Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Környezeti válság „Az emberiség két út előtt áll. Az egyik a teljes pusztulásba, a másik a tökéletes megsemmisülésbe vezet. Most mindannyiunknak össze.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Környezeti válság „Az emberiség két út előtt áll. Az egyik a teljes pusztulásba, a másik a tökéletes megsemmisülésbe vezet. Most mindannyiunknak össze."— Előadás másolata:

1 Környezeti válság „Az emberiség két út előtt áll. Az egyik a teljes pusztulásba, a másik a tökéletes megsemmisülésbe vezet. Most mindannyiunknak össze kell fogni, mert minden bölcsességünkre szükség van, hogy a helyes utat válasszuk.” (Woody Allen)   Klímaváltozás   Ózonlyuk   Élővilág változatosságának (biodiverzitás) csökkenése (50 éven belül a növény-és állatfajok >25%-a kihalhat)   Talajpuszulás   Vízszennyezés   Levegőszennyezés

2 Környezeti válság „A gyógyszerek mellékhatásán újabb gyógyszerekkel akarnak segíteni. A légkör felmelegedése ellen óriási tükröt akarnak Föld körüli pályára állítani, az ózonlyukat pedig űrhajókkal feljuttatott ózonnal akarják mesterségesen befoltozni. Ezek nem fantasztikus elbeszélésekben olvashatók, nem is elmegyógyintézeti esetleírásokban, hanem tudományos szaklapokban” – szörnyülködik Vizi E. Szilveszter. „a környezeti válság alapvetően értékválság” "the environmental crisis is fundamentally a crisis of values" (Seyyed Hossein Nasr, iráni-amerikai filozófus)  ezért nincs technikai megoldása! („majd feltalálják, hogyan lehet … vízzel autózni/ másik bolygóra költözni stb.) Kapcsolat más válságokkal (pl. szociális: a Föld népességének 20 %-a éli föl a globális erőforrások 80 %-át.)

3 Az emberi környezet-átalakítás története  Vadászat, gyűjtögetés  Növénytermesztés, állattenyésztés: társulások átalakítása, genetikai átalakítás (nemesítés), talajpusztulás, vízszabályozás (szikesedés)  kezdetleges bányászat, ipar: vegyi szennyezések, fokozódó erdőirtás (fémmegmunkálás kezdete: óriási mennyiségű fát vágtak ki a fémek megolvasztásához).  A lélekszám nőtt, nőttek a települések méretei és megjelent a szemét és a szennyvízelvezetés problémája.  A víz- és szélenergia hasznosítása nem okozott óriási károkat. A kőszénkifejtés óriási környezetkárosítóként került előtérbe.  Ipari, mikrobiológiai forradalmak: az emberiség lélekszáma gyorsan nőtt. (1000-ben 250 millió – 2000-ben 6 milliárd)  Az ipari forradalom után a természet már nem volt képes az öntisztulásra. Ezután váltak globálissá a problémák. Jelezték a természeti károk, egészségkárosodások, a vegyipar fejlődésével új betegségek.  Ezredforduló: az emberiség ökológiai lábnyoma 1,25-szöröse a Föld regenerálódó képességét.

4 Természet- és környezetkultúra  A kultúra szó a latin colere („művelni”) szóból származik és eredetileg a föld megművelését (agriculture, horticulure) jelentette.   A kulturális antropológia meghatározása szerint a kultúra egy adott társadalom mindazon ismereteinek összessége, amelyek az emberi közösség összetartozását és fennmaradását biztosítják.   A „magas kultúra” a tanulással, művelődéssel kapcsolatos területeket képviseli. Ez a jelentés a civilizációhoz, a differenciált társadalmi élethez, sokszor a polgári életformához kapcsolódik.   „Egyébként, hogy a testkultúra a kultúra része, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy éppúgy lebecsülik, mint a kultúra egyéb ágazatait.” (Frenkl Róbert, orvos, sportfiziológus)

5   Természet: terem (az ember nélkül is ad, juttat) (Natura: nasco-szülni, natus-született)   Környezet: Jacob von Uexküll: Umwelt und Innerwelt der Tiere „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!”   Ökológia:Haeckel ezt a szóösszetételt Darwin hatására választotta, aki a természet háztartásáról beszélt. A görög szótőben, az OIKOS-ban benne rejlik a ház, az élethez tartozó terület, a háztartás és végül a haza is, sőt: annak OIKUMENÉ (az egész emberiség otthona) értelmében is. Az ökológia szó arra utal, hogyan lehet a Föld az ember méltó lakóhelye, hogyan lehet az otthona. Az ökológia Lányi András magyarításában: együttéléstan.   görög: oiko   = Oikologia (  ökológia): „háztartástudomány”   görög: oiko  nomo  = Oikonomia: (  ökonómiaq, közgazdaságtan): „háztartásvezetés”

6 „Gondozd jól a földet! Azt nem a szüleid adták neked. A gyerekeidtől kaptad kölcsön.” (kenyai közmondás)  arab tudósok: levegő-, víz- és talajszennyezés, hulladék  I Edward betiltja a széntüzelést Londonban (1272)  Mária Terézia 1879 – erdőtörvény  „Back-to-Nature" John Ruskin, William Morris, Edward Carpenter (Mo: Gödöllői Művésztelep)  John Muir, Henry David Thoreau Yosemite National Park 1890  Kaán Károly: 1935-ben az erdő- és természetvédelemről szóló törvény (1935. évi IV. tc.): védelem alatt álló növény- és állatfajok, kármegelőző állami kisajátítás

7  Rachel Carson: Néma tavasz (Silent Spring)  US EPA, 1970 (Environmental Protection Agency)  Stockholm - ENSZ Konferencia az emberi környezetről ENSZ Környezeti Program (UNEP) Stockholmi Nyilatkozat: emberhez méltó környezethez való jog, kötelezettségvállalás a jövő nemzedékek érdekében  Montreali jegyzőkönyv 1987  Rio de Janeiró - Környezet és Fejlődés Világkonferencia  Ramsar, február 2. nemzetközi találkozó Ramsari Egyezmény a vizes élőhelyek védelméről (Mo:1979)

8 Jeles napok  Föld napja célja, hogy különféle akciókkal hívják fel a figyelmet a környezetvédelem fontosságára. Denis Hayes amerikai egyetemi hallgató április 22-én mozgalmat indított el a Föld védelmében. Magyarországon 1990 óta rendezik meg óta a washingtoni Worldwatch Institute éves jelentését a világ környezeti állapotáról „A világ helyzete” címmel. A Critical Mass kerékpáros mozgalom szervezői gyakran erre a napra teszik a felvonulás időpontját.  Madarak és fák napja május Párizs: egyezség a hasznos szárnyasok védelmének érdekében Az évi I. törvénycikk szerint minden év májusában egy napot az iskolákban arra kell szentelni, hogy megismertessék a diákokat a hasznos madarakkal. A világon először Chernel István ornitológus szervezte meg, 1902-ben

9 Jeles napok Környezetvédelmi világnap Stockholmban 1972-ben tartottak „Ember és bioszféra” címet viselő környezetvédelmi világkonferenciát, melyet június 5-én nyitott meg az ENSZ. Az Európai Autómentes Nap (nem hivatalosan: autómentes világnap; angolul: European Car Free Day vagy In Town Without My Car! Day), óta minden évben megtartott – a társadalom környezettudatosságát erősíteni hivatott – rendezvénysorozat, amely fel kívánja hívni a városlakók és a városvezetés figyelmét: 1. a megnövekedett autóforgalom okozta környezeti, baleseti és városképi problémákra, 2. a közlekedési mód felelősségteljes megválasztására, 3. a fenntartható, környezet- és emberbarát városi közlekedés előnyeire, 4. a közösségi, a kerékpáros és a gyalogos közlekedés fejlesztésének szükségességére.

10 Kerékpáros közlekedés  A kerékpár kevés helyet foglal. Egyetlen gépkocsi helyén tizennyolc darab parkolhat, és harmincan haladhatnak annyi helyen, amennyit egyetlen gépkocsi foglal el a forgalomban.  Hogy ember hatvan perc alatt átkelhessen egy hídon, ahhoz három adott szélességű sáv kell, ha vonaton szállítjuk őket, négy, ha autóbuszon; tizenkettő, ha ki-ki a maga kocsiján megy és csupán kettő, ha mindenki biciklizik.

11 Környezeti nevelés Eleinte környezetvédelmi nevelés  Tanítás: hogyan működik a természeti környezet,  Nevelés: hogy viselkedhetünk úgy, hogy az ökológiai rendszerek fennmaradjanak

12 Története  Jean-Jacques Rousseau: Emil, avagy a nevelésről  Louis Agassiz: a természetet tanulmányozzátok, ne a könyveket!  Természetrajz (natural history) és Nature study mozgalom (USA)

13 Történet   Madárvédelem (Herman Ottó, Chernel István)   Cserkészmozgalom (Robert Stephenson veterán tábornok, 1908 – Magyarországon 1910-től)   Erdei iskolák: az elsőt a Berlin melletti Charlottenburgban alapították 1904-ben, és szabadlevegős iskolának nevezték

14

15 Környezetvédő mozgalmak  Április 22: Föld napja  National Environmental Education Act (Nemzeti Környezeti Nevelési Törvény, USA)  National Association for Environmental Education (Nemzeti Környezeti Nevelési Egyesület, USA)

16 UNESCO-UNEP UNESCO – (United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization, Egyesült Nemzetek Szervezetének Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete); UNEP: (United Nations Environment Programme, az ENSZ Környezetvédelmi Programja  Stockholmi Nyilatkozat: a KN a környezeti problémák megoldásának egyik eszköze  Belgrádi Charta (International Workshop on Environmental Education): a széles nyilvánosságot is a célközönség között érti  Tbiliszi Nyilatkozat (Intergovernmental Conference on Environmental Education, 1977)

17 A környezeti nevelés a Tbiliszi Nyilatkozat (1978) szerint A környezeti nevelés olyan tanulási folyamat, ami  növeli az emberek környezetről és a környezethez kapcsolódó kihívásokról való tudását és tudatosságát,  fejleszti a kihívások megválaszolásához szükséges készségeket és szakértelmet,  erősíti a tudatos döntéshozáshoz és felelős cselekvéshez vezető attitűdöket, motivációkat, elkötelezettséget. „Environmental education is a learning process that increases people's knowledge and awareness about the environment and associated challenges, develops the necessary skills and expertise to address the challenges, and fosters attitudes, motivations, and commitments to make informed decisions and take responsible action” (UNESCO, Tbilisi Declaration, 1978).

18 A környezeti neveléstől a fenntarthatóság pedagógiájáig  A tanulók figyelmét kizárólag a természetre koncentrálni nagy hiba, hiszen a szélesebb társadalmi és gazdasági-politológiai összefüggések felismerése és azokban való eligazodás képessége nélkül semmilyen természeti probléma nem kezelhető.  A romantikus természetszemlélet automatikusan semmilyen eredményre nem vezet, ha nem kapcsolódik politikai lelkiismerettel, társadalmi valóságismerettel, konfliktuskezelési készségekkel.  A tanulók részvételi demokráciára, környezeti állampolgárságra irányuló nevelése

19 Fenntarthatóságra nevelés  Környezet: külső belső természeti mesterséges Életközösségek, bioszféra Emberi test Épített környezet Kultúra

20 Tbiliszi nyilatkozat, a KN távlati céljai:  Elősegíteni annak felismerését, hogy a gazdasági, társadalmi és ökológiai jelenségek kölcsönösen függenek egymástól  Biztosítani mindenki számára a lehetőséget, hogy elsajátítsa a környezet megvédéséhez szükséges tudást, készséget, értékrendszert és elkötelezettséget  Kialakítani az egyes emberekben, csoportokban és a társadalom egészében a környezettel kapcsolatos, új magatartási és életviteli mintákat

21 Magyarország: a KN intézményesülése  évi LXI Törvény 48.§ 3.: valamennyi magyarországi közoktatási intézmény (iskolák) köteles kiegészíteni a helyi pedagógiai programját az iskolában zajló környezeti nevelési stratégiával. A kiegészítés a törvényi előírás szerint kiterjed a helyi egészség- és környezeti nevelési programra.  Oktatási Minisztérium Középtávú Közoktatás-fejlesztési Stratégiája  Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja

22 Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia 1998, 2003  Anyagi kultúra. (fogyasztói társadalom kritikája)  Család, háztartás, életmód.  Egészségfejlesztés.  Szabadidő, turizmus, hobbi.  Hagyományok. Művészetek. Tudomány. Vallás  Munkahely, termelés, gazdaság.  Helyi társadalom, civil közélet  Média, finanszírozás

23 Környezet: tényezők, hatások Abiotikus tényezők közé soroljuk az éghajlati (klimatikus), a talaj- és a földfelszíni (edafikus) tényezőket. A biotikus tényezőket az élő szervezetek jelentik. Példák: fény, hőmérséklet, csapadék, páratartalom, szél (klimatikus tényezők) hőösszeg, tenyészidőszak hossza, évi csapadékösszeg (klimatikus mutatók v. indexek) emberi környezeti tényezők: "környezeti tényező valamely szervezet tevékenységének, termékeinek vagy szolgáltatásainak olyan eleme, amely kölcsönhatásba kerülhet a környezettel" (ISO 14001)

24 Bioszféra: sérülékeny réteg. A szerves élet elterjedésének a területe a földön. A szilárd fölkéreg, a levegő és a vízburok élővilága. A bioszféra élő anyaga, a biomassza mintegy 1900 gigatonna szenet tartalmaz. A Napból származó energia hatására körfolyamatok jönnek létre.Bioszféra: sérülékeny réteg. A szerves élet elterjedésének a területe a földön. A szilárd fölkéreg, a levegő és a vízburok élővilága. A bioszféra élő anyaga, a biomassza mintegy 1900 gigatonna szenet tartalmaz. A Napból származó energia hatására körfolyamatok jönnek létre.

25 Növény- és állatvilág Tala j Kőzet Atmoszféra Földkéreg Mag Földköpeny Litoszféra Földkéreg Litoszféra (földkéreg + földköpeny felső része) Hidroszféra (vízburok) Atmoszféra (légkör) Bioszféra (élővilág) Fölkéreg (talaj és kőzet)

26 Sávjai  1.) Pedoszféra: a termőképes talaj (maximum néhány méter vastag).  2.) Hidroszféra: a Föld 71 %-át borítja víz. A hidroszférában a víz mindhárom halmazállapotban megtalálható (pára, víz, jég). A 71 %-nak a 96,5%-a az óceán, 1,8 %-a iható víz mennyisége, és 1,7 %-a a felszín alatti vizek.  3.) Toposzféra: a légkör alsó Magyarország szélességi körén átlagban 12 km vastagságú rétege. Hőmérséklete felfelé folyamatosan csökken, átlagban 0,56 fokot 100 km.-ként. Egyenlítő fölött a legvastagabb kb. 18 km. a sarkok felé folyamatosan vékonyodik. Magassága a póluson 8-10 km körülire tehető. Gyakori függőleges légmozgások jellemzik, ezért keletkeznek benne felhők és csapadékok. Itt zajlanak le a légköri jelenségek. 78,8 %-a nitrogén, 20,95 %-a oxigén, 0,93 %-a argon (térfogat %).  4.) Nooszféra: ahol az emberek élnek (bioszférán belül).

27  Ökoszisztéma: Az ökológiai kutatás alapegysége. Rendszer!  1.) Természetes ökoszisztémák: teljes és stabil önszabályozó életközösségek rendszerei.  2.) Félkultúr ökoszisztémák: Azon életközösségek rendszerei, melyek fennmaradásukhoz, működésükhöz az ember kismértékű beavatkozása szükséges.  3.) Kultúr ökoszisztémák: Csak az ember rendszeres szabályozó tevékenysége mellett működőképes életközösségek rendszerei. Települések, ipartelepek, épített ökoszisztémák a Föld 1 %-át teszik ki. Hatásuk kiterjed az egész élővilágra.

28 Környezetgazdálkodás A környezet tudatos fejlesztése feltételezi, hogy pontos információkkal rendelkezzünk  a környezeti elemek mennyiségéről, állapotáról, az azokban végbemenő folyamatokról,  a gazdasági tevékenységek természeti következményeiről és azoknak a társadalomra visszagyűrűző hatásáról. Sem a környezeti elemek, sem pedig azok öntisztuló képessége ma már nem áll korlátlanul rendelkezésre. A különböző fejlesztési törekvések során a természeti elemekkel szemben támasztott sokrétű igényeket csak a rendelkezésre álló természeti potenciál körültekintő felhasználásával lehet kielégíteni. Ebben az esetben viszont erre a tevékenységre a környezetvédelem helyett célszerűbb a környezetgazdálkodás megjelölést használni. „Környezetgazdálkodáson értjük a természetes és az ember alkotta környezetének hosszabb távra szóló szabályozott hasznosítását, tervszerű fejlesztését és hatékony védelmét, a természet ökológiai egyensúlyának tartós fenntartásával és társadalom igényeinek figyelembevételével.”

29 A környezetvédelem részei környezetvédelemtájvédelem természetvédelem környezettervezés környezetállapot- értékelés hulladékgazdálkodás környezetfejlesztés környezetkímélő technológiák kifejlesztése és alkalmazása tágabb értelemben vett környezetvédelem

30 A légkör és a klíma: hőmérséklet 1.besugárzás 2. víz/szárazföld 3. áramlások 4. tszf. magasság (üvegházhatás)

31

32

33 Évszakok: a Föld 23 o 26’-es tengelydőlése  Havi átlaghőmérséklet

34 Évszakok: a Föld 23 o 26’-es tengelydőlése  Havi csapadékösszeg

35

36

37 A Föld növényzete Alexander von Humboldt (1769 –1859) német természettudós és utazó

38 A Föld vegetációtérképe: a biomok

39 Közúti közlekedés  Tonnakilométerben mért teljesítményük az összes áruszállításból a vasútnál 22%-ról 18%- ra, a csővezetékes szállításnál 13%- ról 11%-ra, a belvízi áruszállításnál 5%-ról 4%-ra csökkent.  2008, Mo: 1 főre jutó szállítás (belöldi és külföldi együtt) 5300 árutonnakilométer, 67%-a közúton  2008-ban 996 személy vesztette életét a közutakon (Négy év átlagában a járművezetők okozta balesetek nemek szerinti bontásánál a balesetek 80%-át férfiak okozták, és csak 20%- ban volt okolható a női nem. Életkori bontásban vizsgálva a 19–24 éves korosztály vezeti az okozók listáját.)

40 Gazdaságkor Charles Polányi könyve: A Nagy Átalakulás "Ahelyett, hogy a gazdaság lenne beágyazva a társadalmi viszonyokba, a társadalmi viszonyok vannak beágyazva a gazdasági rendszerbe." (Polányi-csapda: a gazdaság, amely hagyományosan a társadalmi rendszerbe volt ágyazva, megszalad, túlnövi azt, és ezzel szétroncsolja azokat a közösségeket, amelyekből kinőtt.)

41 Gazdaságkor „Aki azt hiszi, hogy véges rendszerben az exponenciális növekedés örökké tarthat, az vagy őrült, vagy közgazdász” "To believe that exponential growth may last eternally in a limited world, you must be a crazy, or, an economist„ "To believe that exponential growth may last eternally in a limited world, you must be a crazy, or, an economist„ (Kenneth Boulding brit-amerikai közgazdász, filozófus, költő, békeaktivista) (Kenneth Boulding brit-amerikai közgazdász, filozófus, költő, békeaktivista) „De vigyázat! Mindennek még nincs itt az ideje. Még legalább száz évig el kell hitetni magunkkal és mindenki mással, hogy a becsületes becstelen, és a becstelen becsületes, mivel a becstelenség hasznos, a becsületesség pedig nem az. Még egy ideig a kapzsiság, az uzsora és az óvatosság lesznek legfőbb isteneink, mert csak ők vezethetnek ki bennünket a gazdasági szükségszerűség alagútjából a napvilágra.” (John Maynard Keynes) „Nem várhatunk könyöradományt a természettől: amit akarunk, el kell ragadnunk tőle” (Liszenkó)

42 Klasszikus közgazdaságtan  Smith és Ricardo idejében a természetet óriási és látszólag kimeríthetetlen forrásnak látták  a világ népessége durván egymilliárd volt  a kitermelési és gyártási technológiák sokkal gyengébbek és környezetileg kevésbé károsítóak voltak  a társadalom viszonylag csekély környezeti hatása helyi korlátok között maradt  az olyan források, mint az óceánok, az erdők és a légkör lényegében végtelennek tűntek.  A közgazdászok öntudatosan jósolták, hogy a szabadpiaci árak úgy fogják befolyásolni a termelést és a fogyasztást, hogy az emberek majd kifejlesztik vagy felfedezik a pótló anyagokat. A természet nem lehet akadály az emberi fejlődés útjában.


Letölteni ppt "Környezeti válság „Az emberiség két út előtt áll. Az egyik a teljes pusztulásba, a másik a tökéletes megsemmisülésbe vezet. Most mindannyiunknak össze."

Hasonló előadás


Google Hirdetések