ill. a vagyonállományoknak (anyag, készpénz, más eszközök) csökkenését értjük. Költség: a ráfordításon felül az üzem központi eszközfelhasználását és a beruházásra, műszaki fejlesztésre fordított összegeket is magába foglalja. A költségek felosztása a költséghely, a költségnem vagy a költségviselő szerinti bontásban történt. Egy a termékhez vagy szolgáltatáshoz való kapcsolódása szempontjából közvetlen és közvetett költségeket különítünk el (lásd mell. anyag és Boltos Gy. előadása). Ezek az alapfogalmak még nem olyan régen is keveredtek, definiálásuk csak pár évtizede történt meg. (XX. Század közepe)

5 A vadgazdálkodási gyakorlat üzemtana
A vadgazdálkodási üzem ráfordításai és költségei (2) Költségnem: anyag, energia, váll.díj, m.bér, járulék, ÉCs Költséghely: egy tevékenységi terület (pl. nagyvadgazd.) Költségviselő: egy objektum vagy egység (pl. egy vadászház, vagy egy vadászkerület stb.) Kettős könyvelésnél az első kettő szerint elkülönítve, vagy mindhárom szempont alapján csoportosítva vezetünk költségnyilvántartást (könyvelési számlarend). A jól kialakított főkönyvi számlarendszer alapja a tervezésnek és az elemzés/kalkuláció rendszerének is. Egyszeres könyvelésnél a költségeket pénzforgalom alapján tartjuk nyílván. Számlarend

6 A vadgazdálkodási gyakorlat üzemtana
A vadgazdálkodási üzem tevékenységei (üzemágai) Egy üzem termelő tevékenysége üzemágakba sorolható. Vg.: vadászat, vadásztatás, állomány-hasznosítás (együtt: vadászat), mely főüzemág. (A vadásztársaságot e célra hozzák létre, gazdasági társaság esetén annak tevékenységét erre terjesztették ki, földtulajdonosi közösség e céllal tartotta meg magának a joggyakorlást.) Vadföldgazdálkodás és vadtakarmányozás: ezt a termelést vadgazdálkodók a minőségi vadállomány fenntartása és a vadkárok csökkentése érdekében végzik. (melléküzemág) Vadászatszervezés és vadászvendégek ellátása: a vendég- vadásztatás szolgáltatási körét bővíti, annak komfortja és színvonala emelését szolgálja. (melléküzemág) Segédüzemek: gép és fogatüzem, (műhely stb.) A termelési tevékenységek halmazát csoportosítjuk, üzemégi besorolást készítünk. Az üzemág fogalmát a gyakorlat keveri az ágazattal, de e név másra foglat. Fő-, mellék és segédüzem defníciója, különbségei

7 A vadgazdálkodási gyakorlat üzemtana
A vadgazdálkodási üzem szakmai tervezése A Körzeti vadgazdálkodási terv. (Vtv.) A Vadgazdálkodási üzemterv. (Vtv.) Létszámbecslés és éves vadgazdálkodási terv. (Vtv.) Egyéb szakmai éves tervek: vadföldművelési, takarmány-beszerzési, anyaggazdálkodási stb. Ütemtervek, melyekben az éves feladat rövidebb időszakokra, pl. havi mélységben kerül lebontásra, esetleg személyekre, területrészekre, feladatokra stb. Pénzügyi tervek: a naturális tervek alapján várható árbevétel, termelési érték, ill. költség és ráfordítás tervezése, a várható gazdálkodási eredmény számítása. A létszámbecslés az egyik legbizonytalanabb tervezési tétel. Nincs kellően megbízható és emellett gyakorlatias módszer rá. Pedig klasszikusan ebből kellene kiindulnia a naturális tervek készítésekor. E megbízhatatlanság miatt a vadgazdálkodók igen gyakran manipulálnak a becsléssel, pl. visszafelé számolnak. Az éves vadgazdálkodási terv csak a pénzügyi év 4. hónapjának közepe után kerül a hatóság által jóváhagyásra, ezt megelőzően a jóváhagyást feltételező hozzáállás működik. (Az előző éves terv teljesítése február végével lezárul. Szerencsére másfél hónap holtszezon következik.) Az ütemtervek nagyon fontosak. A pénzügyi terv jellemzően két vagy több menetben készül ill. kerül elfogadásra.

8 A vadgazdálkodási gyakorlat üzemtana
A vadgazdálkodási üzem pénzügyi tervezése Kiindulási adatait a szakmai tervek (naturáliák) képezik. Alapját a korábbi évek könyvelési és más nyilvántartási, adatai, szakmai kimutatásai, elemzései biztosítják. Ezek megbízhatósága a pénzügyi terv jóságának kulcsa. A vadgazdálkodásban sajátosság a pénzügyi és a gazdasági évek (naptári-szakmai tervezési időszakok) eltérése. Erre áthidaló megoldásokat alkalmazunk. Ilyen a mezőgazdaság befejezetlen termelési értéke vagy a naturáliák előterve. Számos eleme külső tényezők függvénye. Emiatt ezek nehezen tervezhetőek (trófea, vadkár, egyes hozamok). Így egyes részei nem norma-, hanem bázis alapon vagy becsült tételként kerülnek tervezésre. Jellemző menet: Naturális előterv > pénzügyi lőterv >(„Újraszámolt” előtervek) > Végleges terv A tervet a Közgyűlés vagy a Tulajdonos fogadja el.

9 A vadgazdálkodási gyakorlat üzemtana
Szakmai és pénzügyi nyilvántartások Vadászati naplók (Vtv. által előírt tartalmú táblázat). Vadásztársaság tagnyilvántartása. Lőjegyzék: számítógépes program > fájl > füzet stb. Egyéb szakmai nyilvántartások (pl.trófeabírálat adatai). Egyéb teljesítési adatok (pl. szerződésekhez). Munkaügyi nyilvántartások. Vadásztársaság társadalmi munka nyilvántartása. Pénzügyi nyilvántartások: Tartozások, követelések, bankszámlaforgalom és egyenlegadatok. Kontrolling adatok és nyilvántartások.

10 A vadgazdálkodási gyakorlat üzemtana
A vadgazdálkodási üzem jelentései Éves vadgazdálkodási jelentés. (Vtv.) Vadkísérő jegy, nagyvad azonosító felhasználása és maradványa. (vhr.) Lődíj-elszámolás. (vhr.) Alkalmi szakmai jelentések: eseti engedélyek teljesítése, előírt kötelezettségek teljesítése, vadászati ütemterv. Adóbevallások. (Sztv.) Mérleg-és eredménykimutatás. (Sztv.) Esetleges és önkéntes jelentések. Alkalmi: szalonka monitoring, rókaminta, vadászidényen kívül engedélyezett elejtések teljesülése stb.

11 A vadgazdálkodási gyakorlat üzemtana
A vadgazdálkodási üzem készletgazdálkodása A saját- és a vásárolt anyagok készleteinek tükre az anyagkarton. Változások (bevétel, kiadás) és egyenleg. Bevétel: termelésből, vásárlásból, felmérési többletből. Kiadás: termelésre, felhasználásra, értékesítésre, felmérési hiányra, selejtezésre, „egyébre”. A készletek alakulását és alakítását célszerű tervezni a pénzügyi szempontok, a források és az igények időben várható változása (hullámzása) alapján. Célunk: a készletgazdálkodás és pénzgazdálkodás harmonikus összhangjának megteremtése.

12 A vadgazdálkodási gyakorlat üzemtana
A vadgazdálkodási üzem pénzgazdálkodása A pénzügyi környezetben sok a külső befolyás és bizonytalan tényező. A vg. ajátosága a jelentős időbeli eltolódás források rendelkezésre állása és a felhasználás igénye között. A vadgazdálkodásban jellemző az éveleji forráshiány, , majd kiegyenlítettség, később forrástöbblet. Ehhez kell a más üzemágak kiegyenlítő hatása. Ennek hiányában alapos pénzgazdálkodási terv (cash-flow = pénzfolyam terv) szükséges. Célunk: a külső forrásból való finanszírozás, a hiteligény csökkentése és a szabad pénzek időben való lekötése (pénzügyi eredmény javítása).

13 A vadgazdálkodási gyakorlat üzemtana
Piac- és üzletpolitika a vadászatban A sikeres és eredményes gazdálkodás egyik kulcsa. Kialakítása az operatív vezetés (management) feladata. Célja az üzleti tevékenység távlati irányának kitűzése. A potenciális partnerek csoportjainak igénye alapján meg kell választani piaci stratégiát, az ehhez szükséges lépésekről kell dönteni és ezek végrehajtását irányítani. Egy vadgazdálkodó esetén a természeti és földrajzi adottságok meghatározóak (genetika, földrajzi fekvés). A kitűzött irányokat hosszú távon és következetesen követni kell, de a piacok változását követő rugalmas reagálás is szükséges az eredményességhez. A vadgazdálkodó eldöntheti, hogy mely vendégvadász nációt célozza meg, azon belül milyen szempontok alapján válogat, he tud. Pl. Heves és Zala szarvasos területei alapvetően más célt tűzhetnek ki. Lehetnek, néha kellenek szakmai alapú döntések is: nagyvad-apróvad, egyéni-társas vendégvadásztatás.

14 A vadgazdálkodási gyakorlat üzemtana
Vadgazdálkodás és maketing Marketing: rövid távra szóló üzletfilozófia és annak kialakítását meglapozó piacelemzés együttese. Az operatív vezetés alakítja a partnerek megnyerése, az értékesítés biztonsága ill. piaci terjeszkedés érdekében. Elemzik a termék-ár-értékesítés-reklám összefüggését és folyamatait, ebből következtetve lépnek fel a piacokon. Legjobb marketing, ha az üzletfél (vadhúsvevő, vendég vadász stb.) a jó hírünket viszi magával távozásakor. A jó vadászati marketing a tisztességes és szakmailag hibátlan kiszolgáláson, a partner megelégedettségén alapul. Ha ez így működik, lehet terjeszkedni és árat is emelni. Angolul 4P módszer, szolgáltatásra 7P. Legjobb reklámhordozó az élményeit odahaza mesélő vadászvendég.

15 A vadgazdálkodási gyakorlat üzemtana
A vadásztársaság működési sajátságai A társadalmi szervezetek (egyesület) közé tartoznak. Legfőbb szerve a teljes tagságból álló Közgyűlés. Irányító szerve az Intéző Bizottság. Az Alapszabály az IB elnököt operatív döntési jogokkal ruházza fel. Ellenőrző szerve a Felügyelő Bizottság, a Közgyűlésnek alárendelve működik. Egységes működési szervezet jellemzi. Az operatív döntéshozók leggyakrabban társadalmi munkában végzik feladatukat. Szervezetük plasztikus, működésük rugalmas. Tervezési/végrehajtási rendszerük lazán szabályozott, kötetlenebb, kevésbé merev.

16 A vadgazdálkodási gyakorlat üzemtana
A vadgazdálkodó vállalkozás sajátságai A GT. törvény hatálya alá tartozó szervezetek. Legfőbb „szerve” a tulajdonosokból álló Közgyűlés vagy egyetlen tulajdonos esetén maga az alapító. Az alapító döntési jogai egy részét átadja az Igazgatóságnak és az elsőszámú vezetőnek. Ellenőrző szerve a Felügyelő Bizottság, a tulajdonosnak alárendelve működik. Belső ellenőrzési rendszert is működtet. Üzemági szervezet, esetleg területi tagozódás jellemzi. Az operatív döntéshozók alkalmazásban állnak. Szervezeti és működési szabályzatuk révén kötöttek. Tervezési/végrehajtási rendszerük szoros, kötött keretű.

17 A vadgazdálkodási gyakorlat üzemtana
Ajánlott irodalom és források Kiadott írásos anyag .doc-pdf 1996. évi LV tv. a vad védelméről, vadgazdálkodásról és vadászatról 21. – 20/A., és §-ok 79/2004. (V.4.) FVM rendelet a Vtv. végrehajtására OVA: Éves vadlétszám-becslési és tervnyomtatvány .xls Éves vadgazdálkodási jelentés nyomtatvány .xls Egy adott társasági Számlarend. Egy adott gazdasági társaság Bizonylati Rendje Boltos Gyöngyvér: Vezetői számvitel-kontrolling-tervezés .ppt-pdf.

18 Köszönöm figyelmüket!