Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Vadászati ökonómia és politika Schiberna Endre. 2 Vadászati ökonómia és politika > Témakörök: –Vadászat funkciói –Vadászat ágazati kapcsolatai –Pályázatírási.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Vadászati ökonómia és politika Schiberna Endre. 2 Vadászati ökonómia és politika > Témakörök: –Vadászat funkciói –Vadászat ágazati kapcsolatai –Pályázatírási."— Előadás másolata:

1 Vadászati ökonómia és politika Schiberna Endre

2 2 Vadászati ökonómia és politika > Témakörök: –Vadászat funkciói –Vadászat ágazati kapcsolatai –Pályázatírási eszközök –Kamat és hitelszámítás –Beruházások pénzügyi értékelése –Szektor gazdálkodási jellemzői –Vadkár értékelésének ökonómiai alapjai

3 3 Kamat jelentése > A kamat a tőke használatának az ára, a pénztőkének az értékszaporodása. > Kifejezi az idő szerepét a gazdasági folyamatokban, és ezért arra használható, hogy egy pénzösszeg értékét átszámoljuk különböző időpontokra. Előérték Kezdőérték Jelenérték (PV) Végérték Jövőérték (FV) IDŐ KAMATLÁB

4 4 > A kamatszámításhoz szükség van: –a kamatozó tőkeértékre (PV vagy FV), –a futamidőre (n), és –a kamatlábra (p). > FV = PV + PV x p = PV (1+p) > A kamatláb ha máshogyan nem jelölik, akkor mindig egy évre szól, azaz évente van kamatfizetés. > Egy évnél rövidebb időszakra a kamatot arányosítva kapjuk meg. Tehát 1 hónapra a kamat p/12, egy napra p/360. Kamat alapjellemzői

5 5 Kamatos kamat n. PV FV 1 = PV (1+p) FV 2 = FV 1 (1+p) FV 2 = PV (1+p) (1+p) FV 2 = PV (1+p) 2 FV n = PV (1+p) n 1+p

6 6 > A kamatos kamat összefüggése tehát: FV=PV * (1+p) n > (1+p) n tőkésítési vagy prolongálási tényező > a reciproka, az 1/(1+p) n a diszkontálási tényező Kamatos kamat

7 7 > Mekkora az év végi követelésünk, ha Ft-ot egy évre bankbetétbe helyezünk, egy éves futamidőre, és mennyi, ha ugyanekkora összeget helyezünk el, de 1 hónapos futamidőkre 1 évig? A kamat mindkét esetben 5%. 1) egyszeri egyéves lekötés esetén: FV= * 1,05 = Ft 2) kamatos kamat esetén: FV 1hó után = (1+0,05/12) FV= (1+0,05/12) 12 = Ft > A második esetben mekkora kamat mellett érhettük volna el ugyanezt az év végi tőkeértéket 1 éves futamidő mellett? (1+0,05/12) 12 = 1,05116 => 5,116% Példa

8 8 > A szomszéd nem tudja kifizetni a kölcsönkért tartozását, ami eFt, de azt ígéri, hogy a vadásztársaságnál rá kisorsolt szarvasbika elejtési lehetőséget – értéke kb eFt – ránk átruházza. Ennek esedékessége kb. 2 év. Pénzügyileg mekkora összeg térül meg, ha a számunkra elérhető legjobb befektetési alternatíva ezen az időtávon 5%-os hozamú?

9 9 A kamatszámítás lényege, hogy segítségével pénzösszeg, vagy tőke értékét számolhatjuk át különböző időpontok között.

10 10 > A járadékok szabályos időközökben esedékes, azonos nagyságú pénzösszegek, amelyek valamilyen tőkeérték hozamaként keletkeznek. > A kifizetésekre a tőke kamatai és esetenként maga a tőke nyújt fedezetet. Ha a kifizetések nem haladják meg a kamatot, akkor a tőke növekszik, ha igen, akkor egy idő után elfogy. > Hasonló jellegű, de ellentétes pénzáramlás a törlesztés. > Az egyes összegeket járadéktagnak, vagy törlesztő részletnek nevezzük. (csak nézőpont kérdése) > Az egyes összegek esedékessége közötti idő a járadéki időszak. > A járadékszámítás feladata, hogy meghatározza a futamidő alatti járadékok valamely időpontra átszámított értékét. Ez lehet PV vagy FV. Járadékszámítás

11 11 Járadékok típusai

12 12 Éves időleges járadék n-1n RRRR PV 1 PV 2 PV n-1 PV n (1+p) n ΣPV i = PV 1 (1+p) n-1 1 Ez egy mértani sor, amelynek az összegző képletének felhasználásával és egyszerűsítésekkel: (1+p) n - 1 PV= * R p * (1+p) n (1+p) n - 1 FV= * R p (1+p) n 1 Olyan járadéksorozat, amelyben a járadéktagok kifizetésével a kezdő tőke (PV) a futamidő végére elfogy.

13 13 Példa > Egy vadászterület tulajdonosi közössége – tanulva a korábbi évek tapasztalataiból – az új bérleti szerződéseket olyan feltétellel szeretné megkötni, hogy a felek által elfogadott 380 Ft/ha éves bérleti díjat egy összegben kéri a szerződéskötéskor. A tulajdonosok által elfogadható kamatláb: 6%. > Mennyi lesz az egy összegben fizetendő bérleti díj hektáronként? > PV= Ft/ha

14 14 Példa > Mekkora lesz annak a hitelnek a törlesztő részlete, amelyet a vadásztársaság a vadászterület bérletének indulásakor vesz fel a vadászati berendezések felépítésére? Összege 3 millió Ft, kamata 8,5%. Havonta kell törleszteni 10 évig, a bérleti szerződés végéig. > R=37,2 eFt

15 15 HITEL > 3 millió Ft hitelt veszünk fel. > Két lehetőség közül választhatunk: HUF alapúEUR alapú hitelösszeg HUFhitelösszeg11 765EUR kamat7,50%kamat3% futamidő60hófutamidő60hó árfolyam255

16 16 Mekkora a törlesztő részlet? HUF alapúEUR alapú hitelösszeg HUFhitelösszeg11 765EUR kamat7,50%kamat3% futamidő60hófutamidő60hó árfolyam255 R=? törlesztés60 114HUFtörlesztés53 906HUF

17 17

18 18 Törlesztő részletünk mekkora részben fedezi a kamatot és mekkora részben törleszti a tőketartozást? A kamat részesedése a futamidő alatt állandó törlesztő részleten belül

19 19 Milyen hatása van a változásoknak? > A forint esetében megváltozik a kamat > Az euró esetében megváltozik az árfolyam 7,5% 255 Új HUF kamat 11,0%Új árfolyam HUF HUF HUF HUF +8,5%+7,8% A kamat 1%pontos változása (ebben az esetben!!!) 2,4%-kal növelte a törlesztő részletet Az árfolyam 1%-os változása (mindig) 1%-kal növeli a törlesztő részletet

20 20 Éves örökös járadék > Az éves örökös járadék lényege, hogy ha a járadék megegyezik egy tőkeösszeg éves kamatával, akkor a járadék a tőkeösszeget nem csökkenti, ezért a járadék fizetése örökösen fenntartható. 1 PV = R* p R = PV * p FV: nem értelmezhető

21 21 Példa > Évente 500 Ft-ot kapunk egy legelő bérleti díjaként. > Mekkora a jövőbeli bérleti díjak jelenbeli tőkeértéke, ha a bérleti szerződés 5, 15, 25, 35 évre szól? > Mennyit érnek a végtelenségig tartó bérleti díjak? Ft Ft Ft Ft Végtelen: Ft

22 22 Korszaki időleges járadék > Abban az éves járadéktól, hogy nem minden évben van kifizetés, emiatt a képletek levezetésénél a több évente jelentkező R járadéktagokat át kell számolni az éves időleges járadék képletével éves járadéktagokra, és ezt az új járadéktagot kell behelyettesíteni a korábbi képletekbe. (1+p) m*n - 1 FV=R* (1+p) m -1 (1+p) n*m - 1 PV= R* ((1+p) m -1) * (1+p) n*m (1+p) n*m 1

23 23 Példa Egy vadásztársaság új, vadaskertet épített. A berendezések javítási és pótlási költségeire a VT tartalékot szeretne elkülöníteni. Mekkora összeget kell félretenni, ha várhatóan a létesítést követő 7. évben kell először javításra pénzt fordítani, és azt követően minden harmadik évben lesz csak szükség nagyobb ráfordításokra. Ezek összege kb Ft. A vadaskert élettartama 20 év, ezt követően teljesen újat kell építeni. Mekkora tartalékot kell képezni, hogy 5%- os kamat mellett a tartalékolt pénz elegendő legyen az egész élettartam alatt felmerülő javításokra. > PV 4 = 658,5 eFt > PV 0 = 541,8 eFt > FV 19 = 1 369,0 eFt > PV 0 = 541,8 eFt

24 24 Korszaki örökös járadék > Ugyanúgy járunk el, mint az éves örökös járadék esetében, de itt a korszakra eső kamatnak kell fedeznie a járadéktagot. 1 PV=R* (1+p) m -1 FV: nem értelmezhető

25 25 Példa > Hasonlítsuk össze 1ha területű szántó, tölgy erdő és akác erdő jelenértékét! > Ismert, hogy a szántó évente 20eFt, egy tölgy erdő 100 évente 2millió Ft, egy akác erdő 35 évente 400ezer Ft tiszta jövedelmet hajt. A kamat 3%. > Mivel feltételezzük a jelenlegi művelés tartós (örökös) fennmaradását, az éves, illetve a korszaki örökös járadék képleteit kell használni. > szántó: 20eFt / 0,03 = 667 eFt/ha > tölgy erdő: 2000eFt / (1, ) = 110 eFt/ha > akác erdő: 400eFt / (1, ) = 221 eFt/ha

26 Vadászati ökonómia és politika Schiberna Endre

27 27 Szervezetek célrendszere > Szervezet olyan rendszer, amelynek működése emberi cselekvések által valósul meg. > A szervezeteket célok vezérlik (kimondottak és hallgatólagosak): –Alapvető cél –Küldetés –Szervezeti célok

28 28 Alapvető cél > Alapvető cél: megfogalmazza egy szervezet létének értelmét, pl.: –profitszerzés (vállalkozások) –jogszabályok érvényesítése (hatóságok) –oktatás (iskolák, egyetem) –helyi közösségek erősítése (civil szervezetek)

29 29 Küldetés > Küldetés: az alapvető cél megvalósításának módja, meghatározza –működési kört –működés alapját képező belső értékeket –külső érintettekkel kialakítandó viszonyt –más szervezetektől történő megkülönböztetést > Pl.: Greenpeace – WWF Rolex – Timex VW – Porsche

30 30 Szervezeti célok > Szervezeti célok: olyan célok hierarchikus rendje, amelyeket a szervezet tagjai –csak szervezett keretekben tudnak elérni, –egyéni céljaikkal összeegyeztethetők, –egyéni és szervezeti célok egymást erősítik.

31 31 Szervezeti célok > Terjedelem és időhorizont szerint: –stratégiai célok –közvetlen v. fejlesztési célok –operatív célok > Ezek egyben céltípusok is

32 32 Stratégiai célok > Stratégiai célok: konkretizálják a szervezet küldetését, és a szervezet érintettjeivel kapcsolatos célokat fogalmaznak meg > Belső érintettek: tulajdonosok, menedzsment, alkalmazottak > Külső érintettek: célcsoportok (fogyasztók), együttműködő partnerek (beszállítók), versenyző partnerek, állami intézmények, helyi közösségek, természeti környezet. Stratégiai menedzsment > Stratégiai menedzsment feladata, hogy a szervezet küldetését összehangolja az annak beteljesítését befolyásoló körülményekkel (külső, belső) > Reális jövőkép kialakítása az oda elvezető fejlődési pálya felvázolásával

33 33 Operatív célok > A már meglévő rendszer keretei közötti működésre vonatkoznak. > Nem változtatják meg a működési logikát, csak annak eredményességét, vagy hatékonyságát hivatottak javítani. > „Ugyanazt, csak jobban, pontosabban!” > Pl.: selejt arány csökkentése Folyamat menedzsment > Feladata a futó folyamatok fenntartása, és a megkövetelt mennyiségi teljesítmény és minőség elérése > Napi szintű menedzsment ciklus > Rutin folyamatok felügyelete

34 34 Közvetlen v. fejlesztési célok > A stratégiai céloknak alárendelt célok, amelyek a jelenlegi rendszer működését megváltoztatni hivatottak. > Ez érthető minőségi vagy mennyiségi értelemben. > Pl.: új termelési rend kialakítása, új termék bevezetése Projekt menedzsment > Projekt: olyan egyszeri (komplex) feladat, amely korlátos erőforrások (emberi, pénzügyi, idő) mellett meghatározott cél elérésére irányul. > Projekt menedzsment: egy-egy projekt végrehajtását biztosító vezetői szerepkör és tevékenység.

35 35 Célok és menedzsment > Az alapvető cél és a küldetés általános, akár szubjektíven megítélhető elemeket is tartalmaz. > A szervezeti célok alatt általában számszerűsíthető célokat értünk. > Menedzsmentre a kitűzött célok eléréséhez van szükség, ezért a menedzsment szintek igazodnak a célok szintjéhez. > Időtáv szerint: –stratégia -> jövő –folyamat -> jelen –projekt -> átmenet

36 36 Menedzsment tevékenységek Forralt béka (boiled frog) effektus DÖNTÉSEK INTÉZKEDÉSEK ELLENŐRZÉS (monitoring) ELEMZÉS és VISSZACSATOLÁS

37 37 Stratégia alkotás eszközei > PEST: jövőbeli változásokra felkészülés > SWOT: aktuálisan ható tényezők > Probléma-fa: problémák közötti összefüggések kirajzolása > Cél-fa: problémák konvertálása célokká > Logikai keretmódszer: egymásra épülő célok, valamint a hozzájuk kapcsolódó eredmények és következmények közötti logikai kapcsolat

38 38 PEST elemzés > A pest elemzés a szervezet működési környezetének vizsgálatára, nagy volumenű és hosszú távú folyamatok (tendenciák) összefoglalására szolgál > P: political (politikai) > E: economical (gazdasági) > S: socio-cultural (társadalmi) > T: technological (technológiai)

39 39 PEST elemzés POLITIKAI ELEMEK > a kormányzat stabilitása > törvények, jogszabályok > adózási politika > európai integráció TÁRSADALMI ELEMEK > népesedési folyamatok > jövedelemeloszlás > társadalmi mobilitás > az iskolázottság mértéke > életmód az egyes társadalmi csoportokban GAZDASÁGI ELEMEK > a GNP, GDP trendjei > foglalkoztatottság /munkanélküliség > infláció > az ország fizetési mérlege > a családok elkölthető jövedelmének alakulása > az energia- és egyéb árak alakulása TECHNOLÓGIAI ELEMEK > a kormány kutatási programja (K+F kiadások mértéke, műszaki fejlesztési politika) > a technológiai változás sebessége > a számítógépesítettség mértéke > az alapvet infrastruktúra színvonala

40 40 SWOT > A SWOT analízis a stratégiai tervezés egy eszköze > Célja, hogy átlátható formában láttassa a szervezet céljait leginkább befolyásoló aktuális külső és belső adottságokat > S: strength (erősség), > W: weakness (gynegeség), > O: opportunity (lehetőség), > T: threat (fenyegetés)

41 41 SWOT SegítőkGátak Belső S: Olyan lényeges belső tulajdonságok, amelyre a célok elérése szempontjából támaszkodni lehet W: Olyan belső hiányosságok, amelyek a célok elérését nehezítik Külső O: Olyan külső körülmények, amelyek kihasználása a célok elérését segítik T: Olyan külső körülmények, amelyek a célok elérésében gátolhatnak

42 42 SWOT > A feltüntetett tényezők lényeges tényező kell, hogy legyenek > Többnyire szubjektív tényezők, a cél a rendszerezés magunk és mások számára > a 4 térrészbe térrészenként 4-5 tényező > „belső” a tényező, ha a vizsgált szervezet nélkül nem létezne > nem lehet valami egyszerre „gátló” és „segítő” SW OT > Kiértékelés: –le kell írni a tényezőket –be kell mutatni, hogy az erősségekkel hogyan semlegesíthetők a fenyegetések, és –a lehetőségek hogyan használhatók ki a gyengeségek ellensúlyozására >

43 43 Probléma elemzés > A stratégia megalkotásához helyzetelemzés végzünk : –PEST elemzés a környezeti feltételek azonosítására –SWOT elemzés a szervezet külső és belső tényezőinek összehangolására > A helyzetfeltárás másik eszköze a probléma elemzés, amely egy állapot negatív jellemzőit gyűjti össze és ok-okozati összefüggésben mutatja be őket. > Általában egy magasabb rendű probléma jelenti a kiindulási pontot: –megoldását a projekt résztvevői az adott projekt keretein belül nem tudják ugyan megoldani, de megoldásához hozzá tudnak járulni –attól lesz magasabb szintű, hogy a projekt résztvevőinél szélesebb csoportnak jelent nehézséget.

44 44 Probléma-fa > Magasabb rendű cél azonosítása > Ok-okozati összefüggésbe helyezett problémák > 3-5 szinten oszlanak el > Az átfogó probléma létrejöttéért közvetlenül felelős okok azonosítása > Az okok az okozott problémák alá kerülnek, a független problémák egymás mellé > Az okok között lehetőleg ne legyen átfedés

45 45 Probléma-fa ÁTFOGÓ PROBLÉMA KÖZVETLEN OK PROBLÉMA 1 OK PROBLÉMA KÖZVETLEN OK PROBLÉMA 2 OK PROBLÉMA

46 46 Cél-fa > A probléma-fából indul ki, de annak negatív megközelítése helyett a jövőbeli kívánatos állapot pozitív aspektusait keresi, megoldás orientált megközelítést alkalmaz > Ok-okozat összefüggések eszköz-eredmény kapcsolatokká alakulnak > A cél-fa egyes területeit kiválasztva határozhatjuk meg a beavatkozási logikát: –Összefüggő terület –A szervezet kompetenciái alapján –Lényeges változást idéz elő –Reálisan megvalósítható

47 47 Tematikus útvonal és új turisztikai brand létrehozása Mobil rendez- vényhelyszín Szolgáltatások bővülése Természeti és kulturális örökség fenntartható hasznosítása Térségi turisztikai vonzerők összekötése növekedése Turisztikai vonzerő növekedése Növekvő foglalkoztatottság Szezonalitás csökkenése Gloriette kilátó és tanösvény a FERTŐ-TÁJRÓL Meditációs kert a VIZEKRŐL Árpád-kori körtemplom bemutatása az IMÁRÓL Masina-ház a NÁDI VILÁGRÓL Pajtaszínház a KÉZMŰVESSÉGRŐL Fertő parti települések népességmegtartó képességének növelése

48 48 Projekt tervezés eszközei > Feladatterv > Időbeli ütemezés –Gantt diagram –Hálóterv > Költségvetés

49 49 Feladatterv > A feladat a projekt olyan elemi egysége, amely –konkrét, számszerűsíthető eredménnyel jár –gyakorlati szempontból tovább nem bontható –költségvetés kapcsolható hozzá –elvégzésére felelős rendelhető (nem egy ember hajtja végre)

50 50 Feladatterv

51 51 Gantt diagram

52 Háló diagram

53 53 Kritikus út számítása végpont kez dőp ont Legkorábbi bekövetkezés Legkésőbbi bekövetkezés Tartalékidő

54 54 Kritikus út számítása végpont kez dőp ont Legkorábbi bekövetkezés Legkésőbbi bekövetkezés Tartalékidő

55 55 Költségvetés > Költségvetés tervezésének szempontjai –reális költségek számítással ill. árkalkulációval vagy ajánlattal alátámasztva –támogatható tevékenységek –támogatható költségnemek –támogatható felmerülési időszak –pályázati kiírás által megszabott belső arányok megtartása –ÁFA levonási jogosultság

56 56 Költségnemek > Személyi költségek > Személyi költségek járulékai > Dologi költségek (ÁFA) > Beruházás –építés –eszközbeszerzés > Kiemelt tételek: –Rezsi (%-os, vagy tételesen meghatározott) –Útiköltség

57 57 Finanszírozási konstrukció > Előfinanszírozás: a támogatás összegét előre utalják, amelynek a felhasználásáról elszámolást kell készíteni > Utófinanszírozás: szakmai beszámoló alapján a támogatási összeget utólag utalják > Szállítói finanszírozás: a szállítói számlákat a támogató közvetlenül a szállítónak fizeti ki

58 58 Pü-i jelleg > A pályázó jellege szerint: –vállalkozás –nem vállalkozás > A tevékenység jellegétől függően megkülönböztetünk: –jövedelmet nem termelő –jövedelemtermelő > A tevékenység eredménye alapján: –pozitív DNR –negatív DNR Pályázó vállalkozás? Tevékenység jövedelem- termelő? Működési nettó bevétel negatív?

59 59 Pü-i elemzés DIC = Pénzügyi beruházási költség PV (DIC) Diszkontált pénzügyi bevétel (a) Diszkontált üzemeltetési és karbantartási kltsg (b) Diszkontált pótlási költség (c) Diszkontált maradványérték (d)0 Diszkontált nettó pénzügyi bevétel (DNR = a-b-c+d) Elszámolható ráfordítás maximuma (Max EE=DIC-DNR) Finanszírozási hiány ráta (R=MaxEE/DIC)0,9643 Elszámolható költség (EC) Döntési összeg (DA=EC*R) Kedvezményezett hozzájárulása Prioritási tengelyre vonatkozó maximális társfinanszírozási ráta0,85

60 60 Finanszírozási hiány kezelése > Pályázati kiírások feltételei lehetnek: –jövedelemtermelő tevékenység nem támogatható –keletkező jövedelmet a projektre kell fordítani (pl. kamat) –keletkező jövedelemmel a támogatást csökkenteni kell –keletkező jövedelem aránya nem haladhatja meg a szükséges önrész arányát

61 Vadászati ökonómia és politika Schiberna Endre

62 62 Bevételek és kiadások

63

64 64 Bevételek - kiadások Bev étel Külföldi vadászat Hús és élővad Belföldi vadászat Egyéb Munka- bér Vadkár Pályázat Vad- gazdál- kodás Egyéb Kiadá sok Eredmény

65 65 Bevételek - kiadások BEVÉTELEK Kölföldi bérlelövés 27%35%52%41%30%28%27% szolgáltatás 4%5%7%6%3%2%3% Belföldi bérlelövés 2% 1%9%15%19% szolgáltatás 3%0% 2%3% 4% Élővadból származó bevétel 20%18%4%8%4%3%4% Lőtt vadból származó bevétel 26%22%17% 18% 16% Egyéb bevételek 18%17%19%17%23%22%23% Pályázati bevétel 0% 5%4% KIADÁSOK Munkabér 22%18%17%22%23%24%25% Vadgazdálkodás 38%47%43% 44%45%43% Vadkárok 13%9%11%9%12%10% Egyéb ráfordítások 27%26%29%26%21% 22%

66 66

67 67 Bevételek - nagyvad

68 68 Bevételek - apróvad

69 69

70 70

71 Vadászati ökonómia és politika Schiberna Endre

72 72 NATURA 2000 területek Magyarországon 1,9 millió hektár NATURA 2000 területet jelöltek ki, ebből 556 ezer ha állami erdőterületen, és 207 ezer ha magán erdő területen. Forrás: KvVM TIR, 2009.

73 73 -10% 11-15% 16-20% 26% % NATURA 2000 területek

74 Vadászati ökonómia és politika Schiberna Endre

75 75 Az európai integráció > Kezdetben idealisztikus elképzelések elméleti síkon. (pl. Victor Hugo 1849: Európai Egyesült Államok) > 1920-as évek gazdasági integráció és intézményrendszer gondolata „Páneurópai Mozgalom” > A II. VH a kormányközi kapcsolatokra épülő koordináció bukása. > A kormányközi kapcsolatok nem nyújtanak garanciákat az együttműködések tartósságára

76 76 Az európai integráció > II. VH után Nyugat-Európa megpróbált javítani a nagyon meggyengült helyzetén: –POLITIKAI –GAZDASÁGI –KATONAI > Nyilvánvaló az együttműködési kényszer > Együttműködés lehetséges módjai: –kormányközi –nemzetek feletti intézményrendszer

77 77 Az európai integráció > POLITIKAI: –egységes fellépés a nemzetközi politikában > GAZDASÁGI: –Egyesült Államok dominanciája –Együttműködésre van szükség a technológiai fejlesztések területén –A nemzeti piacok nagyon eltöredezettek és szűkek a húzóágazatok számára > KATONAI: –Szovjet fenyegetés

78 78 Együttműködés vs. Integráció > Együttműködés: önkéntes alapon, állandó egyeztetésekkel elért megállapodások, amelyeket nemzeti hatáskörben hajtanak végre > Integráció: –nemzetek felett álló, önálló jogi státusszal rendelkező szervezetbe tagozódás –elkülönült intézményrendszer és döntéshozatali mechanizmus –felsőbbrendű, és kötelező érvényű döntések

79 79 Kereskedelmi integrációs fokozatok > Szabadkereskedelmi térség: térségen belül vám és mennyiségi korlát mentes kereskedelem, de harmadik féllel szemben önálló kereskedelempolitika > Vámunió: közös kereskedelempolitika > Közös piac: áruk és szolgáltatások mellett a tőke és a munkaerő is szabadon áramolhat > Egységes piac: minden termelési tényezőre felszámolják az összes korlátot: –fizikai (határellenőrzések) –pénzügyi (egységes adózási szabályok, közbeszerzés stb.) –technikai (szabványok és egyéb előírások)

80 80 Gazdasági unió > Kereskedelmi integráció –fokozatai lásd fent –egységes piac > Monetáris integráció –monetáris együttműködés, árfolyamrendszer –monetáris unió: közös valuta és központi jegybank > Gazdaságpolitikai integráció: –agrárpolitika –iparpolitika –versenypolitika

81 81 Politikai és Katonai integráció > Politikai unió: –közös törvényhozás –közös kormányzás –közös külpolitika –közös belpolitika és igazságügy –állampolgárság > Katonai unió: –egységes irányítású közös hadsereg

82 82 Az európai integráció POLITIKAIGAZDASÁGIKATONAI OEEC később: OECD feladata: Marshall segély elosztása Európa Tanács feladata: a demokratikus értékrend és az emberi jogok védelme, az európai kulturális identitás megteremtése és a társadalmi problémák enyhítése NATO feladata: a szovjet fenyegetés ellensúlyozása KGSTVarsói SzerződésSzovjet befolyás Regionális kormányközi szervezet USA központú katonai szövetség (független) gazdasági integráció

83 Vadászati ökonómia és politika Schiberna Endre

84 84 Az európai integráció > Nagy-Britannia: újra akarja éleszteni világkereskedelmi erejét, és folytatni gyarmatpolitikáját > Franciaország: a korábbi kudarc után új módot kell találni Németország megfékezésére > Németország: kettéosztott országban fel kell építeni a korábbi virágzó ipart > Európa: politikai együttműködéssel indul, de a gazdasági együttműködés lesz meghatározó

85 85 Támogatási és pályázati rendszerek > Magyarországon elérhető források típusai: –Nemzeti költségvetési –Nemzeti – EU társfinanszírozás –EU források > Az EU forrásai: –Strukturális Alapok (Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Szociális Alap) és a Kohéziós Alap –Mezőgazdasági támogatások –Közösségi Programok –Közbeszerzések

86 86 EU forrásallokáció alapja > A közös politikák azok a politikák, amelyek az Európai Unió kizárólagos hatáskörébe tartoznak, ilyen például a közös kereskedelempolitika, a közös mezőgazdasági politika vagy a közös monetáris politika. Az EK közös politikái tehát olyan területekre vonatkoznak, ahol a Szerződés értelmében a Közösség döntési kompetenciája a meghatározó. > Az EK közösségi politikái azokat a Szerződésben lefektetett közösségi tevékenységeket jelölik, amelyek - a közös politikáktól eltérően - a tagállamok fellépésével párhuzamosan működnek, illetve kiegészítik a tagállamok ugyanazon területeken folytatott nemzeti politikáit. Ilyen hatáskörbe tartozik többek között az iparpolitika, a foglalkoztatás és szociálpolitika, a regionális politika, a környezetvédelem, a fogyasztóvédelem vagy a kutatás- és technológiafejlesztés.

87 87 Regionális politika > A Római Szerződésben is megfogalmazódik a regionális fejlettségbeli különbségek kiegyenlítésének az igénye. > as évekbeli déli országok csatlakozása méginkább széthúzza a regionális különbségeket > 2004-ben 10 ország jelentős bővülést és jelentős különbségeket hoz

88 88 Regionális politika > Tervezési folyamat –A támogatások megítélésének előfeltétele a Bizottság által megkövetelt tervdokumentumok kidolgozása –A tervezési folyamat az EU és a tagállamok együttműködésével valósul meg. –A folyamat kezdetén az EU Közösségi Stratégiai Iránymutatásokat (CSG) készít, melyek tartalmazzák a Közösség által preferált fejlesztési irányokat. –A CSG tájékoztató jellegű, nem kötelező

89 89 Tervezési folyamat sémája EU Közösségi Stratégiai Iránymutatásokat Nemzeti Stratégia Nemzeti Programterv Pályázati kiírások

90 90 Regionális politika > 3. célkitűzés (ETE) –A programok nemzetközi jellegéből fakad, hogy készítésükre az érintett két- vagy több ország delegált képviselőiből közös programozási bizottságok/munkacsoportok kerültek felállításra, melyek felelősek voltak a program kidolgozásáért és az Európai Bizottság számára történő benyújtásáért. –A programok végrehajtása is közös, melyekért elsősorban a programalkotó országok részvételével működő Közös Monitoring Bizottságok felelnek.

91 91 Szervezeti háttér > Az operatív programok lebonyolítására minden tagállam és/vagy régió kijelöl –irányító hatóságot: az operatív program irányítására kijelölt nemzeti, regionális vagy helyi hatóság, illetve közjogi vagy magánszerv –közreműködő szervezet: IH-tól delegált feladatként pályázatok kiírásának, értékelésének, illetve a szerződéskötések lebonyolításának napi szintű szervezése –igazoló hatóságot: (nemzeti, regionális vagy helyi közhatóság, illetve - szervezet, amely a Bizottság részére történő megküldést megelőzően igazolja a költségnyilatkozatot és a kifizetési kérelmeket), valamint –ellenőrzési hatóságot: (a tagállam által az egyes operatív programok számára kijelölt olyan nemzeti, regionális vagy helyi hatóság vagy szervezet, amely az irányítási és ellenőrzési rendszer eredményes működésének vizsgálatáért felel).

92 92 Regionális politika > Az Európai Unió regionális támogatásai régiók, vagy annál kisebb térségek fejlesztésére irányulnak. > 3 fő kategóriából álló NUTS rendszert alkalmaz > Kiinduló egység a tagállam meglevő közigazgatási egysége: –NUTS I (makro-): Nyugat-, Kelet- és Közép-Magyarország (egységek száma: 3) –NUTS II (mezo-): tervezési-statisztikai régió (egységek száma: 7) –NUTS III (mikro- vagy megye): megye/főváros (egységek száma: 20) –NUTS IV (kistérség): statisztikai kistérség (egységek száma: 167) –NUTS VI (helyi önkormányzat): település (egységek száma: 3145)

93 93 Regionális politika > A tervezési-statisztikai régiók kialakításánál alapvetően két szempont játszott szerepet: a régióhatárok feleljenek meg a megyehatároknak, valamint a régiók lakónépessége lehetőleg azonos nagyságrendű legyen. > Magyarországon a következő NUTS II szintű régiók jöttek létre –Nyugat-Dunántúl: Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye, Zala megye –Közép-Dunántúl: Fejér-megye, Komárom-Esztergom megye, Veszprém- megye –Dél-Dunántúl: Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye –Közép-Magyarország: Budapest és Pest megye –Észak-Magyarország: Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye, Nógrád megye –Észak-Alföld: Jász-Nagykun-Szolnok megye, Hajdú-Bihar megye, Szabolcs- Szatmár-Bereg m. –Dél-Alföld: Bács-Kiskun megye, Békés megye, Csongrád megye

94 94 Regionális politika 1. Konvergencia célkitűzés 2. Regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés 3. Európai területi együttműködés célkitűzés –Határokon átnyúló együttműködés: EU NUTS III egységek szomszédos országokkal –Transznacionális együttműködés: Európát (nem az EU-t) 13 makro térségre osztották, amelyek közül Magyarországot a Közép-európai és a Délkelet-európai érinti. –Interregionális együttműködés: Európa teljes területét felölelő együttműködések, amelyek célja a regionális fejlesztés eszközeinek (módszereinek) fejlesztése.

95 95 Regionális politika > Pénzügyi források –Strukturális Alapok Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) Európai Szociális Alap (ESZA) –Kohéziós Alap (KA) > EU-s együttműködésben résztvevő, de nem EU tag országok számára: –Instrument for Pre-Accession Assistance (IPA) –European Neighbourhood and Partnership Instrument (ENPI)

96 96 Regionális politika > ERFA –A Regionális Politika legjelentősebb forrása –1975-től –A jelenlegi szabályozást a 2006/1086/EK rendelet –Infrastruktúra és eszközbeszerzések támogatása –Az ERFA célja a gazdasági és szociális kohézió erősítése a regionális egyensúlytalanságok csökkentésén keresztül. –A cél elérésének érdekében az alap támogatást nyújt a regionális gazdaságok fejlesztéséhez és strukturális igazodásához, amely magában foglalja a hanyatló ipari térségek átalakulásának támogatását is.

97 97 Regionális politika > ESZA –1960-tól –Tanács 1081/2006/EK rendelet –Célja, hogy elősegítse a kiegyensúlyozott gazdasági és társadalmi fejlődést a tagállamok azon szakpolitikáinak támogatásával, melyek a teljes foglalkoztatás elérésére, a munka minőségének és a termelékenység javítására, társadalmi befogadás előmozdítására a foglalkoztatás nemzeti, regionális és helyi szintű egyenlőtlenségeinek csökkentésére irányulnak.

98 98 Regionális politika > KA –Maastrichti Szerződés hozta létre –Célja, hogy erősítse a gazdasági és társadalmi kohéziót, és csökkentse a különböző régiók közötti, a fejlettségi szintben meglevő különbségeket. –környezetvédelemmel és a transz-európai hálózatokkal kapcsolatos nagy kiterjedésű beruházásokat támogatja –Az indulástól kedvezményezett négy tagállam (Görögország, Írország, Portugália, Spanyolország) mellett a évben csatlakozott 10 ország mindegyike jogosulttá vált a Kohéziós Alapokból származó forrásokra. A 2007-es évtől a Kohéziós Alap beépült a strukturális segítségnyújtás programozásába a különböző alapokból származó támogatások közötti nagyobb összhang érdekében.

99 99 Regionális politika > IPA ( Instrument for Pre-Accession Assistence ) –2007. január 1-jétől működő Előcsatlakozási Támogatási Eszköz. –Tevékenysége kiterjed a tegjelölt, (Horvátország, Macedónia, Törökország) valamint a potenciális tegjelöltekre (Albánia, Bosznia- Hercegovina, Montenegró, Szerbia) is. –Az IPA létrehozásával egy alapba vonták össze a korábbi PHARE, SAPARD, ISPA, CARDS alapokat. > ENPI ( European Neighbourhood and Partnership Instrument ) –Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz –EU-ból tartósan kimaradó országok számára –A külső határok menti éles társadalmi és gazdasági szakadékok elkerülésére

100 100 Regionális politika 1. Konvergencia célkitűzés > Célja a legkevésbé fejlett államok és régiók felzárkózásának elősegítése. A 27 tagállamot számláló Európai Unióban ez a célkitűzés 17 tagállamban 84 régiót érint, melynek összlakossága 154 millió fő. Jogosultsági feltételek: > A strukturális alapok forrásaira (ERFA, ESZA), azon NUTS 2. szintű régiók jogosultak, ahol a időszakra vonatkozó adatok alapján az egy főre eső bruttó hazai termék (GDP) nem éri el az uniós átlag 75 százalékát. > Azon régiók (ún. "phasing out" térségek), ahol a GDP az EU bővítéssel járó statisztikai hatás következtében épphogy meghaladja a küszöbértéket, a célkitűzés forrásaiból fokozatosan csökkenő támogatásban részesülnek. > A Kohéziós Alap támogatásaira azon tagállamok jogosultak, ahol a időszakra vonatkozó adatok alapján egy főre eső bruttó nemzeti jövedelem (GNI) nem éri el az uniós átlag 90 százalékát. Azon régiók, ahol a GNI az EU bővítés statisztikai hatásai következtében meghaladja a 90 százalékos küszöbértéket, fokozatosan csökkenő támogatásban részesülnek. A Kohéziós Alapból 15 tagállam részesülhet.

101 101 Regionális politika 2. Regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés > Célja a konvergencia célkitűzés hatálya alá nem tartozó régiók versenyképességének, vonzerejének erősítése, foglalkoztatási mutatóinak javítása, és ezzel az EU globális versenyképességének növelése. > A célkitűzés keretében 19 tagállam 168 régiója részesülhet támogatásban. Ezek közül 13 tartozik azon régiók közé, ahol a támogatást fokozatosan vezetik be (ún. "phasing-in" területek). Ezek a régiók - a korábbi 1. célkitűzés alá tartozó egykori státuszuknál fogva - különleges pénzügyi juttatásban részesülnek. Jogosultsági feltételek: > A GDP alapján 2006-ban és 2000 előtt is még az 1. célkitűzés hatálya alá tartoztak, azonban 2007-től a GDP átlépi az EU-15 átlag 75%-át („phasing- in” régiók). > A forrást az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap egyenlő mértékben biztosítja.

102 102 Regionális politika 3. Európai területi együttműködés célkitűzés > A célkitűzés a közös helyi és regionális kezdeményezések révén tovább erősíti a határokon átnyúló együttműködést, amivel hozzájárul az EU területi egységének növeléséhez, valamint az EU és szomszédai közötti együttműködések erősítéséhez. A határon átnyúló együttműködések között megkülönböztetjük az EU (tagállamok közötti) belső határait, illetve az EU szomszédos országaival meglévő határait. > Kategóriái: –Határokon átnyúló együttműködés –Transznacionális együttműködés –Interregionális együttműködés > A forrást teljes egészében az Európai Regionális Fejlesztési Alap biztosítja. Jogosultsági feltételek: > A Közösség NUTS 3. szintű, valamennyi belső és egyes külső szárazföldi határok mentén fekvő régiója, és a Közösség NUTS 3. szintű, a tengeri határok mentén fekvő, egymástól legfeljebb 150 km távolságra található régiója jogosult a támogatásra.

103 103 Középkelet-európai makro térség Délkelet-európai makro térség

104 104 Regionális politika Konvergencia célkitűzés ERFA ESZA KA Regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés ERFA ESZA Európai területi együttműködés célkitűzés ERFA

105 105 Regionális politika > Új Magyarország Fejlesztési Terv (1. és 2. célkitűzés) –Regionális operatív programok: Nyugat-dunántúli OP Dél-alföldi OP Észak-alföldi OP Közép-magyarországi OP Észak-magyarországi OP Közép-dunántúli OP Dél-dunántúli OP –Szektoriális operatív programok: Gazdaságfejlesztés OP Közlekedés OP Társadalmi megújulás OP Társadalmi infrastruktúra OP Környezet és energia OP Államreform OP Elektronikus közigazgatás OP Végrehajtás OP

106 106 Regionális politika > ETE OP-ok –Határokon átnyúló Magyarország-Szlovákia HÁE OP Magyarország-Románia HÁE OP Magyarország-Horvátország HÁE OP Magyarország-Szerbia HÁE OP Ausztria-Magyarország HÁE OP Szlovénia-Magyarország HÁE OP Magyarország-Románia-Szlovákia-Ukrajna ENPI HÁE OP –Transznacionális Dél-kelet Európai Transznacionális Együttműködési Program Közép-európai Transznacionális Együttműködési Program – Interregionális INTERREG IVC OP ESPON 2013 OP INTERACT II OP URBACT II OP

107 107 Közös Agrárpolitika > A Közös Agrárpolitika támogatásai: –piacszabályozás termelői támogatások a piacok stabilizálását szolgáló intervenciós és exporttámogatások –vidékfejlesztés: beruházási támogatások szerkezetváltás, környezetvédelem vidékfejlesztést szolgáló egyéb támogatások

108 108 Közös Agrárpolitika > A Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozásáról szóló rendelet rendelkezik két új alap létrehozásáról 2007-re, melyek közül mindegyik a KAP egy-egy pillérét finanszírozza: –az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (EMGA) az 1. pillérhez, –az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) - a 2. pillérhez.

109 109 KAP – Termelői támogatások > EU közvetlen kifizetés –A magyar gazdálkodók fokozatosan jogosultak a közvetlen EU- támogatásokra. –Gabonafélék, olajnövények és fehérjenövények vonatkozásában ez a művelt terület alapján, húshasznú szarvasmarha és juh esetében állatlétszám alapján, tejhasznú szarvasmarhára pedig től - a tejkvóta arányában jár. –Az unió a csatlakozás évében, 2004-ben a közvetlen támogatási szint 25 százalékát fizette. A közösségi finanszírozás előbb évi öt, 2008-tól pedig évi tíz százalékpontos növekedéssel, 2013-ban éri el a 100%- ot.

110 110 KAP – Termelői támogatások > Kiegészítő támogatás –Lehetőség van azonban arra, hogy Magyarország a közvetlen támogatásokat saját költségvetésből kiegészítse további harminc százalékponttal. –A területalapú támogatások hektáronkénti, euróban számított összege az EU-n belül nem egységes, mert függ az adott ország vagy régió terméshozamától. Például a magyar gazdák a magasabb terméshozam miatt kezdettől fogva több mint másfélszer annyi támogatást kaphatnak hektáronként, mint lengyel versenytársaik. –2007-től az EU mezőgazdasági reformja következtében termeléshez kötött és termeléstől elválasztott támogatási formák lépnek be.

111 111 KAP – Termelői támogatások > Reform –A 2004-ben csatlakozott tagállamoknak, amelyek a közvetlen támogatások SAPS (egységes területalapú kifizetési rendszer) rendszerét alkalmazzák át kell térniük az egységes támogatási rendszerre (Single Payment Scheme) –Az új rendszer lényege, hogy a mennyiségi termelés helyett a minőségi állattartásra, vagy más, jövedelmezőbb tevékenységre való áttérésre ösztönöz. –A termelőnek ezek esetében termelési kötelezettsége nincs, a támogatás alapjául a évi támogatott állatlétszám, illetve az esetleges korrekciók figyelembevételével az MVH által megállapított ún. „történelmi” bázis szolgál.

112 112 KAP – Intervenció > Magyarországi termelők a tagság első napjától teljes joggal vesz részt a közösségi intervenciós rendszerben, illetve pályázhatnak exporttámogatásokra. > A közösségi intervenciós felvásárlási árak, az egyes termékeknek a piacról történő átmeneti vagy végleges kivonásához kapcsolódó támogatások (pl. borfelesleg lepárlási támogatása, zöldséggyümölcs szektor kivonási és egyes feldolgozási támogatásai, sertéshús magántárolási támogatása), valamint az exporttámogatások teljes mértékben - száz százalékban - vonatkoznak a magyar termelőkre, feldolgozókra és forgalmazókra is. > Az intervenciós intézkedések - amelyek a gabona, a rizs, a cukor, az alkohol és bor, valamint a tej és a hús termékpályát érintik - célja a piaci zavarok megelőzése és elhárítása, a túltermelés okozta feleslegek közösségi piacról való hosszabb-rövidebb időre szóló kivonása intervenciós felvásárlással, valamint a magántárolás támogatásával.

113 113 KAP-Vidékfejlesztés > Az EMVA-ból folyósított támogatások a Magyarország által készített Nemzeti Vidékfejlesztési Terv és az abban javasolt intézkedéscsomag alapján vehetők igénybe. > E támogatások megoszlása a források szerint: 50-80% százalék EU-támogatás, 20-50% százalék hazai támogatás, amelyek aránya régiónként és intézkedéscsoportokként eltérő.

114 114 KAP-Vidékfejlesztés 1. A mezőgazdasági és az erdészeti szektor versenyképességének növelése > A mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás versenyképességének növelése keretében az EU minden olyan kezdeményezést támogat, amely fokozza a humán- és a fizikai tőke lehetőségeit, valamint az agrártermelés minőségét. > A humántőke fejlesztésének érdekében az alábbi területeket támogatja: –Informatika, technológiai és gazdasági ismeretek terjedését elősegítő képzési programok, –Fiatal gazdák induló támogatása, 40 évnél fiatalabb, új gazdaságot beindító vagy már meglévő gazdaság irányítását átvevő gazdálkodók esetében –Korengedményes nyugdíj, 55 évnél idősebb gazdák esetében –Tanácsadó szervezetek működtetése > A mezőgazdaság fizikai potenciáljának növelése érdekében az alábbi intézkedésekre van szükség: –A mezőgazdasági és erdőterületeken folyó gazdálkodás modernizálása. Ennek része az új művelési technológiák meghonosítása, a primér termelés és a primér termékek feldolgozásának támogatása, valamint az agrármarketing erősítése. –Infrastruktúrafejlesztés –Természeti kockázatok csökkentése, természeti csapások elhárítása > A termeléssel és a termékek minőségével kapcsolatban az alábbi célokat kell figyelembe venni: –Támogatni kell a gazdákat, hogy igazodni tudjanak az egyre bonyolultabb és egyre nagyobb bevételkiesést eredményező uniós szabályokhoz és előírásokhoz. –Érdekeltté kell tenni őket a minőségi termékek előállításában, népszerűsíteni kell az őstermelőktől származó árukat

115 115 KAP-Vidékfejlesztés 2. Természetvédelem és a vidéki tájak állapotának javítása > A természetvédelem és a vidéki tájak állapotának javítása cél keretében elő kell segíteni, hogy a gazdák és az erdőtulajdonosok a természeti környezet, a természeti erőforrások és a vidéki táj megőrzésével összeegyeztethető földhasználati módszereket alkalmazzanak. > Ezért nélkülözhetetlen a biodiverzitás, a vízkészlet és a talajvédelem, valamint a klímaváltozás elleni küzdelem alapelveinek figyelembevétele, amely elvek betartását a piac nem értékeli ezért szükséges ezek uniós támogatása.

116 116 KAP-Vidékfejlesztés 3. A vidéki lakosság életminősége és a vidék gazdasági tevékenységének diverzifikálása > Gazdasági diverzifikálás céljai a következők: –Nem-agrárjellegű tevékenységek meghonosodása, mikrovállalkozások indítása, –turizmus, természeti örökség kezelése, összességében a fenntartható gazdasági fejlődés előmozdítása > Életminőség javítása: –Kiemelt helyet foglal el a falusi lakóhelyek rehabilitálása és fejlesztése, a vidéki örökség megőrzése és értékeinek kiaknázása –helyi gazdasági szakemberek és projektmenedzserek képzése

117 117 KAP-Vidékfejlesztés 4. Leader > A Leader modellt továbbra is EU-szinten folytatják és konszolidálják úgy, hogy a közötti programozási időszakban közösségi kezdeményezésként futó intézkedést kötelező elemmé teszik a tagállamok által a közötti időszakban végrehajtandó vidékfejlesztési programokban. > Minden program tartalmaz egy finanszírozandó Leader tengelyt: –a helyi fejlesztési stratégiák helyi akciócsoportok általi végrehajtása egy vagy több tematikus tengelyen alapul a három közül; –a köztük megvalósuló (transznacionális és területközi) együttműködési projektek, és –a helyi akciócsoportok működési költségei, a helyi fejlesztési stratégiák kidolgozásához és a terület ösztönzéséhez szükséges kapacitásépítés. > A Leader megközelítés célja az, hogy a vidéki gazdaság szereplőit segítse a vidéki területek hosszú távú potenciáljának javításában. További cél az integrált, jó minőségű és eredeti fenntartható növekedési stratégiák kidolgozásának bátorítása a vidéki területek számára, amelyeket tágabb értelemben vett helyi partnerségek, az úgynevezett helyi akciócsoportok készítenek el, és hajtanak végre.

118 118 KAP-Vidékfejlesztés > I. tengely: A mezgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása –1. A humán tőke fejlesztését és a tudás támogatását célzó intézkedések 1.1. Szakképzési és tájékoztatási tevékenységek 1.2. Fiatal gazdák induló támogatása 1.3. A mezgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása (korai nyugdíjba vonulás) 1.4. Szaktanácsadói szolgáltatások igénybevétele –2. A fizikai erőforrások szerkezetváltását és fejlesztését célzó intézkedések és az innováció elsegítése 2.1. A mezgazdasági üzemek korszerűsítése 2.2. Az erdők gazdasági értékének javítása 2.3. A mezgazdasági termékek értéknövelése 2.4. A mezgazdaság és az erdészet fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez kapcsolódó infrastruktúra –4. Átmeneti intézkedések 4.1. A szerkezetátalakítás alatt álló, félig önellátó gazdaságok támogatása 4.2. Termeli csoportok létrehozásának támogatása

119 119 KAP-Vidékfejlesztés > II. tengely: A környezet és a vidék fejlesztése –1. A mezgazdasági területek fenntartható használatára irányuló intézkedések 1.1. Kifizetés kedvezőtlen adottságú területen gazdálkodók részére (kivéve hegyvidéki területek 1.2. Natura 2000 kifizetések mezgazdasági területeken 1.3.A. Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések 1.3. B őshonos és veszélyeztetett mezgazdasági állatfajták genetikai állományának tenyésztésben történ megőrzése 1.3.C. Genetikai erőforrások megőrzése 1.4. Nem termel beruházásoknak nyújtott támogatás –2. Az erdősített területek fenntartható használatára irányuló intézkedések 2.1. A mezgazdasági földterület első erdősítése 2.2. Agrár-erdészeti rendszerek első létrehozása mezgazdasági földterületeken 2.3. Nem mezgazdasági földterület első erdősítése 2.4. Erdő-környezetvédelmi kifizetések 2.5. Az erdészeti potenciál helyreállítása és megelőző intézkedések bevezetése 2.6. Erdőterületeket érint, nem termel jelleg beruházások

120 120 KAP-Vidékfejlesztés > III. tengely: A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása –1. A vidéki gazdaság diverzifikálására irányuló intézkedések 1.1. Nem mezgazdasági tevékenységgé történ diverzifikálás 1.2. Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása 1.3. A turisztikai tevékenységek ösztönzése –2. A vidéki területek életminőségének javítására irányuló intézkedések 2.1. A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások 2.2. Falumegújítás és -fejlesztés 2.3. A vidéki örökség megőrzése és fenntartható fejlesztése 2.3.A A kulturális örökség megőrzése 2.3.B. Natura 2000 fenntartási/fejlesztési tervek készítése –3. Képzés és tájékoztatás –4. Készségek elsajátítása, ösztönzés és végrehajtás > A LEADER-megközelítés megvalósítása –1. A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása –2. Térségek közötti és nemzetközi együttműködések –3. A helyi akciócsoport működtetése, készségek elsajátítása, a térség élénkítése

121 121 KAP-Vidékfejlesztés > Végrehajtás –Irányító Hatóság ellenőrzi a Kifizető ügynökség működését gondoskodik az UMVP végrehajtásáról –Igazoló szerv gondoskodik a nemzetközi pénzügyi szabályok betartásáról –Kifizető ügynökség elvégzi a kifizetéseket, karbantartja a nyilvántartásokat

122 Vadászati ökonómia és politika Schiberna Endre

123 123 A vadászat funkciói > A vadászat hármas feladatot lát el Természeti erőforrás hasznosítása Vadkár kontrolálása Vadász- szenvedély megélése

124 124 Vadászati politika Definíció: vadászati politika alatt értjük a vadászatban érdekeltek egymáshoz való viszonyát, valamint az ezt a viszonyt befolyásolni szándékozó tevékenységeket. Jellemzése: Alapelvek Célok Eszközrendszer Részterületei Kapcsolódási pontok

125 125 Vadászati politika céljai LV. törvény indoklása szerint > Fő célok: –hazai vadon élő vadászható fajok élőhelyének védelme, biológiai sokféleségű, természetes állapotban való megőrzése –vadászati jog gyakorlása a vad védelmét hangsúlyozó jogi rendszer keretei között –a vadászat és vadgazdálkodás, valamint a vadászterületen folyó egyéb gazdálkodási tevékenységek összehangolása a tulajdonos szintjén

126 126 Vadászati politikai eszközrendszere Szervezeti rendszer Költségvetési kapcsolatok Kommunikáció Jogi szabályozás Kényszerítő erő

127 127 Jogi szabályozás > Jogi szabályozás –1996. LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról –1996. LIII. törvény a természetvédelemről –(1996. LIV. törvény az erdőkről és az erdők védelméről) –2009. évi XXXVII. törvény Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról –2004. évi XXIV. törvény a lőfegyverekről –Rendeletek

128 128 Jogi szabályozás > Feladata olyan szabályozási környezet megteremtése, amely –támogatja a vadászati politikai célok megvalósulását –harmonizál nemzetközi egyezményekkel –harmonizál az EU-s joggal

129 129 Szervezeti rendszer > Legfontosabb funkcionális elemei: –törvényalkotás –egyéb jogszabály alkotás –hatósági ellenőrző feladatok –közérdekű adatgyűjtés –érdekképviselet (kamara) –vadgazdálkodó –földtulajdonosi közösségek

130 130 Költségvetési kapcsolatok > Lényege az jövedelmek átcsoportosítása > A támogatások ösztönző eszközök > Jövedelem elvonások –adók –bírságok –munkabérek terhei > Támogatások –nemzeti támogatások –EU társfinanszírozású támogatások

131 131 Közönségkapcsolat

132 132 Politikai eszköztár > Eszközök az ágazati politika gyakorlatában –Többszörös megközelítés (adaptive and iterative planning) –Közösségi részvétel (Participation) –Mértékadó szakértelem alkalmazása (Accountable expertise) –Szektorok közötti koordináció (Intersectoral coordination) –Többszintű koordináció (Multi-level Governance)

133 133 Bevételek és kiadások

134 134 Bevételek - kiadások Bev étel Külföldi vadászat Hús és élővad Belföldi vadászat Egyéb Munka- bér Vadkár Pályázat Vad- gazdál- kodás Egyéb Kiadá sok Eredmény

135 135 Bevételek - kiadások BEVÉTELEK Kölföldi bérlelövés 27%35%52%41%30% szolgáltatás 4%5%7%6%3% Belföldi bérlelövés 2% 1%9%15% szolgáltatás 3%0% 2%3% Élővadból származó bevétel 20%18%4%8%4% Lőtt vadból származó bevétel 26%22%17% 18% Egyéb bevételek 18%17%19%17%23% Pályázati bevétel 0% 5% KIADÁSOK Munkabér 22%18%17%22%23% Vadgazdálkodás 38%47%43% 44% Vadkárok 13%9%11%9%12% Egyéb ráfordítások 27%26%29%26%21%

136 136

137 137 Bevételek - nagyvad

138 138 Bevételek - apróvad

139 139 Többszörös megközelítés > Egy probléma megoldásának olyan megközelítése, amelyben az egyetlen lépésből álló probléma megoldás helyett a több lépéses módszert alkalmazzák > Az egymást követő lépések alkalmat adnak arra, hogy az aktuális állapotot összevessük a célokkal, és meggyőződjünk arról, hogy a probléma megoldása megfelelően halad > Különösen fontos ezt megtenni olyan szituációkban, amelyekben a külső környezeti tényezők bizonytalanok és/vagy nem ismertek


Letölteni ppt "Vadászati ökonómia és politika Schiberna Endre. 2 Vadászati ökonómia és politika > Témakörök: –Vadászat funkciói –Vadászat ágazati kapcsolatai –Pályázatírási."

Hasonló előadás


Google Hirdetések