Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Kommunikáció Formái: Szóbeliség és Írásbeliség.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Kommunikáció Formái: Szóbeliség és Írásbeliség."— Előadás másolata:

1 A Kommunikáció Formái: Szóbeliség és Írásbeliség

2 Az információ tájékoztatást, felvilágosítást jelent a közlésfolyamat (kommunikáció) egy információ mozgásba lendítése, és kölcsönös fölhasználása két fél között

3 A kommunikáció érintkezést, közlést, híradást jelent jelrendszerek segítségével kommunikálunk verbális és nonverbális eszközök létezik –ember kommunikáció –állati kommunikáció –ember-állat közötti kommunikáció

4 Kommunikáció tényezői beszélő hallgató üzenet kód (vagyis nyelv) csatorna beszédhelyzet

5 A beszélő közölni akar valamit –lehet átgondolatlan, reflexszerű, automatikus cselekedet. Pl. mindennapos köszönés a barátunknak –máskor átgondolt, meg megformált közlés. Pl. egy önéletrajz megírása vagy egy szóbeli hozzászólás hosszas fontolgatása. a beszélőt nevezhetjük adónak, jeladónak, közlőnek is

6 A hallgató az, akinek az üzenetet szánjuk észleli, felfogja és értelmezi a hallottakat –ez sokszor igen egyszerű feladat („félszavakból is értjük egymást”,,előre tudom, hogy mit akar mondani” stb.) –máskor el kell gondolkodnunk rajta, sőt esetleg vissza is kérdezünk –Ekkor a hallgatóból már beszélő lesz hallgatót nevezhetjük vevőnek, befogadónak is.

7 A kód hagyományokon alapuló, közösségileg elfogadott szabályrendszer vannak nyelvi és nem nyelvi kódok a kommunikációban közösen ismert nyelvre van szükség –Ez lehet az anyanyelv vagy mindkét fél által ismert idegen nyelv –Természetesen az anyanyelven belül is lehet fennakadás a megértésben: amikor a partner különleges nyelvváltozatot beszél, ismeretlen szavakat, szakszavakat használ, esetleg nagyon furcsa módon fűzi össze

8 Csatorna és beszédhelyzet a beszélő és a hallgató között kommunikációs közeg, csatorna jön létre a kommunikáció során aktuális beszédhelyzet alakul ki: –a beszélés, olvasás adott pillanata az eredményes közlésfolyamatnak az is feltétele, hogy közös ismereteink, előismereteink legyenek az adott tárgyról, amelyet valóságdarabnak is nevezhetünk

9 Kommunikáció funkciói Funkciói: a kommunikációs funkciók általában együtt vannak jelen, együtt hatnak. Mindig a kommunikáció céljától, a kommunikációs tényezőktől és a szöveg típusától függ, melyik szerep kerül előtérbe –tájékoztató szerep: ha a feladó valamit közölni, valamiről tájékoztatni akar. (kijelentő mondatok) –kifejező szerep: ha a feladó érzelmeit, hangulatát, érzéseit akarja közölni. (óhajtó, felkiáltó mondatok) –felhívó szerep: ha a feladó cselekvésre szeretné késztetni a címzettet (felszólító mondatok)

10 Kommunikáció funkciói –kapcsolatteremtő szerep: mikor a kommunikációt megnyitjuk, pl.: köszönünk, stb. –kapcsolatfenntartó szerep: a kommunikáció során pl. többször megkérdezzük partnerünket, érti-e, figyel-e ránk –kapcsolatzáró szerep: a beszélgetés lezárás, pl.: búcsúzás. –esztétikai szerep: közlés mellett a gyönyörködtetés is célja –értelmező funkció: (metanyelvi funkció) ha a nyelv segítségével a nyelvről beszélünk Pl.: szó magyarázata, nem nyelvi jelek

11 Kommunikáció típusai egyirányú (monologikus): –ha a hallgató nem töltheti be a feladó szerepét kétirányú (dialogikus): –ha a beszélgető és a hallgató állandóan szerepet cserél közvetlen: –ha a feladó és a címzett egyszerre vesz részt a kommunikációban, egy helyen és időben. közvetett: –ha nem egy térben (telefon), vagy nem egy időben (levél) zajlik

12 Közlésmódok - a kommunikáció csatornái alapján beszélhetünk szóbeli és írott szövegekről Kialakulása: –nem verbális kommunikáció (kezdetekben) –beszéd (verbális kommunikáció): eleinte tagolatlan, majd tagolt beszéd formájában létrejön a nyelv –írás: a kultúra fejlettebb szintjén jelenik meg - az élőbeszéd rögzítése - különféle jelrendszerek (képírás  fogalomírás  szó- és szótagírás  betűírás)

13 Szóbeliség <> Írásbeliség ÉlőbeszédÍrás A nyelv elsődleges formájaA nyelv másodlagos, rögzített formája természetesen, önállóan működikmesterséges, előzetes tudást igényel szabálytalan - csak szótani, nyelvtani, pragmatikai szabályok szabályos - külső szabályok (helyesírás) laza mondatfűzéskötött kevésbé szerkesztettszerkesztett, igényesebb normától eltérőerősen normalizált nincs tabuszó„nem tűri a nyomdafestéket”

14 Szóbeliség <> Írásbeliség Hangok egymásutánjabetűk, írás- (és egyéb) jelek egymásutánja nyitottzárt Szükség van ismétlésre, visszautalásra Nincs szükség ismétlésre kifejezőeszközök gazdagsága - nyelv zenei elemei - metakommunikáció (vokális jelek, mimika, gesztusok, testtartás, stb.) kifejezőeszközök szegénysége - zenei elemek csak áttételesen, korlátozottan - tipográfia (betűtípus, -rajz); központozás - modern hatás: hangulatjelek DE! csak írásban léteznek: kis- és nagybetűk (nemecsek, Élet), betű- és írásjelhalmozás (!!!), rövidítések, ábrák többcsatornásegycsatornás

15 Szóbeliség <> Írásbeliség többcsatornásegycsatornás főleg akusztikusvizuális időbelitérbeli és időbeli lehetőség azonnali visszajelzésrekésleltetett visszajelzés gyors, azonnali, spontánlassú, megfontolt, átgondolt pillanatnyi, helyhez kötöttidőben, térben nem korlátozott felidézhetőpontosan felidézhető korlátozottan ismételhetőkorlátlanul ismételhető több változata létezhet (népmese) DE! szómágia, ráolvasás: kötött egy változat

16 Beszéd és írás kapcsolata -„Verba volant, scripta manent.” DE! szájhagyomány évtizedeket, évszázadokat képes áthidalni hatásuk egymásra: –beszéd hatása az írásra: kiejtés szerinti helyesírás („betűnépiesség”  Móricz stílusára jellemző) –Pl.: naccsága, eccer írásjelhiány  szabad, vég nélküli gondolatfutam –írás hatása a beszédre: szóalak megváltozása  hibás kiolvasása –Pl.: Petur bán eredetileg Petür/Petör bán; vezekel eredetileg veszékel írásbeli rövidítések szóbeli kimondása –Pl.: estébé, tévé, BÚÉK írói remeklésből, sajtóhibából született tudatos nyelvi humor –(Pl.: Szent Kotonát – Bogdán Dóri alapján) média hatása  összemosódik a beszéd és az írás (ld.: IX. tétel)

17 Nyelvi létmódok szóbeliségben: –elsődleges szóbeliség: élő, beszélt nyelvhasználat, időben és térben kötött, a jelenlévő partnerek között zajlik –másodlagos szóbeliség: technikai eszközök közbeiktatásával folyó párbeszéd Pl.: telefon, fonográf, magnetofon, rádió, televízió –harmadlagos szóbeliség lesz, ha sikerül a beszédet digitálisan előállítani írásbeliségben: –elsődleges írásbeliség: az írást emberi kéz rajzolja, eszközei általában toll és papír –másodlagos írásbeliség: technikai eszközök közbeiktatásával alkotott írás informatikai forradalom (számítógép, SMS)  újabb írásbefolyásoló tényezők (korlátlan javítás, betű- és szövegáthelyezés, korlátlan terjesztési és továbbítási lehetőség) Pl.: gépírás, SMS, szövegszerkesztővel írt szövegek –harmadlagos írásbeliség lesz, ha sikerül az élőbeszédet számítógéppel közvetlenül rögzíteni új beszéltnyelviség = másodlagos írásbeliség + másodlagos szóbeliség –informatikai alapú, számítógépek, internet vagy mobilkommunikáció által közvetített írásbeli vagy szóbeli kommunikáció, amelyre jellemző az átmenetiség: beszédközeli (szlenges), képeket is használó írás- és közlésmód, az élőbeszédhez közelítő, de azzal nem azonos beszédszintetizálás.


Letölteni ppt "A Kommunikáció Formái: Szóbeliség és Írásbeliség."

Hasonló előadás


Google Hirdetések