Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Mezőgazdaság – kompetitív piac  az egyes piaci szereplőknek nincs hatásuk a piaci mozgásokra  nagyon sok vásárló  nagyon sok független eladó - árelfogadók.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Mezőgazdaság – kompetitív piac  az egyes piaci szereplőknek nincs hatásuk a piaci mozgásokra  nagyon sok vásárló  nagyon sok független eladó - árelfogadók."— Előadás másolata:

1 Mezőgazdaság – kompetitív piac  az egyes piaci szereplőknek nincs hatásuk a piaci mozgásokra  nagyon sok vásárló  nagyon sok független eladó - árelfogadók  A piac végtelenül nagy egy-egy szereplőhöz képest (a kiskereskedelemben és a feldolgozó iparban ez változik!)  Az árak alakulása független a piaci szereplők szándékaitól, külső adottság (termelői árak problémája!)  Az árak jelentősen változhatnak  Homogén, egymást helyettesítő termékek forgalmazása  A piacra való be- és kilépés szabad

2 Mezőgazdaság – mégsem tökéletesen kompetitív  kormányzati programok okozta torzulások  a termelők politikai erejüket használják az árnövelés érdekében  A termelők lobbyznak a kormányzatnál olyan intézkedések érdekében, amelyek korlátozzák a kínálatot és magasan tartják az árakat  Árstabilizáló programok (rövid távú, a trendet nem befolyásolja)  Ártámogatási intézkedések (árakat a piaci átlag fölött tartani

3 A JÓ/ROSSZ paradoxon  A kedvező fejlemények problémákat okozhatnak más területeken  Többféle módon jelenik meg  Hosszabb távon a növekvő hatékonyság csökkenti a gazdaságok számát  Rövid távon a gazdálkodók nehéz pénzügyi helyzetbe kerülnek jó termés esetén

4 A JÓ/ROSSZ paradoxon S0S0 B A C S1S1 Q0Q0 P0P0 Q1Q1 P1P1 P Q 0 D jövedelem P 0 és Q 0 esetében a B terület Ha a kínálat eltolódik S 1 -re az árak esnek P 1 -re és a keresleti mennyiség Q 1 -ig nő Az ehhez kapcsolódó jövedelem-emelkedés (C) kisebb, mint az elvesztett jövedelem (A).

5 A kereslet értelmezése a mezőgazdaságban Az az árumennyiség, amelyet a vásárlók adott árak mellett hajlandóak és képesek megvásárolni kereslet = fizetőképes kereslet kereslet ≠ szükségletek a kereslet mindig vásárlási szándékot, nem tényleges vásárlást jelent  A mg. keresletet befolyásoló tényezők:  A piac mérete (fogyasztók száma és megoszlása)  A fogyasztók jövedelme, a jövedelem eloszlása  A termék ára  A helyettesítő termék ára

6 A keresleti függvény  Egy adott termék fizetőképes keresletének mennyiségeit fejezi ki a termék árának függvényé- ben

7 Az egyén keresletét befolyásolja J, A fogyasztó reáljövedelme Áx Az elsődleges élelmiszerek ára Áh A helyettesítő élelmiszerek ára Z Egyéb tényezők( szokások, életkörülmények, ízlések, reklám stb.) Bruttó nemzeti kereslet Fx= f( L, J, Áx, Áh, Z)

8 A határhaszon nulla, ahol a hasznossági görbe a maximumot eléri A határhaszon nulla, ahol a hasznossági görbe a maximumot eléri

9 Engel-görbe: normál jószág Engel-görbe: inferior jószág Normál javak iránti kereslet, ha jövedelem 5-ről 8 dollárra nő Inferior javak iránti kereslet, ha a jövedelem 5-ről 8 dollárra nő

10 A kínálat értelmezése a mezőgazdaságban Az a meghatározott mennyiségű és összetételű árutömeg amelyet az árutermelők valamely piacon, adott áron eladásra felkínálnak A mg. kínálatot befolyásoló tényezők:  A mg. termék-előállítás során felhasznált inputok ára  A termék ára (magas ár – nagyobb kínálat)  A helyettesítő termékek árváltozása (vaj – margarin)  A fajlagos hozamok növekedése (a technológia állapota befolyásolja a hozamot)  Mezőgazdasági művelésbe kerülő, illetve onnan kivont területek (kormányzati beavatkozások - területpihentetés)  Az intenzív művelési módok(öntözés, többszörös művelés) bővülésének mértéke  A mezőgazdasági termelőkapacitások környezeti károsodása

11 A kínálati függvény  A termelők különböző árak mellett milyen árumennyiség eket kínálnak eladásra a piacon

12 Q p Q p Q p Q p Q p Q p Q p Q p Q p olcsóbb lett a hely. termék (pulyka)félelem a kergemarha-kórtóldrágább lett a csirkehús olcsóbb input (táp)új adó a tenyésztőkrefogyasztók jövedelme nő csirkehús-forgalmazók száma nővegetáriánus-mozgalom termelői és fogyasztói többlet D D D DD D D’ S S S S’ S D’ S’ S D’ D DD S S F.T. T.T. Példa: csirkehús-piaci viszonyok

13 Fogyasztók Kereskedők 30 vállalat, a világpiac 33%-a Pörkölők3 vállalat - a világpiac 45%-a Nemzetk. kereskedők4 vállalat – a világpiac ~39%-a Helyi felvásárlók Termelők25 millió farmer és munkás Source: Vorley B (2003). IIED/UK Food Group A világpiac és -kereskedelem koncentrációja – kávé Source: Vorley B (2003). IIED/UK Food Group

14 A világpiac és -kereskedelem koncentrációja – kávé

15 A transznacionális szupermarketek globális expanziója, Source: UK food group

16 A szupermarketek részesedése az élelmiszer-kiskereskedelemben

17 Az output mennyiségi változásának hatása az élelmiszer-árakra Kis változások a termelési mennyiségben... PpPp PnPn PbPb QpQp QnQn QbQb D nagy változásokat okoz az élelmiszerárakban: árrugalmatlanság

18 fig P QO P1P1 D Sa1Sa1 Axióma 1.: élelmiszerek iránti kereslet rugalmatlan

19 fig P QO P1P1 P2P2 D Sa1Sa1 Sa2Sa2 a kínálat növekedésével az árak csökkennek

20 fig Vásárolt élelmiszer-mennyiség O YtYt D Q tQ t Jövedelem Y t +1 Q t +1 Axióma 2.: Növekvő jövedelmek - rugalmatlan kereslet

21 fig Növekvő jövedelmek - negatív keresletrugalmasság (inferior javak) Élelmiszer-mennyiség O Y1Y1 D Q tQ t Jövedelem Y t +1 Q t +1

22 fig Source: National Food Survey 2000 (National Statistics, 2001), extracted from Tables 6.1, 6.3, 6.4 and 6.5 Különböző élelmiszerek kereslet-rugalmassága

23 fig Source: National Food Survey 2000 (National Statistics, 2001), extracted from Tables 6.1, 6.3, 6.4 and 6.5 Különböző élelmiszerek kereslet-rugalmassága

24 fig Source: National Food Survey 2000 (National Statistics, 2001), extracted from Tables 6.1, 6.3, 6.4 and 6.5 Különböző élelmiszerek kereslet-rugalmassága

25 P1P1 D2D2 D1D1 S1S1 Q1Q1

26 P2P2 P1P1 D2D2 D1D1 S1S1 S2S2 Q1Q1 Q2Q2 A technológia fejlődése egyre inkább növeli a kínálatot, azért az árak csökkennek

27 fig P QO P1P1 D1D1 S1S1 Q1Q1 Axióma 3.: Hosszú távon csökkenő élelmiszerárak

28 fig P QO P1P1 S2S2 D2D2 P2P2 Q1Q1 Q2Q2 D1D1 S1S1

29 Ha a keresleti görbe nagyobb rugalmasságú (D 2 ), az árak csak P 2 -ig esnek a P 3 helyett

30 Az élelmiszer-kínálattal kapcsolatos álláspontok  Optimista  Tradicionális  Pesszimista  Fejlett országok modellje

31 OPTIMISTA SZCENÁRIO a megnövekedett kereslet könnyen kielégíthető  A népesség növekedési évi üteme csökken (kb. 1,4 %-ra)  A termelés várható növekedése 1,8­2,0 % között  A környezeti veszélyek és korlátok elhanyagolhatók  Ehhez folyamatos befektetésre van szükség a kutatásban a termelési feltételek javítása érdekében.

32 PESSZIMISTA SZCENÁRIO: A föld ökológiai tartalékai kimerülőben vannak  A gabonatermelés növekedési üteme évi 3%-ról ( ) 1%-ra csökkent ( ).  Tengeri halászat eljutott biológiai korlátaihoz.  Legelők jelentős része túlhasznált.  Tradicionális technológiák tartalékai kimerülőben.  Egyre kevesebb az öntözővíz.  Csökken a műtrágya felhasználás marginális hatékonysága.  Csökkenő rendelkezésre álló termőföld: urbanizáció- iparosodás-erozió  Csökkenő agrárkutatási ráfordítások.

33 "TRADICIONALIS" SZCENÁRlÓ Az országoknak maguknakkell megoldani a problémákat  Hagyományos önellátási szemlélet.  A fejlődő országok egy részében a növekvő kereslet kielégítése megoldhatatlannak látszik.  Általában a fejlődő világban a 2 % évi élelmiszertermelési növekedési ütem komoly környezeti gondokat valószínűsít.  Kulcskérdés: a fajlagos hozamok növelése.  A fejlődő országokban speciális programokra van szükség (FAO)

34 FEJLETT ORSZÁGOK MODELLJE A növekvő keresletet a fejlett országok elégítik ki  A mezőgazdasági termelés a mérsékelt égövben könnyen és környezeti károk nélkül növelhető.  A fejlett országok termelésük növelésével kielégítik a fejlődő országok igényeit  A fejlődő országok munkaigényes feldolgozott termékeket exportálnak.  Az ipari termelés fizetőképes keresletet hoz létre a fejlődő világ városaiban.

35 AZ AGRÁRPIACI HELYZETRE HATÓ TÉNYEZŐK  a GDP tényleges növekedése  a népesség gyarapodási üteme  a világ agrárkereskedelme logisztikai kapacitásának fejlődése  a termelés helye egyre inkább elkülönül a fogyasztás helyétől  azélelmiszertermelés globalizációja  Kína gazdasági fejlődése (pl. burgonya, tej keresletének növekedése)  Oroszország/Ukrajna mezőgazdasága

36 Agrárolló

37 Változó mezőgazdaság – pillanatkép  Gazdálkodók csökkenő jövedelme  Változó piaci helyzet és erőpozíció, fogyasztói preferencia, feldolgozás, szerződéses termelés előtérbe kerül  Egyre kevesebb cég ellenőrzi a termelést, feldolgozást és a marketinget (koncentráció)  Az árakat globális piaci erőviszonyok határozzák meg  Gazdálkodók csökkenő profitja  (csak számukban) domináns kisgazdasági szerkezet  Termőföld iránti fokozott kereslet  Környezetvédelmi problémák előtérbe kerülése  Növekvő pesszimizmus a mezőgazdaság és a családi gazdaságok jövője miatt

38 A változó élelmiszergazdaság mozgatórugói  Emelkedő jövedelmek  A fogyasztás differenciálódása, inferior javak fogyasztása csökken (Engel törvénye)  Demográfiai hatások  Urbanizáció  Női munkavállalás  Technológia  IT forradalom  Ellátási lánc menedzsment  Feldolgozás és szállítás  GMO  Globalizáció  FDI szerepe nő (kereskedelemben és termelésben egyaránt)  Kereskedelem liberalizációja

39 Az új játék új szabályai  Beszerzés centralizálása  méretkritérium, belistázás  Eltolódás: készárupiac → specializált nagybani piacok  Új közvetítők, új logisztika  Szerződéses termelés  A kistermelők kiszorítása  Az egyéni igények változása  Minőség, élelmiszer-biztonság


Letölteni ppt "Mezőgazdaság – kompetitív piac  az egyes piaci szereplőknek nincs hatásuk a piaci mozgásokra  nagyon sok vásárló  nagyon sok független eladó - árelfogadók."

Hasonló előadás


Google Hirdetések