Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Invazív fajok, özönnövények E. O. Wilson biológus a biodiverzitás csökkenéséhez vezető öt tényezőt ismertet: élőhelyvesztés, invazív (betolakodó) fajok,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Invazív fajok, özönnövények E. O. Wilson biológus a biodiverzitás csökkenéséhez vezető öt tényezőt ismertet: élőhelyvesztés, invazív (betolakodó) fajok,"— Előadás másolata:

1 Invazív fajok, özönnövények E. O. Wilson biológus a biodiverzitás csökkenéséhez vezető öt tényezőt ismertet: élőhelyvesztés, invazív (betolakodó) fajok, szennyezés, népességszaporulat és a fajok túlzott kihasználása (lényegében túlfogyasztás).  A nem őshonos vagy jövevénynövények közül azokat, amelyek különösen gyakorivá válnak és jelentős területeken, nagy tömegben lépnek fel, inváziós vagy özönnövényeknek nevezzük. Jelenlétükkel a mezőgazdasági és természeti területeken egyaránt kárt okoznak, mivel elnyomják a haszonnövényeket, illetve kiszorítják a honos növényeket a megszállt élőhelyekről, elszegényítve ezáltal a természetes vegetációt.  hazánkban a vizes élőhelyek – árterek, nedves rétek – a legveszélyeztetettebbek az inváziós fajok szemszögéből (zöld juhar, kanadai és magas aranyvessző, süntök, bíbor nebáncsvirág); valamint a homokterületek (akác, selyemkóró, parlagfű)  inváziós állatfajok: naphal, törpeharcsa, amúri kagyló, nyestkutya, muflon, stb.

2 Biológiai biztonság: GMO  Genetikailag módosított élőlény, (angolul Genetically Modified Organisms vagy röviden GMO) –Gén más fajból: transzgénikus (növény, stb.)  Génmódosítás, géntechnológia, genetikai manipuláció, rekombináns DNS technológia, génmérnökség, génpiszkálás

3 GMO, 2005 Kukorica, szója, gyapot, rizs, repce Általában herbicid-rezisztencia: de felbukkantak herbicid- (pl. glyphosate - Roundup) rezisztens gyomok is!

4 Előnyök: a gyomirtás totális gyomirtószerekkel könnyen megoldható; a gyomirtás a más gyomirtókkal szemben rezisztens gyomokkal szemben is hatékony; vetésforgó nélkül, monokultúrában is termeszthető; a vetőmag és a hozzávaló gyomirtó egy csomagban kapható; moly- vagy bogár-kártétel esetén, vegyszerezés nélkül többlettermés nyerhető; a különböző genetikai fejlesztések ma már egyazon fajtában egyesítve is kaphatók; megtakaríthatók a permetezési és vegyszer-költségek. Hátrányok és kockázatok: kialakulnak a totális gyomirtókkal szemben rezisztens gyomnövény-változatok; kialakulnak a kukorica Bt toxinjaival szemben rezisztens moly- és bogár-változatok; a szél által terjesztett pollen (virágpor) a szomszédos, hagyományos állományokban is termékenyít, ez a hagyományos fajták termelőinek és különösen a biotermesztőknek gazdasági kárt okoz (az ő termékeiket is GM-tartalmúnak kell megjelölni, piaci veszteségüket a GM termelőnek kell megtérítenie); hiányoznak a tapasztalatok a totális herbicidek talajra és élővizekre gyakorolt hatásairól; a Bt toxint a növény minden sejtje termeli, mennyisége kb szerese a hasonló permetezőszer engedélyezett dózisának, ez élelmiszerbiztonsági aggályokat vet fel;

5 Hátrányok és kockázatok (folyt.) a talajba szántott növényi részekben lévő toxin lassabban bomlik el, mint a hasonló permetezőszer toxinja; nincsenek tapasztalatok a Bt kukorica tartós termesztésének hatásairól, főként nem a Kárpát-medencéből, noha az egy elkülönült biogeográfiai régió, de egyes tanulmányok szerint védett lepkék állományait veszélyezteti; a GM vetőmag drága; a hagyományos gyomirtás a kukoricában kellően eredményes; a kukoricamoly hazánk területének nagy részén nem okoz kárt, ezért nem védekeznek ellene, és így megtakarítható költség sincsen; a kukoricabogár lárvák kártételen ellen a vetésforgó megbízható védelmet nyújt; a GM hibridek termelőjének évente új vetőmagot kell vásárolnia, előző évi terméséből nem vethet; a GM hibridek termelése jelentős adminisztratív terhekkel és járulékos beruházásokkal jár (tanfolyam végzése, külön terménytároló stb.); a legújabb hibridek már több bakteriális gént együttesen tartalmaznak, ezek együttes hatása azonban nem kellően ismert; a GM fajták termesztésének esetleges engedélyezése a hazai növénynemesítők és a hazai vetőmagtermesztés bukását eredményezné, ami hazánk gazdasági kiszolgáltatottságához vezetne; jelenleg inkább a GMO-mentes termékekre van piaci igény, a hazai agrárexport vásárlói értékelik Magyarország „GMO-mentes” státuszát.

6 Biológiai Sokféleség Egyezmény (Convention on Biological Diversity)  Rio de Janeiro, ENSZ Környezet és Fejlődés Világkonferencia  A biodiverzitás megőrzése  Elemeinek fenntartható használata  A genetikai forrásokhoz való nyílt és egyenlő hozzáférés  A Biológiai Sokféleség Egyezmény Cartagena Jegyzőkönyve a Biológiai Biztonságról  Cartagena Protocol on Biosafety: a biodiverzitás védelme a GMO-k jelentette veszélyektől (hatálybalépés: 2003) –GMO jelölése (és előzetes tájékoztatás) határon átlépéskor: csak élő, szaporodóképes anyagot, élelmiszert nem! –Részes felek tájékoztatják egymást saját szabályzásukról

7 GMO az EU-ban  Az EU-ban csak olyan élelmiszert, vagy takarmányt lehet forgalmazni, vagy köztermesztésbe vonni, amelyet előzőleg már engedélyeztek. A GM termékek engedélyezése nem tagállami hatáskör. Uniós csatlakozásunk óta Magyarország csak a kísérleti célú GMO kibocsátásokról dönthet saját hatáskörben, de ekkor is a közös, uniós szabályozásnak megfelelően.  A genetikailag módosított mikroorganizmusok engedélyezésére a 90/219/EK irányelv vonatkozik, amelyet a 98/81/EK irányelv módosított.  1829/2003/EK rendelet a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról;  1830/2003/EK rendelet a géntechnológiával módosított szervezetek nyomon-követhetőségéről és címkézéséről;  1946/2003/EK rendelet a géntechnológiával módosított szervezetek országhatárokon történő átviteléről.  Magyarország a közép-kelet európai országok közül elsőként alkotta meg a géntechnológiai tevékenységről szóló törvényét (1998. évi XXVII. tv.; 86/2006 FVM rendelet )

8 Népesedés

9 Fenntarthatóság  „Az Úristen vette az embert és Éden kertjébe helyezte, hogy művelje és őrizze.” (katolikus fordítás)  „És vevé az Úr Isten az embert, és helyezteté őt az Éden kertjébe, hogy mívelje és őrizze azt.” (protestáns fordítás) (Ter 2,15).  „ Fenntarthat ó az a t á rsadalom, amely szerkezet é ből é s viselked é s é ből k ö vetkezően nemzed é keken á t é letk é pes. ”  „ A fenntarthat ó t á rsadalom ú gy felel meg a jelen ig é nyeinek, hogy k ö zben nem korl á tozza a j ö vendő nemzed é keket sz ü ks é gleteik kiel é g í t é s é ben. ” (a K ö rnyezet é s Fejlőd é s Vil á gbizotts á g 1987-ben)  „ Mit is jelent a hossz ú t á von é letk é pes t á rsadalom? Alapvetően annak felismer é s é t é s gyakorlati megval ó s í t á s á t, hogy a n ö veked é s csak korl á tozottan lehets é ges. ” (Josef Riegler)

10 Externáliák: A közlegelők tragédiája

11 A példa elméleti, önző és anyagias közösségre vonatkozik. Valós közösségek gyakran megoldják a hasonló problémákat!

12 Anyagiasság: az létezik csak, ami pénzben kifejezhető?  „ Az ember ö nazonoss á gra, k ö z ö ss é gre, c é lokra é s elismer é sre v á gyik. De szeretetre é s ö r ö mre is. Az ilyen sz ü ks é gletek anyagiakkal val ó á lkiel é g í t é se a val ó s gondok á lmegold á saira szoktatja. Az í gy keletkező lelki ü ress é g az anyagi n ö veked é s egyik hajt ó ereje. Ez é rt k é pes csek é lyebb anyagiakkal megel é gedni é s m é gis magasabb fok ú emberi el é gedetts é get ny ú jtani az a t á rsadalom, amelynek a nem anyagi sz ü ks é gletek megfogalmaz á s á ra é s kiel é g í t é s é re is vannak csatorn á i. ” (A n ö veked é s hat á rai)  (A GDP azért nem jelzi a fenntarthatóságot, mert nem ad számot sem az emberi, sem a természeti tőke kimerítéséről.)  ISEW: fenntarthat ó gazdas á gi j ó l é t indexe GDP: r ó l 700 mrd ATS, ISEW: 1955 – 1975 kev é sb é, de egyenletesen nőtt, majd stagn á l A fenntarthatósági mutatókhoz számszerűsíteni kell a természeti és emberi tőkét is: ehhez átfogó ismeretrendszerre van szükség!

13 GDP (gross domestic product, bruttó hazai össztermék) = = fogyasztás + beruházás + export – import Vitán felül áll például az, hogy a GDP nem valódi mércéje a társadalom jólétének. Ennek fő okai: semmit nem mond az általános életminőségről, nem jelzi a fenntarthatóságot, mert nem ad számot sem az emberi, sem a természeti tőke kimerítéséről, megfeledkezik a helyi gazdasági rendszerek és tudásanyag pusztulásáról, az erdő, árterületek és termőföldek eltűnéséről, az olaj, ásványok és talajvíz megcsappanásáról, a háborúk és természeti katasztrófák okozta halálról, menekülésről és pusztulásról, nem jelzi a környezetszennyezés árát, és azt a nem piaci jellegű hasznot sem, amely az önkéntes munkából, a szülői nevelésből és a természet adományaiból származik, a háborús költségeket jólétnövelőként számítja be, annak ellenére, hogy elvileg minden ilyen kiadás legjobb esetben is csak a meglevő jólétet óvja meg a romlástól.

14 Az Európai Unió környezetpolitikájának elvei a következők:  az elővigyázatosság elve, (pl. Riói Nyilatkozat, Európai Szerződés) –a szabályozás elmaradása jelentős kárral fenyeget –Tudományos bizonytalanság van az ok-okozati összefüggést illetően –Ilyen körülmények között indokolatlan a szabályozástól való tartózkodás (Ha egyszer felismertek egy kockázatot, akkor a tudományos bizonyíték hiánya ne szolgáljon ürügyül az intézkedés elhalasztásához.)  a „szennyező fizet” elv, (minden költséget, beleértve a szennyezés sabályzásának adminisztratív kts-eit)  a megelőzés elve, (pl. „hulladéktermelés megelőzése'', a,,termelt hulladék visszanyerése”)  a forrásnál történő beavatkozás elve, (-proaktív megközelítés)  a fenntartható fejlődés és  a szubszidiaritás elve (Maastrichti Szerződésben is!)

15 az öt makroökonómiai cél, amely a fenntartható fejlődés népszerű koncepcióiban közös:  1. az emberi jólét többféle dimenziójára alapozott, valódi haladás előmozdítása;  2. a megújuló energiára való gyors áttérés ösztönzése;  3. a források és lehetőségek egyenlő elosztása;  4. a természeti tőke megvédése és helyreállítása, valamint  5. a gazdasági lokalizáció Fenntarthat ó s á g Erős: konstans természeti tőke. Gyenge: a természeti javakat lehet anyagi javakkal helyettesíteni, pótolni

16 Rekreáció a természetben  Bár az ember sok természeti hatás alól kivonta magát, még a Természet része.  Elemek: –Levegő –Víz –Fény –Hangok  Növény- és állatvilág –Látvány, hang, klíma, kapcsolat, táplálék Gyógyhatások: levegő, víz, testmozgási alkalmak, fény, egészséges táplálék, gyógynövények, háziállatok

17 2010. április 9. Kritikus tér, kritikus helyzet és a stressz Calhoun patkányai: viselkedési süllyesztő (behavioral sink) A népesedés korlátozott! Thomas Malthus E. T. Hall Proxemika alkalmazása a település- fejlesztésben, várostervezésben! (Di)stressz Selye János Hyas araneus: kritikus tér

18 Kritikus tér Magyarországon (Nagy)városok: Városszerkezet sokszor nem ember- (gyermek-, idős-, család-, stb) -barát Környezetszennyezés (levegő, zaj) Kritikus járványtani populációméret Kis lakások, lakáshozjutás nehézségei Balesetveszély, bűnözés Napi utazási idő, kts. Bölcsödei, óvodai helyhiány, zsúfoltság Kisvárosok, falvak, tanyák: Infrastruktúra hiánya (bölcsöde, óvoda, iskola) Gazdasági bázis hiánya Ingázás (idő, költség) Bűnözés A kritikus tér fizikai-biológiai ÉS társadalmi meghatározottságú!

19 Térrendezés A zsúfoltság, a kiálló szögletek, odanemillő tárgyak stressz-hatásúak!

20 Épített tér – negatív példák

21

22


Letölteni ppt "Invazív fajok, özönnövények E. O. Wilson biológus a biodiverzitás csökkenéséhez vezető öt tényezőt ismertet: élőhelyvesztés, invazív (betolakodó) fajok,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések