Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Dr. Vasa László Szent István Egyetem GTK

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Dr. Vasa László Szent István Egyetem GTK"— Előadás másolata:

1 Dr. Vasa László Szent István Egyetem GTK
Az élelmiszer-vertikum gazdasági jelentősége a piacra jutás szempontjából Dr. Vasa László Szent István Egyetem GTK

2 Vázlat Néhány érdekesség… Tranzakciós költségek
Az élelmiszer-termékpálya egyszerűsített értelmezése A dinamikus piacok és az ezekhez kapcsolódó kihívások Az élelmiszer-termékpálya mélyreható elemzése Élelmiszer-termékpályák – piacra jutás Hogyan érjünk el erősebb pozíciót a termékpályán?

3 A világpiac és -kereskedelem koncentrációja (kávé) Source: Vorley B (2003). IIED/UK Food Group
Fogyasztók Kereskedők vállalat, a világpiac 33%-a Pörkölők 3 vállalat - a világpiac 45%-a Nemzetk. kereskedők 4 vállalat – a világpiac ~39%-a Helyi felvásárlók Termelők millió farmer és munkás Roasters: 3 companies (Philip Morris, Nestlé and Sara Lee) = 45% of global coffee market (2001) International traders: 4 companies (Neumann, Volcafe, ECOM, Dreyfus) ~ 35% of global market

4 A világpiac és -kereskedelem koncentrációja (kávé)

5 Gondolatok a piacról és a piacosításról
Sokan vásárolnak zöldséget a közeli piacon Biztosan el tudom adni a piacon a termékemet Zöldséget termesztek Nincs garancia a biztos piacra!!!

6 Néhány megfontolandó dolog piacra lépés előtt
Milyen formában, módon és áron adnak el/vásárolnak? Mennyiben hasonlítanak/ különböznek a termékeim a többiekétől? Kik a a jelenlegi eladók/vevők? Melyek a potenciális belépési pontok vagy akadályok?

7 Változó trend Először termelj, aztán add el Ismerd meg a piacot,
aztán termelj az igényeknek megfelelően A gazdálkodóknak figyelemmel kell lenniük : ki vásárolják a termékeiket az adott termékpálya sajátosságaira

8 Az agrárpiacok kettős arca
Erősödő modern kiskereskedelem A hagyományos termelői piacok népszerűsége

9 A mezőgazdasági termékpályák sajátosságai
független gazdálkodók/vállalatok hálózata az adott termék tervezésére, termelésére és disztribúciójára vonatkozóan a kezdetektől (termelés tervezés) a végső fogyasztásig/felhasználóig a termék minden egyes elemmel kapcsolatba kerül és az adott szinteken transzformálódik (nyersanyagból késztermék) és hozzáadott érték termelődik értékteremtési rendszer a lánc adott szereplője a teljes, termékpálya mentén termelődő érték bizonyos hányadára tesz szert a vizsgálat irányától függően az elnevezés is változik: ellátási lánc (supply chain) - menedzsment értéklánc – hozzáadott-érték

10 Felvásárló/nagykereskedő (mennyiség, hely)
Termelői piac kisker 3 ABC (Az ajtódban) Retailer 2 (a szomszédodban)

11 Tranzakciós költségek
A vállalkozás teljes költségét miképpen befolyásolja, ha valamely terméket vagy szolgáltatást házon belül állítanak elő, vagy kívülről szereznek be.

12 Tranzakciós költségekre ható tényezők
Tranzakciók gyakorisága Speciális termelési tényezők, speciális termelési eszközök, speciális szakismeretek Bizonytalanság Mezőgazdasági termékek romlandósága A termelés helyének sajátosságai Információk beszerzésének lehetősége

13 Tranzakciós költségek és a vertikális koordináció kapcsolata
A magas tranzakciós költségek ösztönzik a külső koordinációs forma helyett a belső koordinációs forma választását „A vertikális koordinációval jelentősen csökkenthető a nagy mennyiségű, egyenletes felhasználású nyersanyag beszerzési forrásainak felkutatási költsége és a nem megfelelő minőségű nyersanyag beszerzési kockázatának költsége.” Hennessy 1996.

14 Integráció A horizontális integráció egynemű tevékenységeket valósít meg (pl. baromfi termékek előállítása), A vertikális integráció egymásra épülő, a termékpályán egymást követő tevékenységeket, illetve funkciókat kapcsol egybe, s ezeket a struktúrákat rendszerint a végtermékükkel nevesítik.

15 A vertikális koordináció
A vertikális koordináció az egymás után következő vertikális fázisok – mg. termelés, feldolgozás, értékesítés – összehangolását jelenti a mennyiség, minőség és időbeli ütemezés tekintetében Az élelmiszerlánc piaci szereplői: - mezőgazdasági inputanyag-ellátás - mezőgazdasági alapanyag-termelés - feldolgozás - nagykereskedelem - kiskereskedelem

16 Az élelmiszer termékpálya
MEZŐGAZDASÁGI ALAPANYAGELLÁTÓ IPARÁGAK (inputok) Mezőgazdasági gépek, műtrágyák, peszticidek, herbicidek, vetőmag, állati takarmányok MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEK Mezőgazdasági nyersanyagok (gyapjú, ipari olajosmagvak, stb.) Élelmiszerek és italok Közbülső termékek( állati takarmány, tenyészállatok vetőmag, stb.) NAGYKERESKEDELEM FELDOLGOZÁS KERESKEDELEM VENDÉGLÁTÓIPAR FOGYASZTÓK

17 Klasszikus példa A brojlercsirke termelése: fehérjeimport,
gabonafelvásárlás, tápkeverőüzemek, fajtaelőállítás és -szaporítás, hizlaló farmok, vágóhidak, kereskedelem, export. Ezeknek a vertikálisan összefüggő tevékenységeknek az összehangolása a koordináció valamilyen szorosabb formáját igényli.

18 javak / szolgáltatások
Az egyszerűsített termékpálya információ / kommunikáció Termelők (eladók) „S” Piac (vásárlók) „D” javak / szolgáltatások pénzáramlás akció / döntés

19 javak / szolgáltatások
A valóságban a piaci folyamatok nem ilyen egyszerűek Információ / kommunikáció javak / szolgáltatások felvásárlók feldolgozók nagyker/ kisker Piac (vásárlók) „D” Termelők (eladók) „S” value pénzáramlás akció / döntés a termék/szolgáltatás sok közvetítőn keresztül (felvásárló, feldolgozó, nagyker, etc) jut el a fogyasztóhoz(vásárló) minden egyes szinten hozzáadott-érték képződik ill. tranzakciós költség merül fel (tárolás, tisztítás, feldolgozás, stb.) és a termék fizikai állapota is megváltozik a hozzáadott érték képződését a termékpályán keletkező információk határozzák meg pl. információtorzulás, komplikált vásárlói/eladói magatartás

20 Vertikális koordinációs stratégiák
Nyílt termelés: az eladó és vásárló közötti tranzakciót az aktuális piaci árak koordinálják Szerződéses termelés: (az eddigi fogalmak szerinti, „klasszikus” integráció) A vásárló kötelezi magát a termék megvételére és a termelőt az eladására egy előre, szerződésben rögzített időpontban, rögzített áron Vertikális integráció: egy szervezeti egység (pl. szövetkezet, TÉSZ) az élelmiszerlánc két vagy több lépcsőjét integrálja

21 A vertikális koordináció növekvő jelentősége
változó fogyasztói igények (minőség, csomagolás igényessége) koncentrálódó kereslet (kiskereskedelem koncentrációja) információtechnológia fejlődése (logisztika, TQM, minőségbizt.) a piaci szabályozók szerepe (termelők védelme: kvóták, minimumárak, külkereskedelem korlátozása, exportösztönzés) A vertikális koordinációval elérni kívánt célok a felhozatal biztonsága (termelők, közvetítők, feldolgozók) friss, romlékony termék biztonságos értékesítése ellátás biztonsága (feldolgozók, kiskereskedelem) folyamatos ellátás, széles, jó minőségű választék beruházás kockázatának csökkentése (term., közv., feldolg.) a termelési technológia fejlesztése + innováció A termékpályán képződő jövedelem arányos megosztása

22 A vertikális integráció eszközrendszere
ár, piaci és árinformáció szerződések adminisztrációs eszközök a minőségi előírások egységes alkalmazása

23 A piaci és árinformáció
a vertikális koordináció központi eleme információszolgáltatás: árjelentés, termésbecslés, készletadatok, piaci szereplők szándéka (pl. konjunktúra-index) kétféle információra van szükség - termelésről, felhasználásról, készletekről szóló információk, ezek alapján hosszabb távú elemzések - prompt, azonnali ár- és piaci információ (jelenleg csak informális módon szerezhető be) a közszolgáltatású piaci- és árinformáció csökkenti az információgyűjtés költségeit Az információs rendszer kiépítésében fontos a terméktanácsok, agrárkamarák, szakmai szervezetek, a nagybani piacok hálózatának, az árutőzsdének, a KSH-nak és az AKII-nak a szerepe

24 A szerződések típusai A termelői, feldolgozói, kereskedelmi kapcsolatok legáltalánosabban alkalmazott eszköze a szerződés Keretszerződés - a minőség és a szállítási határidő rögzítve van, a mennyiség azonban nem Hagyományos szerződések - a klasszikus kereskedelmi feltételeket rögzítik (ár, mennyiség, minőségi jellemzők) Termeltetési szerződések - a hagyományos feltételek mellett a termelési folyamatra vonatkozó előírásokat is tartalmazza Erőforrások, input biztosító - az átvevő magára vállalja egyes inputok és erőforrások biztosítását (pl. vetőmag, műtrágya, növényvédőszer, betakarítási szolgáltatások)

25 A zöldség és gyümölcsszektor disztribúciós csatornái
Rövid értékesítési út - közvetlen értékesítés, helyi termelői piacok - általában a piacokhoz (pl. városhoz) közel működő termelők alkalmazzák Hagyományos disztribúciós csatornák - a termék a piacokon, nagybani piacokon jelenik meg - az integrált csatornák előtérbe kerülésével szerepük egyre inkább csökken a fejlett országokban Integrált csatornák - a disztribúciós lánc (termékpálya) valamely szereplője koordinálja az értékesítés folyamatát - a fejlett országokban a zöldség-gyümölcs értékesítés egyre nagyobb hányada ezen keresztül folyik

26 Vertikális koordinációs stratégiák I.
A termelő hagyományos disztribúciós csatornán keresztül maga értékesít – nyílt piaci értékesítés - termékeiket a nagybani vagy a termelői piacokon értékesítik - igénybevételének okai: remélt kedvezőbb ár, kényszerűség, életforma - az ár a pillanatnyi keresleti és kínálati viszonyok függvénye Felvásárló nagykereskedők, exportőrök – informális és szerződéses kapcsolat - a felvásárlók, exportőrök gyakran alkalmazzák, mivel maguk sem rendelkeznek minden esetben továbbértékesítési szerződéssel - a kapcsolat a bizalomra épül - a termelő értékesítési szabadsága és kockázata nagy

27 Vertikális koordinációs stratégiák II.
Kiskereskedelmi láncok koordinációs szerepe – szerződéses kapcsolat - keretszerződéseken alapuló, laza, kevéssé tervezhető kapcsolat - szigorú csomagolási, minőségi kritériumok - a jövőben a kiskereskedelmi láncok lehetnek a vertikális koordináció kulcsszereplői - a termelő számára a nagy mennyiség előnyt jelent Feldolgozóipar termelői koordinációja – szerződéses kapcsolat - termeltetési és erőforrás-biztosító szerződés - speciális áruminőségi követelmények - a feldolgozó magához köti a termelőket

28 Vertikális koordinációs stratégiák III.
Szövetkezeti koordinációs modellek – szerződéses kapcsolat, szervezeti együttműködés - Termelőszövetkezetek kisüzemi, háztáji integrált termelése - ma már nem alkalmazzák Termelői értékesítő szervezetek (TÉSZ-ek) – szervezeti együttműködés - termelői összefogással a termékpálya több láncszemét integrálják - a jövőben kormányzati koordinációs funkciókat is át fognak venni (támogatásallokáció, termékkivonás és önkorlátozás) Vertikálisan integrált vállalkozások – vertikális (szervezeti) integráció - termelést is végző feldolgozó, felvásárló vagy exportőr

29 Az élelmiszerkereslet fejlődése
Élelmiszer jellege Jövedelmek növekedése Ausztrália Diétás, funckcionális és organikus élelmiszer Észak- Amerika Japán Nyugat-Európe Friss & kényelmes , differenciált ételek Kelet- Európa készételek, snack Kína tojás, hús, tejtermékek, cukor, italok Latin -Amerika India Afrika (Sub-Sahara) szénhidrátok Kényelmesség, szolgáltatások, snack Minőség, individualizált, egészség túlélés tömegtermék High tech Élelmiszerhez való viszony

30 A dinamizálódó piacok néhány jelensége
Minden termék a termékpályán keresztül jut el a fogyasztókhoz mind az egyszerű, mind a bonyolult modellben A különbség , hogy napjainkban az élelmiszer-termékpályák alakulását a hatékonyságra való törekvés determinálja A dinamizálódó piacok néhány jelensége A szereplők változó kombinációja (régi és új, fejlettebb szereplők) Változó termékmix (preferenciák, vásárlóerő) A játék változó szabályai (minőség, standard, etc) Mindezek a dinamizálódó piacok kialakulását eredményezik A kistermelők Termelési eszközeik alacsony színvonalúak ahhoz, hogy versenyképesek legyenek a változó piaci környezetben Össze kell fogniuk a piaci erő növelése és a piaci integráció érdekében Információ és kommunikáció kritikus szerepet játszanak a termelők piaci integrálásában

31 Tudás és termelő- eszközök
A dinamikus piac változásának mozgatórugói Változások a termékpályán fogyasztói igény szabályzói nyomás urbanizáció kereskedelmi lehetőségek élelmiszer standardok FDI Tudás és termelő- eszközök technológia menedzsment szervezet ipar szerkezeti koncentrációja beszerzés standardok finanszírozási intézményrendszer Belépési pontok szabályzatok intézmények üzleti modellek közös akciók támogatási rendszerek K+F Regoverning Market

32 Modern kiskereskedelem
A piaci dinamika hatásmechanizmusa (kistermelők) kistermelők Általában hiányzik a kapacitás a termék-mennyiség felszívására és nem ösztönöz a termelés növelésére Modern kiskereskedelem Hagyományos piacok Belépési követelmények pénztőke könyvelés jogi háttér engedélyek nyomon-követhetőség etc. Beszerzési módok bizományos Utólagos fizetés Fenntarthatóság árháború árengedmények promóció költségei Változó minőség mennyiség választék ár piacrajutási mód (disztribúció, etc) fogyasztói magatartás Externá-liák

33 Supply Chain Management (SCM):
Supply Chain Management (SCM): hogyan menedzseljük az élelmiszer-termékpályát? az élelmiszer-termékpályán belüli koordinációs és menedzsment tevékenységek összessége, amelyek fő célja a termék hasznosságának maximalizálása a fogyasztó számára A fogyasztói elégedettség fokozását célozza az elemek folyamatos javításával, jobbításával (menedzselt rendszer) a verseny már nem az azonos termékpályaszintek szereplői között folyik hanem az azonos iparágban lévő termékpályák között kulcs: a termékpálya szereplői közötti koordináció kihívás: minden termékpálya-szereplő méltányosan részesedjen a termékpályán keletkező jövedelemtömegből

34 Menedzselt rendszerek
Az értéklánc elemei Menedzselt rendszerek (szereplők és értéktöbblet) a termékek és információk által irányított folyamatok hálózata Értékteremtő folyamatok résztvevők szerepek és pozíciók termékek alak, forma, áramlás, értéktöbblet információ folyamat, kontroll Rendszer-szervezés (koordináció) Koordináció / döntés folyamat szerkezet szintek Folyamat-szervezés (kapcsolatok) szerkezeti folyamatok alkakulása erőforrások bevetése, művelet (pl. vásárlói rendelések) döntéstámogató információk folyamat státusz

35 Ha többet tudsz az élelmiszer-termékpályáról,
Könnyebben meghatározható Megmutatja A termékpályában való részvétel hozzáadott-értéket jelent vagy csak duplikálja mások funkcióját? Veszélyeztetett a termékpályán betöltött pozícióm? Azonosítja a piaci réseket, lehetőségeket Az erősségeket és gyengeségeket (ahol fejleszteni kell) Veszélyeket (megérezni és felkészülni rá) A jövőt (értékelni és dönteni)

36 Vertikális integráció
A legtöbb vertikális integráció és vertikális jellegű kapcsolat csökkenti a tranzakciós költségeket Megoldhatnak gazdasági problémákat (pl. double marginalization, elégtelen termékszolgáltatás, az inputok helyettesíthetőségének korlátozottsága. Magasabb színvonalúvá válhat a kiskereskedelem (retail) Magasabb belépési korlátok alakulhatnak ki.

37 “BEST IN FRESH” termelő felvásárló Bolt/piac fogyasztó termelő
múlt: termelő felvásárló Bolt/piac fogyasztó jelen: termelő felvásárló post harvest kp. szupermarket fogyasztó standardoknak való megfelelés standardok meghatározása certifikáció/validálás kommunikáció


Letölteni ppt "Dr. Vasa László Szent István Egyetem GTK"

Hasonló előadás


Google Hirdetések