Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Falusi turizmus. FALUSI TURIZMUS FOGALMA A falusi turizmus a nem kiemelt gyógy- és üdülőhelyeken, hanem a falusi és tanyai térségekben folytatott vendégfogadás,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Falusi turizmus. FALUSI TURIZMUS FOGALMA A falusi turizmus a nem kiemelt gyógy- és üdülőhelyeken, hanem a falusi és tanyai térségekben folytatott vendégfogadás,"— Előadás másolata:

1 Falusi turizmus

2 FALUSI TURIZMUS FOGALMA A falusi turizmus a nem kiemelt gyógy- és üdülőhelyeken, hanem a falusi és tanyai térségekben folytatott vendégfogadás, amely általában a vendéggel azonos épületben (tanyán) való együttlakás (együttélés) mellett valósul meg és magában foglalja a vendég részére rendszeresen nyújtott étkeztetés szolgáltatásait is.

3 „Falusias” szálláshely 2006 januártól az önkormányzatok bizonyos városrészeket úgynevezett „falusi jellegű övezetté” nyilváníthatnak, ahol a szállásadók a falusi vendéglátás feltételei szerint végezhetik tevékenységüket.

4 A hazai falusi turizmus története I. Hazánk falusi turizmusának kezdete a XIX-XX. század fordulójára nyúlik vissza. Ekkor csak a módosabbak tehették meg, hogy nyáron egy-egy felkapott külföldi üdülőhelyre utazzanak, míg a városi polgárságnak az olcsó pihenési, kikapcsolódási lehetőséget nyújtó falusi turizmus jutott. Az I. Világháborút követően megkötött Trianoni békeszerződés értelmében elvesztettünk olyan turisztikailag is értékes, jelentős vonzerőinket, mint a tengerpart, vagy Erdély. Ekkor kezdett a hazai falusi turizmus előtérbe kerülni.

5 A hazai falusi turizmus története II. Sorra jelentek meg falusi turizmust hirdető kiadványok, és alakultak szervezetek ban létrejött a „hétvégi üdülés és hazai nyaralásért” jelszavú Országos Magyar Weekend Egyesület ben a Magyar Királyi Balatoni Intéző Bizottság szerkesztésében megjelent a Falusi Vendéglátás mestersége című kiadvány.

6 A hazai falusi turizmus története III ben pedig az Országos Magyar Vendégprogram Szövetség harmadik kiadásban jelenteti meg az Utas könyve című könyvet, mely összefoglaló tájékoztatást ad a falusi nyaralási lehetőségekről. (Csáky, 1993) A II. Világháború után és a szocialista újjáépítés idején alakult a falvak arculata, a falusi turizmus szétzilálódott. Az as években a kisparaszti magángazdaságok eltűntek, a lakosság üdülési szokásai is megváltoztak, a szakszervezeti üdültetés kapott nagy jelentőséget. A falusi vendégfogadás feléledésében nagy szerep jut az 1989-ben megalakult Magyar Falusi-Tanyai Vendégfogadók Szövetségének.

7 A hazai falusi turizmus története IV ben jött létre az „Egyesület a Falusi Turizmusért”, melynek célja a szakismeretek összegyűjtése, megismertetése, a felmérések támogatása ben alakult meg a Falusi Turizmus Országos Szövetsége (FTOSZ), mely 1995-ben már tagja lett az Európai Falusi Turizmus Szövetségének től Falusi- és Agroturizmus Országos Szövetsége (FATOSZ) Az 1995-ben alakult Falusi Turizmus Centrum főként szálláshely közvetítéssel, programok ismertetésével foglalkozik.

8 A falusi turizmus megjelenési formája Ökoturizmus A természet megismerése, főleg a védett természeti értékek bemutatása pl. erdei iskola Kulturális turizmus: Ez a kifejezés nem csak a falusi turizmus része, de annak szempontjából idetartoznak a falu, a vidék tárgyiasult, és nem tárgyiasult értékei, mint hagyományos építészet, kézművesség, vagy a népzene, néptánc, népmese, jeles ünnepek – szakrális hagyományok. Felöleli a hagyományok felelevenítését, fenntartását. Agroturizmus: A mezőgazdasággal foglalkozó vidéki népesség e tevékenységének bemutatása, ill. A tájjellegű alapanyagok és ízek felhasználása a vendéglátásban. Egyszóval a mezőgazdasági tevékenység bekapcsolásba a szolgáltatásba. (kenyér útja, veteményezés, állatgondozás) Aktív turizmus: Sport, turizmus, kerékpározás, lovas turizmus, hegymászás, horgászat – egyéb vízi és téli sportok

9 A Falusi- és Agroturizmus Országos Szövetsége 1994: Megalakulás (Falusi Turizmus Országos Szövetsége) A falusi turizmus minősítési szabályozásának kidolgozása, képzések 1997: 110/1997. (VI. 25.) Kormányrendelet, kötelező minősítési előírás a falusi magánszálláshelyekre 2001: a 19 megyei szervezet szövetségévé alakul, országos lefedettség, új profil (Falusi- és Agroturizmus Országos Szövetsége), 1800 minősített vendéglátó 2009: 110/1997. (VI. 25.) Kormányrendelet helyett 239/2009. (X.20.) Korm. rendelet), célja: a szolgáltatók működési feltételeinek könnyítése, az engedélyezési rendszerek egyszerűsítése, az adminisztrációs terhek csökkentése, a hatósági rendszerek átláthatóbbá tétele, valamint a szolgáltatás-nyújtás teljes liberalizációja az EU tagállamaiban.

10 A falusi turizmus ismérvei I. városon kívül elhelyezkedő helyi és regionális vonzerőkkel rendelkező gondozott vidéki, falusi környezetet biztosító a belföldi és külföldi vendégek számára szállás és/vagy szabadidő-eltöltési szükségletek széles körű kielégítése, amely kereskedelmi alapokon nyugszik magában foglalja a szervező helyi intézmények és szolgáltatók együttműködését

11 A falusi turizmus ismérvei II. fenntartható nem tömegturizmus helyi, kistérségi vonzerőre alapuló családias, emberbarát szemléletű Munkahelyteremtő, lakosságot helyben tartó (pótlólagos) jövedelmet szerző a megszerzett jövedelmet rendszerint helyben visszaforgató tevékenység

12 Önkormányzati feladatok 1. Virágosítás 2. Rendszeres takarítás, szemétszedés, faluképet rontó elemek eltávolítása 3. Turisztikai, kulturális programok szervezése és népszerűsítése 4. Zaj- és bűzszint (állatok) minimalizálása 5. Szelektív hulladékgyűjtés

13 Környezetbarát falusi vendéglátó tevékenységének jellemzői 1. Kertjében, gazdaságában bemutatható biogazdálkodást folytat. 2. Szelektív hulladékgyűjtést folytat 3. Környezetbarát tisztítószereket használ 4.Környezetbarát fűtés kialakítása. (napkollektor, szigetelés) 5.Megújuló energia használatának előnyben részesítése. 6.Energia és víztakarékos eszközök, technológiák használata.

14 7.Allergia ellenes textilanyagok használata. 8.Természetes anyagok használata a berendezésekben és dekorációban. 9.Magyar termékeket (étel, ital) kínál fogyasztásra. 10.Kulturális programokról tájékozottság. 11.Tájjellegű ételeket, italokat kínál, vagy ha nem étkeztet, akkor együttműködik olyan szolgáltatókkal, akik ezt megteszik. 12.Ismeri a környék turista útjait, térképpel rendelkezik ezekről. 13. Kerékpárt kölcsönöz vendégeinek. 14. Lovagoltat és/vagy lovas programot szervez. 15. Kézműves termékeket készít természetes anyagokból. 16. Ismeri a tájjellegű táncokat, dalokat és azokat megtanítja. 17. Gyógynövény és gombagyűjtő utakat szervez.

15 A vendéglátás személyi feltételei intelligencia jó kifejezőkészség megfelelő műveltség, szókincs kezdeményezőkészség kreativitás alkalmazkodóképesség nyitottság kapcsolatteremtő képesség emberismeret, emberszeretet jó szervezőkészség gondosság, pontosság, rendszeretet ápoltság türelem, nyugalom kiegyensúlyozottság áttekintőképesség udvariasság, jó modor igényesség a szakmaiság, a minőség iránt Idegen nyelvek alapszintű ismerete

16 Minősítési Szabályzat 1.Országos szinten egységes elvek szerint minőségi kategóriákba sorolni a Szövetség tagszervezeteihez tartozó falusi turizmus szálláshelyeket. 2.Országosan egységes minősítő jellel megjelölni a szálláshelyeket a piac és a vendégek tájékoztatására. 3.Megbízható minőségű szolgáltatások nyújtására ösztönözni a falusi vendéglátókat, tájékozódási és viszonyítási lehetőséget adni a rendszer előírásaival szolgáltatásaik fejlesztéséhez. 4.Növelni a szálláshelyek promóciós, értékesítési esélyeit a hazai és nemzetközi piacon. 5.Garantált minőségű szálláshelyek adatbázisának létrehozása az információs és marketing tevékenység elősegítésére. I. A minősítés általános célkitűzései

17 III. Alapvető minősítési szempontok  1.Üdülésre és pihenésre alkalmas települési és lakóhelyi környezet.  2.Üdülésre és pihenésre alkalmas, balesetet okozó körülményektől mentes a szálláshely.  3.A szálláshelynek és környezetének esztétikai minősége, általános higiénéje, rendje, tisztasága.  4.A magánszállásadó szakmai felkészültsége: szervezethez tartozás, képzésen, továbbképzésen részvétel.  5.A szálláshely megfelel a komfortfokozatok szerinti technikai alapkövetelményeknek.  6.A szálláshely egészségügyi helyiségeinek, konyhájának berendezettsége és felszereltsége.  7.A vendégszobák mérete megfelel az ajánlott minimális alapterületnek, berendezésük és felszerelésük a minimális követelményeknek.  8.Az egészségügyi helyiségek használati módja megfelel a komfortfokozat szerinti előírásnak.  9.Konyha és étkezőhely használat biztosított.  10.Pihenőkert van.  11.Parkolási lehetőség adott.

18 Összefoglalás I. A falusi turizmus számos olyan jellegzetes vonással bír, mely joggal állítja ezt a tevékenységet az érdeklődés homlokterébe. Ezek közül a legfontosabbak: A turizmus a világgazdaság egyik leggyorsabban fejlődő ága. Megfigyelhető az iparszerű tömegturizmus fejlődése mellett a természethez, egy-egy táj, régió értékeihez, adottságaihoz, az ott élők kultúrájához, néprajzához, életmódjához szervesen kötődő idegenforgalom fejlődése. A falusi turizmus rendkívül széleskörű tevékenységcsoportot tartalmazó fogalom. Lehetővé teszi az úgynevezett exkluzív turizmus fejlesztését, mely az egyedi igények messzemenő kielégítésére, magas hozzáadott értékű turisztikai szolgáltatások nyújtására épül. A falusi, tanyai vendéglátás jellegéből adódóan „munkaintenzív tevékenység”, így hozzájárul a foglalkoztatási gondok enyhítéséhez is.

19 Összefoglalás II. Anyagi eszközök így üdülés beszűkülése, az olcsó falusi turizmus felé fordul a figyelem A falusi-tanyai vendéglátás fejlesztésével kapcsolatban növekvő jelentőségű szempont, hogy nemcsak lehetővé, hanem szükségessé is teszi a természeti környezet megóvását, ezzel szervesen illeszkedik az Európai Unió vidék- és mezőgazdasági fejlesztési politikáját mindinkább jellemző fenntartható mezőgazdasági fejlődés koncepciójába. A falusi turizmus fejlesztése jelentős mértékben feltételezi, és ösztönzi az infrastruktúra fejlesztését. Megállapítható, hogy a falusi turizmus egyidejűleg rendelkezik számos olyan vonással, melyek különösen alkalmassá teszik arra, hogy több hazai térségben a vidékfejlesztés húzóágazata legyen.

20 Statisztikai adatok I. 1. Kereskedelmi- és magánszálláshelyek kapacitása ÉvKereskedelmi szállás- férőhelyek Magánszállás -férőhelyek Összes férőhely

21 Statisztikai adatok II. 2. Vendégek számának alakulása a kereskedelmi-, illetve a magánszálláshelyeken (külön kiemelve a szállodák vendégforgalma) ÉvKereskedelmi szálláshelyek, ezer fő (ebből szállodák ezer fő) Magánszálláshelyek, ezer fő Összes vendég, ezer fő (4092) (4571) (5018) (5134) (5417) (5623)

22 Statisztikai adatok III. 3. Vendégéjszakák számának alakulása a kereskedelmi-, illetve a magánszálláshelyeken (külön kiemelve a szállodák vendégforgalma) ÉvKereskedelmi szálláshelyek, ezer éjszaka (ebből szállodák ezer éjszaka) Magánszálláshe- lyek, ezer éjszaka Összes vendégéjszaka, ezer éjszaka (11 699) (12 638) (13 599) (13 701) (14 129) (14 174)

23 Források Tasnádi J. et al. : Vendégvárók, „Falusi turizmus távoktatási tankönyv” MTV OPÁL 1994 Csáky Cs.: A magyar falusi vendégfogadás újrahonosítása. (előadás anyag) Weiden-Németország, 1993 Kenéz Gy-né (szerk.): Minősítési szabályzat és útmutató a falusi turizmus magánszálláshelyek komfortfokozat szerinti besorolásához és minősítéséhez. FTOSZ és a Keszthelyi Akadémia Alapítvány, Bp (FATOSZ honlapja)www.falusiturizmus.eu


Letölteni ppt "Falusi turizmus. FALUSI TURIZMUS FOGALMA A falusi turizmus a nem kiemelt gyógy- és üdülőhelyeken, hanem a falusi és tanyai térségekben folytatott vendégfogadás,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések