Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Erdővagyon-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézet Erdészeti Politika és Ökonómia Intézeti Tanszék VADÁSZATI ÖKONÓMIA A vadgazdálkodási gyakorlat üzemtana.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Erdővagyon-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézet Erdészeti Politika és Ökonómia Intézeti Tanszék VADÁSZATI ÖKONÓMIA A vadgazdálkodási gyakorlat üzemtana."— Előadás másolata:

1 Erdővagyon-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézet Erdészeti Politika és Ökonómia Intézeti Tanszék VADÁSZATI ÖKONÓMIA A vadgazdálkodási gyakorlat üzemtana Román József, TAEG Zrt. vadgazdálkodási igazgató

2 A vadgazdálkodási gyakorlat üzemtana Def.: Vadgazdálkodási üzem alatt azt a termelési és irányítási egységet értjük, amely a vadgazdálkodás, vadászat, vadásztatás szakterületén, a legkisebb önálló szervezeti egységként, egységes szakmai és ökonómiai rendszerben, tervezési-gazdálkodási feladatot lát el.  Egységes szakmai rendszer:önálló tervezési és nyilvántartási egységként működik, általában önálló hatósági kapcsolattartást folytat, valamilyen szinten független szervezeti és működtetési viszonyok jellemzik.  Egységes szakmai rendszer: önálló tervezési és nyilvántartási egységként működik, általában önálló hatósági kapcsolattartást folytat, valamilyen szinten független szervezeti és működtetési viszonyok jellemzik.  Egységes ökonómiai rendszer: független adóalanyiság (vagy önelszámolási egység), saját pénzügyi és nyilvántartási rendszer, saját üzlet- és piacpolitika stb.  Az előzőek miatt teljesen vagy legalább részben önálló szervezeti egységként működik.

3 A vadgazdálkodási gyakorlat üzemtana A vadgazdálkodási üzem hozamai  Általános értelemben a termelési folyamat végén keletkező termék mennyiségét nevezzük hozamnak. (Egy vg. üzem naturális hozama a hasznosítható/ott vad.)  Pénzügyi/számviteli értelemben a hozam e termékek elszámoló áron számított értéke.  Az árbevétel az eladott árúk és teljesített szolgáltatások befolyt pénzbeli értéke, ÁFA nélkül.  Egy vg. üzem árbevétele a gyakorlatban az eladott áruk (pl. vadhús, élővad, mezőgazdasági termék, trófea stb.) és a teljesített szolgáltatások (pl. bérvadásztatás, vadászházi szállás-étkezés biztosítása, vadászatszervezési/turisztikai szolgáltatások stb.) számlázott és beérkezett értékének összességéből, továbbá egyesület esetében a tagdíjból áll.

4 A vadgazdálkodási gyakorlat üzemtana A vadgazdálkodási üzem ráfordításai és költségei  Ráfordítás alatt a meghatározott időszak eszköz- felhasználásának pénzben kifejezett értékét értjük.  Kiadáson a készleteknek ill. a vagyonállományoknak (anyag, készpénz, más eszközök) csökkenését értjük.  Költség: a ráfordításon felül az üzem központi eszközfelhasználását és a beruházásra, műszaki fejlesztésre fordított összegeket is magába foglalja.  A költségek felosztása a költséghely, a költségnem vagy a költségviselő szerinti bontásban történt.  Egy a termékhez vagy szolgáltatáshoz való kapcsolódása szempontjából közvetlen és közvetett költségeket különítünk el (lásd mell. anyag és Boltos Gy. előadása).

5 A vadgazdálkodási gyakorlat üzemtana A vadgazdálkodási üzem ráfordításai és költségei (2)  Költségnem: anyag, energia, váll.díj, m.bér, járulék, ÉCs  Költséghely: egy tevékenységi terület (pl. nagyvadgazd.)  Költségviselő: egy objektum vagy egység (pl. egy vadászház, vagy egy vadászkerület stb.)  Kettős könyvelésnél az első kettő szerint elkülönítve, vagy mindhárom szempont alapján csoportosítva vezetünk költségnyilvántartást (könyvelési számlarend).  A jól kialakított főkönyvi számlarendszer alapja a tervezésnek és az elemzés/kalkuláció rendszerének is.  Egyszeres könyvelésnél a költségeket pénzforgalom alapján tartjuk nyílván.

6 A vadgazdálkodási gyakorlat üzemtana A vadgazdálkodási üzem tevékenységei (üzemágai)  Egy üzem termelő tevékenysége üzemágakba sorolható.  Vg.: vadászat, vadásztatás, állomány-hasznosítás (együtt: vadászat), mely főüzemág. (A vadásztársaságot e célra hozzák létre, gazdasági társaság esetén annak tevékenységét erre terjesztették ki, földtulajdonosi közösség e céllal tartotta meg magának a joggyakorlást.)  Vadföldgazdálkodás és vadtakarmányozás: ezt a termelést vadgazdálkodók a minőségi vadállomány fenntartása és a vadkárok csökkentése érdekében végzik. (melléküzemág)  Vadászatszervezés és vadászvendégek ellátása: a vendég- vadásztatás szolgáltatási körét bővíti, annak komfortja és színvonala emelését szolgálja. (melléküzemág)  Segédüzemek: gép és fogatüzem, (műhely stb.)

7 A vadgazdálkodási gyakorlat üzemtana A vadgazdálkodási üzem szakmai tervezése  A Körzeti vadgazdálkodási terv. (Vtv.)  A Vadgazdálkodási üzemterv. (Vtv.)  Létszámbecslés és éves vadgazdálkodási terv. (Vtv.)  Egyéb szakmai éves tervek: vadföldművelési, takarmány-beszerzési, anyaggazdálkodási stb.  Ütemtervek, melyekben az éves feladat rövidebb időszakokra, pl. havi mélységben kerül lebontásra, esetleg személyekre, területrészekre, feladatokra stb.  Pénzügyi tervek: a naturális tervek alapján várható árbevétel, termelési érték, ill. költség és ráfordítás tervezése, a várható gazdálkodási eredmény számítása.

8 A vadgazdálkodási gyakorlat üzemtana A vadgazdálkodási üzem pénzügyi tervezése  Kiindulási adatait a szakmai tervek (naturáliák) képezik.  Alapját a korábbi évek könyvelési és más nyilvántartási, adatai, szakmai kimutatásai, elemzései biztosítják.  Ezek megbízhatósága a pénzügyi terv jóságának kulcsa.  A vadgazdálkodásban sajátosság a pénzügyi és a gazdasági évek (naptári-szakmai tervezési időszakok) eltérése. Erre áthidaló megoldásokat alkalmazunk. Ilyen a mezőgazdaság befejezetlen termelési értéke vagy a naturáliák előterve.  Számos eleme külső tényezők függvénye. Emiatt ezek nehezen tervezhetőek (trófea, vadkár, egyes hozamok).  Így egyes részei nem norma-, hanem bázis alapon vagy becsült tételként kerülnek tervezésre.

9 A vadgazdálkodási gyakorlat üzemtana Szakmai és pénzügyi nyilvántartások  Vadászati naplók (Vtv. által előírt tartalmú táblázat).  Vadásztársaság tagnyilvántartása.  Lőjegyzék: számítógépes program > fájl > füzet stb.  Egyéb szakmai nyilvántartások (pl.trófeabírálat adatai).  Egyéb teljesítési adatok (pl. szerződésekhez).  Munkaügyi nyilvántartások.  Vadásztársaság társadalmi munka nyilvántartása.  Pénzügyi nyilvántartások: Tartozások, követelések, bankszámlaforgalom és egyenlegadatok.  Kontrolling adatok és nyilvántartások.

10 A vadgazdálkodási gyakorlat üzemtana A vadgazdálkodási üzem jelentései  Éves vadgazdálkodási jelentés. (Vtv.)  Vadkísérő jegy, nagyvad azonosító felhasználása és maradványa. (vhr.)  Lődíj-elszámolás. (vhr.)  Alkalmi szakmai jelentések: eseti engedélyek teljesítése, előírt kötelezettségek teljesítése, vadászati ütemterv.  Adóbevallások. (Sztv.)  Mérleg-és eredménykimutatás. (Sztv.)  Esetleges és önkéntes jelentések.

11 A vadgazdálkodási gyakorlat üzemtana A vadgazdálkodási üzem készletgazdálkodása  A saját- és a vásárolt anyagok készleteinek tükre az anyagkarton. Változások (bevétel, kiadás) és egyenleg.  Bevétel: termelésből, vásárlásból, felmérési többletből.  Kiadás: termelésre, felhasználásra, értékesítésre, felmérési hiányra, selejtezésre, „egyébre”.  A készletek alakulását és alakítását célszerű tervezni a pénzügyi szempontok, a források és az igények időben várható változása (hullámzása) alapján.  Célunk: a készletgazdálkodás és pénzgazdálkodás harmonikus összhangjának megteremtése.

12 A vadgazdálkodási gyakorlat üzemtana A vadgazdálkodási üzem pénzgazdálkodása  A pénzügyi környezetben sok a külső befolyás és bizonytalan tényező.  A vg. ajátosága a jelentős időbeli eltolódás források rendelkezésre állása és a felhasználás igénye között.  A vadgazdálkodásban jellemző az éveleji forráshiány,, majd kiegyenlítettség, később forrástöbblet.  Ehhez kell a más üzemágak kiegyenlítő hatása.  Ennek hiányában alapos pénzgazdálkodási terv (cash-flow = pénzfolyam terv) szükséges.  Célunk: a külső forrásból való finanszírozás, a hiteligény csökkentése és a szabad pénzek időben való lekötése (pénzügyi eredmény javítása).

13 A vadgazdálkodási gyakorlat üzemtana Piac- és üzletpolitika a vadászatban  A sikeres és eredményes gazdálkodás egyik kulcsa.  Kialakítása az operatív vezetés (management) feladata.  Célja az üzleti tevékenység távlati irányának kitűzése. A potenciális partnerek csoportjainak igénye alapján meg kell választani piaci stratégiát, az ehhez szükséges lépésekről kell dönteni és ezek végrehajtását irányítani.  Egy vadgazdálkodó esetén a természeti és földrajzi adottságok meghatározóak (genetika, földrajzi fekvés).  A kitűzött irányokat hosszú távon és következetesen követni kell, de a piacok változását követő rugalmas reagálás is szükséges az eredményességhez.

14 A vadgazdálkodási gyakorlat üzemtana Vadgazdálkodás és maketing  Marketing: rövid távra szóló üzletfilozófia és annak kialakítását meglapozó piacelemzés együttese.  Az operatív vezetés alakítja a partnerek megnyerése, az értékesítés biztonsága ill. piaci terjeszkedés érdekében.  Elemzik a termék-ár-értékesítés-reklám összefüggését és folyamatait, ebből következtetve lépnek fel a piacokon.  Legjobb marketing, ha az üzletfél (vadhúsvevő, vendég vadász stb.) a jó hírünket viszi magával távozásakor.  A jó vadászati marketing a tisztességes és szakmailag hibátlan kiszolgáláson, a partner megelégedettségén alapul.  Ha ez így működik, lehet terjeszkedni és árat is emelni.

15 A vadgazdálkodási gyakorlat üzemtana A vadásztársaság működési sajátságai  A társadalmi szervezetek (egyesület) közé tartoznak.  Legfőbb szerve a teljes tagságból álló Közgyűlés.  Irányító szerve az Intéző Bizottság.  Az Alapszabály az IB elnököt operatív döntési jogokkal ruházza fel.  Ellenőrző szerve a Felügyelő Bizottság, a Közgyűlésnek alárendelve működik.  Egységes működési szervezet jellemzi.  Az operatív döntéshozók leggyakrabban társadalmi munkában végzik feladatukat.  Szervezetük plasztikus, működésük rugalmas.  Tervezési/végrehajtási rendszerük lazán szabályozott, kötetlenebb, kevésbé merev.

16 A vadgazdálkodási gyakorlat üzemtana A vadgazdálkodó vállalkozás sajátságai  A GT. törvény hatálya alá tartozó szervezetek.  Legfőbb „szerve” a tulajdonosokból álló Közgyűlés vagy egyetlen tulajdonos esetén maga az alapító.  Az alapító döntési jogai egy részét átadja az Igazgatóságnak és az elsőszámú vezetőnek.  Ellenőrző szerve a Felügyelő Bizottság, a tulajdonosnak alárendelve működik.  Belső ellenőrzési rendszert is működtet.  Üzemági szervezet, esetleg területi tagozódás jellemzi.  Az operatív döntéshozók alkalmazásban állnak.  Szervezeti és működési szabályzatuk révén kötöttek.  Tervezési/végrehajtási rendszerük szoros, kötött keretű.

17 A vadgazdálkodási gyakorlat üzemtana Ajánlott irodalom és források  Kiadott írásos anyag.doc-pdf  évi LV tv. a vad védelméről, vadgazdálkodásról és vadászatról 21. – 20/A., és §-ok  79/2004. (V.4.) FVM rendelet a Vtv. végrehajtására  OVA:  Éves vadlétszám-becslési és tervnyomtatvány.xls  Éves vadgazdálkodási jelentés nyomtatvány.xls  Egy adott társasági Számlarend.  Egy adott gazdasági társaság Bizonylati Rendje  Boltos Gyöngyvér: Vezetői számvitel-kontrolling- tervezés.ppt-pdf.

18


Letölteni ppt "Erdővagyon-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézet Erdészeti Politika és Ökonómia Intézeti Tanszék VADÁSZATI ÖKONÓMIA A vadgazdálkodási gyakorlat üzemtana."

Hasonló előadás


Google Hirdetések