Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Óceánok és tengerek. A Föld vízháztartása Földünk teljes vízkészlete: 1,64 milliárd km 3 Földünk teljes vízkészlete: 1,64 milliárd km 3.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Óceánok és tengerek. A Föld vízháztartása Földünk teljes vízkészlete: 1,64 milliárd km 3 Földünk teljes vízkészlete: 1,64 milliárd km 3."— Előadás másolata:

1 Óceánok és tengerek

2 A Föld vízháztartása Földünk teljes vízkészlete: 1,64 milliárd km 3 Földünk teljes vízkészlete: 1,64 milliárd km 3

3 A víz körforgása A körforgás motorja a napsugárzás. A körforgás motorja a napsugárzás.Részfolyamatok: - Párolgás - Csapadék - Lefolyás A Föld egészének vízháztartása egyensúlyban van, azaz a párolgás összege megegyezik a csapadék évi mennyiségével.

4 A világtenger felosztása A világtenger az 510 millió km 2 területű Föld felületének 71%-ra, azaz 361 millió km 2 -re terjed ki. A világtenger az 510 millió km 2 területű Föld felületének 71%-ra, azaz 361 millió km 2 -re terjed ki. ÓCEÁN=nagy kiterjedésű, önálló medencével rendelkező víztömeg, közepes mélységük nagy, vizük sótartalma alig ingadozik, medencéjükben önálló áramlásrendszer alakult ki. ÓCEÁN=nagy kiterjedésű, önálló medencével rendelkező víztömeg, közepes mélységük nagy, vizük sótartalma alig ingadozik, medencéjükben önálló áramlásrendszer alakult ki. TENGER=az óceánoktól szigetekkel, szorosokkal, félszigetekkel elválasztott kisebb kiterjedésű, nem minden esetben önálló medencével ő rendelkező víztömegek. Vizük sótartalma eltérő, nincs önálló áramlásrendszere. TENGER=az óceánoktól szigetekkel, szorosokkal, félszigetekkel elválasztott kisebb kiterjedésű, nem minden esetben önálló medencével ő rendelkező víztömegek. Vizük sótartalma eltérő, nincs önálló áramlásrendszere.

5 A tengerek típusai PEREMTENGER Az óceánokhoz széles kapukkal csatlakozó, attól csupán szigetekkel, félszigetekkel elhatárolt tengerek. Nincs önálló medencéjük. Pl.:Északi-tenger, Kelet-kínai tenger, Kaliforniai-öböl BELTENGER Az óceánokhoz csak keskeny szorossal kapcsolódó, sok esetben önálló, zárt medencéjű vizek. Pl.: Balti-tenger, Földközi- tenger, Vörös-tenger, Perzsa-öböl

6 A Föld óceánjai

7

8 A tengervíz fizikai-kémiai tulajdonságai 1. SÓTARTALOM A tengervíz híg sós oldat: kloridok – NaCl A tengervíz átlagos sótartalma 35% O. – 1000g tengervízben 35g só van oldott állapotban. Sótartalom függ: - párolgás-csapadék mennyiségétől - Édesvízi hozzáfolyástól (Finn-öböl 1% O, Vörös-tenger 41% O )

9

10

11 2. HŐMÉRSÉKLET A tenger lassabban és kevésbé melegszik fel, illetve hűl le, mint a szárazföld. 3. TENGERI JÉG A tengervíz fagyáspontja nem 0, hanem -2 o C. Ennek oka a sótartalom.

12 A tengervíz mozgásai 1. Hullámzás 2. Tengeráramlás 3. Tengerjárás (árapály-jelenség)

13 A hullámzás

14 Sekély vizű partokon a körpályán mozgó részecskék a fenékbe ütköznek, a hullám összeomlik, és tajtékozva fut ki a partra – HULLÁMMORAJLÁS Sekély vizű partokon a körpályán mozgó részecskék a fenékbe ütköznek, a hullám összeomlik, és tajtékozva fut ki a partra – HULLÁMMORAJLÁS A mély vizű partoknál a partnak csapódó hullámhegy vize magasra felfröccsen -- HULLÁMTÖRÉS A mély vizű partoknál a partnak csapódó hullámhegy vize magasra felfröccsen -- HULLÁMTÖRÉS

15 A tengeráramlás A tengervíz tartósan egy irányba haladó mozgása. A tengervíz tartósan egy irányba haladó mozgása. A tengeráramlások lehetnek: A tengeráramlások lehetnek: – felszíniek és – mélytengeri áramlatok. A tengeráramlások mozgatói: főként az állandó szelek (Passzát, Ny-i, sarki szelek), továbbá a tengervíz eltérő hőmérsékletéből és sótartalmából adódó fajsúly különbségek. A tengeráramlások mozgatói: főként az állandó szelek (Passzát, Ny-i, sarki szelek), továbbá a tengervíz eltérő hőmérsékletéből és sótartalmából adódó fajsúly különbségek. A felszíni áramlások kialakulásáért a tartós, egyirányú szelek a felelősek. A felszíni áramlások kialakulásáért a tartós, egyirányú szelek a felelősek. A mélytengeri áramlások tengervíz eltérő hőmérsékletére és sótartalmából adódó fajsúly különbségekre vezethetőek vissza. A mélytengeri áramlások tengervíz eltérő hőmérsékletére és sótartalmából adódó fajsúly különbségekre vezethetőek vissza. A tenger áramlását befolyásoló tényezők: – Coriolis-féle eltérítő erő – A szárazföldek szabálytalan eloszlása – A szárazföldek szeszélyes alakja – Az óceáni medencék alakja

16 Egyenlít ő, passzát K Térít ő k, szélcsend Mérsékelt öv Ny Sarkkörök K Atlanti óceán Irming, Labrador-áramlás Golf, Észak-Atlanti-áramlás Észak-Egyenlít ő i-áramlás Egyenlít ő i ellenáramlások Dél-Egyenlít ő i-áramlás Brazil-áramlás Agulhas-áramlás Áramlásrendszerek

17

18 A tengeráramlások a víz hőmérséklete alapján 2 félék lehetnek: - Meleg tengeráramlások - - Hideg tengeráramlások: Tengeráramlások hatásai Éghajlatmódosító hatás a tengerpartokon: Éghajlatmódosító hatás a tengerpartokon: Meleg áramlás: pozitív hőmérsékleti anomália Hideg áramlás: negatív hőmérsékleti anomália A meleg és a hideg tengeráramlások találkozásánál gazdag halállomány alakult ki, mert a hideg tengeráramlások vize O2- ben dús, a meleg tengeráramlások pedig planktonokban gazdagok. A meleg és a hideg tengeráramlások találkozásánál gazdag halállomány alakult ki, mert a hideg tengeráramlások vize O2- ben dús, a meleg tengeráramlások pedig planktonokban gazdagok.

19 Tengerjárás= a tenger vízszintjének ingadozása A tenger vízszintje 6 óránként változik. Az emelkedést dagálynak, a csökkenést apálynak nevezzük. A tenger vízszintje 6 óránként változik. Az emelkedést dagálynak, a csökkenést apálynak nevezzük. Okai: Okai: –Föld-Hold rendszer tömegvonzása A dagály mindig a Földnek a Hold felé néző oldalán, illetve az ugyanakkor a Holddal ellentétes oldalon lévő tengerekben áll be. A Hold felé néző oldalon a Hold tömegvonzása, az átellenes oldalon a keringésből származó centrifugális erő okozza a dagályt.

20 Újholdkor és holdtöltekor a Nap és Hold árkeltő ereje összegződik –szökőár Újholdkor és holdtöltekor a Nap és Hold árkeltő ereje összegződik –szökőár Az első és utolsó negyedkor a Hold Föld és Nap derékszöget zár be – vakár. Az első és utolsó negyedkor a Hold Föld és Nap derékszöget zár be – vakár.

21 A tengervíz felszínformálása = ABRÁZIÓ Az abrázió függ: ohullámverés ereje (hullámmorajlás ↔ hullámtörés) ovíz által szállított törmelék ovízmélység a partok előtt opartszegély magassága (domborzat) opartok tagoltsága opartot felépítő kőzetek oapály- és dagályszint különbsége

22 Mély vizű part formái

23

24 Pusztuló partvidék formái A mély vizű partokra törő hullámok akár 30 méter magasra is felcsapódhatnak. Igazi felszínformálást a törmelékanyag fejt ki. A mély vizű partokra törő hullámok akár 30 méter magasra is felcsapódhatnak. Igazi felszínformálást a törmelékanyag fejt ki. A tengervíz pusztítása az apály- és dagályszint között fokozatosan abráziós fülkét mélyít a partfalba. A fülkéből kihordott törmelékanyag a part előterében az abráziós teraszon halmozódik fel. Az egyre jobban bemélyülő fülke fokozatosan elveszíti alátámasztását, majd leszakad, így a part hátrál. A tengervíz pusztítása az apály- és dagályszint között fokozatosan abráziós fülkét mélyít a partfalba. A fülkéből kihordott törmelékanyag a part előterében az abráziós teraszon halmozódik fel. Az egyre jobban bemélyülő fülke fokozatosan elveszíti alátámasztását, majd leszakad, így a part hátrál.

25 Épülő, lapos tengerpart


Letölteni ppt "Óceánok és tengerek. A Föld vízháztartása Földünk teljes vízkészlete: 1,64 milliárd km 3 Földünk teljes vízkészlete: 1,64 milliárd km 3."

Hasonló előadás


Google Hirdetések