Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A nemzetközi gazdaságtan főbb vizsgálati kérdései, folyamatai Nemzetközi gazdasági ismeretek 2011. November 12. Dr. Juhász Krisztina.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A nemzetközi gazdaságtan főbb vizsgálati kérdései, folyamatai Nemzetközi gazdasági ismeretek 2011. November 12. Dr. Juhász Krisztina."— Előadás másolata:

1 A nemzetközi gazdaságtan főbb vizsgálati kérdései, folyamatai Nemzetközi gazdasági ismeretek November 12. Dr. Juhász Krisztina

2 Az előadás főbb témakörei Mit vizsgál a nemzetközi gazdaságtan? Világgazdaság jellemző folyamatai a ’70-es évekig –Nemzetközi kereskedelem elméleti kérdései –Nemzetközi kereskedelem gyakorlati kérdései A globális világgazdaság jellemző folyamatai –Pénzügyi folyamatok –TNC-k világgazdasági szerepe

3 I. A nemzetközi gazdaságtan tárgya, a világgazdaság fogalma „Az egyes gazdasági szereplők közötti, határokon átnyúló tevékenység révén kialakult és tartósan érvényesülő kapcsolatok, viszonyrendszer vizsgálatával foglalkozik.” Kik a gazdasági szereplők? –Vállalatok, államok, nemzetközi gazdasági szervezetek –Ezek változó relatív szerepe Milyen kapcsolatok vannak közöttük? –Áruk, szolgáltatások nemzetközi mozgása (kereskedelem) –Termelési tényezők – a tőke nemzetközi áramlása

4 Mi a világgazdaság? NG1+NG2…  VG, vagyis Nemzetgazdaságok összessége és a köztük lebonyolódó kereskedelmi kapcsolatok Nemzetállami szinten szerveződik ’70-ig!!! VG  NG1, NG2 A világgazdaság mozgástörvényei meghatározzák a nemzetgazdaságok fejlődésének törvényszerűségeit! Egy világméretű piacgazdaság kialakulása Államok közötti kapcsolatok helyett a globális szintű folyamatok Térségi szintek átalakuló szerepe „A modern kapitalizmus aranykora” „Globális világgazdaság”

5 Az előadás főbb témakörei Mit vizsgál a nemzetközi gazdaságtan? Világgazdaság jellemző folyamatai a ’70-es évekig –Nemzetközi kereskedelem elméleti kérdései –Nemzetközi kereskedelem gyakorlati kérdései A globális világgazdaság jellemző folyamatai –Pénzügyi folyamatok –TNC-k világgazdasági szerepe

6 Mount Washington Hotel Bretton Woods 1944 július Monetáris rendszer Pénzügyi, kereskedelmi kapcsolatok szabályozása

7 „A modern kapitalizmus aranykora” Dinamikus gazdasági fejlődés (GDP évi 4,9% átlag!, export 7%) IPAR és húzóágazatai (vip) Nyersanyag-intenzív korszak Rendezett világrend –Bretton Woods-i pénzügyi rendszer (WB, IMF, GATT), rögzített árfolyam-rendszer –Bipoláris világ –USA vezető szerepe – regionális integrációk –lokális szint: nemzetgazdaság (ország) vagy nagytérségi régió

8 „A modern kapitalizmus aranykora” Nemzetállami szinten szerveződő, stabil világgazdasági korszak Nemzetközi kapcsolatok elsődlegesen a kereskedelmen alapulnak!! Gazdasági nyitottság: export /GDP (export- koefficiens)

9 Az előadás főbb témakörei Mit vizsgál a nemzetközi gazdaságtan? Világgazdaság jellemző folyamatai a ’70-es évekig –Nemzetközi kereskedelem elméleti kérdései –Nemzetközi kereskedelem gyakorlati kérdései A globális világgazdaság jellemző folyamatai –Pénzügyi folyamatok –TNC-k világgazdasági szerepe

10 A nemzetközi kereskedelem motivációi Miért kereskednek egymással az országok? Kereskedelem kibővíti a fogyasztási lehetőségeket Azt is fogyaszt, amit nem képes vagy kevésbé hatékonyan képes előállítani Szakosodás- méretgazdaságossági előnyök Hogyan oszlanak meg a kereskedelemből származó előnyök? Van-e kereskedelmi viszonyrendszer, ami mindenki számára előnyös? Kialakul-e spontán? Intézményi keretek?

11 Milyen tényezők (előnyök) határozzák meg a kereskedelmi kapcsolatokat? 1.) Abszolút előnyök –Smith: előnyös a kereskedelem, ha mindenki annak előállítására szakosodik, amelyben természeti vagy szerzett előnye van (73/3) –Eltérő természeti erőforrások –Mo.: kőolaj-import, búzaexport

12 2.) Kompartaív előnyök –Ricardo –Gyáripari termékek –Egyetlen termelési tényező: munkaerő, országok között csak az egyes iparágak termelékenységi szintjében van különbség –Exportál, amit munkaereje viszonylag hatékonyan tud előállítani, ahol nagyobb a relatív termelékenységi előnye (komparatív előny)

13 Heckscher-Ohlin modell –1920-as évek –Két termelési tényező, két termék –Eltérő tényező-intenzitás: eltérő arányban használják a termelési tényezőket –A termelési tényezők egyes országokban lévő ellátottsági arányai és a termékek előállításához szükséges felhasználási arányai közötti kapcsolat –Ország többet állít elő abból a termékből, amely intenzíven használja föl a nála bőségesen rendelkezésre álló erőforrásokat – exportál –Pl.: Tőke, munkaerő, gyógyszer, pulóver

14 Hagyományos kereskedelmi elméletek „hiányai” Azonos technológiai szintet feltételez –Technológia kiválthatja a szűkösen rendelkezésre álló forrásokat! Munkaerő- és tőkeáramlás kizárása Tényezőellátottság? – Fejlett országok közötti kereskedelem a meghatározó – hasonló tényezőellátottság, kiegyenlítődtek a tényező-ellátottsági viszonyok Ágazaton belüli kereskedelem? 1/3-a vállalaton belüli kereskedelem ? Az egyes országok vállalatai bizonyos iparágakban miért sikeresebbek a többi ország azonos iparágban tevékenykedő vállalatainál??

15 Kompetitív (verseny)-előny Világpiaci verseny-előny Versenyelőnyök nemzeti szinten keletkeznek, fenntartásuk lokalizált, helyhez kötött „A nemzetgazdaságok sikeresek ott, ahol a nemzeti környezet kizárólagos képességet teremt a vállalat számára az új stratégia meghonosítására az adott iparágban, Sikeresek a nemzetgazdaságok, ha a helyi körülmények impulzust adnak az ilyen stratégiák.. megvalósítására. Megbuknak azok a nemzetgazdaságok, ahol a vállalatok nem kapják meg a megfelelő jeleket, nem érzik a megfelelő nyomást és nem rendelkeznek a megfelelő képességekkel…” (Porter) Miért sikeres egy nemzetgazdaság egy adott iparágban?

16 4 versenyképességi tényező, ami szükséges a versenyelőnyök megteremtéshez, fenntartásához: 1.Vállalati stratégia, szerkezet és verseny 2.Tényező ellátottság 3.Keresleti feltételek 4.Kapcsolódó és beszállító iparágak (Porter rumbusz) Ricardó hatása! – termelékenységbeli különbségek határozzák meg a külkereskedelmet (és az FDI-t) „…amelyeket azonban szélesebben, a technológiát, és versenymódszereket beleértve definiálok” (Porter)

17 Az előadás főbb témakörei Mit vizsgál a nemzetközi gazdaságtan? Világgazdaság jellemző folyamatai a ’70-es évekig –Nemzetközi kereskedelem elméleti kérdései –Nemzetközi kereskedelem gyakorlati kérdései A globális világgazdaság jellemző folyamatai –Pénzügyi folyamatok –TNC-k világgazdasági szerepe

18 Nemzetközi kereskedelem a gyakorlatban Szabadkereskedelem: Abszolút és komparatív előnyök alapján Protekcionizmus: Importkorlátozás a hazai gazdaság védelmben Verseny – szűkös erőforrások hatékony felhasználása Optimális üzemméret Fogyasztó számára jobb ár, minőség, választék Kölcsönös függés- stabilitás fenntartása közös érdek „inkubátor hatás” Hanyatló vagy stratégiai iparágak támogatása (munkanélküliség) Fizetésimérleg-pozíciók javítása Nemzetbiztonsági szempontok (stratégiai tartalékok) Nemzeti életmód megóvása „Speciális nemzetgazdasági értékek” védelme (tokaji bor, svájci óra) „A szabadabb kereskedelem mindenkinek kedvez egy kicsit, a protekcionizmus viszont nagymértékben előnyös keveseknek.”

19 Protekcionizmus eszközei 1.) Embargó: teljes vagy részleges tilalom 2.) Kvóta: mennyiségi korlátozás (mg, acél- textilip.) 3.) Vám: importadó 4.) Nem vám jellegű korlátozások - adminisztratív eszközök (Fro. vámhivatal, hazai beszállítás, minőségi előírások) 5.) Állami támogatások – importtal szembeni vesrsenyképesség javítása 6.) Dömping (állami szubvencióval), fejlett-fejlődő között 7.) Árfolyampolitika – leértékelés export-támogató

20 A nemzetközi kereskedelem empirikus jellemzői Árukereskedelmi folyamatokat: Áruszerkezeti összetétel és a relációs (viszonylati) szerkezet Milyen árucikkekkel kereskednek? Milyen az egyes országok fontossága? 1945 után növekedése jóval a világtermelés fölött 65-70% fejlett országok ’80-as évekig: árukereskedelem Ma: szolgáltatáskereskedelem (20%)

21 A nemzetközi árukereskedelem legfontosabb tendenciái Gépgyártás Legmagasabb technológiai szintet képviselő termékek „új termékek” – IT Fejlődő országok romló cserearány (Adósságválság) Élelmiszerek118 Mezőgazdasági nyersanyagok 32 Fűtőanyagok98 Egyéb bányászati termékek 33 Gyáripari termékek7479

22 A világ legnagyobb exportőrei Forrás: World Factbook, Wikipedia

23 Mrd USDExportImport Világ összes EU Kína1 204 (1.) (+1)1 006 (2.) (+1) 2. Németország1 159 (2.) (-1) 931 (3.) (-1) 3. USA1 046 (3.) (0)1 604 (1.) 4. Japán542 (4.) (0) 551 (5.) 5. Franciaország472 (5.) (0) 551 (4.) 6. Hollandia417(6.) (+1) 446 (7.) (+1) 7. Olaszország412 (7.) (-1) 410 (8.) (-1.) 8. Dél-Korea373 (8.) (+3) 313(10.) (+1) 9.UK357 (9.) (0) 480 (6.) 10. Kanada323 (10.) (0) 305(11.) (-1) 11. Oroszország303 (11.) (-3) 302 (14.) 34. Magyarország78 (34.) (-1) 107 (31.) (-1)

24 Nemzetközi kereskedelem fő tendenciái napjainkban Az USA import növekedés az 1980-as évek második felétől 3x olyan gyors, mint az export növekedése Az USA külkereskedelmének 80%-át az amerikai vállalatok bonyolítják le! Nemzetközi kereskedelem 2/3-át a TNC-k bonyolítják le 1/3-a intra-firm Transfer pricing árrendszer Export alakulásában az FDI hatása!! Kompetitív előny!!!

25 Az előadás főbb témakörei Mit vizsgál a nemzetközi gazdaságtan? Világgazdaság jellemző folyamatai a ’70-es évekig –Nemzetközi kereskedelem elméleti kérdései –Nemzetközi kereskedelem gyakorlati kérdései A globális világgazdaság jellemző folyamatai –Pénzügyi folyamatok –TNC-k világgazdasági szerepe

26 Miért ért véget az „aranykor”?? A rendszer alapja: rögzített árfolyamrendszer és a nyersanyagok 1.Rögzített árfolyamrendszer vége: Infláció felgyorsulása. Oka: vietnámi háború – USA költségvetési- és fizetésimérleg-hiánya – dollárhoz rögzített árfolyamrendszer „szétteríti” Rögzített árfolyamrendszer megszűnése (1973) után nem alakul ki új, átfogó pénzügyi-rendszer 2.Nyersanyagárak növekedése 1973 október (arab-izraeli háború), 1979 újabb kőolaj- árrobbanás es recesszió után új irány : Tőke- és tecnhológiaintenzív korszak

27 I. Mit jelent a globalizáció??? A globalizáció természete

28

29

30

31

32 Mi a globalizáció? A fejlett világ társadalmi és gazdasági rendje globalizálódik „A nyugati civilizáció kezdeményezésére történő világszintű egységesedési (univerzalizálódási) folyamatok” Gazdasági, pénzügyi, kulturális, nyelvi 1. Világszintű folyamatok, egységesedés

33 Javak, szolgáltatások, tőkemozgások, technológiai diffúzió „Határok nélküli világ” Új jelenség? –Gyarmatbirodalmak –Nemzetköziesedés volt korábban is! („Liberális kapitalizmus virágkora”) 2. „Államok világszerte növekvő gazdasági kölcsönhatásait fejezi ki, melynek révén növekszik a határokon átnyúló tranzakciók volumene és variációja” Mi a globalizáció?

34 A globális gazdaság folyamatai és térszerveződése

35 Vezető nemzetgazdaságok, városok közelebb kerülnek  fejletlenebb, rurális térségek lemaradnak

36 Az új (globális) korszak jellemzői Lebegő árfolyam-rendszer  Pénzügyi folyamatok előtérbe kerülése 1.Pénzügyi –és reálfolyamatok elszakadása Drága energia  technológia gyors fejlődése Új húzóágazatok megjelenése: mikroelektronika, informatika, távközlés Közlekedési és távközlési technológiák gyors fejlődése  1.Világszinten tevékeny vállalatok szervezése és irányítása lehetséges 2.Információ a meggyőzés eszköze  Piacot teremt számukra Tőke-és technológiaintenzív, monetáris, globális korszak

37 Miben más ma a világgazdaság? „Aranykor” jellemzői Stabil világgazdasági korszak Nemzetállami szinten szerveződik Nemzetközi kapcsolatok elsődlegesen a kereskedelmen alapulnak!! Gazdasági nyitottság: export /GDP (export- koefficiens) Globális gazdaság Instabilitás Globális folyamatok Nemzetállam alatti és feletti szintek Nemzetközi kapcsolatokban meghatározóak a TNC-k működőtőke-befektetései (FDI) Gazdasági nyitottság: FDI/GDP Kompetitívitás – versenyképesség Polarizáció– országokon belül és között Adósságválság

38 A globális világgazdaság térbeli szerveződése Koncentráció és dekoncentráció Nemzetközi függőség és hierarchia – helyek szerepe a TNC-k érdekeltségétől függ Virtuális elérhetőség Világvárosok, nagyvárosok – agglomerációk Komplex térszerkezet, amely „az állandó változás állapotában lévő egyenlőtlenségek mozaikja” (Dicken)

39 Centrumok a ’70-es években TRIÁD: 3 centrum és a háttérterületek (Hinterland) 1.USA (+amerikai kontinens) 2.Ny-Európa (+Mediterrán-térség és volt szoc. Országok) 3.Japán (+ NIC I., NICII, Ausztrália, Óceánia)

40 A világ vezető gazdaságai G7E7

41 Centrumok napjainkban és a jövőben Észak-atlanti térség  PACIFIKUS-TÉRSÉG!! G2: új konzultációs fórum Japán helyét Kína, India veheti át Új pólus Latin-Amerikában. Brazília vezetésével?? EU szerepe??? –Bővítés és mélyítés –Nyugat-Balkán, Törökország –EMU –Új posztok,nemzetek feletti intézmények hatékonysága

42 Az előadás főbb témakörei A globális világgazdaság jellemző folyamatai –Nemzetközi tőkeáramlások Pénzügyi átutalások és FDI FDI elmélete, térbelisége –TNC-k világgazdasági szerepe

43 I. Nemzetközi tőkeáramlások Tőke: minden olyan felhalmozott érték, ami a tulajdonosának rendszeres jövedelmet biztosít Ha a pénz tőkeként való működése átlépi az országhatárokat: nemzetközi tőkeáramlás Alapfogalmak Országhatárokat átlépő értékek (pénz), amelyeknek tulajdonosai kamatot, profitot várnak.

44 Nemzetközi tőkeáramlások 1.) Pénzügyi átutalások a.) hitelezés –nemzetközi bankok hitelei – államközi hitelek – nemzetközi intézmények hitelei –USD b.) értékpapír-kereskedelem –Részvények: M&Ak !! –Értéktőzsdék- NYSE c.) devizakereskedelem (spekulációs ügyletek) –Cél: árfolyam/ kamatkülönbségeket kihasználva rövidtávú befektetéssel profit! –FOREX –Tokió-London-New York

45 Nemzetközi pénzügyi átutalások jelentősége Napi adatokban mérjük Pénz- pénzforgalmazás korábban nem látott jelentősségre tett szert Reálszféra növekvő igényeihez alkalmazkodva fejlődött, de elszakad attól!! Valutakereskedelem: 2 billió USD/nap!!!! Nemzetközi pénzügyi átutalások Világgazdaság alakulását nem a tényleges termelési folyamatok, hanem a nemzetközi pénzforgalom folyamatai szabják meg!!! Monetáris világgazdaság

46 A nemzetközi pénzügyi átutalások jelentőségéről… „A világ országai, ha ki akarnák elégíteni az általuk 2007-ben előállított termékekből és szolgáltatásokból, vagyis az 55 billió dollárnyi bruttó hazai termékből a globálisan forgalomban lévő pénzügyi eszközök (részvények, kötvények, bankbetétek) értékét, több mint három évig a Föld minden lakójának csak ezért kellene dolgoznia. Ugyanis a pénzügyi eszközökben megtestesült vagyon 180 billió USD-os összege 2007-ben jó háromszorosával múlta felül a világ GDP-jét.” Gál Z.: Pénzügyi piacok a globális térben, 15. oldal

47 Nemzetközi tőkeáramlások térbeli szerveződése Forrás: Bernek (szerk.) A globális világ… 187. oldal A világ legfontosabb pénzügyi központjai

48 A világ off-shore területei Forrás: Bernek-Nemerkényi-Sárfalvi Földrajz a szakiskolásk számára, NTK, 2007, 159. oldal Térbeliség

49 A jövő?? "Amerikaiak milliói, akik keményen dolgoztak és felelősségteljesek voltak, azzal szembesültek, hogy álmaik szertefoszlanak, mert mások felelőtlenek és mert a kormányzatuk kudarcot vallott az ellenőrzéssel" (B. Obama) Cél: Túlzott kockázatvállalás elkerülése, ellenőrzés növelése Szigorúbb előírások, tőke- és likviditási követelmények emelése(Basel III) Fed szerepének növelése Új fogyasztóvédelmi szervezet – tájékoztatás egyes pénzügyi szolgáltatásokról (pl.: jelzáloghitel) Magatartási kódex IMF: „Pénzügyi stabilitási hozzájárulás”és „Pénzügyi aktivitási adó” NINCS MEGEGYEZÉS EGYSÉGES PÉNZÜGYI SZABÁLYOZÁSRÓL!!!

50 Nemzetközi tőkeáramlások 1.) Pénzügyi átutalások a.) hitelezés b.) értékpapír-kereskedelem, c.) devizakereskedelem 2.) Működőtőke-befektetések (FDI) Foreign = Külföldi Direct = Közvetlen Investment = Befektetés Termelésbe irányul (közvetlen) Tulajdonosi jogok!! (Min. 10%) - zöldmezős - felvásárlás, fúzió (M&A)

51 FDI definíciók UNCTAD: a külföldi befektető vagy anyavállalat tartós érdekeltséget és ellenőrzést szerez egy, a befektetőtől eltérő országban rezidens vállalatban. a befektető jelentős befolyást gyakorol a vállalat vezetésére. kezdeti tranzakciókat, valamint minden további, az anya- és leányvállalat valamint a külföldi leányvállalatok közötti ügyletet.” Krugman nemcsak erőforrások átadását, hanem az ellenőrzés megszerzését is. A leányvállalatnak ugyannak a szervezeti struktúrának a részévé is válik.

52 FDI-mutatók “Tőke-export” –FDI outward stock (állomány, kummulatív) –FDI outflow (áramlás, éves adat) “Tőke-import” –FDI inward stock (állomány, kummulatív) –FDI inflow (áramlás, éves adat) A TNC-k tevékenységének mérőszáma Nemzetközi integráció legfőbb tényezője

53 FDI - A nemzetközi integráció meghatározó tényezője Gazdasági nyitottság: FDI/GDP!!!

54 Export vagy FDI? a.) helyi termelés létrehozásának költsége és kockázta vs. b.) Előny, amit a helyi termelés nyújt (költség és stratégiai, piaci előny) FDI, ha b  a FDI, ha: piacrajutás költsége magas és/vagy alacsony a helyi termelés költsége Mikor érdemes helyi vállalatot létrehozni, ahelyett, hogy exportálnánk?? FDI elmélet

55 Export és FDI Horizontális beruházás: –Kereskedelem-helyettesítő –Magas jövedelmű, nagy piacokra (verseny, méretgazdaságosság) –Pl.: teljes autó Vertikális beruházás: –Kereskedelemteremtő –Olcsóbb inputok (természeti erőforrás, munkaerő, K+F) –inkább alacsony, közepes jövedelmű országokba –Pl..: motor vs. ülés FDI elmélet

56 Vernon (1966) Termelés: humántőkeintenzív  Tárgyi tőke és munkaintenzív Beruházás: K+F  Menedzsment, szervzet fejlesztés Innováció: Termék  Folyamat VÁLTOZIK AZ OPTIMÁLIS TELEPHELY!!! FDI elmélet

57 Vernon elmélete Lokalizációs elemet a termék-életciklus görbébe USA  EU helyi piacra  EU export  USA importőr, Fejlődő helyi piacra  Fejlődő exportál +: Kezdeti okokat magyarázza (1966!) - : Komplex vállalati struktúrát nem magyarázza! FDI elmélet

58 Dunning eklektikus elmélete (1993) (OLI paradigma) Részmagyarázatokat, különböző megközelítési módokat ötvözi vállalat-, kereskedelem-, lokalizációs elméletek szintézise Tőke-kihelyezést és vonzást is magyarázza Magyarázza a beruházások –okait és –típusait

59 Beruházás okai FDI ha 3 feltétel teljesül 1.Tuladonspecifikus-előny (Ownership-specific) törvényben védett jogok, kereskedelmi monopólium, méret, technológia (!) - termelés, marketing, know how 2.Internalizációs előny (Internalisation) export vagy license helyett, vertikális integráció! Ok: tökéletlen piacok: kockázat, bizonytalanság, K+F innováció és termelés integrációja Tudás, tapasztalat növekvő szerepe méretgazdaságosság (hasonló input-ot, marketinget igénylő termékek) OLI paradigma

60 Beruházás okai 3.Lokalizációs előny (Localisation) termelés helyére vonatkozó előny helyben felhasználandó források képzett munkaerő, regionális piac, kommunikációs lehetőségek agglomerációs hatás (szubrégiók, klaszterek) szupranacionális intézmények csökkenő jelentősége: olcsó munkaerő, szállítási ktg., vámok!!!!! OLI paradigma

61 Beruházás típusai 1.) Erőforrásorientált beruházás munkaerő, természeti erőforrás 2.) Piacorientált beruházás Vámok megkerülése, követő beruházás 3.) Hatékonyság növelő beruházás Világszinten leghatékonyabb kombináció! 4.) Startégiai előnyöket kiaknázó Hosszútávú stratégiai célt szolgál OLI paradigma

62 Tőkebefektetések a gyakorlatban - Az FDI regionális jellemzése 1.HONNAN indulnak befektetések? (=Kik a legnagyobb befektetők??) A beruházók regionális jellemzői (FDI outward stock) alapján 2.HOVÁ irányulnak a befektetések? (=Kik a legnagyobb tőke befogadók?) A beruházások regionális jellemzői (FDI inward stock) alapján

63 Globális jellemzők FDI növekedése nagyobb, mint az export és a GDP növekedése FDI stock világ: kb. 16 billió USD FDI outflow világ: 1,5 – 1,8 billió USD - fluktuáció!! 2007: 2,1 billió USD !!! M  A-k szerepe nő

64 1. A beruházók regionális jellemzői (FDI outward stock) FDI outward stock 90%-a fejlett országokból Koncentráció 6 legnagyobb beruházó ország a világ összes 2/3-át! Közöttük változó részesedés, pozíció

65 A vezető tőke-befektető országok változó szerepe (Az összes FDI outward stock %-ában) Beruházók (outward stock) regionális jellemzői

66 A fejlett országok legnagyobb befekteői Világ összes 85%-át adják 1.: USA 3,1 billió USD 2.: UK: 1,5 billió USD 3.: Németország : 1,45 billió USD 4.: Franciaország: 1,39 billió USD 5.: Hollandia: 843 milliárd USD 6.: Japán: 680 milliárd USD Beruházók (outward stock) regionális jellemzői

67 A fejlődő országok, mint befektetők Világ összes FDI outward stock 15%-át adják nagy koncentráció! – NIC, Oroszország, Brazília Hong Kong: 775 milliárd USD!!!! Oroszország (202 milliárd USD) Szingapúr (190 milliárd USD), Tajvan, Kína, Brazília (150) Dél-Korea (100) Beruházók (outward stock) regionális jellemzői

68 2. A befektetések legfontosabb célterületei (FDI inward stock) 2/3 részben a fejlett országokba irányul!!! Legfontosabb irány: fejlett országok egymás közötti beruházásai - GLOBÁL TRIÁD! Transzatlanti kapcsolatok! FDI outward / FDI inward ált. 1:1

69 A működőtőke-befektetések legfontosabb irányai Beruházások regionális jellemzői

70 A fejlődő országok, mint befogadók (FDI inward stock) Világ összes 1/3 érkezik a fejlődő térségbe ennek kb. 10%-a Afrikába Latin-Amerika: 30% K-Ázsia: 32% DK-Á: 15% DK-Európa és FÁK: 10% Beruházások regionális jellemzői

71 A legjelentősebb fejlődő országok tőkevonzása Hatalmas koncentráció!!! Beruházások regionális jellemzői

72 Kelet-Közép-Európa tőkevonzása Világ befektetéseinek kis része Több hullám 1.Csehország, Lengyelország, Magyarország 2.Szlovákia, Románia, Bulgária, Balti-államok, Oroszország,Horvátország 3.Ukrajna, Szerbia,??? Privatizáció hatása Egy főre jutó értékben vezető az EU 10 Alacsony Oroszország – még potenciális lehetőségek Származási terület: főként EU-s befektetők (Németország, Hollandia, Franciaország, Ausztria) Beruházások regionális jellemzői

73

74 A beruházások motívumai Kelet-Közép-Európában Erőforrás-orientált: –képzett és olcsó munkaerő –természeti erőforrások: Oroszország, Ukrajna, Kazahsztán Piacorientált - állami monopóliumok + EU Hatékonyság-növelő! Regionáls központok, K+F Stratégiai beruházások – további terjeszkedés Beruházások regionális jellemzői

75 Külföldi tőkebefektetések Magyarországon FDI állomány: 59 milliárd Euró : átlag évi 3,8 milliárd Euró 2 szakasz 1.Ezredforduló előtt: Privatizáció, beruházás-ösztönzési politika, TNC-k stratégiái  sikertörténet Jelentős strukturális és technológiai átalakulás, növekvő termelékenység és műszaki színvonal Duális gazdaság kialakulása –Gazdasági és területi Beruházások regionális jellemzői

76 után: „Érettebb korszak” Gyarapodó és mélyülő gazdasági kapcsolatok Magasabb hozzáadott-értéket folyatató termelés és szolgáltatások jelenléte Országon belüli hálózatépítés (GE, Bosch, Samsung) Reinvesztáció – rögzülő területi különbségek Beruházások regionális jellemzői

77 Az FDI-állomány területi megoszlása Forrás: Kukely Gy. Beruházások regionális jellemzői

78 Magyar tőkekivitelről néhány szó… Mennyi a közvetett FDI???

79 Magyar tőkekivitelről néhány szó… 55% szolgáltatószektor, 35% feldolgozóipar

80 Magyar tőkekivitelről néhány szó… 1/2 CEE

81 FDI-komponensek 1.) Tulajdonosi részesedés (equity capital) 2.) Újrainvesztált profit (reinvested profit) 3.) Vállalaton belüli hitel (intercompany loan) Kérdés: Hol a határ a pénzügyi átutalások felé? Statisztikailag követhető-e? Milyen folyamatok zajlanak? ???

82 Az előadás főbb témakörei A globális világgazdaság jellemző folyamatai –Pénzügyi folyamatok Pénzügyi átutalások és FDI FDI elmélete, térbelisége –TNC-k világgazdasági szerepe

83 I. A transznacionális vállalatok jellemzői Definíció: AV + min. 1 LV Jellemzőik: –termelés feletti ellenőrzési jog egynél több országban –országok, régiók termelési tényezői közötti különbségeket kihasználják –költség minimalizáslás, profit maximalizáslás 63 ezer AV, 866 ezer LV

84 A világ legnagyobb vállalatai money.cnn.com/magazines/fortune/gl obal500/2010

85 A világ legnagyobb gazdaságai Világ GDP-je: 60 billió USD Global 500 jövedelme: 25 billió USD 25 billió USD Államokhoz hasonló gazdasági erőt képviselő vállalatbirodalmak!!!!!!

86 A TNC-k a globális világ meghatározó gazdaság (és politikai) szereplői 3.Meghatározzák a nemzetközi termelés központjait termelés központjait 2.Új technológia fejlesztéseket adják adják Gazdasági növekedés hordozói Hatásuk minden térségi szinten érvényesül Hatásuk minden térségi szinten érvényesül Állami szerep átértékelése 1.Tőkét koncentrálnak  Pénzügyi folyamatokat meghatározzák

87 A TNC-k meghatározók az Termelés térbeli elhelyezkedésében – Ipari termelés: 80%! –Kőolaj, földgáz, kőszénbányászat és finomítás területén: 50% Tőke-áramlásokban –FDI 80%-a A technológia-transzfer területén –K+F kiadások, új technológiai fejlesztések vezetői Világkereskedelemben –Kereskedelem - 2/3! intra-firm kereskedelem vállalaton belüli szolgáltatás kereskedelem Országok szerepe a nemzetközi munkamegosztásban, térségek fejlődési lehetőségei nagyrészt a TNC-k érdekeitől függnek!!!

88 Mit várhat a fogadó ország?? Előnyök Tőke- és finanszírozás Technológia Kereskedelem: exportnövekedés Foglakoztatás bővítése Új menedzsment módszerek Hazai vállalkozások fejlődése (beszállítók) Növekvő világgazdasági integráció Hátrányok Tőkekivonás (profit?) Duális gazdaság kialakulása Import növekedés Létszámleépítés (átszervezés, kivonulás) Hazai vállalatokat kiszorít(hat)ja Gazdasági szuverenitás??? Kiszolgáltatottság??? Függ a „beágyazottságtól”Van-a alternatíva???

89 A TNC-k térbeli szerveződése ‘70-es évek: egyszerű termelési integráció Napjainkban: Komplex vállalati integráció –Értéktermelés teljes egészében megvalósítható az anyaországon kívül –A különböző tevékenységek (HQ, termelés, K+F, értékesítés) eltérő mértékű (de)koncentrációja –Hálózat

90 Az egyes vállalati funkciók “nemzetköziesedése”

91 1. HQ-k HQ és reg. HQ földrajza Forrás:

92 HQ és reg. HQ földrajza

93 2. A termelés térbeli szerveződése 1.) Globálisan koncentrált termelés 2.) Fogadó ország piacára irányuló termelés 3.) Globális, ill. regionális piacra irányuló termékpecializáció 4.) Transznacionális vállalati integráció Részekre szabdalt értéklánc Globális optimalizáció Termelés földrajza

94 3. A K+F térbeli szerveződése Lekgoncentráltabb vállalati tevékenység Felvevő piachoz közelség vagy stratégiai szempontok? Többségében hazai piacon Külföldre inkább felvásárlással Együttműködés külső partenrekkel - új K+F források megszerzése Külföldön inkább adaptáció K+F földrajza

95 A K+F térbeli szerveződése K+F földrajza

96 Külföldi TNC-k K+F tevékenysége Magyarországon Forrás: Kukely Gy.


Letölteni ppt "A nemzetközi gazdaságtan főbb vizsgálati kérdései, folyamatai Nemzetközi gazdasági ismeretek 2011. November 12. Dr. Juhász Krisztina."

Hasonló előadás


Google Hirdetések