Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

IONIZÁLÓ SUGÁRZÁSOK Dr. Sárváry Attila. Az elektromágneses spektrum tartományai.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "IONIZÁLÓ SUGÁRZÁSOK Dr. Sárváry Attila. Az elektromágneses spektrum tartományai."— Előadás másolata:

1 IONIZÁLÓ SUGÁRZÁSOK Dr. Sárváry Attila

2 Az elektromágneses spektrum tartományai

3 Az ionizáló sugárzások egészségtana Korpuszkuláris sugárzás alfa-sugárzás: He 2+ részecskék; erősen ionizál áthatolóképessége élő szövetekben: 0,01-0,1 mm béta-sugárzás: elektron sugárzás; kevésbé ionizál áthatolóképessége élő szövetekben: 1-2 cm neutronsugárzás: lassú, közepes és gyors neutronok erősen ionizál áthatolóképessége levegőben: 2 cm-2,5 km

4 Az ionizáló sugárzások egészségtana Elektromágneses sugárzás (fotonok) gamma-sugárzás: erősen ionizál; áthatoló képessége levegőben: 3,5 km röntgensugárzás: erősen ionizál áthatoló képessége kisebb a gamma-sugárzásénál

5 Az ionizáló sugárzások egészségtana Mértékegységek: A sugárzás aktivitásának (A) egysége a bequerel (Bq) 1 Bq = 1 bomlás/s Az elnyelt sugárdózist (D) gray-ben (Gy) fejezzük ki 1 Gy = 1J/kg A dózisegyenérték (H) egysége a Sievert (Sv) H = D x Q, ahol Q a röntgensugárzásra vonatkoztatott minőségi faktor A sugárzás tényleges biológiai hatásának meghatározására az effektív dózisegyenértéket (E) használjuk, egysége a sievert (Sv) E = ΣH T x W T, ahol W T a szerv vagy szövet súlyozó tényezője

6 Különböző szervek szöveti súlyozó tényezői Szerv W T gonádok0,25 emlő0,15 vörös csontvelő0,12 tüdő0,12 pajzsmirigy0,03 csontfelszínek0,03

7 Az emberi populációt érő természetes és mesterséges ionizáló sugárzás effektív dózis egyenérték/év-ben kifejezve Természetes sugárforrások kozmikus sugárzás0,3 mSv/év földkérgi külső sugárzás0,5 mSv/év földkérgi belső sugárzás1,6 mSv/év Mesterséges sugárforrások orvosi alkalmazás0,4 mSv/év karóra, TV0,01 mSv/év fall-out0,01 mSv/év nukleáris ipar0,0002 mSv/év

8 Radon 55% kozmikus sugárzás 8% Földkérgi külső sugárzás 8% Diagnosztikus orvosi rtg 11% Terápia 4% Kereskedelmi termékekből eredő sugárzás 4% Egyéb <1% foglalkozási:0.03% radioaktív csapadék: 0.3% nukleáris melléktermékek körforgása: 0.1% egyéb 1% A sugárterhelés forrásai

9 Radioaktív izotóp Mennyisége a szervezetben (darab) Aktivitás (Bq) Éves dózis (mSv) 3H 3H4,8* , C750* , Rb2500* , K3000* ,15 Össz-86100,16 Egy 75 kg-os emberben található radioizotópok mennyisége és aktivitása

10 Az orvosi gyakorlatban alkalmazott sugárzások effektív dózisegyenértékei Röntgendiagnosztikai vizsg.Dózis mellkasátv. Rtg filmmel0,15 mSv fogröntgen0,3 mSv tomográfia1,3 mSv hasüregi átv. 4,1 mSv szív6,8 mSv urológia17,8 mSv daganatok kezelése mSv

11 Az ionizáló sugárzások biológiai hatásai Találat -elmélet: direkt károsító hatás Vízaktiválási elmélet: indirekt károsító hatás a vízmolekulákból szabad gyökök alakulnak ki Diffúziós elmélet: a kettő kombinációja A biológiai hatást meghatározza: - a sugárzás fajtája - az elnyelt dózis - az expozíciós idő - egyszeri vagy ismételt - külső sugárzás vagy inkorporált - kiürülés (T f és T b ) - a szövet sugárérzékenysége

12 Az ionizáló sugárzások sejten belüli biológiai hatásai Mag:kromatin, DNS Plazma: membrán rendszer (telítetlen zsírsavak, fehérjék) Biokémiai és sejtbiológiai változások Szabályozási zavarok - gén-aktivitás - energiatermelés - sejtfelület megjelenése - permeabilitás - sejtek közötti kapcsolat - sejtosztódás Sérülések, helyreállítások Alkalmazkodási válasz

13 A DNS lánc egyes vagy kettős száltörése A DNS cukormolekulájának vagy bázisainak a megváltozása A DNS struktúrájának a megváltozása A kromoszómák struktúrájának és számának a megváltozása Az ionizáló sugárzások biológiai hatásai a DNS-ben MUTÁCIÓ, DAGANAT

14 Az ionizáló sugárzások biológiai hatásai A legsugárérzékenyebb szervek: csontvelő gonádok gyomor-béltraktus nyh sejtjei bőr osztódó sejtrétegei nyirokcsomók Kevésbé sugárérzékeny szervek: belső szervek (máj, vese, szív) izomzat idegrendszer

15 Az ionizáló sugárzások biológiai hatásai Determinisztikus hatások van küszöbdózis akut hatások krónikus hatások Sztochasztikus hatások nincs küszöbdózis teratogén hatás mutagén hatás carcinogén hatás Hatás súlyossága Elnyelt dózis küszöb Dózis-hatás összefüggés Természetes valószínűség telítés A hatás valószínűsége Elnyelt dózis

16 Az ionizáló sugárzások biológiai hatásai Akut sugárártalom 0,1-0,2 Gy dózis: lymphopenia 3-4 hétig tartó granulo- és thrombocytopenia >0,5-1 Gy dózis: 1. fázis: fejfájás, hányinger, hányás, hasmenés 2. fázis: javulás, tünetek enyhülése 3. fázis: fokozódó láz, hasmenés, anorexia, leuko- és thrombocytopenia, anaemia vérzések, immunitás csökkenése endogén és exogén infekciók, irreverzibilis sterilitás 4. fázis: rekonvaleszcencia vagy halál

17 Az ionizáló sugárzások biológiai hatásai Krónikus sugárártalom - krónikus anaemia, thrombocytopenia - sugárkataracta (szürkehályog) - bőrfekély - ismétlődő fertőzések - rosszindulatú daganatok: krónikus leukaemiák, csont és bőrtumorok (Csernobil: gyermekkori pajzsmirigytumorok) - mutagén, teratogén

18 magzati elhalás malformációk gyerekkori rosszindulatú daganatok Az ionizáló sugárzások in utero hatási MegtermékenyítéstHatás követő hetek 0-1méhen belüli elhalás 2-7fejlődési rendellenességek (anophtalmia, microphtalmia, anencephalia, hydrocephalus) korai elhalás, daganatok 8-40a foetus kevésbé sugárérzékeny

19 A hirosimai atombombatámadást túlélőknél észlelt leukaemiaincidencia és a latenciaperiódus változása a sugárexpozició idején adott életkor alapján képzett csoportokban Leukaemia incidencia relativ alakulása Expozíciót követő évek Hiroshima - Nagasaki és daganatos elváltozások megemelkedett leukaemia rizikó

20 A csernobili atomreaktor baleset 1986 április Azonnali halálesetek száma: 32 Légkörbe került: I 131, Cs 137, Sr 90 A mentési, helyreállítási munkákban összesen kb ember vett részt. Ukrajna és Fehéroroszország, Oroszország érintett területein a pajzsmirigyrákos esetek gyakorisága nőtt meg.

21 A csernobili atomreaktor balesetben a légkörbe került radioaktív anyagok útja Európában

22 TerületEset Prevalencia (per millió) Eset Prevalencia (per millió) Eset Prevalencia (per millió) Fehéroo. Gomel Ukrajna Öt északi régió Oroszo. Bryansk & Kaluga régió ,30,50,50,100,30,50,50, ,5 1,1 2 1, ,6 96,4 3,4 11,5 10 Forrás: Chernobyl Ten years on radiological and health impact. Nuclear Energy Agency Organization for Economic Co-operation and Development, 1996, Paris. A pajzsmirigyrák prevalenciája Fehéroroszország, Ukrajna és Oroszország egyes régióiban ( )

23 Az ionizáló sugárzások okozta ártalmak megelőzése Indokoltság Optimalizálás Dóziskorlátozás - foglalkozási - lakossági

24 Az ionizáló sugárzások okozta ártalmak megelőzése Határérték: - foglalkozási mSv/5 év (de <50 mSv/év) - lakossági - 1 mSv/év - szervezetbe jutó radionuklidok esetén - ALI (annual limits of intake) Bq/év - a levegőben megengedett koncentráció - DAC (derived air concentration) Bq/ml; Bq/m 3

25 Megelőzés: - műszaki védelem ( béta sugárzás - alumínium lemez; gamma sugárzás - ólomfal) - munkaszervezés - egyéni védőeszközök (ólomgumi védőkötény, védőkesztyű) - monitorozás - filmdoziméter - előzetes és időszakos orvosi vizsgálat Az ionizáló sugárzások okozta ártalmak megelőzése


Letölteni ppt "IONIZÁLÓ SUGÁRZÁSOK Dr. Sárváry Attila. Az elektromágneses spektrum tartományai."

Hasonló előadás


Google Hirdetések