Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Természeti erőforrások védelme Vízszennyezés - vízminőségvédelem.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Természeti erőforrások védelme Vízszennyezés - vízminőségvédelem."— Előadás másolata:

1 Természeti erőforrások védelme Vízszennyezés - vízminőségvédelem

2 Víztározó megnevezése1000 km% Víztározó megnevezése1000 km 3 % óceánok és tengerek ,61 óceánok és tengerek ,61 sarki és hegyvidéki ,08 sarki és hegyvidéki ,08 jég és hó felszín alatti vizek ,29 felszín alatti vizek ,29 édesvizű tavak 125 0,009 édesvizű tavak 125 0,009 sósvizű tavak 104 0,008 sósvizű tavak 104 0,008 talajnedvesség 67 0,005 talajnedvesség 67 0,005 folyóvizek 1,2 0, folyóvizek 1,2 0, vízpára az 14 0,000 9 vízpára az 14 0,000 9atmoszférában Összesen: Összesen:

3 A víz körforgása

4 Felszín alatti vizek Forrás: Thyll, 2000

5 A természetes vizek minőségi összetevői A természetes víz mindig oldat, legtöbbször szuszpenzió is. A természetes víz mindig oldat, legtöbbször szuszpenzió is. gázok: N 2, O 2, CO 2, NH 3 gázok: N 2, O 2, CO 2, NH 3 folyadékok: folyékony szénhidrogének, szerves oldószerek folyadékok: folyékony szénhidrogének, szerves oldószerek szilárd anyagok: szilárd anyagok: kationok – Ca 2+, Mg 2+, Na +, K + kationok – Ca 2+, Mg 2+, Na +, K + anionok – CO 3 2-, HCO 3 -, SO 4 2-, Cl - anionok – CO 3 2-, HCO 3 -, SO 4 2-, Cl - A szerves anyagok oldott vagy lebegőanyag formában vannak jelen A szerves anyagok oldott vagy lebegőanyag formában vannak jelen

6 Oldhatósági görbék Forrás: Thyll, 2000

7 A víz organoleptikus (érzékszervi) tulajdonságai Szín Szín Ha kevés az oldott, illetve szuszpendált anyag kék Ha kevés az oldott, illetve szuszpendált anyag kék Ha felhős az ég szürke Ha felhős az ég szürke Ha közepes mennyiségű az oldott anyag és kevés a fitoplankton zöldes Ha közepes mennyiségű az oldott anyag és kevés a fitoplankton zöldes Ha sok a fitoplankton sötétzöld Ha sok a fitoplankton sötétzöld Ha sok az oldott anyag sárga (vagy barna) Ha sok az oldott anyag sárga (vagy barna) Ha kevés az oldott szerves vegyület, vagy sok a színes komponens, azok adják az uralkodó színt: Fe 3+ sárgás színt ad Ha kevés az oldott szerves vegyület, vagy sok a színes komponens, azok adják az uralkodó színt: Fe 3+ sárgás színt ad

8

9 Magyarország felszíni vizei

10 Magyarország a „legek” országa Az Alföldön a lefolyástalan vagy elöntésnek kitett területek aránya nagy. Az Alföldön a lefolyástalan vagy elöntésnek kitett területek aránya nagy. Vízjárását a szélsőségek jellemzik Vízjárását a szélsőségek jellemzik A fajlagos felszíni vízkészlet az egyik legnagyobb Európában, de túlnyomóan külföldi eredetű. A fajlagos felszíni vízkészlet az egyik legnagyobb Európában, de túlnyomóan külföldi eredetű. Több országhoz tartozó vízgyűjtők Több országhoz tartozó vízgyűjtők

11 Magyarország vízháztartása Az ország folyóinak vízminőségét a külföldről belépő vizek állapota nagymértékben befolyásolja. Az ország folyóinak vízminőségét a külföldről belépő vizek állapota nagymértékben befolyásolja. A vízminőséget általában a II.-III. osztály jellemzi. A vízminőséget általában a II.-III. osztály jellemzi. A nagy folyók minősége a nagy hígulás következtében elfogadható. A nagy folyók minősége a nagy hígulás következtében elfogadható. Állóvizeink és tározóink többsége esetében az eutrofizáció okoz problémákat. Állóvizeink és tározóink többsége esetében az eutrofizáció okoz problémákat.

12 Magyarország vízháztartása A felszín alatti vizek minőségét a pontszerű és diffúz terhelések, továbbá a káros hatású, természetes eredetű elemek jelenléte határozza meg. A felszín alatti vizek minőségét a pontszerű és diffúz terhelések, továbbá a káros hatású, természetes eredetű elemek jelenléte határozza meg. A talajvizek elszennyeződése alapvetően a települések környezetére, és az elnitrátosodott hegyperemű völgyekre vonatkozik. A talajvizek elszennyeződése alapvetően a települések környezetére, és az elnitrátosodott hegyperemű völgyekre vonatkozik. A parti szűrésű vízbázisok és karsztvizek állapota általában jó, de ez utóbbi készletek igen sérülékenyek. A parti szűrésű vízbázisok és karsztvizek állapota általában jó, de ez utóbbi készletek igen sérülékenyek.

13 Magyarország vízháztartása AZ ORSZÁGBÓL KILÉPŐ VIZFOLYÁSOK VÍZHOZAMA 120 km 3 /év A BELÉPŐ VÍZFOLYÁSOK VÍZHOZAMA 114 km 3 /év PÁROLGÁS 52 km 3 /év CSAPADÉK 58 km 3 /év 58 km km 3 = 52 km km 3

14

15

16

17 Alapfogalmak Vízszennyezés: minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely a víz fizikai, kémiai, biológiai és bakteriológiai tulajdonságait (természetes minőségét) károsan megváltoztatja. Vízszennyezés: minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely a víz fizikai, kémiai, biológiai és bakteriológiai tulajdonságait (természetes minőségét) károsan megváltoztatja.

18 Alapfogalmak Használt víz: fizikai, kémiai, biológiai szempontból lényegesen nem különbözik a befogadó vizétől. Használt víz: fizikai, kémiai, biológiai szempontból lényegesen nem különbözik a befogadó vizétől. Szennyezett víz: a befogadó vízhez viszonyítva jelentős mennyiségű idegen anyagot tartalmaz. Szennyezett víz: a befogadó vízhez viszonyítva jelentős mennyiségű idegen anyagot tartalmaz. Szennyvíz: minden olyan víz, amelynek fizikai, kémiai, és biológiai tulajdonságait háztartási, mezőgazdasági, kézműipari és ipari használat következtében megváltoztatták. Szennyvíz: minden olyan víz, amelynek fizikai, kémiai, és biológiai tulajdonságait háztartási, mezőgazdasági, kézműipari és ipari használat következtében megváltoztatták.

19

20

21 Szennyezők csoportosítása származási hely szerint: származási hely szerint: háztartási szennyvíz háztartási szennyvíz települési szennyvíz települési szennyvíz ipari szennyvíz ipari szennyvíz

22 Szennyezők csoportosítása szennyező anyagok szerint szennyező anyagok szerint főként szerves anyagokat tartalmazó szennyvizek főként szerves anyagokat tartalmazó szennyvizek főként szervetlen szennyező anyagokat tartalmazó szennyvizek főként szervetlen szennyező anyagokat tartalmazó szennyvizek szerves és szervetlen anyagokat azonos nagyságrendben tartalmazó szennyvizek szerves és szervetlen anyagokat azonos nagyságrendben tartalmazó szennyvizek

23 Szennyezők csoportosítása a szennyvíztisztításra gyakorolt hatás szerint a szennyvíztisztításra gyakorolt hatás szerint kommunális szennyvizek kommunális szennyvizek ~-től kismértékben eltérő szennyvizek ~-től kismértékben eltérő szennyvizek ~-nél lényegesen nagyobb organikus szennyezőanyag tartalmú vizek ~-nél lényegesen nagyobb organikus szennyezőanyag tartalmú vizek közüzemi tisztítótelepre történő bevezetés előtt előkezelést igénylő szennyvizek közüzemi tisztítótelepre történő bevezetés előtt előkezelést igénylő szennyvizek közüzemi szennyvíztisztító telepre nem vezethető szennyvizek közüzemi szennyvíztisztító telepre nem vezethető szennyvizek

24 Szennyezők csoportosítása további hasznosítás szempontjából további hasznosítás szempontjából a technológiai körfolyamatban újrafelhasználható vizek a technológiai körfolyamatban újrafelhasználható vizek értékes kivonható anyagokat tartalmazó szennyvizek értékes kivonható anyagokat tartalmazó szennyvizek öntözéssel hasznosítható szennyvizek öntözéssel hasznosítható szennyvizek tovább nem hasznosítható szennyvizek tovább nem hasznosítható szennyvizek

25 Szennyezők csoportosítása szennyező anyagok csoportja szerint szennyező anyagok csoportja szerint betegségeket okozó (fertőző szennyezők): betegségeket okozó (fertőző szennyezők): baktériumok baktériumok vírusok vírusok protozoák protozoák paraziták paraziták

26 Szennyezők csoportosítása szennyező anyagok csoportja szerint szennyező anyagok csoportja szerint oxigénigényes (biodegradálható) hulladék oxigénigényes (biodegradálható) hulladék házi szennyvíz házi szennyvíz állati ürülék állati ürülék biodegradálható szerves hulladék biodegradálható szerves hulladék

27 Szennyezők csoportosítása szennyező anyagok csoportja szerint szennyező anyagok csoportja szerint vízoldható szervetlen vegyületek vízoldható szervetlen vegyületek savak savak bázisok bázisok sók sók toxikus fémek és vegyületeik toxikus fémek és vegyületeik

28 Szennyezők csoportosítása szennyező anyagok csoportja szerint szennyező anyagok csoportja szerint szervetlen növényi tápanyagok szervetlen növényi tápanyagok szerves anyagok szerves anyagok olaj, benzin olaj, benzin műanyagok műanyagok peszticidek peszticidek detergensek detergensek

29 Szennyezők csoportosítása szennyező anyagok csoportja szerint szennyező anyagok csoportja szerint hordalékok, szuszpendált anyagok hordalékok, szuszpendált anyagok radioaktív anyagok radioaktív anyagok hő hő

30 A víz organoleptikus (érzékszervi) tulajdonságai Jellegzetes szaghatást kiváltó anyagok vegyületképletjellegzetes szaghatás aminok -NH 2 hal ammónia NH 3 vizelet diaminok NH 2 -(CH 2 ) n -NH 2 romlott hús kénhidrogén H 2 S záptojás merkaptánok -SH görény szerves szulfidok -S- rothadt káposzta szkatol -NH- emberi ürülék

31 A szervesanyag szennyezettség és a vizek oldott oxigénrendszere Szerves anyagok Szerves anyagok Biológiai úton könnyen bonthatók Biológiai úton könnyen bonthatók Biológiai úton nehezen bonthatók Biológiai úton nehezen bonthatók

32 Az oxigénegyensúly a természetes rendszerekben Oxigéntelítettség = aktuális koncentráció (mg/l) telítettségi koncentráció (mg/l) x 100

33 Vízben oldott oxigéntelítettség értékei a hőmérséklet függvényében

34 Forrás: Barótfi, 2000

35 A szervesanyag szennyezettség és a vizek oldott oxigénrendszere Biokémiai oxigénigény (BOI): Biokémiai oxigénigény (BOI): A szennyvíz biokémiai úton történő oxidálódásához szükséges oxigén mennyiség (mg O 2 /l szennyvíz). A szennyvíz szennyezettségének, erősségének kifejezője. TBOI : teljes biológiai oxigénigény BOI 5 : 5 nap alatt 20 °C-on történő oxidálódásához szükséges oxigén mennyiség

36 A felszíni víztestek minősége a biokémiai oxigénigény (BOI 5 ) alapján

37 A szervesanyag szennyezettség és a vizek oldott oxigénrendszere Kémiai oxigénigény (KOI): A szerves anyag kémiai úton (erőteljesebb oxidációval) történő oxidálódásához szükséges oxigén mennyiség (mg O 2 /l szennyvíz). KOI k :kálium-bikromátos kémiai oxigénigény K 2 Cr 2 O H 2 SO 4 =K 2 SO 4 + Cr 2 (SO 4 ) H 2 O + 3 O KOI p : kálium-permanganátos kémiai oxigénigény 2 KMnO H 2 SO 4 = K 2 SO MnSO H 2 O + 5 O

38 A szervesanyag szennyezettség és a vizek oldott oxigénrendszere TOC: összes szerves széntartalom A szerves anyag nem specifikus jellemzésére szolgál, alapja, hogy a szerves anyagban lévő C CO 2 -dá alakul, és ennek alapján számítható a szén mennyisége, és ebből arányosan a szervesanyag-tartalom mértéke.

39 A szervesanyag szennyezettség és a vizek oldott oxigénrendszere Szerves anyagok Szerves anyagok Biológiai úton könnyen bonthatók Biológiai úton könnyen bonthatók Biológiai úton nehezen bonthatók Biológiai úton nehezen bonthatók

40 Néhány víztípus szervesanyag-értéke (mg/l) Forrás: Barótfi, 2000

41

42 Értelmezze a következőket, jellemezze az adott vizet! Oldott oxigén: 0,7 mg O 2 /l Oldott oxigén: 0,7 mg O 2 /l Vízhőmérséklet : 16 °C Vízhőmérséklet : 16 °C

43 Forrás: Barótfi, 2000

44 Értelmezze a következőket, jellemezze az adott vizet! Oxigéntelítettség = 0 % Oxigéntelítettség = 0 % BOI 5 = 126 mg O 2 /l BOI 5 = 126 mg O 2 /l

45 Értelmezze a következőket, jellemezze az adott vizet! BOI 5 = 62 mg O 2 /l BOI 5 = 62 mg O 2 /l KOI p = 58 mg O 2 /l KOI p = 58 mg O 2 /l KOI k = 316 mg O 2 /l KOI k = 316 mg O 2 /l

46 Értelmezze a következőket, jellemezze az adott vizet! BOI 5 = 17 mg O 2 /l BOI 5 = 17 mg O 2 /l BOI 5 = 160 mg O 2 /l KOI = 325 mg O 2 /l BOI 5 = 160 mg O 2 /l KOI = 325 mg O 2 /l BOI 5 = 4 mg O 2 /l BOI 5 = 4 mg O 2 /l BOI 5 = 2867 mg O 2 /l KOI = 6594 mg O 2 /l BOI 5 = 2867 mg O 2 /l KOI = 6594 mg O 2 /l

47 Biológiai nitrogénciklus szerves nitrogén ammonifikáció ammonifikáció ammónia (0–40%) – ammónium ion (60–100%) növények nitrifikáció a nitritképzők nem tűrik a hideget Nitrosomonas Nitrosomonasnitrit Nitrobakter Nitrobakternitrát

48 A szabad ammónia és ammónium-ion aránya (%) a pH és a hőmérséklet függvényében Forrás: Barótfi, 2000

49 Biológiai nitrogénciklus szerves nitrogén ammonifikáció ammonifikáció ammónia (0–40%) – ammónium ion (60–100%) növények nitrifikáció a nitritképzők nem tűrik a hideget Nitrosomonas Nitrosomonasnitrit Nitrobakter Nitrobakternitrát

50 Biológiai nitrogénciklus A nitrogénvegyületek koncentrációtartománya a kommunális szennyvizek esetén mg/l A nitrogénvegyületek koncentrációtartománya a kommunális szennyvizek esetén mg/l nyers tisztított szennyvíz szennyvíz szerves-N12 – NH 4 -N20 – NO 2 -N NO 3 -N

51 Biológiai nitrogénciklus N 2 nitrogén (gáz) NO 2 - Nitrit denitrifikáció denitrifikáció NO 3 - nitrát

52 A nitrogén-összetevők alakulása egy korszerű kétlépcsős szennyvíztisztító-telepen (koncentrációk mg N/l-ben és a befolyó szennyvíz BOI 5 értéke 160 mg/l)

53 Forrás: Barótfi, 2000

54 Számítás 6 mg/l NO 2 x mg/l N 6 mg/l NO 2 x mg/l N 42 mg/l NO 3 x mg/l N 42 mg/l NO 3 x mg/l N

55 Foszforformák reaktív foszfátok = orto foszfátok (a növény csak ezt képes felvenni)  H 2 PO 4 -  HPO 4 2-  PO 4 3- nyers tisztított nyers tisztított szennyvíz szennyvíz összes foszfor5 – 20 mg/l P 3-10mg/l P orto-foszfátok15-20%50-90%

56

57 Eutrofizáció Forrás: Thyll, 2000

58 Eutrofizáció Forrás: Thyll, 2000

59 Input szabályozási rendszerek Fejlett szennyvíztisztítási technológiák alkalmazásával Megtiltatni vagy hatósági úton limitálni a mosószerek és más tisztítószerek foszfáttartalmát, A tápanyagok kimosódásának megakadályozása a talajból és a pontszerű forrásokból Átvezetni a szennyvizeket a gyors folyású patakok irányába, ahol ez lehetséges.

60 Output szabályozási rendszerek Fenékkotrással eltávolítani a felesleges tápanyagot a mederfenékről. Fenékkotrással eltávolítani a felesleges tápanyagot a mederfenékről. Eltávolítani a túlburjánzott növényzetet. Eltávolítani a túlburjánzott növényzetet. Herbicidekkel (gyomirtó szerek) és algicidekkel (algairtó szerek) szabályozni a nemkívánatos flórát. Herbicidekkel (gyomirtó szerek) és algicidekkel (algairtó szerek) szabályozni a nemkívánatos flórát. Levegőztetés a tavak és tározók oldott oxigéntartalmának növelése céljából. Levegőztetés a tavak és tározók oldott oxigéntartalmának növelése céljából.

61 Számítás 58 mg/l PO 4 x mg/l P 58 mg/l PO 4 x mg/l P 2,6 mg/l Px mg/l PO 4 2,6 mg/l Px mg/l PO 4

62 Biológiai szénciklus A levegő széndioxidja oldódik a vízben: CO 2 + H 2 O = H 2 CO H 2 CO 3 disszociációja CO 2 + HCO HCO 3 - disszociációja H + + CO A természetes kémhatás környezetében (6,2 – 10,3 pH) mindhárom forma jelen lehet, de döntően HCO 3 - forma van jelen.

63 Forrás: Barótfi, 2000

64 Biológiai szénciklus CO 2 fotoszintézisrespiráció fotoszintézisrespiráció élő szerves szén

65 Biológiai szénciklus élő szerves szén holt szerves szén aerob lebontás: CO 2 anaerob lebontás: zsírsavak CH 4 CO 2

66 Természetes vizek öntisztulása Forrás: Thyll, 2000

67 Folyási idő ill. folyamhosszúság Szennyvíz bevezetése Forrás: Thyll, 2000 koncentráció

68 A befogadó természetes öntisztulásának feltétele biológiailag lebontható szerves anyag biológiailag lebontható szerves anyag aerob mikroorganizmusok aerob mikroorganizmusok oxigén a mikroorganizmusok oxigénigényének fedezésére oxigén a mikroorganizmusok oxigénigényének fedezésére

69 Természetes vizek oxigénegyensúlyának elemei + az oxigén beoldódása a vízbe a levegőből (diffúzió) + az oxigén beoldódása a vízbe a levegőből (diffúzió) vízi növények oxigéntermelése (fotoszintézis) - szerves anyag oxidálásához felhasznált oxigén - szerves anyag oxidálásához felhasznált oxigén a vízi élőlények légzéséhez felhasznált oxigén

70 Forrás: Thyll, 2000

71

72

73

74 Értelmezze a következőket, jellemezze az adott vizet! Oxigéntelítettség = 42 % Oxigéntelítettség = 42 % BOI 5 = 56 mg O 2 /l BOI 5 = 56 mg O 2 /l Szerves N = 15,9 mg N / l Szerves N = 15,9 mg N / l PO 4 – P = 17,2 mg P / l PO 4 – P = 17,2 mg P / l NO 3 -N = 3,2 mg N / l NO 3 -N = 3,2 mg N / l

75 Értelmezze a következőket, jellemezze az adott vizet! Oxigéntelítettség = 78 % Oxigéntelítettség = 78 % BOI 5 = 16 mg O 2 /l BOI 5 = 16 mg O 2 /l Szerves N = 5,6 mg N / l Szerves N = 5,6 mg N / l NH 4 – N = 0,6 mg N / l NH 4 – N = 0,6 mg N / l NO 3 -N = 8,4 mg N / l NO 3 -N = 8,4 mg N / l NH 4 – N = 1,7 mg N / l NH 4 – N = 1,7 mg N / l NO 3 -N = 1,2 mg N / l NO 3 -N = 1,2 mg N / l

76 Nehezen bontható szerves szennyezők Növényvédőszerek Kőolaj és származékaik Szintetikus mosószerek Huminanyagok Poliklórozott bifenilek Fenolok

77 Növényvédőszerek vízminőségi megítélése Perzisztencia – természetes lebomlással szembeni ellenállóképesség Toxikusság – minél jobban oldódik annál toxikusabb Biológiai magnifikáció - az élőszervezetekben való feldúsulás

78 A peszticidek feldúsulása a táplálékláncban KözegKoncentráció víz0,001mg/l plankton0,01mg/l haltáplálék 0,1 mg/l rabló halak 1 mg/l sirály 10 mg/l

79 A szénhidrogének oldhatósága vízben (mg/l) Szénhidrogén-típusOldhatóság Dízelolaj17 Autóbenzin100–500 Toluol511 n-hexán60 Benzol1680

80 A felszíni vízbe került olaj átalakulásának folyamata párolgás párolgás olajos szennyvíz szétterjedés vastag olaj olaj – film víz –olajban vízfelszín emulzió olaj vízben oldódás olaj vízben oldódás visszaol dódás emulzió kémiai átalakulás kevered ésdiszpergált olaj biológiai lebomlás adszorpció a asszimiláció a vízi adszorpció a asszimiláció a vízi felúszá slebegő anyagból élőlényekben lesűllyedés lesűllyedés üledék üledék

81

82 Olajszennyezés Queensland strandjain március 12 Forrás:

83 Nagyméretű olajfolt Bahrein közelében

84 1996 február 15-én a Sea Empress szupertanker zátonyra futott a walesi Milfor Haven város mellett. A baleset következtében tonna nyersolaj ömlött a tengerbe. (Radarsat felvétel)

85 Olajfolt Franciaország partjainál

86 A felszíni vizek esetén kialakuló olajréteg jellemzői Az olajréteg Térfogata (l/km 2 ) Vastagsága m Láthatósága 400,04 Éppen látható 1500,15 Gyengén szivárványos 3000,30 Erősen szivárványos 10001,00 Sötétebb foltok 20002,00 Erősen sötét, összefüggő folt

87 Huminanyagok Bomló növényi részekből származó szerves anyagok Bomló növényi részekből származó szerves anyagok Biológiailag nehezen bonthatók Biológiailag nehezen bonthatók A tisztított szennyvíz szervesanyag tartalmának ~ 50 %-a A tisztított szennyvíz szervesanyag tartalmának ~ 50 %-a Más anyagokkal való kölcsönhatás során toxikussá válhatnak Más anyagokkal való kölcsönhatás során toxikussá válhatnak

88 Poliklórozott bifenilek Nem természetes eredetű aromás vegyületek Nem természetes eredetű aromás vegyületek 10 – 60 % klórt tartalmaznak 10 – 60 % klórt tartalmaznak Vízben oldhatatlanok, de jól oldódnak zsírban Vízben oldhatatlanok, de jól oldódnak zsírban Rákkeltőek, akkumulálódnak a táplálékláncban Rákkeltőek, akkumulálódnak a táplálékláncban Lebontási idejük hosszabb, mint a DDT-é Lebontási idejük hosszabb, mint a DDT-é Megengedett határérték ivóvízre 0,1 µ g/l Megengedett határérték ivóvízre 0,1 µ g/l

89 Szintetikus mosószerek kizárólag emberi tevékenységből származnak kizárólag emberi tevékenységből származnak kommunális szennyvizek állandó összetevői kommunális szennyvizek állandó összetevői kemény detergenseklágy detergensek kemény detergenseklágy detergensek Habot képeznek a víz felszínén Habot képeznek a víz felszínén Foszfáttartalmúak Foszfáttartalmúak Oldatban tartják a kőolajat és származékaikat Oldatban tartják a kőolajat és származékaikat Szinergikus hatás Szinergikus hatás Megengedett határérték tisztítatlan szennyvízben 2 – 5 mg/l Megengedett határérték tisztítatlan szennyvízben 2 – 5 mg/l

90 A dioxin transzportja a táplálékláncban Forrás: Barótfi, 2000

91 Toxikus fémek, szervetlen mikroszennyezők Szennyvizeink általában alacsony koncentrációban tartalmaznak fémszennyezőket ám a biológiai folyamatok során ezek megkötődnek és a termelődött biomasszában lényegesen nagyobb koncentrációban vannak jelen. Bioakkumuláció A toxikus nehézfémek közül a higany-, az ólom- és a kadmium vegyületek az emberi szervezetre különösen veszélyesek, melyek a táplálékláncban feldúsulnak.

92

93 FémSzennyezőforrás Arzénfémötvözés, üveg-, és kerámia-,vegyipar, gyógyászat Bórfémötvözés, üveg-, porcelán-, bőr-, fotokémiai ipar Higanypapír-, gyógyszer-, festék-, vegyipar, mg Kadmiumfémkohászat, galván-, kerámia-, festék-, vegyipar Nikkelgalván-, kerámia-, és színezékipar Ólomszínezék-, papír-, festék-, textíl-, nyomdaipar Vaskohászat., acélipar

94 Mikroorganizmusok és a vízminőség A vízben előforduló legfontosabb mikroorganizmusok: algák (fitoplankton), algák (fitoplankton), protozoák (zooplankton), protozoák (zooplankton), gombák, gombák, kékalgák, kékalgák, baktérimok, baktérimok, vírusok. vírusok.

95 A víz biológiai minősítése A biológiai vízminőség a víz azon tulajdonságainak összessége, amelyek a vízi ökoszisztémák életében fontosak, illetve ezeket létrehozzák és fenntartják. halobitás halobitás trofitás trofitás szaprobitás szaprobitás toxicitás toxicitás

96 A víz biológiai minősítése A halobitás a víz biológiai szempontból fontos szervetlen kémiai tulajdonságainak összessége, amely az összes sótartalommal, a szervetlen ionok mennyiségével, vagy az elektromos vezetőképességgel megadható mennyiség.

97 A víz biológiai minősítése A trofitás a vízi ökoszisztémában végbemenő elsődleges szervesanyag termelés mértéke. Nagysága klorofill-tartalmú növényzettől (pl. alga), a szervetlen növényi tápanyagoktól (foszfor, nitrogén), továbbá a fénytől függ. A trofitás a vízi ökoszisztémában végbemenő elsődleges szervesanyag termelés mértéke. Nagysága klorofill-tartalmú növényzettől (pl. alga), a szervetlen növényi tápanyagoktól (foszfor, nitrogén), továbbá a fénytől függ. A trofitás növekedése növeli a vízi ökoszisztéma energia befogadó képességét és eutrofizálódáshoz vezet. Jellemzésére a klorofill tartalom, az összes alga szám, a foszfor és nitrogénformák alkalmasak. A trofitás növekedése növeli a vízi ökoszisztéma energia befogadó képességét és eutrofizálódáshoz vezet. Jellemzésére a klorofill tartalom, az összes alga szám, a foszfor és nitrogénformák alkalmasak.

98 A víz biológiai minősítése A szaprobitás a vízi ökoszisztéma lebontó képessége, amely a trofitással szemben hat, ezért energia veszteséggel jár. Jellemzői a lebomlásra illetve rothadásra képes szervesanyag és heterotrof élőlények. Növekedése a vízszennyezés eredménye. A szaprobitás két formája ismert autoszaprobitás, autoszaprobitás, allószaprobitás allószaprobitás

99 A víz biológiai minősítése A toxicitás a vízbe kerülő, vagy a vízben képződő, a különböző folyamatokból származó szennyezőanyagok hatására a víz toxikussá válását jelöli. Ez a vízben élő lények károsodását, illetve pusztulását okozhatja. Ez a vízben élő lények károsodását, illetve pusztulását okozhatja. A mérgezés a koncentrációtól illetve az expozíciótól függ, és lehet végleges (irreverzibilis) és átmeneti (reverzibilis). A mérgezés a koncentrációtól illetve az expozíciótól függ, és lehet végleges (irreverzibilis) és átmeneti (reverzibilis).

100 Felszíni vizek bakteriológiai vízminősítése A coliform baktériumok jelenléte a vízben fekáliás szennyezettségre utal. A coliform baktériumok jelenléte a vízben fekáliás szennyezettségre utal. A vízminősítés a kolititer vagy a koli szám alapján történik. A vízminősítés a kolititer vagy a koli szám alapján történik. A kolititer az a ml-ben kifejezett legkisebb vízmennyiség, amelyből koli baktérium kitenyészthető. A kolititer az a ml-ben kifejezett legkisebb vízmennyiség, amelyből koli baktérium kitenyészthető. A koliform szám a 100 ml vízben lévő Coli baktériumok száma. A koliform szám a 100 ml vízben lévő Coli baktériumok száma.

101 Felszíni vizek bakteriológiai vízminősítése Ha 1 kolibaktérium található 100 ml vízben, akkor a víz tiszta, 100 ml vízben, akkor a víz tiszta, 10 ml vízben, akkor elég tiszta 10 ml vízben, akkor elég tiszta 1 ml vízben, akkor gyanús, 1 ml vízben, akkor gyanús, 0,1 ml vízben, akkor szennyezett, használtra alkalmatlan 0,1 ml vízben, akkor szennyezett, használtra alkalmatlan


Letölteni ppt "Természeti erőforrások védelme Vízszennyezés - vízminőségvédelem."

Hasonló előadás


Google Hirdetések