Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Prioritás képzés és rangsorolás az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásában.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Prioritás képzés és rangsorolás az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásában."— Előadás másolata:

1 Prioritás képzés és rangsorolás az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásában

2 Főbb témakörök A prioritásképzés elméleti alapjai A prioritásképzés elméleti szintjei A prioritásképzés és rangsorolás nemzetközi viszonylatban Hazai példák az egészségbiztosító gyakorlatából Az egészségügyi önrész fizetést, a biztosítási csomagokat és a várólistákat szabályozó reformjavaslat A bizonyítékokon alapuló szolgáltatásvásárlás Transzparens befogadás-politikai rendszer

3 Az egészség-gazdaságtan szabálya

4 A források szűkössége miatt a nyújtható egészségügyi szolgáltatások között rangsorolni kell. A rangsorolás fő céljai: - az eü-i beavatkozással elérhető társadalmi haszon maximalizálása, ennek érdekében - a nem hatékony eljárások kirekesztése az egészségügyi gyakorlatból ahhoz, hogy -az egyes betegek életéveit és életminőségét maximalizálhassuk A rangsorolás lehetséges módjai: - életkor alapján - szükséglet alapján (QALY) - társadalmi hasznosság alapján (oregoni modell)

5 A prioritás képzés elvei, értékei Az egészségügyi szükséglet mértéke (valamint a társadalom értékítélete az adott egészségügyi szükséglet elismerése tekintetében) A kezelés hatásossága A kezelés hatékonysága, költséghatékonysága Az egyén felelősségének mértéke az adott betegségi állapottal szemben

6 A szükséglet értelmezése Objektív, vagy szubjektív szükséglet: az orvosszakma által, illetve az egyén által betegségnek elfogadott állapotok. Társadalmi, vagy normatív szükséglet: a közösség vagy a társadalom szintjén általánosan elfogadott egészségi probléma, amelyet gyógyítással, kezeléssel javítani lehet.

7 Priorizálás Hollandiában

8 A prioritásképzés és az esélyegyenlőség kapcsolata Az esélyegyenlőség (méltányosság) és a prioritásképzés alapvetően ott kapcsolódik össze, hogy adott szintű egészségi probléma esetén mindenkinek a közösségben, társadalomban azonos színvonalú ellátást kell biztosítani (horizontális méltányosság) A prioritások felállítását követően az alkalmazásnak a közösségben azonosnak kell lennie tértől és időtől függetlenül

9 A rangsorolás fontosságát indokló tényezők A gyógymódok tárháza olyan mértékben bővül, amelyet a közfinanszírozású egészségügyi rendszerekben már nem lehet megfizetni. Ebből következően, a rossz hatékonysággal elköltött pénzeszközök más lehetséges terápiák alkalmazása és betegek kezelése elől veszi el a pénzt (opportunity cost). Továbbá az eljárások és hatásmechanizmusuk bonyolultsága következtében az egyéni orvosi, ún. implicit sorolás társadalmi szinten egyre nagyobb feszültséget és egyenlőtlenséget gerjeszt. Ezért szükség van az un. társadalmi vagy közösségi szintű explicit sorolás döntési mechanizmusának és intézményrendszerének kialakítására.

10 A prioritás képzést segítő eszközök Bizonyítékokon alapuló orvoslás (EBM) Egészségügyi technológiák értékelése (HTA), egészség-gazdaságtani elemzések készítése Klinikai irányelvek és protokollok kidolgozása terjesztése, oktatása Minőségbiztosítás és akkreditáció intézményrendszerének kialakítása A várólista képzés kritériumrendszerének kidolgozása és a prioritásképzés kritériumainak meghatározása a várólistákon

11 Példák az explicit prioritásképzés lehetséges technikáira Egyes kezelésfajták, gyógyszerek, stb. kizárása a közfinanszírozásból (az alapcsomag meghatározása) Bizonyos korosztályok kizárása egyes kezelésfajták esetén a közfinanszírozott csomagból Az egyes – enyhébb – betegségekben szenvedők, illetve betegségfázisok kezelésének kizárása a közfinanszírozott csomagból (indikációs körök) Toplisták és küszöbértékek felállítása költséghatékony- sági eredmények alapján (például költség/QALY alapon) Súlyozási, pontozási technikák alkalmazása az egyes terápiák közötti választáshoz

12 A közfinanszírozott egészségügyi alapcsomag meghatározása Az alapcsomag meghatározásának egyik legfontosabb eszközrendszere : a társadalmi értékeken alapuló prioritásképzés és a költséghatékonyságot figyelembe vevő rangsorolás

13 Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásának lehetséges módjai

14 Priority Setting (PS) Szisztematikus megközelítés Nincs univerzális „legjobb út” Fő célok: – Az egészség maximalizálása – Az egyenlőtlenségek csökkentése A döntéshozók a hatékonyságot vagy az equityt vagy mindkettőt maximalizálni szeretnék a költségvetési kereteknek alárendelten, bár ezek a célok ellentmondanak

15 A prioritás képzés szintjei Makroszint: Mekkora az egészségügyi kiadások aránya és volumene az országon belül (makrogazdasági hatékonyság)? Milyen az egészségügyi kiadások alakulása térségek szerint? Mezoszint: Milyen az egészségügyre szánt források allokációja, elosztása az egyes ellátási formák (pl. fekvő- vagy járóbetegellátás), illetve az egyes betegségcsoportok között (allokációs hatékonyság)? Mikroszint: Választás aközött, hogy mely betegek juthatnak hozzá az egészségügyi ellátáshoz (költséghatékonyság).

16

17 Az Egészségbiztosítási Alap kiadásainak alakulása a GDP százalékában Tudatos választás vagy maradványelv?

18 A prioritás képzés szintjei Makroszint: Mekkora az egészségügyi kiadások aránya és volumene az országon belül (makrogazdasági hatékonyság)? Milyen az egészségügyi kiadások alakulása térségek szerint? Mezoszint: Milyen az egészségügyre szánt források allokációja, elosztása az egyes ellátási formák (pl. fekvő- vagy járóbetegellátás), illetve az egyes betegségcsoportok között (allokációs hatékonyság)? Mikroszint: Választás aközött, hogy mely betegek juthatnak hozzá az egészségügyi ellátáshoz (költséghatékonyság).

19 Egy főre jutó GDP megyei bontásban (2004, KSH)

20 lakosra jutó ágyszám megyei bontásban (2001)

21 Gyógyszerkassza Egy főre eső TB-kiadás

22 A prioritás képzés szintjei Makroszint: Mekkora az egészségügyi kiadások aránya és volumene az országon belül (makrogazdasági hatékonyság)? Milyen az egészségügyi kiadások alakulása térségek szerint? Mezoszint: Milyen az egészségügyre szánt források allokációja, elosztása az egyes ellátási formák (pl. fekvő- vagy járóbetegellátás), illetve az egyes betegségcsoportok között (allokációs hatékonyság)? Mikroszint: Választás aközött, hogy mely betegek juthatnak hozzá az egészségügyi ellátáshoz (költséghatékonyság).

23 A gyógyító-megelőző ellátások kiadásainak alakulása

24 A magyar lakosság (≈10 millió) hány százaléka vette igénybe az egyes ellátásokat 2004-ben

25

26

27 A különkeretből finanszírozott ellátások, 2002

28 Tételes elszámolás alá eső egyszerhasználatos eszközök, implantátumok és nagyértékű műtéti eljárások, 2005

29 A prioritás képzés szintjei Makroszint: Mekkora az egészségügyi kiadások aránya és volumene az országon belül (makrogazdasági hatékonyság)? Milyen az egészségügyi kiadások alakulása térségek szerint? Mezoszint: Milyen az egészségügyre szánt források allokációja, elosztása az egyes ellátási formák (pl. fekvő- vagy járóbetegellátás), illetve az egyes betegségcsoportok között (allokációs hatékonyság)? Mikroszint: Választás aközött, hogy mely betegek juthatnak hozzá az egészségügyi ellátáshoz (költséghatékonyság).

30 Hazai példák a költséghatékonysági elven történő rangsorolás nehézségeire Hiperdrága kezelések nyújtása – mit ér a költséghatékonyság a társadalmi lelkiismerettel szemben (valamit minden betegnek kell nyújtani: pl. sclerosis multiplex, leukémia kezelése) IVF – in vitro fertilizáció - egészségügy vagy népesedéspolitika? Felnőttkori fogmegtartó kezelések: mi a költséghatékony ellátás és mit mond a politika? Népegészségügyi szűrővizsgálatok korosztályhoz kötése – mit mond az egyén, mint tudatos állampolgár? Várólisták működtetése szívműtéteknél, transzplantációk-nál – mit számít a pénz (zsebből megvenni az orvost és/vagy az eszközt), és mit a szakmai elvek immunegyezőség versus erkölcstelen adománygyűjtési akciók)

31 Az explicit prioritásképzés nem kialakításának illúziói Ha nem beszélünk róla akkor nincs Ha eltussoljuk az ügyeket vagy rábízzuk a rendszerre, akkor úgy tűnik nincs probléma A magyar egészségügyi rendszer mindent kibír, a súlyszám és pontszámértékek lebegtetésével minden belefér az ellátórendszerbe A beruházások területén sem kell a költséghatékony- ságot és esélyegyenlőséget figyelembeveendő prioritásképzés Vagy rábízzuk a médiára a problémát és akkor mindiga legutoljára felkapott téma lesz a fő prioritásunk!

32 Az explicit prioritásképzés nem kialakítása esetén, hogyan dől el… …hogy mire költsünk 1 milliárd forint fejlesztési keretet: 500 ezer ember számára életmód-tanácsadás és dohányzás leszoktató program indítása, 250 ezer fő mammográfiás szűrése, 2500 IVF beavatkozás finanszírozása, 1000 infarktuson átesett beteg életmentő kezelése stenttel, szívkatéterrel, 250 beteg korszerű gyógyszerkezelése reumatoid arthritisben vagy 33 db csontvelőtranszplantáció.

33 Példák a „csak úgy” eldőlő befogadási-támogatási döntésekhez Népegészségügyi onkológiai szűrőprogram vagy onkoradiológia fejlesztése vagy a hospice ellátás térnyerése Gyermekkori fogszuvasodás megelőző program vagy fogpótláskezelés támogatása Alapellátási prevenciós program magasvérnyomás ellen versus hemodinamikai laborok kialakítása Kiskórházi pavilonfelújítás vagy megyei kórházi SBO fejlesztés Fogamzásgátlás támogatása vagy IVF program

34 Az explicit prioritásképzés hiányából eredő főbb problémák Döntéshozás végül is van, csak sok esetben társadalmi szinten nem ellenőrizhető módon, amelybe az ad-hoc helyi vagy országos politikai érdekek, illetve egy-egy érdekcsoport, céglobby befolyása ellenőrizhetetlenül megnő Az implicit döntéshozás jelentős (térbeli és társadalmi rétegek közötti) egyenlőtlenségeket eredményez Az ellátórendszerbe folyamatosan belepréselt újabb és újabb ellátási formák és terápiák mellett (PET, gammakés?) az épület, gépműszer infrastruktúra és humánerőforrás leépül, leamortizálódik

35 Kinek a lelkiismeretét terheli a jelenlegi egészségügyi rendszerünk rossz hatékonyságából eredő társadalmi veszteség? A parlamenti képviselők, ombudsmanok, kormánytagok, a minisztériumi vagy oep-es, ÁNTSZ-es tisztviselők vagy a szakmai kollégiumok vezetőségének esetleg az összes Magyarországon praktizáló orvosnak a lelkiismeretét? És jelenleg kinek a feladata a prioritások felállítása és a rangsorolás elvégzése a gyakorlatban?

36 Az explicit prioritásképzés fontossága Az explicit, társadalmi szintre emelt prioritás- képzés és az ezen alapuló rangsorolási technika az egyik legfontosabb módja annak, hogy az egészségügyi rendszert a fenntartható fejlődés pályájára állítsuk úgy, hogy közben ne nőjön a társadalmi különbség, a hozzáférési esélyegyen- lőtlenség és az ellátórendszer is működőképes maradjon.

37 Főbb feladatok a társadalmi szintű prioritások meghatározásában 1.Prioritás képző bizottság felállítása (NET-albizottsága, Parlamenti külön bizottság, vagy a kormányzathoz rendelt egészségbiztosítási tanács) 2. Komplex be- és kifogadás-politikai rendszer kialakítása az egészségbiztosítás rendszerében (EBM, HTA) 3. Egészségügyi technológia-elemzés és minőségbiztosítás szakintézeteinek megerősítése, illetve létrehozása 4. Széleskörű társadalmi párbeszéd kialakítása e témában, 5. A témakör képzésbe való beillesztése, oktatási anyagok kialakítása

38 Prioritások felállítása súlyozásos technikával előre lefektetett szempontrendszer szerint

39 A bizonyítékokon alapuló szolgáltatásvásárlás

40 A bizonyítékokon alapuló szolgáltatásvásárlás főbb kritériumai Hatásosság ⇒ hatékonyság ⇒ EBM Költség-hatékonyság Társadalmi prioritások Etikai, méltányossági szempontok

41 A bizonyítékokon alapuló szolgáltatásvásárlás releváns területei TB-i alapcsomag meghatározása Népegészségügyi programok indítása Új egészségügyi technológiák bevezetése Kapacitásszabályozás A TB finanszírozás módjának, mértékének meghatározása

42 A bizonyítékokon alapuló szolgáltatásvásárlás feltételei Költség-hatékonysági elemzések készítése ide vonatkozó irányelvek alapján Jó minőségű bizonyítékok gyűjtése, elemzése Jogszabályi felhatalmazás az evidencia-alapú szolgáltatásvásárlásra Szervezeti keretek

43 TB-i alapcsomag meghatározása Biztonságosság, hatásosság, hatékonyság Költség-hatékonyság szolgáltatások közötti rangsorolás társadalmi, etikai szempontok alapján ⇒ Priority Setting és Rationing

44 Népegészségügyi programok indítása Melyek azok a betegségek, amelyek esetében az országos méretű szűrési, prevenciós tevékenység indokolt? Népegészségügyi prioritás A betegség magas incidenciája, prevalenciája Költég-hatékony szűrési eljárás létezése a lakosság együttműködési készsége (Compliance)

45 Egészségügyi technológiák értékelése Új egészségügyi technológiák befogadása, elterjesztése (kísérleti területek lehetnek a speciális finanszírozású eszközök, eljárások, illetve a különkeretes gyógyszerek) Már finanszírozott egészségügyi technológiák felülvizsgálata

46 Kapacitásszabályozás „Need assessment” ⇒ kapacitás nagysága, területi eloszlása (Pl.: sürgősségi centrum, CT- diagnosztika) Indikációs kör, beutalási rend Minőségbiztosítás, akkreditáció, progresszi- vitási szintek meghatározása

47 Mely területeken nincs bizonyíték, evidencia? Forrásteremtés módja és mértéke (adó, járulék) Forráselosztás az egyes ellátási szintek és típusok között Finanszírozási technika kiválasztása (capitation, fee-for-service, DRG, stb.) ⇒ Folyamatos optimalizálási feladat a nemzetközi újdonságok, trendek és a hazai tapasztalatok tükrében

48 Befogadáspolitika - Transzparencia -

49 Az egészségügyi technológiák rendszerezése

50

51 A befogadási eljárások szintjei

52 A befogadáspolitikai modell alapjai Cél: az egészségbiztosítási csomag tudományos bizonyítékokra támaszkodó fejlesztése a) új technológiák értékelése b) régi technológiák felülvizsgálata 1. A csomag fejlesztésében meghatározó a lakosság egészségi állapota, az abból származó szükségletek 2. A befogadáspolitika látókörébe csak olyan technológia kerül, amely biztonságosság, hatásosság és minőség szempontjából megfelelő (hazai alkalmazása engedélyezett) 3. A csomag fejlesztése rögzített és transzparens eljárásrend és módszertan szerint történik

53 A befogadáspolitika (coverage policy) rendszerének fő alkotóelemei a) Jogszabályi keret b) Döntéshozatali szempontok c) Az egészségügyi technológia elemzések (health technology assessment) és irányelvek figyelembe vétele (kötelező/ajánlott) d) A befogadáspolitikai döntéshozatali folyamat főbb lépései e) A befogadáspolitikában érintett intézmények, szerepük és felelősségük

54 A gyógyszerek befogadásának alapelvei szakmai megalapozottság költségvetési keretek figyelembevétele, finanszírozhatóság átláthatóság, ellenőrizhetőség kiszámíthatóság nyilvánosság az érdekviszonyok átláthatósága szükséglet alapú megközelítés költséghatékonyság

55

56

57


Letölteni ppt "Prioritás képzés és rangsorolás az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásában."

Hasonló előadás


Google Hirdetések