Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Büntetőjog Jogi ismeretek Készítette: Mészáros Melina.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Büntetőjog Jogi ismeretek Készítette: Mészáros Melina."— Előadás másolata:

1 Büntetőjog Jogi ismeretek Készítette: Mészáros Melina

2 Mi is az a büntetőjog?

3 A jogágak egyike a büntetőjog. A büntetőjog azoknak a jogszabályoknak az összessége, amelyek meghatározzák, mely cselekmények minősülnek bűncselekményeknek, ezek elkövetőit hogyan kell felelősségre vonni és velük szemben milyen szankciókat és hogyan kell alkalmazni. A büntető jogszabályok nem rendezik, hanem védik az életviszonyokat.

4 A jogág három fő része: 1. anyagi büntetőjog - általános rész - a bűncselekmény - a bűnelkövető - a büntetés - különös rész

5 2. büntető eljárási jog: a felelősségre vonás rendjét szabályozza 3. büntetés-végrehajtási jog: a kiszabott büntetés végrehajtásának módját és körülményeit szabályozza

6 A büntetőjog feladata: Általános értelemben megegyezik a többi jogág feladatával: a társadalom érdekeinek megfelelő helyzet fenntartása, ill. megvalósítása.

7 A büntetőjog funkciói: - védelmi - nevelési - megtorló.

8 A büntetőjog alapelvei:

9 -a törvényesség követelménye (két elvben): - nullum crimen sine lege: bűncslekmény az, amit a tv. kifejezetten bűncselekménnyé nyilvánított - nulla poena sine lege - tágabb értelemben: a bűnelkövetőkkel szemben csak olyan büntetések alkalmazhatók, amelyeket a büntető tv-ek szabályoznak. - szűkebb értelemben: az adott bűncselekmény elkövetője csak azzal a büntetéssel sújtható, melyet az adott bűncselekményre a tv. előre meghatározott.

10 -a humanizmus eszméje: - a felelősségrevonáskor (bármilyen bűncselekményt követ le valaki) soha nem hagyható figyelmen kívül, hogy ember; ez a humanizmus eszméjének a minimuma. - a bűncselekményt elkövetőkkel szemben úgy kell eljárni, hogy az nekik is előnyükre szolgáljon, tehát a büntetésnek az elítéltre nevelő hatással kell lennie.

11 -a bűnfelelősség elve: - csak a bűnösen tanúsított magatartás, a bűnösen előidézett következmények miatt lehet bárkit is felelősségre vonni. - kiterjesztő értelmezése: az elkövető bűnössége nemcsak a cselekmény minősítését határozza meg, hanem büntetés mértékét is (ez az értelmezés vitatott).

12 -a bűnfelelősség elvének történeti fejlődése: - a büntetőjog kialakulása után az eredményfelelősség elve érvényesült. - ez azt jelenti, hogy nem tulajdonítottak jelentőséget annak, hogy valaki szándékosan, gondatlanul, vagy esetleg véletlenül követte el a cselekményt. - lényegtelen volt az is, hogy az elkövető normális volt-e, vagy elmebeteg.

13 -a büntetőjogi felelősség differenciálásának elve: - bűncselekmény - bűntett - vétség - bűnösség - szándékosság - gondatlanság - bűnelkövetés - első ízben - ismételten

14 Büntetőjogunk történeti fejlődése

15 1878. évi V. tv.: Csemegi Kódex (az első Btk.) A kódex a bűncselekményeket bűntettre és vétségre osztotta. A kihágás a bűncselekmény legenyhébb kategóriája, melyet a Kihágási Büntető Törvénykönyvben szabályozott. A kódex hibái: - túlzott formalizmus - egyes fogalmainak életidegensége - a fiatalkorú bűnelkövetőkre vonatkozó külön rendelkezések hiánya - a büntetés felfüggesztését lehetővé tevő rendelkezések hiánya.

16 1908: I. Büntető Novella - Liszt nevével fémjelzett - lényeges rendelkezései: a fiatal bűnelkövetőkkel szemben nevelő intézkedéseket alkalmaz - dorgálás - próbára bocsátás - javító-nevelés

17 1913. évi XXI. tv. - a közvetítő iskola hatása - közveszélyes munkakerülés kategóriájának megjelenése

18 1928. évi X. tv. - megrögzött bűntettesekről tartalmaz igen szigorú rendelkezéseket - először jelenik meg a határozatlan időre szóló elítélés - szigorított dologház - idejét a bíróság nem állapítja meg ítéletében - legrövidebb időtartam 3 év - 3 év eltelte után az elítélt kérhette ideiglenes elbocsátását - elutasítás esetén újabb 1 év letelte után kérhette ezt ismét - elvileg életfogytig tarthatott

19 A II. világháborút követő első időszak büntetőjogi szabályai - lehetővé tette a háborús és népellenes bűncselekményt elkövetők felelősségre vonását - az újonnan alakuló társadalmi rend védelmét szolgálták - boztosították a gazdasági és pénzügyi rendszer védelmét, ill. a közellátás rendjét. Ebben az időszakban még hatályban volt - néhány § kivételével - a Csemegi Kódex Általános és Különös része, amelynek harmadik novelláris kiegészítését az XLVIII. tv. tartalmazza.

20 Az évi II. tv., a Bta. -új általános rész (új általános elvekkel, új fogalmakkal) - bűncselekmények: bűntettek és kihágások Az évi 17. sz. tvr. a kihágásokat felszámolta: a magyar jogban megszűnt a bűncselekmények közötti súly szerinti megkülönböztetés. Ez a jogi helyzet az évi 28. sz. tvr. megalkotásáig állt fenn, amikortól ismét kettős a felosztás: a bűncselekmény vagy bűntett, vagy vétség.

21 1961. évi V. tv. - új kódex megalkotása júl. 1-én lépett hatályba - többször módosult és kiegészült - pl. fent: évi 28. tvr., mely bevezette ismét az életfogytig tartó szabadságvesztést - az életfogytig tartó szabadságvesztést négy fokozatban hajtották végre - fegyház - szigorított börtön - börtön - fogház

22 1974. évi 9. tvr. -új kategória: a közrendre és a közbiztonságra különösen veszélyes visszaeső bűnöző - szigorított őrizet időtartamát a bíróság nem határozta meg - legrövidebb idő 2 év, leghosszabb idő 5 év.

23 1978. évi IV. tv. Ez a hatályos Btk-nk. Több módosítást ért meg.

24 A büntetőjog-tudomány

25 A büntetőjog-tudomány a büntetőjogra vonatkozó ismeretek, nézetek rendszere. Fogalmakon és következtetéseken épül fel. A büntetőjog fogalmai normatív jellegűek, a büntetőjog-tudomány fogalmai megállapító jellegűek.

26 A bűnügyi tudományok rendszere: - büntetőjog-tudomány - kriminológia: a bűnözéssel és az egyes bűnelkövetéssel, mint társadalmi jelenséggel foglalkozik - pönológia - a kriminológiához tartozik, de bizonyos önállóságra tett szert - a büntetés (elsősorban a szabadságvesztés-büntetés) végrehajtásának tényleges menetével foglalkozik - a büntetőjog-tudomány a büntetés jogi szabályozását, a pünológi a tényleges végrehajtását vizsgálja

27 -kriminalisztika: a nyomozás, a bűncselekmény felderítésének tudománya - kriminálpolitika: - nem tekintjük önálló tudománynak - része az állam általános politikájának

28 A bűnügyi tudományok segédtudományai: - jogtörténet - statisztika - igazságügyi orvostan - pszichológia - elmekórtan - szociológia - pedagógia.

29 A büntetőjog-tudomány történeti fejlődése (irányzatai)

30 Az büntetőjog kialakulása az állam kialakulásával esik egybe, a büntetőjog tudományos művelése jóval később kezdődött meg. Keletkezésének csíráit az olasz egyetemeken látjuk a XII. sz-tól kezdve. A tudományos értékű eredmények hiánya összefügg azzal is, hogy a középkorban alkotott büntető jogszabályok nem tartalamaztak a mai értelemben vett általános részt. Nem volt általános része:

31 Klasszikus iskola - első kiemelkedő alakja Cesare Beccaria - fő műve: "A bűntettekről és büntetésekről" - rendkívüli hatása volt a törvényhozásra és a tudomány fejlődésére - követelte, hogy csak a tv-ek állapíthassák meg, mely cselekmények tekinthetők bűncselekményeknek - a büntetés célja - akadályozni a bűnelkövetőt újabb bűncselekmény elkövetésében - a társadalom többi tagjára visszatartó hatás elérése

32 - a büntetés legyen igazságos, s feleljen meg a bűncselekmény súlyának - elvetette a halálbüntetést, mert nem szükséges és nem célszerű - a klasszikus iskola többi szerzőit összekapcsolja - metafizikus módszerük - a fogalmi rendszer kiépítésére vonatkozó célkitűzéseik azonossága

33 - a klasszikus iskola eredményei - a büntetőjog szabatos rendszerbe öntése - a büntetőjogi felelősség feltételeinek pontos tv- i rögzítésére irányuló követelés - a klasszikus iskola hibái - egyes követői a fogalomalkotás öncélúságát hirdették és valósították meg - fogalmaik életidegenek voltak - következmény: a fogalmak dogmákká merevedtek - elzárkóztak egyéb tudományok eredményeinek elismerésétől

34 -filozófiai alapja az idealizmus (a tudat elsőbbsége a léttel szemben) -központi helyen a tett szerepel, ezért tett- büntetőjognak is nevezik - a proporcionalitás tétele: a büntetés mértéke a bűncselekmény súlyának megfeleljen

35 Antropológiai iskola - megalapítója Cesare Lombroso orvos - fő művében kifejti, hogy a bűnelkövetők túlnyomó többsége születésétől kezdve arra van rendelve, hogy bűnözővé váljék - a bűnözés atavisztikus jelenség - később többször revidálta álláspontját - utolsó munkájában már csak egyharmadára tette a született bűnözők arányát az összes bűnelkövetők között

36 - az antropológiai iskola értékelése: - ennek az irányzatnak az ókorba visszanyúló gyökerei voltak - fiziognómusok összefüggést kerestek az ember külső és belső tulajdonságai között - Lombroso sem "íróasztal" munkát végzett, hanem következtetéseit ténykutatásból vezette le - önkényesen válogatta azonban a vizsgálandó anyagot - következtetései gyakran megalapozatlanok és ellenőrizhetetlenek voltak

37 - az általa követett módszer elterjedése mégis nagymértékben elősegítette a kriminológia tudományának kibontakozását - Lombroso követői: Enrico Ferri és Raffael Garofalo voltak: megalkották az ún. természetes bűncselekmény fogalmat és a "veszélyes állapot" fogalmát - az iskola hibái - helyes kiindulópontból túlzásokba estek - alapul szolgálhattak a legszélsőségesebb fajirtás indoklására

38 Szociológiai iskola - kriminológiai jellegű irányzat - kisebb hatású, mint az antropológiai iskola - megalapítója: Lacassacque, lyoni orvos (szokták ezért lyoni iskolának, vagy francia szociológiai iskolának is nevezni) - Lacassaque mondása: a bűnözés melegágya a társadalmi környezet - az iskola másik neves képviselője: Tarde - az utánzás szerepét és jelentőségét emelte ki - a büntetés alapja a társadalmi akarat - a büntetés célja az elkövető javítása - ennek lehetetlensége esetén halálbüntetés, vagy életfogytig tartó szabadságvesztést javasolt.

39 Közvetítő iskola - egyesek a szociológiai iskolához sorolják - az irányzatot Liszt, Prins és van Hamel a Nemzetközi Büntetőjogi Egyesület, megalapítóinak neve fémjelzi - az antropológiai és szociológiai iskolát akarták összeegyeztetni - Liszt tanai - determisita: a megtorlás helyett a célbüntetés híve - a helyes, az igazságos büntetés a szükséges büntetés - a bűnelkövetők csoportosítása - alkalmi bűntettesek - állapot bűntettesek - javíthatók és javíthatatlanok - néha megkísérelte a kompromisszumot a klasszikus iskolával is - azért büntetünk, mert bűncselekményt követett el valaki, vagy azért, hogy a jövőben ne kövesse el - a XX. sz. első harmadának büntetőjogi gondolkodását a liszti eszmék uralják.

40 A társadalomvédelem irányzata - az elnevezés Prinstől származik - a bűntettes személyét állítja előtérbe - alapvetően humanista jellegű irányzat - az egyik vezéralak: Filippo Grammatica - bűncselekmény helyett antiszocialitás - büntetés helyett intézkedés - másik vezéralak: Marc Ancel - a harcot nem a bünöző, hanem a bűnözés ellen kell folytatni - a bűnözőn a társadalomnak azért is segítenie kell, mert bűnözővé válásában a társadalom is bűnös - az elkövetőt és nem a tettet állítja középpontba - a bűncselekmény sohasem értékelhető önmagában, hanem csak a tettes személyiségének megnyilvánulásaként.

41 A büntetőjog forrásai

42 A jogforrás a törvényhozó akaratának meghatározott módon és formában való kifejezése. A joggyakorlat és a szokásjog a büntetőjogban nem jogforrás. A Legfelsőbb Bíróság irányelvei és elvi döntései kötelezőek a bűnüldöző szervek számára, de nem tekinthetők jogforrásoknak, hanem jogértelmezésnek.

43 Jogforrás az, ahonnan a jog származik. A jogforrás tartalma: a jogalkotó akarata. Formai értelemben a jogforrás a jog megjelenési formája. A büntetőjog forrásai lehetnek: - büntetőjogon kívüliek -büntetőjogon belüliek. Büntetőjogon kívüli jogforrások: - Alkotmány - Ptk. - Be.

44 Közvetett büntetőjogon kívüli jogforrás: -pl. a KRESZ Büntetőjogon belüli jogforrások: - az évi IV. tv. a Büntető Törvénykönyvről (Btk.) - tvr-ek 1979-től 1987-ig (tételesen felsorolva B old.) - tv-k 1987-től (tételesen felsorolva B old.) - AB határozatok (tételesen felsorolva B old.) - speciális kérdés: a háborús bűncselekmények és emberiség elleni bűncselekmények, melyeket a nemezetek közössége tartja bűncselekményeknek. Az Alkotmány 7. § (1) rendezi a belső jog és a nemzetközi jog viszonyát.

45 A Büntető Törvénykönyv rendszere A Büntető Törvénykönyv általános részre és különös részre tagozódik. Az általános részi rendelkezések a büntetőjogi felelősség feltételeire, módozataira és a büntetőjogi jogkövetkezményekre vonatkozó általános szabályokat fogalmazzák meg. Az általános rész kilenc (I- IX.) fejezetből áll. - A büntető tv. hatálya - A bűncselekmény és az elkövető - A büntetőjogi felelősségrevonás akadályai - Büntetések és intézkedések - A büntetés kiszabása - Mentesítés a bűntetett előélethez fűződő hátrányok alól - A fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések - A katonálra vonatkozó rendelkezések - Értelmező rendelkezések.

46 A különös részi rendelkezések határozzák meg az egyes bűncselekmények törvényi tényállásait és azt, hogy az elkövetőkkel szemben milyen jogkövetkezmények alkalmazhatók. A különös rész tizenegy (X-XX.) fejezetből áll. Mindkét rész fejezetei címekre tagozódnak, de mindkét részben találunk olyan fejezeteket is, amelyek nem tartalmaznak címeket (I., V., VI., XIII., XVIII.). A fejezetekben, ill. a címeken belül kisebb szerkezeti egység a szakasz (paragrafus, jele §) A szakasz állhat: - bekezdésekből - fordulatokból - pontokból - alpontokból.

47 A büntető törvény szerkezete A büntető jogszabály szerkezetileg két részből áll: - diszpozíció: annak a magatartásnak, vagy eredménynek a leírása, amelynek tanúsítását, ill. előidézését a törvényhozó a társadalomra veszélyesnek, ezért nemkívánatosnak tartja. - szankció: annak a hátránynak a meghatározása, amelyet a diszpozíciót megvalósító személlyel szemben alkalmazni kell. A diszpozíció és a szankció rendszerint egy §- ban nyer meghatározást.

48 A diszpozíció fajtái - egyszerű diszpozíció: amikor a törvényhozó nem írja körül a tiltott magatratást, hanem csak megnevezi azt, vagy annak eredményét. Pl. "Aki mást megöl..." (Btk §) - leíró diszpozíció: a törvényhozó pontosan írja köről az általa a társadalomra veszélyesnek tartott magatartást. Pl. "Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa..."

49 - hivatkozó diszpozíció: ha a különböző büntető jogszabályok ugyanazzal a jelenséggel kapcsolatban - tartalmaznak valamilyen rendelkezést, ilyenkor nem lenne célszerű valamennyi jogszabályban - részletesen körülírni a kérdéses jelenséget, elegendő, ha a törvényhozó csak egy helyen ad pontos meghatározást és a többi jogszabályban csak utalás történik e rendelkezésre. Pl. csempészet, vámorgazdaság Btk §, üzérkedés Btk §

50 - keretdiszpozíció: ha a büntető jogszabályok nem rögzítik pontosan a tiltott magatartásokat, hanem tágabb fogalmazással teszik lehetővé a korábban alkotott jogszabályoknak megváltozott körülményekre való alkalmazását. Főleg a gazdasági élet területén van rá szükség. Pl. az árdrágítást a Btk §- úgy határozza meg, hogy hivatkozik a tisztességtelen haszonra.

51 A szankció fajtái Formai jellegű csoportosítás - választást nem tűrő szankció - ma is ilyen szankciók jellemzik büntetőjogunkat - választást megengedő (vagy alternatív) szankció - előfordul a Btk-ban.

52 Tartalmi jellegű csoportosítás - abszolút határozott szankció - mérlegelést nem tűr - a törvényhozó a büntetés kiszabaásának feladatából semmit nem bíz a bíróságokra - a bíróság feladata annak a megállapítása, hogy elkövette-e a vádlott a terhére rótt cselekményt - abszolút határozatlan szankció - a törvényhozó a büntetés nemének és mértékének meghatározását teljesen rábízza a bíróságokra - ilyen szankcióra az újabbkori büntetőjogokban nincs példa

53 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Büntetőjog Jogi ismeretek Készítette: Mészáros Melina."

Hasonló előadás


Google Hirdetések