Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

AZ ÉLELMISZER-VERTIKUM GAZDASÁGI JELENTŐSÉGE A PIACRA JUTÁS SZEMPONTJÁBÓL Dr. Vasa László Szent István Egyetem GTK.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "AZ ÉLELMISZER-VERTIKUM GAZDASÁGI JELENTŐSÉGE A PIACRA JUTÁS SZEMPONTJÁBÓL Dr. Vasa László Szent István Egyetem GTK."— Előadás másolata:

1

2 AZ ÉLELMISZER-VERTIKUM GAZDASÁGI JELENTŐSÉGE A PIACRA JUTÁS SZEMPONTJÁBÓL Dr. Vasa László Szent István Egyetem GTK

3 Vázlat  Néhány érdekesség…  Tranzakciós költségek  Az élelmiszer-termékpálya egyszerűsített értelmezése  A dinamikus piacok és az ezekhez kapcsolódó kihívások  Az élelmiszer-termékpálya mélyreható elemzése  Élelmiszer-termékpályák – piacra jutás  Hogyan érjünk el erősebb pozíciót a termékpályán?

4 Fogyasztók Kereskedők 30 vállalat, a világpiac 33%-a Pörkölők3 vállalat - a világpiac 45%-a Nemzetk. kereskedők4 vállalat – a világpiac ~39%-a Helyi felvásárlók Termelők25 millió farmer és munkás A világpiac és -kereskedelem koncentrációja (kávé) Source: Vorley B (2003). IIED/UK Food Group

5 A világpiac és -kereskedelem koncentrációja (kávé)

6 Zöldséget termesztek Sokan vásárolnak zöldséget a közeli piacon Biztosan el tudom adni a piacon a termékemet Nincs garancia a biztos piacra!!! Gondolatok a piacról és a piacosításról

7 Kik a a jelenlegi eladók/vevők? Milyen formában, módon és áron adnak el/vásárolnak? Mennyiben hasonlítanak/ különböznek a termékeim a többiekétől? M elyek a potenciális belépési pontok vagy akadályok? Néhány megfontolandó dolog piacra lépés előtt

8 Változó trend Először termelj, aztán add el Ismerd meg a piacot, aztán termelj az igényeknek megfelelően A gazdálkodóknak figyelemmel kell lenniük : ki vásárolják a termékeiket az adott termékpálya sajátosságaira

9 Az agrárpiacok kettős arca Erősödő modern kiskereskedelem A hagyományos termelői piacok népszerűsége

10 független gazdálkodók/vállalatok hálózata az adott termék tervezésére, termelésére és disztribúciójára vonatkozóan a kezdetektől (termelés tervezés) a végső fogyasztásig/felhasználóig a termék minden egyes elemmel kapcsolatba kerül és az adott szinteken transzformálódik (nyersanyagból késztermék) és hozzáadott érték termelődik értékteremtési rendszer a lánc adott szereplője a teljes, termékpálya mentén termelődő érték bizonyos hányadára tesz szert a vizsgálat irányától függően az elnevezés is változik: ellátási lánc (supply chain) - menedzsment értéklánc – hozzáadott-érték A mezőgazdasági termékpályák sajátosságai

11 (Az ajtódban ) Retailer 2 (a szomszédodban) Termelői piac Felvásárló/nagykereskedő (mennyiség, hely) kisker 3 ABC

12 Tranzakciós költségek  A vállalkozás teljes költségét miképpen befolyásolja, ha valamely terméket vagy szolgáltatást házon belül állítanak elő, vagy kívülről szereznek be.

13 Tranzakciós költségekre ható tényezők  Tranzakciók gyakorisága  Speciális termelési tényezők, speciális termelési eszközök, speciális szakismeretek  Bizonytalanság  Mezőgazdasági termékek romlandósága  A termelés helyének sajátosságai  Információk beszerzésének lehetősége

14 Tranzakciós költségek és a vertikális koordináció kapcsolata  A magas tranzakciós költségek ösztönzik a külső koordinációs forma helyett a belső koordinációs forma választását  „A vertikális koordinációval jelentősen csökkenthető a nagy mennyiségű, egyenletes felhasználású nyersanyag beszerzési forrásainak felkutatási költsége és a nem megfelelő minőségű nyersanyag beszerzési kockázatának költsége.” Hennessy 1996.

15 Integráció  A horizontális integráció egynemű tevékenységeket valósít meg (pl. baromfi termékek előállítása),  A vertikális integráció egymásra épülő, a termékpályán egymást követő tevékenységeket, illetve funkciókat kapcsol egybe, s ezeket a struktúrákat rendszerint a végtermékükkel nevesítik.

16 A vertikális koordináció  A vertikális koordináció az egymás után következő vertikális fázisok – mg. termelés, feldolgozás, értékesítés – összehangolását jelenti a mennyiség, minőség és időbeli ütemezés tekintetében  Az élelmiszerlánc piaci szereplői: - mezőgazdasági inputanyag-ellátás - mezőgazdasági alapanyag-termelés - feldolgozás - nagykereskedelem - kiskereskedelem

17 Az élelmiszer termékpálya NAGYKERESKEDELEM MEZŐGAZDASÁGI ALAPANYAGELLÁTÓ IPARÁGAK (inputok) MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEK Mezőgazdasági nyersanyagok (gyapjú, ipari olajosmagvak, stb.) Élelmiszerek és italok Közbülső termékek( állati takarmány, tenyészállatok vetőmag, stb.) FELDOLGOZÁS KERESKEDELEM VENDÉGLÁTÓIPAR FOGYASZTÓK Mezőgazdasági gépek, műtrágyák, peszticidek, herbicidek, vetőmag, állati takarmányok

18 Klasszikus példa A brojlercsirke termelése:  fehérjeimport,  gabonafelvásárlás,  tápkeverőüzemek,  fajtaelőállítás és -szaporítás,  hizlaló farmok,  vágóhidak,  kereskedelem,  export. Ezeknek a vertikálisan összefüggő tevékenységeknek az összehangolása a koordináció valamilyen szorosabb formáját igényli.

19 Termelők (eladók) „S” Piac (vásárlók) „D” pénzáramlás információ / kommunikáció akció / döntés Az egyszerűsített termékpálya javak / szolgáltatások

20 Termelők (eladók) „S” Piac (vásárlók) „D” pénzáramlás Információ / kommunikáció akció / döntés a termék/szolgáltatás sok közvetítőn keresztül (felvásárló, feldolgozó, nagyker, etc) jut el a fogyasztóhoz(vásárló) minden egyes szinten hozzáadott-érték képződik ill. tranzakciós költség merül fel (tárolás, tisztítás, feldolgozás, stb.) és a termék fizikai állapota is megváltozik a hozzáadott érték képződését a termékpályán keletkező információk határozzák meg pl. információtorzulás, komplikált vásárlói/eladói magatartás felvásárlókfeldolgozók nagyker / kisker value A valóságban a piaci folyamatok nem ilyen egyszerűek javak / szolgáltatások

21 Vertikális koordinációs stratégiák  Nyílt termelés: az eladó és vásárló közötti tranzakciót az aktuális piaci árak koordinálják  Szerződéses termelés: (az eddigi fogalmak szerinti, „klasszikus” integráció) A vásárló kötelezi magát a termék megvételére és a termelőt az eladására egy előre, szerződésben rögzített időpontban, rögzített áron  Vertikális integráció: egy szervezeti egység (pl. szövetkezet, TÉSZ) az élelmiszerlánc két vagy több lépcsőjét integrálja

22 A vertikális koordináció növekvő jelentősége  változó fogyasztói igények (minőség, csomagolás igényessége)  koncentrálódó kereslet (kiskereskedelem koncentrációja)  információtechnológia fejlődése (logisztika, TQM, minőségbizt.)  a piaci szabályozók szerepe (termelők védelme: kvóták, minimumárak, külkereskedelem korlátozása, exportösztönzés) A vertikális koordinációval elérni kívánt célok  a felhozatal biztonsága (termelők, közvetítők, feldolgozók) friss, romlékony termék biztonságos értékesítése  ellátás biztonsága (feldolgozók, kiskereskedelem) folyamatos ellátás, széles, jó minőségű választék  beruházás kockázatának csökkentése (term., közv., feldolg.) a termelési technológia fejlesztése + innováció  A termékpályán képződő jövedelem arányos megosztása

23 A vertikális integráció eszközrendszere  ár, piaci és árinformáció  szerződések  adminisztrációs eszközök  a minőségi előírások egységes alkalmazása

24 A piaci és árinformáció  a vertikális koordináció központi eleme  információszolgáltatás: árjelentés, termésbecslés, készletadatok, piaci szereplők szándéka (pl. konjunktúra-index)  kétféle információra van szükség - termelésről, felhasználásról, készletekről szóló információk, ezek alapján hosszabb távú elemzések - prompt, azonnali ár- és piaci információ (jelenleg csak informális módon szerezhető be)  a közszolgáltatású piaci- és árinformáció csökkenti az információgyűjtés költségeit  Az információs rendszer kiépítésében fontos a terméktanácsok, agrárkamarák, szakmai szervezetek, a nagybani piacok hálózatának, az árutőzsdének, a KSH-nak és az AKII-nak a szerepe

25 A szerződések típusai  A termelői, feldolgozói, kereskedelmi kapcsolatok legáltalánosabban alkalmazott eszköze a szerződés  Keretszerződés - a minőség és a szállítási határidő rögzítve van, a mennyiség azonban nem  Hagyományos szerződések - a klasszikus kereskedelmi feltételeket rögzítik (ár, mennyiség, minőségi jellemzők)  Termeltetési szerződések - a hagyományos feltételek mellett a termelési folyamatra vonatkozó előírásokat is tartalmazza  Erőforrások, input biztosító - az átvevő magára vállalja egyes inputok és erőforrások biztosítását (pl. vetőmag, műtrágya, növényvédőszer, betakarítási szolgáltatások)

26 A zöldség és gyümölcsszektor disztribúciós csatornái  Rövid értékesítési út - közvetlen értékesítés, helyi termelői piacok - általában a piacokhoz (pl. városhoz) közel működő termelők alkalmazzák  Hagyományos disztribúciós csatornák - a termék a piacokon, nagybani piacokon jelenik meg - az integrált csatornák előtérbe kerülésével szerepük egyre inkább csökken a fejlett országokban  Integrált csatornák - a disztribúciós lánc (termékpálya) valamely szereplője koordinálja az értékesítés folyamatát - a fejlett országokban a zöldség-gyümölcs értékesítés egyre nagyobb hányada ezen keresztül folyik

27 Vertikális koordinációs stratégiák I.  A termelő hagyományos disztribúciós csatornán keresztül maga értékesít – nyílt piaci értékesítés - termékeiket a nagybani vagy a termelői piacokon értékesítik - igénybevételének okai: remélt kedvezőbb ár, kényszerűség, életforma - az ár a pillanatnyi keresleti és kínálati viszonyok függvénye  Felvásárló nagykereskedők, exportőrök – informális és szerződéses kapcsolat - a felvásárlók, exportőrök gyakran alkalmazzák, mivel maguk sem rendelkeznek minden esetben továbbértékesítési szerződéssel - a kapcsolat a bizalomra épül - a termelő értékesítési szabadsága és kockázata nagy

28 Vertikális koordinációs stratégiák II.  Kiskereskedelmi láncok koordinációs szerepe – szerződéses kapcsolat - keretszerződéseken alapuló, laza, kevéssé tervezhető kapcsolat - szigorú csomagolási, minőségi kritériumok - a jövőben a kiskereskedelmi láncok lehetnek a vertikális koordináció kulcsszereplői - a termelő számára a nagy mennyiség előnyt jelent  Feldolgozóipar termelői koordinációja – szerződéses kapcsolat - termeltetési és erőforrás-biztosító szerződés - speciális áruminőségi követelmények - a feldolgozó magához köti a termelőket

29 Vertikális koordinációs stratégiák III.  Szövetkezeti koordinációs modellek – szerződéses kapcsolat, szervezeti együttműködés - Termelőszövetkezetek kisüzemi, háztáji integrált termelése - ma már nem alkalmazzák  Termelői értékesítő szervezetek (TÉSZ-ek) – szervezeti együttműködés - termelői összefogással a termékpálya több láncszemét integrálják - a jövőben kormányzati koordinációs funkciókat is át fognak venni (támogatásallokáció, termékkivonás és önkorlátozás)  Vertikálisan integrált vállalkozások – vertikális (szervezeti) integráció - termelést is végző feldolgozó, felvásárló vagy exportőr

30 Kelet- Európa Afrika (Sub-Sahara) Diétás, funckcionális és organikus élelmiszer Friss & kényelmes, differenciált ételek készételek, snack tojás, hús, tejtermékek, cukor, italok szénhidrátok túléléstömegtermék Kényelmesség, szolgáltatások, snack Minőség, individualizált, egészség High tech Kína Latin - Amerika India Észak- Amerika Ausztrália Nyugat- Európe Japán Az élelmiszerkereslet fejlődése Jövedelmek növekedése Élelmiszer jellege Élelmiszerhez való viszony

31 Minden termék a termékpályán keresztül jut el a fogyasztókhoz mind az egyszerű, mind a bonyolult modellben A különbség, hogy napjainkban az élelmiszer-termékpályák alakulását a hatékonyságra való törekvés determinálja A dinamizálódó piacok néhány jelensége A szereplők változó kombinációja (régi és új, fejlettebb szereplők) Változó termékmix (preferenciák, vásárlóerő) A játék változó szabályai (minőség, standard, etc)  Mindezek a dinamizálódó piacok kialakulását eredményezik  A kistermelők Termelési eszközeik alacsony színvonalúak ahhoz, hogy versenyképesek legyenek a változó piaci környezetben Össze kell fogniuk a piaci erő növelése és a piaci integráció érdekében  Információ és kommunikáció kritikus szerepet játszanak a termelők piaci integrálásában

32 fogyasztói igény szabályzói nyomás urbanizáció kereskedelmi lehetőségek élelmiszer standardok FDI Belépési pontok szabályzatok intézmények üzleti modellek közös akciók támogatási rendszerek K+F technológia menedzsment szervezet ipar szerkezeti koncentrációja beszerzés standardok finanszírozási intézményrendszer Tudás és termelő- eszközök A dinamikus piac változásának mozgatórugói Regoverning Market Változások a termékpályán

33 kistermelők Modern kiskereskedelem Hagyományos piacok Belépési követelmények pénztőke könyvelés jogi háttér engedélyek nyomon- követhetőség etc. Beszerzési módok bizományos Utólagos fizetés Fenntarthatóság árháború árengedmények promóció költségei Externá- liák Változó minőség mennyiség választék ár piacrajutási mód (disztribúció, etc) fogyasztói magatartás A piaci dinamika hatásmechanizmusa (kistermelők) Általában hiányzik a kapacitás a termék- mennyiség felszívására és nem ösztönöz a termelés növelésére

34 Supply Chain Management (SCM): hogyan menedzseljük az élelmiszer-termékpályát? 33 az élelmiszer-termékpályán belüli koordinációs és menedzsment tevékenységek összessége, amelyek fő célja a termék hasznosságának maximalizálása a fogyasztó számára A fogyasztói elégedettség fokozását célozza az elemek folyamatos javításával, jobbításával (menedzselt rendszer) a verseny már nem az azonos termékpályaszintek szereplői között folyik hanem az azonos iparágban lévő termékpályák között kulcs: a termékpálya szereplői közötti koordináció kihívás: minden termékpálya-szereplő méltányosan részesedjen a termékpályán keletkező jövedelemtömegből

35 34 Az értéklánc elemei a termékek és információk által irányított folyamatok hálózata Értékteremtő folyamatok résztvevők szerepek és pozíciók termékek alak, forma, áramlás, értéktöbblet információ folyamat, kontroll Menedzselt rendszerek (szereplők és értéktöbblet) Koordináció / döntés folyamat szerkezet szintek Rendszer- szervezés (koordináció ) szerkezeti folyamatok alkakulása erőforrások bevetése, művelet (pl. vásárlói rendelések) döntéstámogató információk folyamat státusz Folyamat- szervezés (kapcsolatok)

36 Ha többet tudsz az élelmiszer-termékpályáról,  A termékpályában való részvétel hozzáadott-értéket jelent vagy csak duplikálja mások funkcióját?  Veszélyeztetett a termékpályán betöltött pozícióm?  Azonosítja a piaci réseket, lehetőségeket  Az erősségeket és gyengeségeket (ahol fejleszteni kell)  Veszélyeket (megérezni és felkészülni rá)  A jövőt (értékelni és dönteni) Könnyebben meghatározható Megmutatja

37 Vertikális integráció  A legtöbb vertikális integráció és vertikális jellegű kapcsolat csökkenti a tranzakciós költségeket  Megoldhatnak gazdasági problémákat (pl. double marginalization, elégtelen termékszolgáltatás, az inputok helyettesíthetőségének korlátozottsága.  Magasabb színvonalúvá válhat a kiskereskedelem (retail)  Magasabb belépési korlátok alakulhatnak ki.

38 “BEST IN FRESH” termelőfelvásárlófogyasztóBolt/piac termelőfelvásárlófogyasztó post harvest kp.szupermarket múlt: jelen: standardoknak való megfelelés standardok meghatározása certifikáció/validáláskommunikáció


Letölteni ppt "AZ ÉLELMISZER-VERTIKUM GAZDASÁGI JELENTŐSÉGE A PIACRA JUTÁS SZEMPONTJÁBÓL Dr. Vasa László Szent István Egyetem GTK."

Hasonló előadás


Google Hirdetések