Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Női hajléktalanság Készítette: Kissné Czipták Judit.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Női hajléktalanság Készítette: Kissné Czipták Judit."— Előadás másolata:

1 Női hajléktalanság Készítette: Kissné Czipták Judit

2 A hajléktalanság olyan lelki trauma, ami súlyosan megterheli a személyiséget. Az anyagi biztonság megszűnt, az életmód átalakult, nincsenek már olyan emberi kölcsönhatások, ingerek, kihívások, melyek életüknek értelmet adhatnának. Az önértékelés romokban, a teljesítőképesség minimális, gyakori a súlyos depresszió. A stabil lakóhely megszűnésével az egyén korábbi szociális szerepeinek egy részét automatikusan elveszti (baráti, szomszédsági kapcsolat). Lecsökken az esélye a munkaerőpiacon, és előtérbe a „hajléktalan” személytelen státusza kerül.

3 A hajléktalanellátó rendszer: A hajléktalanellátó rendszer feladata a hajléktalanok felkutatása, ellátása, fejlesztése, az önálló életvitelhez szükséges képességek helyreállítása, habilitáció, rehabilitáció.

4 A hajléktalanellátó rendszer elemei: Utcai szociális munka: feladata az utcán élő hajléktalanok segítése, az ismeretlen hajléktalanok felderítése, a fizikai szükségletek kielégítése (élelmiszer, ruha, tisztálkodószerek, takarók, gyógyszer), alapvető ügyintézés (iratok pótlása, jövedelem szerzése, szociális ellátásokhoz való hozzájutás szervezése), információs segítségnyújtás (jogok, szociális ellátások, egyéb információk), majd lehetőség szerint szakellátásba továbbítás.

5 Népkonyha: feladata napi egyszeri étkezési lehetőség biztosítása azok számára, akik más módon az étkezésüket megoldani nem tudják.

6 Krízisvonal: regionális diszpécserszolgálatok segítik a krízishelyzetbe került, hajléktalan, vagy hajléktalansággal veszélyeztetett személyeket, családokat.

7 Nappali melegedő: feladata a hajléktalanok napközbeni tartózkodási lehetőség, tisztálkodási lehetőség, postai cím, csomagmegőrzés biztosítása, általában olyan szolgáltatások biztosítása, amelyek a lakhatási lehetőség hiánya miatt a hajléktalan személy számára nem elérhetőek.

8 Szociális Információs Szolgálat: feladata a hajléktalanok ügyintézésének támogatása, iratpótlás.

9 Éjjeli menedékhely: feladata szállás és kiegészítő szolgáltatások biztosítása egy éjszakára. Éjszakáról- éjszakára igénybe vehető, az időtartam korlátozása nélkül. Átmeneti szállás: feladata szállás és kiegészítő szolgáltatások biztosítása meghatározott időtartamra (általában 3 hó és 2 év között).

10 Hajléktalanok rehabilitációs intézménye: feladata a hajléktalan személyek rehabilitációja, az önálló életvitelhez szükséges képességek kialakítása. Hajléktalanok otthona: hajléktalanoknak tartós szállást nyújtó intézmény, amelynek feladata az átmeneti szálláshelyen egészségi állapota, vagy kora miatt nem gondozható hajléktalanok ellátása, ápolása, gondozása.

11 Hajléktalan a Szociális Törvény (1993/III) alapján : ellátási szemléletű meghatározás: hajléktalan az, aki éjszakáit közterületen vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölti. igazgatási szemléletű meghatározás: hajléktalan az, aki bejelentett lakcímmel nem rendelkezik, kivéve, ha bejelentett lakcíme a hajléktalanszállás.

12 A hajléktalan nem rendelkezik társas kapcsolatokkal, nincs kapcsolati tőkéje, nehezebben jut munkához, nehezebben jut lakhatási lehetőséghez, nehezebben jut élelmiszerhez, nehezebben jut ruhához, mindazon javakhoz, mely a túléléshez szükségesek.

13 A hajléktalan nem rendelkezik a társadalom többsége által elfogadott érték- és normarendszerrel. Ennek hiányában nehézzé vagy lehetetlenné válik számára a társadalomba való beilleszkedés és a társadalom által biztosított források igénybevétele.

14 A hajléktalan emberek jellemzői Magyarországon kb ezerre becsülik a hajléktalanok számát, ezer hajléktalan ember a fővárosban él, átlagos életkoruk 38 és 44 év között van, A hajléktalan emberek mintegy háromnegyed része 30 és 60 év közötti, A 60 év feletti hajléktalan emberek aránya az átlagnépességben nem éri el a 10%-ot, az 50 és 60 év közötti hajléktalanok az utcán általában nagyobb arányban találhatóak meg, a hajléktalan emberek többsége, % férfi, kb % a női hajléktalan.

15 Nő a hajléktalan nők száma kétszer annyi a nő és a fiatal a hajléktalanok között, mint korábban, egyre gyakoribb, hogy a gyerekek együtt bolyonganak szüleikkel, a fedél nélkül élők mintegy %-a nő, női hajléktalan-szálláshelyből nincs elég, a hajléktalan nők többsége kapcsolatban él, hajléktalanszállók férőhelyeinek alakulása nem mindenhol követte a nemek arányának változását, még nem készült kutatás kizárólag a nők hajléktalanná válásának okairól, vannak, akik intézetben nőttek fel, és onnan kikerülve csak az utca maradt nekik, vannak, akik egy válás után kerültek utcára. családon belüli erőszak is gyakori ok. Sokan - akár gyerekkel is - az utcára menekülnek egy erőszakos partner elől.

16 A nők aránya megnőtt a hajléktalanok között Nem tudják pontosan, hogy miért, hogyan kerülnek az utcára, az okok nem egyértelműek. Vannak, akik intézetben nőttek fel, és onnan kikerülve csak az utca maradt nekik. Vannak, akik egy válás után kerültek utcára, a családon belüli erőszak is gyakori ok. Sokan - akár gyerekkel is - az utcára menekülnek egy erőszakos partner elől.

17 Kutatások: Gurály Zoltán, a Menhely Alapítvány munkatársa szerint: „Főleg a fiatalok körében nőtt a hajléktalan nők száma”. Szerinte a 30 évesnél fiatalabbak között valóban 30%-os lett a nők aránya, de a többi korosztályban évek óta nem változott a körülbelül 20 %-os jelenlétük. Budapesten több hajléktalan nő él az utcákon, mint amennyi a szállókon, az idősebb nők körében nem nőtt a hajléktalan nők száma, a közösség kevésbé engedi, hogy az idősebb nők utcára kerüljenek. Vigyázhatnak az unokákra, részei maradnak a családnak, Öt-hat éve óriási nyomás volt a női hajléktalanszállókon, a szállókon élő és az utcán élő hajléktalanok nem kedvelik egymást, egyik csoport tagjai sem akarnak a másikhoz tartozni. nincs különbség a férfiak és a nők között. Mint ahogy abban sincs, hogy hogyan kerültek az utcára. Állítása szerint nincs tipikus történet, csak lefelé haladó, ide torkolló életutak vannak.

18 Horváth Olga szombathelyi Rehabilitációs Kp. Vezetője szerint: határozottan több a nő a hajléktalanok között, az országos átlaggal ellentétben az idősebb nők is többen lettek, a nők rosszabbul viselik a hajléktalanságot, hamarabb tönkremennek, sokan súlyos bántalmazások után kerültek az utcára, az alkoholizmus gyorsabban pusztítja a női szervezetet.

19 Kissné Erdélyi Erzsébet az Oltalom Karitatív Egyesület női szálláshelyének vezetője szerint: legnagyobb probléma a koedukált férőhelyek hiánya, ha a hajléktalan párok nem lakhatnak együtt, inkább az utcát választják, mint a szállót. A nők nagy része ezért él fedél nélkül.

20 A hajlék nélküli férfiak és nők között jelentős különbségek vannak: a nők átlagosan rövidebb idő óta hajléktalanok, nagyobb arányban voltak gyermekkorukban állami gondoskodásban, nagyobb arányban vannak köztük szakképzetlen, csupán általános iskolát végzett emberek, többüknek van gyermeke, körükben nagyobb a romák aránya a hajléktalanná vált férfiak foglalkozásstruktúrája kedvezőtlen, mai piaci igényekhez nem igazodik. A teljes minta negyede nem rendelkezik szakképesítéssel. Sokan a rendszerváltás után válságba került ágazatokban dolgoztak.

21 A hajléktalan emberek: alultápláltak, csupán minden második ember evett legalább egyszer naponta és fogyasztott minimum havi rendszerességgel húst és gyümölcsöt is. A hajléktalanok rossz higiénés körülményeik és hiányos táplálkozásuk miatt különösen veszélyeztetettek a fertőző betegségek (hepatitis, TBC stb.), valamint fagyások és fekélyes szövődmények tekintetében. több, mint kétharmada (71%) valamely ellátó intézmény nyújtotta fekhelyen szándékozott a kérdezés napjának éjszakáját eltölteni. A nők nagyobb arányban alszanak barátaiknál, ismerőseiknél, illetve közterületen.

22 Sok a beteg hajléktalan, akiknek speciális szálláshelyre vagy orvosi ellátásra lenne szükségük. Szociális szakemberek szerint a fedél nélkülieket ellátó önkormányzati és civil szervezetek felkészültek a hideg időre, közülük többen utcai étkeztetést is szerveznek. Vecsei Miklós, a Hajléktalanokért Közalapítvány kuratóriumának elnöke szerint: A hajléktalanok számát országosan ezerre becsülik, a téli időszakban ezer szálláshely jut nekik; minden második ágy a fővárosban van. helyet még a leghidegebb időben is tudnak biztosítani a szervezetek, ám egyre többen vannak azok, akik ezekre a szállásokra pszichiátriai vagy alkoholbetegségük miatt nem tudnak vagy nem mernek bemenni.

23 Vecsei Miklós szerint nagyon nehezen mérhető, hogy nő vagy csökken a hajléktalanok száma, ám az biztos, hogy jelentős "átrendeződés" figyelhető meg körükben. Mint mondta, egyre több az utcára kerülő nő, és a hajléktalanok csoportja egyre pontosabban tükrözi a teljes népesség összetételét, még a végzettségi mutatók alapján is.

24 Elmondta, telente an halnak meg kihűlés miatt, közülük félszázan az utcán vagy erdőkben élő hajléktalanok, a többiek pedig "valahol a hajléktalanság határán", fűtetlen otthonaikban fagynak meg. Ma Magyarországon továbbra is nagyon sokan szenvednek azért, mert nincs megfelelő otthonuk, ahol mindennapjaikat élhetnék.

25 Hajléktalan nők az Európai Unióban: Tamási Erzsébet kutatásából: (2003.) A kutatók szerint nem csupán a lakás hiánya, de még csak nem is a szegénység egyéb jellemzői, mint a munkanélküliség szüli a hajléktalanságot (Watson, 1999.). Az okok halmozottak. Főszerepet játszik a háború utáni családmodell-változás, de felelőssé tehető az emberi kapcsolatrendszerek lazulása is, amely mögött a nők társadalmon és családon belüli helyzetének radikális átalakulása feltételezhető. A hajléktalanok döntő többsége férfi, minden országban, minden korosztályban, a devianciák mindegyikében jobbára férfiak az érintettek. Mégis többet foglalkoznak a nők hátrányos helyzetével a családban és közéletben egyaránt, ezért a törvények és jogszabályok a nők helyzetén kívánnak segíteni, nemritkán a férfiak rovására.

26 A tudományos vizsgálatok tanulságai szerint a hajléktalan nők száma lényegesen kisebb, mint a férfiaké, talán ezért sokkal kevésbé kutatott is. A hajléktalanná válás kockázata nemenként igencsak eltérő, komoly kihatással van a férfiakra, s nemcsak a párkapcsolati problémáknak, de az országok család- és nőpolitikájának is tükre. A hajléktalan nők számarányát az EU-tagállamok összességében, a teljes hajléktalanok körében 25–30%-ra becsülik, amely legtöbbször az adott ország hajléktalan- ellátásának minőségi szintje miatt országonként változik.

27 Svédország: nőbarát politika, rejtett hajléktalanság hajléktalan az, akinek lakáshelyzete rövid idő alatt, esetleg egyáltalán nem oldódik meg, akinek nincs hol tartózkodnia, nem képes tartósan és folyamatosan szociális kapcsolatokat fenntartani és építeni. (Thörn, 2001). Az áprilisi felmérés szerint, amelyet a svéd egészségügyi hivatal kezdeményezett, 8440 hajléktalant tartottak nyilván. Életkoruk átlaga 39 év; 1000 fő 26 év alatti és 170 fő 65 év feletti. (Edgar–Doherty–Meert, 2003).: Mindössze 3%-uk dolgozott, a többiek szociális segélyekből, nyugdíjból éltek. Minden harmadikuknak 18 év alatti gyereke van, akikkel nem élnek együtt. A nők száma e felmérés szerint 1772 fő (21%), a városokban, különösen a fővárosban (23%) valamivel többen élnek. A svéd hajléktalan férfiakkal szemben a nők sokkal inkább láthatatlanok, aminek okát a hajléktalansághoz fűződő stigmatizálásban keresik (Thörn, 2000). A kutatások szerint a nők többsége azért nem tűnik fel a statisztikákban, mert ideiglenesen rokonoknál, barátoknál húzza meg magát. A hajléktalan nők kerülik a hajléktalanszállásokat. A svéd hajléktalanok között több nő szenved mentális betegségekben, mint férfi, s számukra inkább az alkohol és drog okoz gondot.

28 Finnország: férfi lakás nélkül, nő otthon nélkül Itt is a férfiak problémája a hajléktalanság. Az esetek többségében a válás után a nők maradnak a közös otthonban. A gyerekes anyák előnyt élveznek a szociális lakások és a segélyek terén. Finnországban 1999-ben 1800 nő volt hajléktalan (Homelessness Report, 2002). A szociális segélyért folyamodók 40%-a nő, akik lakbérelmaradás miatt kérnek leggyakrabban segítséget ben az egyedülálló nők 60%-a időszakosan az ismerőseinél lakott, ám a drogozás következtében hamarosan az utcára került.

29 Dánia: a hajléktalanság ismeretlen A dán nőpolitika célja egy olyan jóléti állam működtetése, amely minden nő számára lehetővé teszi a fizetett munka vállalását, a saját testével való rendelkezést, így az abortusz és a fogamzásgátlás megválasztását. Dánia a második helyen áll a női foglalkoztatottak arányában az európai államok között. (Munk–Koch-Nielsen–Raun, 2001). A nők főként részfoglalkozásúak, ami csökkenő tendenciát mutat. Dániában is növekszik az idős egyedülálló nők száma, főként a nők hosszabb élettartama miatt. Az egyszülős háztartások többségét a gyerekkel együtt élő, válás utáni nők teszik ki. Teljesen kiegyenlítődik a nők és férfiak aránya, mégis több férfi távozik a közös lakásból, mint nő. A kutatók szerint a dán nők kirekesztődésének, így hajléktalanná válásának igen alacsony a kockázata. A dán társadalomban nincs jelentős strukturális különbség a nemek helyzetében és kezelésében.

30 Hollandia: bántalmazottak és menekültek A hajléktalanok száma Hollandiában – között van (2003.). A hajléktalan nők számát az összes hajléktalanok 11%-ra becsülik. A hajléktalanság és a családon belüli erőszak közötti szoros kapcsolatot bizonyítja, hogy a hajléktalan nők 90%-a speciális segítséget igényelne. A menhelyeken a terhesség, a magányosság, az erőszak, a gyerekgondozás, az anyagi, kapcsolati problémák, sőt pszichiátriai sérülések megoldására is segítséget kaphatnak a rászorulók. A menhelyeket felkereső nők 61%-a bántalmazás miatt kerül veszélyhelyzetbe, 25%-uk lakáshelyzete és anyagi okok miatt szorul hajléktalan-ellátásra.

31 Belgium: női szegénység A szegénység kockázata életkor, iskolázottság, a hatalomból való részesedés szerint alakul, így vannak olyan női csoportok, amelyekben magas a szegénység kockázata (De Decker, 2001). A háziasszonyok többsége alacsonyan iskolázott és családjukban a gyerekek száma is magas, mindezeken felül a családfő is alulképzett, így ezeknek a családoknak igen rossz a gazdasági pozíciója. A hajléktalanok számát Belgiumban a hajléktalan ellátásban megjelenők száma alapján 17 ezerre becsülik. Ezen belül 17% hajléktalan nő. A hajléktalan gyerekes nők száma 1980 óta lassan csökkent. A hajléktalan nők fele 30 év alatti, és közel 60%-a egyedülálló. A nők egyharmada gyerekkel együtt hajléktalan, akiknek 80%-a 10 év alatti. A nők 24%-a a kapcsolati problémái miatt válik hajléktalanná, 16%-nál lakásgondok, 11%-nál anyagi szempontok vezetnek a hajléktalansághoz. A belga kutatók véleménye szerint a szegénység speciálisan hat a nőkre. A legnagyobb veszélyben az egyedülálló gyerekes anyák és az alacsony iskolázottságú háziasszonyok vannak.

32 Luxemburg: munkakedv nélküli háziasszonyok A luxemburgi nők nem vágynak az otthonukon kívüli munkára. A kutatók a jelenség okát egyrészt a gyermekintézmények hiányában látják, másrészt pedig abban, hogy a nőknek alacsony az iskolázottságuk, szakképzetlenek és így kevesebb a munkakedvük. A luxemburgi nők számára a házasság fontosabb, mint a munkavállalás. A hajléktalanokról Luxemburgban sincs teljes körű, hivatalos statisztika ban zajlott le az első felmérés 2003-ban végzett összeszámlálás lényeges növekedést jelzett. a hajléktalanszállásokon megjelentek száma 1118 fő volt, 182 nő 225 gyerekkel, és további 944 fő az ún. támogatott lakásokban élt (217 nő 235 gyerekkel). A 2001-es vizsgálat megállapításai szerint a nők 69%-a 21 és 40 év közötti, hajléktalanná válásuk legfőbb oka családi és partnerkapcsolatuk válsága. A hajléktalan nők 45%-a egyedülálló, 35%-a férjes, a többi elvált vagy különélő. Kétharmaduknak egy vagy több gyereke is van. A luxemburgi nők erősen függnek családjuktól, partnerüktől.

33 Egyesült Királyság: egyedülálló anyák, támogatás egyformán, nem egyenlően A hajléktalanok számát Angliában , Skóciában , Walesben , É- Írországban főre becsülik (Edgar–Doherty–Meert, 2003). 36 ezer olyan nőt tartottak nyilván, akik felkeresték a hajléktalan-ellátás intézményeit, közülük kb. 21 ezer nevezhető tartósan hajléktalannak. A börtönben lévő anyák száma megduplázódott. A fiatalabb nők egyre nagyobb számban veszik igénybe a hajléktalan-ellátást (a 30 év alattiak aránya 24%-ról 67%-ra emelkedett. Az idős, 75 év feletti hajléktalan nők 21%-a, míg a férfiak között e korosztálynak mindössze az 5%- a keresi fel a segítő intézményeket. Az éjszakai szállásokat a nők az erőszaktól való félelmük miatt elkerülik. A nők hajléktalanná válásának egyik legfőbb okát a szigetországban a családon belüli erőszakban látják. A nők többsége (66%) anya, 16 éven aluli gyerekkel, közel fele fizikai és szexuális erőszak áldozata volt, és többségük mentálisan sérült (Stationery Officer, 2003). Az okok között első helyen a sebezhetőségük áll.

34 Franciaország: nők gyerekkel és egyedül a hajléktalanságban A francia hajléktalanok becsült száma 2003-ban 261 ezer fő körül volt (Maurel, 2003). A hajléktalan-ellátás használóinak 20– 23%-a nő, akik többségükben fiatalabbak, mint a férfiak. A francia kutatók szerint a nők hajléktalanságában szerepet játszik alacsonyabb gazdasági aktivitásuk, a magasabb munkanélküliség, az alacsonyabb jövedelem. A szociális lakáshoz sokkal hamarabb jutnak hozzá a hajléktalan gyerekes anyák. A nők a partnerükkel együtt nem szívesen veszik igénybe a közös hajléktalanszállásokat, mert félnek az erőszaktól, a kiszolgáltatottságtól. A női hajléktalanság okát a női szerepelvárások és a nők egyéni szocializációjának ellentmondásaiban látják. a nők inkább családi konfliktusok következtében válnak hajléktalanokká (Mina-Coulle–Tartinville, 2001).

35 Németország: alapos felmérés, öntudatosság a hajléktalanságban A hajléktalanok száma a 2000 évihez képest 20%-kal csökkent (2003.) A mérések szerint az összes hajléktalanok 30%-a nő. A hajléktalan nők körében 3 csoportot állapítanak meg: 1. A látható, nyilvánosan, köztereken, utcán, fapados szállásokon élő hajléktalan nők. 2. A rejtett hajléktalanok alkotják a többséget, ők az időszakonként szállásokon, alkalmi menedékeken lakók. 3. A látens hajléktalanok csoportja önálló jogú lakással nem rendelkezik, ők a veszélyesnek mondott, erőszakos légkörben élő nők. hajléktalanná válásuk oka elsősorban családi és partnerkapcsolatuk bomlása.

36 Ausztria: a kiszolgáltatott nő Ausztriában 2000-ben mérték fel valamennyi, a hajléktalanokkal foglalkozó intézmény helyzetét, ennek alapján kb főt írtak össze, amelynek 17%-a nő, kb fő (Novak-Schoibl, 2001). Ausztriában a nők nagy része szintén az alacsony fizetésűek közé tartozik, körükben magasabb a munkanélküliség. Ausztriában magasra becsülik a rejtett hajléktalanságot. A kutatók szerint a hajléktalanság kialakulásában a női szerep szocializációjának hibája, az alacsony tűrőképesség, a gyenge és ritka támogató családi, szomszédi kapcsolatok hiánya ad hangsúlyt. A nők sokkal többféle gonddal küzdenek hajléktalanságukban, mint a férfiak, félnek a szállásokon az erőszaktól és a társadalmi megbélyegzettségtől.

37 Olaszország: gyökértelen, bevándorló nők A hajléktalanok felmérése Olaszországban nem rendszeres és nem országos. A felmérések csak az állandó lakóhely nélkülieket regisztrálják, s őket 9–10 ezer főre becsülték 1999-ben. A 2003-as statisztika szerint ez a szám 11 és 17 ezer között van. A rejtett hajléktalanság az olasz nők körében is növekszik, a fiatal drogfüggők, a mentálisan sérültek és a bevándorlók között a legmagasabb, és állandó növekedést mutat (Tosi, 2003.). Az olasz nők a hajléktalanok 13–16%-át teszik ki, s az elemzések szerint a családi kötelékek lazulása, a kölcsönös kapcsolat rendszerének gyengülése növeli a látható és a láthatatlan hajléktalanságot a nők körében. Az okok között a családbomlás, az erőszak és az egyedülálló gyermekes nők számának növekedése a meghatározó (Tosi, 2001).

38 Görögország: idős nők, akik hajléktalanok a saját otthonukban A statisztikák szerint a munkaképes korú nők aránya 52,5%, ugyanakkor mindössze 39,2%-uk dolgozik. Az átlag munkanélküliségi ráta 60,7%, de a nők hosszú távú munkanélkülisége 67,2%-os, míg a férfiaké 36,4% (Sapounakisz–Gamagari, 2001). Az összes hajléktalanokon belül 35–40 %-ra becsülik a nők arányát (Sapounakisz, 2003). A görög nők hajléktalansági kockázata az idős nők körében a legnagyobb. Az egyedül élő, 30 évnél régebbi, saját házzal rendelkező, igen rossz kondíciók között élő özvegyek vagy elváltak teszik ki a csoport több, mint 80%-át. A nők fele iskolázatlan, bevételük minimális, családi segítségből tartják fenn magukat. Az egyedülállók számára több lehetőséget biztosít az állam, különösen a munkahely és az otthonteremtés támogatásával.

39 Spanyolország: válás, védtelenség A hajléktalanok számáról országos felmérésekkel nem rendelkeznek, így itt is csak becsülni lehet a számukat. A legfrissebb becslések szerint 30 ezerre tehető a létszám (Cabrera, 2003). A napi 8500 fő hajléktalanból kb. 2000–2500 fő lehet a nők száma. A statisztikákban a családon belüli erőszak áldozatai és az egyedülálló nők szinte egyáltalán nem szerepelnek (Cabrera, 2001). Az EU tagországai közül Spanyolországban a legalacsonyabb a nők részvétele a munkaerőpiacon. A spanyol nők keresete a férfiakénak a kétharmadát teszi ki, a nők egyharmada részfoglalkozásban dolgozik. A spanyol analfabéták 72%-a nő, a statisztikák szerint kb. 3,5 millió nő nem juthat minőségi munkához alapismeretek hiányában (Cabrera, 2001).

40 Portugália: átmeneti hajléktalanság, gyors alkalmazkodás A portugál hajléktalanokról nem készült országos statisztika, az elemzések főként a főváros egy-egy menhelyén összegyűjtött adatokra támaszkodik (Edgar–Doherty–Meert, 2003). A hajléktalan nők helyzetük kialakulásában a munkanélküliség, a családi okok és a megromlott egészségi állapot játszanak szerepet. A hajléktalanság kockázata az idős, beteg és egyedülálló nők körében magas, de a fiatal gyerekes nők is veszélyben vannak. A hajléktalan nők családi állapotának vizsgálata azt mutatja, hogy Lisszabonban 1017 hajléktalan nő 43%-a hajadon, 7%-a elvált 20%-a özvegy, 30%-a házas vagy élettársi kapcsolatban élők.

41 Minden különbözőség ellenére az Európai Unió tagállamaiban a hajléktalan nők helyzetében több közös vonás fedezhető fel. 1. A munka és a család problémája. A nők hajléktalanságát önálló életvezetésük biztosításának megvalósíthatatlansága okozza, ami gazdasági, családi helyzetük, valamint az adott társadalom szociális ellátó-támogató rendszerének függvénye. 2. A családmodell változásai. Európában a családtól való függetlenítés (defamilialisation) folyamata zajlik. Az egyes országok arra törekednek, hogy olyan szociális rendszert alkalmazzanak, amely mindenki számára lehetővé teszi az önálló életvitelt. 3. Az emberi kapcsolatok változásai. Az EU-országokban és a szakirodalomban is közös, hogy a nők hajléktalanságának legfőbb oka emberi viszonyaik megváltozásában rejlik. Öt nő közül átlagosan négy jelöli meg kapcsolatainak megromlását a hajléktalansága okaként. 4. A hajléktalan nők csoportjának struktúrája szintén megváltozott. Nemcsak a párkapcsolat felbomlása-megszűnése, a családon belüli erőszak, a válás vagy egyszerűen a különválás jelent kockázatot.

42 5. Rejtett hajléktalanság. A női hajléktalanság legtipikusabb formája minden országban a rejtett hajléktalanság. Sem a jog, sem a szociálpolitika, de a jóléti állam koncepciója sem képes elejét venni a tradicionális családbomlás következményeinek. 6. Az egyenlőség–egyenlőtlenség dilemmája. Az utcai hajléktalanok közül „csak” minden ötödik, a teljes hajléktalan populáció minden harmadik tagja „csak” nő. 7. A hajléktalanokat segítő szervezetek legfrissebb felmérései azt mutatják, hogy szinte minden országban emelkedett a hajléktalanintézményeket használó nők száma. Olyan társadalmi beavatkozásra volna szükség, amely segít rendezni vagy újrarendezni a párkapcsolatokat és a családi együttélés technikáját, miközben az együttélők mindegyike kellően önállónak, függetlennek érezheti magát, miközben a családi együttes is jól működik.

43 Jogszabályok: A családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvény módosítása évi XII. törvény. A foglalkoztatás elősegítéséről, a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény. A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvény. A közhasznú szervezetekről szóló évi CLVI. törvény. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló évi LXXVIII. törvény. A lakhatási jogról szóló 42/2000. AB határozat A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24) SZCSM, A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. törvény. A szociálisan hátrányos helyzetben lévők adósságterhének enyhítéséről és lakhatási körülményeinek javításáról. Szóló 96/1998. (V. 13.) Korm. Rendelet.

44 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!


Letölteni ppt "Női hajléktalanság Készítette: Kissné Czipták Judit."

Hasonló előadás


Google Hirdetések