Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

EU és egészségpolitika. A népegészségügy és az Európai Unió I. Megközelítés Nincs egységes európai egészségpolitika Nincs egységes európai szociálpolitika.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "EU és egészségpolitika. A népegészségügy és az Európai Unió I. Megközelítés Nincs egységes európai egészségpolitika Nincs egységes európai szociálpolitika."— Előadás másolata:

1 EU és egészségpolitika

2 A népegészségügy és az Európai Unió I. Megközelítés Nincs egységes európai egészségpolitika Nincs egységes európai szociálpolitika Nincs egységes európai egészségügyi ellátórendszer Nincs egységes európai szociális ellátórendszer Tagállamok együttműködése legjobb gyakorlatok átvétele – igényekhez és szükségletekhez igazodva nyílt koordináció

3 A népegészségügy és az Európai Unió Kiterjedt szabályozás számos az egészséget jelentősen befolyásoló területen gazdasági élet/kereskedelem termékbiztonság fogyasztóvédelem foglalkoztatás munkahelyi egészségvédelem/biztonság környezetvédelem kutatás pozitív hatás az egészségre

4 Az Európai Közösség Egészség Stratégiája május /0119 (COD) integrált egészségpolitikai elvek fenntarthatóság kiemelt elvek szerinti megközelítés Közös egészségpolitikai irányelvek és eszközök kidolgozása a magas szintű egészségvédelem és életminőség elérése céljából.

5 Az Európai Közösség Egészség Stratégiája május /0119 (COD) Fő célkitűzései: hatás gyakorlása az európai szakmapolitikára és programokra közös programok fejlesztése és megvalósítása európai szintű népegészségügyi intézetek felállítása az európai legjobb gyakorlatok kidolgozása és disszeminációja

6 Az EU Népegészségügyi Akcióprogramja ( ) Költségvetése: 353 millió EURO/6 év DG SANCO – Az EU Egészség és Fogyasztóvédelmi Igazgatósága Pillérek és munkacsoportok Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ Helyi Focal Point-ok szerepe a koordinációs munkában

7 EU Népegészségügyi Programjával való kiemelt kapcsolódási pontok Stratégiai szinten jelentős koherencia Hasonlóság a megvalósítás módjában (éves cselekvési programok) A kockázatcsökkentés kiemelt szerepe (meghatározó tényezőkre, pl. életmódra irányuló programok) Folyamatok és eredmények monitorozása, az egészséginformáció jobb hasznosításának igénye Közegészségügyi biztonság megőrzése (ECDC) Horizontális prioritások (pl. esélyegyenlőség)

8 Az EU Népegészségügyi Programjának ( ) pillérei Népegészségügyi információ és tudás Gyors, hatékony és koordinált válasz az egészséget fenyegető hatásokra Egészség fejlesztése és a betegségek megelőzése kockázatcsökkentéssel - „cross cutting issues” (pl. esélyegyenlőség)

9 Az EU Népegészségügyi Programjának és a Nemzeti Népegészségügyi Program kapcsolódási pontjai I. 1. Népegészségügyi információ és tudás: Erőforrás fejlesztés Ellátásfejlesztés Monitorozás Informatika

10 Az EU Népegészségügyi Programjának és a Nemzeti Népegészségügyi Program kapcsolódási pontjai II. 2. Gyors, hatékony és koordinált válasz az egészséget veszélyeztető hatásokra Közegészségügyi és járványügyi biztonság

11 Az EU Népegészségügyi Programjának és a Nemzeti Népegészségügyi Program kapcsolódási pontjai III. 3. Egészségfejlesztése és a betegségek megelőzése kockázatcsökkentéssel Koszorú és agyi érbetegségek halálozásának visszaszorítása Daganatos megbetegedések visszaszorítása A lelki egészség megerősítése Mozgásszervi betegségek csökkentése AIDS megelőzés

12 Az EU Népegészségügyi Programjának és a Nemzeti Népegészségügyi Program kapcsolódási pontjai IV. 3. Egészségfejlesztése és a betegségek megelőzése kockázatcsökkentéssel A dohányzás visszaszorítása Az alkohol és drogmegelőzés Egészséges táplálkozás, élelmiszer biztonság Az aktív testmozgás fejlesztése

13 A pályázatok alapelvei átláthatóság azonos elbírálás közös finanszírozás (60-40 %) kivételesen 80 % a projektek 10 % esetén ellenőrzés

14 A pályázatok során előnyben részesített programok európai hozzáadott érték földrajzilag széles lefedettség több éves futamidő multidiszciplinaritás fenntartható eredmények európai irányelvek, gyakorlat fejlesztése beépített értékelési rendszer

15 A évi munkaprogram prioritásai: I. pillér Információk az egészségről egészséginformációs rendszerek jelentések készítése nem fertőző betegségek prevenciója, adatgyűjtés, stratégiák kidolgozása eEgészség legjobb gyakorlatok egészség hatásvizsgálatok tagállamok együttműködése Kiemelendő pl. ritka betegségek, ellátó rendszerek minőségbiztosítása, Európai Egészség Portál, referenciaközpontok

16 A évi munkaprogram prioritásai: II. pillér Gyors és összehangolt válasz az egészséget veszélyeztető tényezőkre influenza pandémia és más veszélyeztető tényezők elleni felkészülés általános felkészülési programok egészségbiztonság és járványvédelem vér, szövetek, sejtek és szervek biztonsága Kiemelésre érdemes pl. a vakcinációs felkészülés, Nemzetközi Egészségügyi Szabályzat (IHR) megvalósítása, új fertőző betegségekkel kapcsolatos programok, migránsok egészségügyi helyzete

17 Az egészséget befolyásoló tényezők függőséget okozó anyagok életmód, szexuális és reproduktív egészség társadalmi és környezeti faktorok jelentős társadalmi terhet előidéző betegségek és sérülések megelőzése kapacitásfejlesztés Kiemelésre érdemes pl. a lelki egészség, a táplálkozás és testmozgás programjai

18 A második Közösségi Egészség Program ( ) Elsősorban a Közösség átfogó célkitűzéseinek megvalósítása: A prosperitás csak - Egészséges Életévek, A szolidaritás mértéke a várható élettartam, az egészségi állapot, az egyenlőség az egészségben (egyéni és tagországok közötti szinten), és a magas színvonalú, minőségi egészségügyi ellátó rendszer által biztosítható, A biztonság körében kiemelten kezelendő a madárinfluenza és a lehetséges influenzajárvány az egyéb, váratlanul és tömegesen feltörő veszélyhelyzetre történő felkészülés és együttműködés.

19 A program három fő pillére A lakosság biztonságának javítása Egészségfejlesztés a prosperitás és szolidaritás jegyében Az egészséggel kapcsolatos tudás fejlesztése és terjesztése A program megvalósítása során biztosítani kell a jobb törvénykezés és a szakmapolitikai koherencia elvének érvényesülését. A civil szervezetek támogatása során az átláthatóság biztosítása elengedhetetlen, a maximum támogathatóság mértéke 80 %.

20 A polgárok egészségügyi biztonságának javítása Az egészség elősegítése Az egészséggel kapcsolatos információk és ismeretek összegyűjtése és terjesztése

21 A polgárok egészségügyi biztonságának javítása A fertőző és nem fertőző betegségekből eredő, valamint fizikai, vegyi vagy biológiai forrásokból – beleértve a szándékos kibocsátást is – származó egészségügyi veszélyekkel kapcsolatos megelőzésre, információcserére és reagálásra vonatkozó stratégiák és mechanizmusok kidolgozása; a tagállami laboratóriumok közötti magas szintű diagnosztikai együttműködés biztosítását célzó lépések megtétele; a közösségi referencialaboratóriumok hálózatának létrehozására irányuló munka. Megelőzési, védőoltási és immunizálási politikák kidolgozásának támogatása; az immunizációs állapot és a nemkívánatos következmények nyomon követésére szolgáló partnerségi kapcsolatok, hálózatok, eszközök és jelentéstételi rendszerek javítása. A kockázatkezelési kapacitás fejlesztése és eljárások kidolgozása; az egészségügyi vészhelyzetekkel kapcsolatos felkészültség és tervezés javítása, többek között az egészségügyi vészhelyzetekre adandó összehangolt uniós és nemzetközi reagálásra való felkészülés révén; kockázatokkal kapcsolatos kommunikációs, és az ellenintézkedésekre vonatkozó konzultációs eljárások kidolgozása.

22 A polgárok egészségügyi biztonságának javítása A meglévő reagálási képességek és eszközök összehangolásának és javításának elősegítése, beleértve a vészhelyzetek esetén gyorsan bevethető védőeszközöket, elkülönítő létesítményeket és mozgó laboratóriumokat. Az általános készenléti és konkrét egészségügyi vészhelyzeti tervek készítésére, csúcskapacitásuk javítására A tudományos tanácsadás és a kockázatértékelés támogatása és javítása a veszélyek korai azonosításának előmozdítása révén; Az emberi eredetű szervek és anyagok, a vér és vérszármazékok biztonságának és minőségének javítását segítő fellépések; A betegek biztonságának javítására irányuló intézkedések előmozdítása magas minőségű és biztonságos egészségügyi ellátás révén, többek között az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia és a nozokomiális fertőzések tekintetében.

23 Az egészség elősegítése Az egészségesebb életmód elősegítése és az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentése Az egészségesen eltöltött életévek számának növelésére irányuló kezdeményezések támogatása és az egészséges idősödés előmozdítása; az egészségnek a termelékenységre és a munkaerőpiacon való részvételre gyakorolt hatásának feltárása A tagállamokon belüli és azok közötti – többek között a nemek közötti egyenlőtlenségekhez kapcsolódó – egészségügyi egyenlőtlenségek okainak meghatározása, azok kezelése és az egyenlőtlenségek csökkentése A nemzeti egészségügyi rendszerek közötti szolidaritás javítása a határokon átnyúló egészségügyi ellátással kapcsolatos együttműködés, A betegek és az egészségügyi szakemberek mobilitásának támogatása Az egészségesebb életmód elősegítése, valamint a főbb betegségek és sérülések előfordulásának csökkentése az egészséget befolyásoló tényezők kezelése révén

24 Az egészség elősegítése Az egészséget befolyásoló tényezők kezelése a fizikai és mentális egészség előmozdítása és javítása érdekében, az egészséges életmódot és a betegségek megelőzését támogató környezet kialakítása révén; fellépés olyan kulcstényezők terén, mint a táplálkozás, testmozgás, a szexuális egészség, a dohányzás, alkohol, illegális kábítószerek és a nem megfelelően használt gyógyszerkészítmények. A jelentős főbb betegségek megelőzésére és a ritka betegségekre irányuló fellépések előmozdítása. A tágabb értelemben vett környezeti tényezők – beleértve a beltéri levegő minőségét, a mérgező vegyi anyagoknak való kitettséget, és a társadalmi-gazdasági tényezők egészségre gyakorolt hatásának figyelembevétele. A balesetek és sérülések számának csökkentésére irányuló fellépések támogatása.

25 Az egészséggel kapcsolatos információk és ismeretek összegyűjtése és terjesztése Az ismeretek és a legjobb gyakorlatok cseréje Az egészségügyi kérdésekre vonatkozó ismeretek és legjobb gyakorlatok cseréje Az együttműködés támogatása a legjobb gyakorlat tagállamokban történő alkalmazásának előmozdítása céljából Egészségügyi információk gyűjtése, elemzése és terjesztése Közösségi egészségügyi jelentések, egészségügyi portál és konferenciák

26 Integrált politika közös célkitűzései Egészségügy és fogyasztóvédelem a polgárok megvédése azon kockázatoktól és fenyegetésektől, amelyek egyénileg nem befolyásolhatók; a polgárok megvédése azon kockázatoktól és fenyegetésektől, amelyek egyénileg nem befolyásolhatók; a polgárok döntéshozatali helyzetének javítása egészségügyi és fogyasztói érdekeik területén; a polgárok döntéshozatali helyzetének javítása egészségügyi és fogyasztói érdekeik területén; az egészségügyi és a fogyasztóvédelmi célkitűzések bevonása a többi közösségi politikába. az egészségügyi és a fogyasztóvédelmi célkitűzések bevonása a többi közösségi politikába.

27 Az egészségügy célkitűzései a polgárok védelme az emberi egészséget érintő fenyegetésekkel szemben; a polgárok védelme az emberi egészséget érintő fenyegetésekkel szemben; azon politikák támogatása, amelyek egészségesebb életmódhoz vezetnek; azon politikák támogatása, amelyek egészségesebb életmódhoz vezetnek; hozzájárulás a súlyos betegségek előfordulásának csökkentéséhez; hozzájárulás a súlyos betegségek előfordulásának csökkentéséhez; hozzájárulás a hatékonyabb és eredményesebb egészségügyi rendszerek fejlesztéséhez; hozzájárulás a hatékonyabb és eredményesebb egészségügyi rendszerek fejlesztéséhez; több és jobb egészségügyi tájékoztatás. több és jobb egészségügyi tájékoztatás.

28 A fogyasztóvédelmi politika célkitűzései magas szintű, minden unióbeli fogyasztó számára egyenlő fogyasztóvédelem; magas szintű, minden unióbeli fogyasztó számára egyenlő fogyasztóvédelem; a fogyasztók érdekérvényesítő képességének erősítése; a fogyasztók érdekérvényesítő képességének erősítése; a Közegészségügyi Program Végrehajtó Hivatala hatáskörének kibővítése az Európai Fogyasztóvédelmi Intézet hozzákapcsolásával. a Közegészségügyi Program Végrehajtó Hivatala hatáskörének kibővítése az Európai Fogyasztóvédelmi Intézet hozzákapcsolásával.

29 Új megközelítések Munkaidő irányelv Munkaidő irányelv Egészségügyi ellátás más tagországban Egészségügyi ellátás más tagországban Határmenti régiók együttműködése az egészségügyi ellátás területén Határmenti régiók együttműködése az egészségügyi ellátás területén Egészségügyi ellátások minősége Egészségügyi ellátások minősége


Letölteni ppt "EU és egészségpolitika. A népegészségügy és az Európai Unió I. Megközelítés Nincs egységes európai egészségpolitika Nincs egységes európai szociálpolitika."

Hasonló előadás


Google Hirdetések