Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A magyarországi roma lakosság demográfiai jellemzői, iskolázottsága, szociális-gazdasági helyzete.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A magyarországi roma lakosság demográfiai jellemzői, iskolázottsága, szociális-gazdasági helyzete."— Előadás másolata:

1 A magyarországi roma lakosság demográfiai jellemzői, iskolázottsága, szociális-gazdasági helyzete

2 A roma lakosság száma Magyarországon 1893 összeírás: (ebből kb a mai Magyarország területén kívül élt) 1944: re becsülik a számukat 1971: (Kemény I.) 1990: (Népszámlálás) 1993: (Kemény I.) 1998: (Kertesi G. – Kézdi G.) 2001: (Népszámlálás) 2003: (Kemény I.) 2050: (Hablicsek L.)

3 A teljes népesség és a roma népesség kormegoszlása, 1999 Forrás: Hablicsek L: A roma népesség demográfiai jellemzői, kísérleti előszámítás 2050-ig. KSH Népességtudományi Intézet Bp., 1999.

4 Családi állapot megoszlása nemenként és korcsoportonként a roma lakosság körében (%) (2004) Forrás: Babusik F.: A SZEGÉNYSÉG CSAPDÁJÁBAN. CIGÁNYOK MAGYARORSZÁGON – SZOCIÁLIS- GAZDASÁGI HELYZET, EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT, SZOCIÁLIS, ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS. Delphoi Consulting, Bp., 2004.

5 Az együtt élők számának eloszlása a roma lakosság körében (%) (2004) Forrás: Babusik F.: A SZEGÉNYSÉG CSAPDÁJÁBAN. CIGÁNYOK MAGYARORSZÁGON – SZOCIÁLIS- GAZDASÁGI HELYZET, EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT, SZOCIÁLIS, ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS. Delphoi Consulting, Bp., A roma háztartásokban együtt élők száma maglehetősen magas – összefüggésben az alacsony jövedelmekkel.

6 A gyermekek számának eloszlása nemenként és korcsoportonként a roma lakosság körében (%) (2004) A gyermekek számának átlaga meglehetősen alacsony, korcsoporttól függően 1,3 és 2,2 fő között ingadozik. Mindebből az következik, hogy a „cigányoknak sok gyermekük van” elterjedt megállapítás: előítéletes mítosz. Forrás: Babusik F.: A SZEGÉNYSÉG CSAPDÁJÁBAN. CIGÁNYOK MAGYARORSZÁGON – SZOCIÁLIS- GAZDASÁGI HELYZET, EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT, SZOCIÁLIS, ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS. Delphoi Consulting, Bp., 2004.

7 Mitől függ a gyermekszám Többváltozós eljárással (variancia analízis) vizsgálva a kérdést, az adatok azt mutatják, hogy a legerősebb hatása az elért jövedelmeknek, az iskolai végzettségnek és a kornak együttesen van. A családokban egy főre jutó munkajövedelmek hatása közel 33 %, a kor hatása 31 %, az iskolai végzettségé pedig 20 %.

8 Demográfiai jellemzők Magyarországon 1971-ben 1000 lakosra 15 volt a gyermekszületések száma, 1993-ban 11, ban pedig 9,5. A cigányok körében szintén csökkenés tapasztalható, de nagyobb volt a kiindulási szám és kisebb mérvű a csökkenés ben 1000 cigány lakosra 32 gyerek jutott, 1993-ban 29, és 2003-ban 25. Forrás: Cigánynak lenni Magyarországon. EÖK K, Bp., 2003.

9 A roma lakosság demográfiai jellemzői Az ún. demográfiai átmenet fázisában tartó roma népesség várható élettartama, korösszetétele, illetve a egy főre jutó élveszületések száma összefügg egymással. A relatíve magas gyermekszámot (átlagosan 3,2) nem lehet gazdasági érdekekkel vagy kulturális mintákkal magyarázni. Forrás: BABUSIK F.: Magyarországi cigányság – strukturális csapda és kirekesztés. Esély (1): 3-23.

10 A cigány népesség területi eloszlása – az adott település lakosságának arányában Forrás: Kertesi G, Kézdi G: A cigány népesség Magyarországon. Socio-typo, Bp., 1998.

11 A cigány népesség területi eloszlása Magyarországon a évi népszámlálás alapján Forrás: KSH

12 Az 1971-es roma felmérés eredményei Magyar anyanyelvű volt a romák 71% (romungrók), cigány anyanyelvű 21% (romák), és román anyanyelvű nem egészen 8% (beások). A cigány lakások kétharmada feküdt cigánytelepen. A cigányok több mint kétharmada vályog-, vertföld- vagy sárfalú kunyhóban lakott. A lakások 44%-ában nem volt villany. Vízvezeték a lakások 8%-ában volt, az épület telkén fekvő kút a lakások 16%-ánál, 100 méternél közelebb fekvő kút a lakások 37%-ánál, és 100 méteren túl fekvő kút a lakások 39%-ánál volt található. WC volt a lakáson belül a lakások 3%-ánál, a lakáson kívül a lakások 4%-ánál, árnyékszék a lakások 61%-ánál, és árnyékszék sem volt a lakások 32%-ánál.

13 A14 éven felüli cigányok 39%-a analfabéta volt. A éves korú cigány fiatalok 26%-a végezte el az általános iskolát, a többiek nyolc osztálynál kevesebbet végeztek és több mint 10%-uk egyáltalán nem járt iskolába. Az országos kutatás regisztrálta azt is, hogy az ötvenes és hatvanas évek iparosításának hatására 1971-re foglalkoztatottá vált a munkaképes korú férfiak 85%-a. A cigány családfők 11%-a volt szakmunkás, 10%-a betanított munkás, 44%-a segédmunkás, 13%-a mezőgazdasági fizikai dolgozó, 3%-a napszámos, 6%-uk pedig önálló, segítő családtag, vagy alkalmi munkából tartotta fenn magát. A munkaképes korú nők foglalkoztatottsága 1971-ben 30%-os volt, de a nyolcvanas évek elejére 50%-osra emelkedett. Az 1971-es roma felmérés eredményei

14 1993-ban nagyon lecsökkent a beás és a cigány anyanyelvűek aránya. Majdnem 90 %-ra emelkedett a magyar anyanyelvűek aránya, a cigány anyanyelvűeké 4,4 %-ra, a beásoké pedig 5,5 %- ra csökkent. Okai: A cigánytelepek felszámolása Magas foglalkoztatottság Iskolába járás 1993-ban a cigányok 14 %-a, (a 470 ezerből 62 ezer ember) 2003-ban 6 %-a (körülbelül 36 ezer ember) lakott telepen és 2003 között az elkülönültség, a szegregáció növekedett ban 30 %-os arányban fordult elő, hogy túlnyomórészt vagy kizárólag cigányok laknak a környéken, 2003-ban 56 %-ban. Az 1993-as és 2003-as roma felmérés eredményei Forrás: Cigánynak lenni Magyarországon. EÖK K, Bp., 2003.

15 A lakóhelyi szegregáció mértéke (2003) Összességében a mintában szereplő roma családok 72%-a él szegregált körülmények között.

16 A roma lakások elhelyezkedése (2003)

17 A cigány népesség kb. 10%-a él telepeken az ország keleti és északi régióiban, valamint az Alföldön. Budapesten a romák 30%-a él kizárólag romákkal egy házban, vagy olyan házban, ahol a lakók jelentős többsége roma. A budapesti romák 30%- a vegyes szomszédságban lakik, míg 39.3%-uk olyan lakókörnyezetben él, ahol a romák nem alkotnak többséget. A vidéki romák több mint fele (60%) a település határában, vagy a településen kívül él, míg e csoport 57%-ának kizárólag, vagy többségében roma szomszédai vannak. A roma lakások elhelyezkedése (2003)

18 A romák által sűrűn lakott negyedek infrastrukturális helyzete 2004

19 A roma lakosság életkörülményei A roma népesség közel 60%-a jó vagy tűrhetőnek tekinthető minőségű lakásban él, ezzel szemben közel 40% rossz minőségűben, ezen belül 20% a végszükséget jelentő, embertelen minőségű lakótérben tengődik. Az adatok világosan jelzik, hogy az életminőséget közvetlenül meghatározó lakásminőség a családtagok aktivitásától függ, pl. a két családfenntartó munkanélkülisége egyértelműen nagy eséllyel párosul az embertelenül rossz körülményekkel. A roma családoknak egy része munkavállalása ellenére röghöz kötött az értéktelen, igen rossz minőségű lakásában. Forrás: BABUSIK F.: Magyarországi cigányság – strukturális csapda és kirekesztés. Esély (1): 3-23.

20 Óvoda Magyarországon a 3 és 5 éves korosztályból országos átlagban a gyerekek 88 % jár óvodába. A 3–5 év közötti cigány gyerekek közül csak 41,5 % jár óvodába és 58,5 % nem. Egy 1994-ben végzett reprezentatív vizsgálat adatai szerint a hároméves romagyerekek 40%-a, a négyévesek 54%-a, az ötévesek 72%-a iratkozott be óvodába. A 72% magas aránynak tűnik, de meg kell jegyezni, hogy az ötévesek számára (2005-től) az óvoda kötelező, mert az iskolaelőkészítést szolgálja. Azok a cigány gyerekek, akik nem jártak három évig óvodába, rendszerint nem boldogulnak az általános iskolában sem, és még kevésbé gondolhatnak arra, hogy középiskolába vagy egyetemre menjenek. Forrás: Cigánynak lenni Magyarországon. EÖK K, Bp., 2003.

21 Az óvodába járó gyerekek életkori megoszlása – magyar és roma népesség (2002)

22 Iskolázottság 1971-ben a cigány fiatalok háromnegyed része nem végezte el az általános iskolát, vagyis csak egynegyed része végezte el és 2003 között nagy változás következett be, mert ma a 20–24 éves korosztály 82%-a elvégezte a nyolc osztályt. A 19 évesek 82 %-a, a 18 évesek 76%-a, a 17 évesek 64%-a, a 16 éveseknek már csupán 52 %- a végezte el az általános iskolát. Forrás: Cigánynak lenni Magyarországon. EÖK K, Bp., 2003.

23 Óvodás és iskoláskorú népesség – magyar és roma népesség (1990, 1991 és 2004) Forrás: A Romák minôségi oktatáshoz való egyenlô mértékû hozzájutása. Open Society Institute, Bp

24 Az általános iskolát befejező gyerekek életkora a többségi és a roma gyerekek összehasonlításában (%)

25 A csoportos és az egyéni elkülönítés összefüggése (2004)

26 Forrás: Cigánynak lenni Magyarországon. EÖK K, Bp., Iskolázottság

27 A hetvenes években még a megfelelő korosztálynak csak 1,5%-a tudta elvégezni a középiskolát. A nyolcvanas évekre annyit javult a helyzet, hogy ez az arány 2 százalékra emelkedett, a kilencvenes évek elején fölment 3 százalékra. De az igazi változás 97-től kezdődött, ekkortól egyre több cigány gyerek iratkozik be a középiskolába. A 20–24 éveseknek 5 százaléka végezte el a középiskolát, és további 2 százalékuk jár ilyen intézménybe. A felsőoktatásnak megfelelő korosztályból – tehát a 20–23 évesek közül a cigány fiatalok 1,2 százaléka jár egyetemre vagy főiskolára. Iskolázottság Forrás: Cigánynak lenni Magyarországon. EÖK K, Bp., 2003.

28 Problémák: Falun általában nincs gimnázium vagy szakközépiskola, tehát utazni kell a gyerekeknek. A cigány gyerekek jelentékeny részét már hatéves korában, tehát az általános iskola első osztálya előtt, vagy gyógypedagógiai intézménybe, vagy kisegítő osztályba utalják, tehát olyan iskolába vagy olyan osztályba, amelybe értelmileg enyhén fogyatékos gyerekek kerülnek. Iskolázottság

29 Lemorzsolódási arány a középiskolai oktatásban (1990–1998)

30 Forrás: BABUSIK F.: Magyarországi cigányság – strukturális csapda és kirekesztés. Esély (1): Az iskolai végzettség szerkezete – nem és fő korcsoport szerint a roma lakosság körében (2003)

31 Forrás: BABUSIK F.: Magyarországi cigányság – strukturális csapda és kirekesztés. Esély (1): Az iskolai végzettség szerkezete – nem és fő korcsoportok szerinti bontásban a roma lakosság körében (%)

32 A gyermekek száma és a végzettség kapcsolata a romák körében Forrás: BABUSIK F.: Magyarországi cigányság – strukturális csapda és kirekesztés. Esély (1): 3-23.

33 A gyermeknevelés a nők esetében lényegesen nagyobb mértékben befolyásolja az iskolai fokozatok elvégzésének valószínűségét, mint a férfiaknál. A gyermektelen nők töredéke nem fejezte be az általános iskolát. Azon nők körében, akik gyermeket szültek, ez az arány meghaladja a 25 százalékot. A gyermek hiánya erősen befolyásolja az általános iskola utáni továbbtanulás mértékét: a gyermektelen nők több mint negyven százaléka érettségizett, és ebben a csoportban találjuk a felsőfokú végzettségűek többségét is. A gyermekek száma és a végzettség kapcsolata a romák körében Forrás: BABUSIK F.: Magyarországi cigányság – strukturális csapda és kirekesztés. Esély (1): 3-23.

34 Iskolázottság Az iskolai végzettség korcsoportos áttekintése rávilágít arra, hogy ugyan az egyre fiatalabb korosztályok egyre nagyobb arányban fejezték be az általános iskolát, vagy szereztek valamilyen középfokú végzettséget, a felsőfokú tanintézetbe való bejutás esélyei nem változtak az évtizedek során. A férfiakhoz képest a nők lényegesen nagyobb arányban nem fejezték be az általános iskolát. A szakképzésben való részvételük hagyományosan alacsonyabb szintű, az érettségizettek aránya pedig némiképp magasabb, mint a férfiaké. Forrás: BABUSIK F.: Magyarországi cigányság – strukturális csapda és kirekesztés. Esély (1): 3-23.

35 Az iskolai végzettség %-os eloszlása települési rang és méret szerint Forrás: Babusik F.: A SZEGÉNYSÉG CSAPDÁJÁBAN. CIGÁNYOK MAGYARORSZÁGON – SZOCIÁLIS- GAZDASÁGI HELYZET, EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT, SZOCIÁLIS, ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS. Delphoi Consulting, Bp., 2004.

36 Az iskolai végzettség %-os eloszlása a szegregáció fokozatai szerint Forrás: Babusik F.: A SZEGÉNYSÉG CSAPDÁJÁBAN. CIGÁNYOK MAGYARORSZÁGON – SZOCIÁLIS- GAZDASÁGI HELYZET, EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT, SZOCIÁLIS, ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS. Delphoi Consulting, Bp., 2004.

37 A családban egy főre jutó munkajövedelem mértéke igen erősen befolyásolja az iskolai fokozatok elvégzésének esélyét; a legmélyebb szegénységben élők közel 40 százaléka nem fejezi be az általános iskolát, míg a felső jövedelmi tizedbe tartozó családok fiatal felnőtt tagjainak 34 százaléka érettségit szerzett, és az átlaghoz képest igen magas arányban jutottak be felsőfokra. Az iskolai fokozatok elvégzésének esélye jövedelmi tizedenként emelkedik. A szegregáció tehát, jelentősen rontja az iskolai továbbjutás esélyeit. Iskolázottság Forrás: BABUSIK F.: Magyarországi cigányság – strukturális csapda és kirekesztés. Esély (1): 3-23.

38 A szegregáció típusai és elterjedtsége Havas és Liskó 2002-es és 2004-es kutatásai azt állapították meg, hogy a roma tanulók oktatási szegregációjának szintje 1990 óta emelkedett az általános iskolai oktatásban ben Havas és Liskó rámutatott az olyan általános iskolák számának további emelkedésére is, ahol a tanulók többsége roma – az 1999/2000-es év 126 iskolájáról 2004-re 178-ra nőtt ez a szám, míg további 67 iskolában volt 40%-nál magasabb a roma tanulók aránya, s ez jelenleg is növekszik.

39 Ugyanezen kutatás szerint 1992-ben a roma gyerekek 7,1 százaléka tanult olyan intézményekben, amelyekbe főleg romák jártak re ez a szám 18,1 százalékra emelkedett ben már minden negyedik vagy ötödik roma gyerek (20-25 százalék) olyan általános iskolába járt, amelyekben a roma gyerekek aránya meghaladta a 40%-ot. A szegregáció típusai és elterjedtsége

40 „Minél magasabb a roma tanulók aránya a helyi iskolában, annál magasabb a más településre járók aránya is.” Ahol a roma tanulók aránya 80 százalék fölött van, onnan átlagosan a helyi tanulólétszám 31 százalékát kitevő gyerek jár el más településre, ahol a roma arány 50,1 és 80 százalék között van, ott az eljárók átlagos aránya 11 százalék, s ahol a roma tanulók aránya a helyi iskolában 50 százalék alatt marad, ott az eljárók átlagos aránya is kevesebb 10 százaléknál. A szegregáció típusai és elterjedtsége

41 A különböző roma arányú osztályok előfordulása az általános iskolákban (2000 és 2004)

42 Szegregáció Havas és Liskó 2004-ben iskolai kérdőívek alapján készült kutatása azt találta, hogy az osztályszintű szegregáció – amely során a roma gyerekeket a többségi gyerekektől elkülönített osztályokban helyezik el – a kisvárosokban a legjellemzőbb (a kutatásban szereplő ilyen iskolák 69,5%-ában tapasztalták ezt), valamint a nagyobb falvakban (60,1%) és a nem megyei jogú városokban (58,8%). A szegregáció ezen formájának előfordulása valószínűbb akkor, ha az adott iskolán belül a romák aránya relatíve alacsony.

43 A túlnyomó mértékben roma általános iskolai osztályba járó roma tanulók száma (2000 és 2004)

44 Összefüggés a romák aránya és az osztályok típusa között az általános iskolákban (2004)

45 1993-ban a férfi cigány foglalkoztatottak aránya 29%. A cigány nők foglalkoztatottsági aránya 15% ban a 15 és 74 éves cigány népesség foglalkoztatottsági aránya 21 százaléka. A 15–74 éves cigány férfinépességnek 29%, a cigány női népesség 15%-a foglalkoztatott. Az 1993-as és 2003-as roma felmérés eredményei Forrás: Cigánynak lenni Magyarországon. EÖK K, Bp., 2003.

46 Falun a cigány nők 10%-a dolgozik, 12%-a tanuló, 78%-ának nincs munkája. A vidéki városokban a cigány nők 17%-a dolgozik, 9%-a tanuló és 74%-ának nincs munkája. Budapesten a nők helyzete is sokkal jobb, 36 % dolgozik, 1,5% tanuló és 54%-nak nincs munkája. A romák foglalkoztatottsága 2003-ban Forrás: Cigánynak lenni Magyarországon. EÖK K, Bp., 2003.

47 A cigány férfiak közül a községekben 20% dolgozik, 10% tanuló, és a többieknek nincs munkája. A városokban a férfiak 29%-a dolgozik, 11%-a tanuló, 60%-nak nincs munkája. Óriási a különbség ehhez képest Budapesten, ahol a cigány férfiak 66%-a dolgozik, 13%-a tanuló, és 20%-ának nincs munkája, de ebben a 20%-ban benne vannak a nyugdíjasok is. A romák foglalkoztatottsága 2003-ban Forrás: Cigánynak lenni Magyarországon. EÖK K, Bp., 2003.

48 A gazdasági aktivitás fő összetevőinek eloszlása a 19 év feletti roma népességben Forrás: Babusik F.: A SZEGÉNYSÉG CSAPDÁJÁBAN. CIGÁNYOK MAGYARORSZÁGON – SZOCIÁLIS- GAZDASÁGI HELYZET, EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT, SZOCIÁLIS, ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS. Delphoi Consulting, Bp., 2004.

49 A gazdasági aktivitás fő összetevőinek eloszlása lakóhely, illetve régiók szerint (%) (2003) Forrás: BABUSIK F.: Magyarországi cigányság – strukturális csapda és kirekesztés. Esély (1): 3-23.

50 A különböző iskolai végzettséggel rendelkezők eloszlása gazdasági aktivitás szerint a roma lakosság körében (%) Forrás: Babusik F.: A SZEGÉNYSÉG CSAPDÁJÁBAN. CIGÁNYOK MAGYARORSZÁGON – SZOCIÁLIS- GAZDASÁGI HELYZET, EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT, SZOCIÁLIS, ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS. Delphoi Consulting, Bp., 2004.

51 A roma lakosság gazdasági aktivitása A településsoros adatokból tudjuk, hogy a roma népesség 67,6 százaléka községekben él, egyúttal elsősorban olyan régiókban, amelyekben a munkanélküliség az országos átlag feletti. A szegregáció növekvő mértékével együtt csökken a munkaalkalmak száma. A foglalkoztatottak aránya a régiók fejlettségét követi. A legnagyobb arányban foglalkoztatott romákat a Nyugat- Dunántúlon találunk (57,6%), míg a legalacsonyabb foglalkoztatási szinttel a dél-alföldi régióban találkozhatunk (7,3%). Forrás: BABUSIK F.: Magyarországi cigányság – strukturális csapda és kirekesztés. Esély (1): 3-23.

52 A gazdasági aktivitás fő összetevőinek eloszlása nemek és fő korcsoportok szerint (%) Forrás: BABUSIK F.: Magyarországi cigányság – strukturális csapda és kirekesztés. Esély (1): 3-23.

53 A képzésből már végleg kikerülő 35–48 éves korcsoportban az érettségivel rendelkezők 72 százaléka aktív dolgozó, és 12 százalék munkanélküli, velük szemben a szakmunkás végzettségűek 64 százaléka aktív dolgozó, és 32 százaléka munkanélküli. A felsőfokú végzettség vagy az érettségi megléte (gimnáziumi, vagy szakközépiskolai végzettség) a romák esetén önmagában nem feltétlen biztosítéka a foglalkoztatottságnak. A roma lakosság gazdasági aktivitása Forrás: BABUSIK F.: Magyarországi cigányság – strukturális csapda és kirekesztés. Esély (1): 3-23.

54 A romákat nagyobb mértékben sújtja a munkanélküliség. Okok: Alacsony iskolai végzettség Földrajzilag olyan helyen élnek általában, ahol amúgy is magasabb a munkanélküliség Általában segéd– és betanított munkásként alkalmazzák őket, azok az iparágak, amelyekben dolgozhatnának 1990 óta nagyrészt tönkrementek A romák foglalkoztatottsága Forrás: Cigánynak lenni Magyarországon. EÖK K, Bp., 2003.

55 Keresetek és jövedelmek Országosan a teljes népesség átlagkeresete 2003 első negyedében 85 ezer forint volt havonta. A fizikai dolgozók havi átlagkeresete 65 ezer, a szellemi dolgozóké 109 ezer forint volt. A cigányok átlagkeresete 61 ezer forint volt. A munkajövedelmeket és a szociális jövedelmeket együtt számítva, a cigány családokban az egy főre jutó átlagos havi jövedelem 2003 első negyedében 21 ezer forint volt. A budapesti cigány családokban az egy főre jutó havi jövedelem 33 ezer forint volt. A vidéki városi cigányok esetében ez 20 ezer forint, míg a falusi cigányoknál 19 ezer forint volt. Forrás: Cigánynak lenni Magyarországon. EÖK K, Bp., 2003.

56 A cigány személyek 67%-a olyan háztartásban él, ahol az egy főre jutó jövedelem havonta 20 ezer forint alatt van, és ezt abszolút szegénységnek kell mondani. Körülbelül 20%-uk él 20 és 30 ezer közötti havi átlagkeresetből, és 19 %-uk 30 ezer forint fölöttiből. A magyarországi cigányok 18-20%-a a magyar lakosság közepes jövedelmű rétegéhez tartozik, a 60%-a az abszolút szegények közé, 20% pedig a kettő közötti zónában helyezkedik el. A cigány családok jövedelmi helyzete teljes egészében attól függ, hogy a felnőttek mennyire tudnak munkához jutni. Keresetek és jövedelmek Forrás: Cigánynak lenni Magyarországon. EÖK K, Bp., 2003.

57 Azokat tekintve szegénynek, akiknek jövedelme kevesebb, mint a mediánjövedelem fele, ben a romák 31,9%-a volt szegény, 2001-ben már 61,5%-a. Ha az átlagjövedelem felét tekintjük küszöbértéknek, akkor 1991-ben a romák 48,9%-a, míg 2001-ben már 68%-a volt szegény. Keresetek és jövedelmek Forrás: Cigánynak lenni Magyarországon. EÖK K, Bp., 2003.

58 Családi munkajövedelem/fő a roma népesség tizedei szerint (Ft) Forrás: BABUSIK F.: Magyarországi cigányság – strukturális csapda és kirekesztés. Esély (1): 3-23.

59 Egyes bevételek mértéke a családi aktivitás és a gyermek függvényében a roma lakosság körében (Ft) Forrás: Babusik F.: A SZEGÉNYSÉG CSAPDÁJÁBAN. CIGÁNYOK MAGYARORSZÁGON – SZOCIÁLIS- GAZDASÁGI HELYZET, EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT, SZOCIÁLIS, ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS. Delphoi Consulting, Bp., 2004.

60 Állandó, illetve alkalmi munkajövedelmek megoszlása és átlagos havi Ft –értéke, regionálisan Forrás: Babusik F.: A SZEGÉNYSÉG CSAPDÁJÁBAN. CIGÁNYOK MAGYARORSZÁGON – SZOCIÁLIS- GAZDASÁGI HELYZET, EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT, SZOCIÁLIS, ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS. Delphoi Consulting, Bp., 2004.

61 Az egy főre jutó munkajövedelem a roma népesség megosztottságát tükrözi; a legalsó és a legfelső népesség tized között több mint hússzoros különbség van, egyúttal a roma népesség alsó hét–nyolc tizede a létminimum alatt él, közel fele pedig mély nyomorban. Abban az esetben, ha a család gyermeket nevel, az egy főre eső munkajövedelem a gyermektelen családok hasonló jövedelmének fele–kétharmada. A roma családok lényegesen jobban érdekeltek a munkával megszerezhető jövedelmek növelésében, mint az egyes támogatások (ezen belül a gyermek utáni támogatások) megszerzésében – noha ez utóbbiak nyilvánvalóan nélkülözhetetlenek. Keresetek és jövedelmek Forrás: BABUSIK F.: Magyarországi cigányság – strukturális csapda és kirekesztés. Esély (1): 3-23.

62 Együttélők/házasok együttes gazdasági aktivitása – a lakás minőségi fokozatai szerint (%)(2003) Forrás: BABUSIK F.: Magyarországi cigányság – strukturális csapda és kirekesztés. Esély (1): 3-23.

63 A cigány népességet érintő strukturális hátrányok tehát a lakáshelyzetben, a lakó- és életminőségben ugyancsak konzerválódnak. A jelentős strukturális hátrányok közé tartozik, hogy a roma népesség jelentős hányada helyben nem fér hozzá az egészségügyi alapellátáshoz. Forrás: BABUSIK F.: Magyarországi cigányság – strukturális csapda és kirekesztés. Esély (1): 3-23.

64 Szegregáció Minél nagyobb a romák aránya egy osztályban, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy az osztályban felzárkóztató vagy speciális gyógypedagógiai képzés folyik, ahol gyengébb tananyagot oktatnak, s ezáltal súlyosbítják az odajáró gyerekek relatíve hátrányos oktatási helyzetét. Csak azoknak a roma gyerekeknek vannak egyenlő esélyeik a nem roma gyerekekkel összehasonlítva, akik olyan osztályba járnak, ahol a romák aránya nem éri el a 25 százalékot.

65 Programok a roma tanulók számára A Humán Erőforrás Fejlesztés Operatív Program (HEFOP) 2004–2006 közötti végrehajtási fázisában intézkedések kerültek bevezetésre az óvodák számának növelése és az általános iskolák infrastrukturális és számítástechnikai fejlesztése terén olyan hátrányos helyzetű kistérségekben, ahol a romák aránya magas szeptemberében az ösztöndíj program kiterjesztése négy hátrányos helyzetű tanulói csoportot célzott meg, mely a következő elemekből állt: „Útravaló”, „Út a középiskolába”, „Út az érettségihez”, „Út a szakmához” és „Út a tudományhoz”.

66 Annak érdekében, hogy megakadályozzák a hátrányos helyzetű és a roma gyerekek lemorzsolódását, valamint csökkentsék a szegregációt, 2003 szeptemberétől integrált oktatási program indult az általános iskolák első és ötödik osztályától és a szakiskolák kilencedik évfolyamától. Az ebben a programban részt vevő iskoláktól megkövetelték, hogy integrálják a hátrányos helyzetű gyerekek oktatását a nem hátrányos helyzetűekével, s ezáltal szüntessék meg a szegregációt. Programok a roma tanulók számára

67 Az integrált oktatásban résztvevő tanulók száma ban elérte a at, ez a szám 2004-ben ra nőtt, és az iskoláknak nyújtott normatív támogatás összege forintra emelkedett szeptemberétől az általános iskola 1-3. osztályába járók nem buktathatók meg szeptemberében vezették be azt a megerősítő intézkedést, melynek célja a gyermekvédelmi támogatásban részesülő és a hátrányos helyzetű tanulók felsőoktatásba való bejutásának elősegítése. Programok a roma tanulók számára

68 Összefoglalás A roma népesség területi elhelyezkedése, mint alapvető strukturális hátrány, mélyen összefügg az alacsony nívójú képzettséggel, valamint a magas fokú munkanélküliséggel. E három faktor circulus viciosus módjára erősíti egymást; a képzetlen és munkanélküli családok esélytelenek a lakóhely változtatásra (pontosabban a még rosszabb körülmények közé való költözés a jellemző); ennek következtében a következő generációban újratermelődnek a hátrányok. A roma népesség esetében a strukturális, valamint az iskolázottsági hátrányok, illetve a munkaerő-piaci kizáródás egymást feltételező, illetve egymást erősítő folyamattá váltak. Forrás: BABUSIK F.: Magyarországi cigányság – strukturális csapda és kirekesztés. Esély (1): 3-23.

69 A romák többsége azonban nemcsak alapvetően szegény, és strukturális okokból kirekesztett, de egyúttal roma is. Máig eldöntetlen (és minden esetben valamely adott politikai vagy kisebbségpolitikai tényező álláspontján múló) kérdés az, hogy a roma népesség helyzetét és a megoldásmódokat szegénység-kérdésnek vagy etnikai kérdésnek tekintik-e. Összefoglalás


Letölteni ppt "A magyarországi roma lakosság demográfiai jellemzői, iskolázottsága, szociális-gazdasági helyzete."

Hasonló előadás


Google Hirdetések