Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szűrővizsgálatok eredményeinek értékelése. MEGELŐZÉS (PREVENCIÓ) FogékonyságPreklinikai szakaszKlinikai szakasz Elsődleges Másodlagos Harmadlagos megelőzés.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szűrővizsgálatok eredményeinek értékelése. MEGELŐZÉS (PREVENCIÓ) FogékonyságPreklinikai szakaszKlinikai szakasz Elsődleges Másodlagos Harmadlagos megelőzés."— Előadás másolata:

1 Szűrővizsgálatok eredményeinek értékelése

2 MEGELŐZÉS (PREVENCIÓ) FogékonyságPreklinikai szakaszKlinikai szakasz Elsődleges Másodlagos Harmadlagos megelőzés megelőzés megelőzés (primer) (szekunder)(tercier) Biológiai kezdet Tünetek Progresszió Komplikáció Egészségmegőrzés Egészségvédelem Korai diagnózis és azonnali kezelés (szűrővizsgálatok) Kezelés és rehabilitáció Betegségmegelőzés

3 Szűrés (szűkebb értelemben): a korai szakaszban lévő, nem diagnosztizált betegség valószínűsített azonosítása (gyorsan kivitelezhető teszt, vizsgálat) Szűrés ≠ diagnosztikus vizsgálat a betegség lehetőségére hívja fel a figyelmet a tünetek megjelenése előtt. Látszólag egészséges: 1. valószínűleg beteg 2. valószínűleg nem beteg 2. valószínűleg nem beteg Szűrővizsgálatok

4 Szűrővizsgálatok DIAGNOSZTIKAI VIZSGÁLATSZŰRÉS Kezdeményező: a beteg Kezdeményező: a szűrést szervező vizsgáló a részvétel önkéntes Orvosi vizsgálat - anamnézis - fizikális vizsgálat - labor - műszeres vizsgálat Gyorsan kivitelezhető, egyszerű - tesztek - vizsgálatok DIAGNÓZIS, TERÁPIA Elkülöníti a VALÓSZÍNŰLEG BETEG (pozitív) VALÓSZÍNŰLEG NEM BETEG (negatív) személyeket

5 Követelmények: - tesztpozitívak diagnosztikus kivizsgálása - a diagnosztizált betegek terápiás ellátásának biztosítása ellátásának biztosításaKérdés: - javítja-e a korai felismerés és gyógyítás a prognózist? a prognózist? - kockázat (stressz, biztonságérzet, felesleges diagnosztikai vizsgálat terhe, mellékhatásai) diagnosztikai vizsgálat terhe, mellékhatásai) - költségek (az álpozitívak diagnosztikai kivizsgálásának többletköltségei, a költségek és a kivizsgálásának többletköltségei, a költségek és a szűrés nyújtotta előnyök egyensúlya) szűrés nyújtotta előnyök egyensúlya) Szűrővizsgálatok

6 Szűrésre alkalmas betegségek: 1.) szűréssel vizsgálható preklinikai szakasz - az elváltozás a preklinikai szakaszban kimutatható - a korai kezelés hatásosabb és biztosított 2.) betegség súlyossága: súlyos következmények, ha később, a klinikai szakaszban diagnosztizálják 3.) a betegség prevalenciája a preklinikai szakaszban. A preklinikai szakaszban levők aránya függ: - az elváltozás incidencia arányszámától - az elváltozás incidencia arányszámától - a preklinikai szakasz átlagos hosszától - a preklinikai szakasz átlagos hosszától - a korábban lebonyolított populációs szűrések számától, rendszerességétől - a korábban lebonyolított populációs szűrések számától, rendszerességétől

7 Szűrővizsgálatok A szűrés - screening A szűrővizsgálati tesztekkel szemben támasztott követelmények: reproduktivitásreproduktivitás validitás (a teszt azon képessége, hogy mennyire tud ja elkülöníteni a valóban betegeket a nem betegektől)validitás (a teszt azon képessége, hogy mennyire tud ja elkülöníteni a valóban betegeket a nem betegektől) szenzitivitás (érzékenység) szenzitivitás (érzékenység) specificitás (fajlagosság) specificitás (fajlagosság) prediktív értékprediktív érték

8 SZŰRÉSI TESZT REFERENCIA (diagnosztikai vizsgálat) PozitívNegatív Pozitívab Negatívcd a: valódi pozitív (szűrési teszt pozitív, referencia pozitív) b: álpozitív (szűrési teszt pozitív, referencia. negatív) c: álnegatív (szűrési teszt negatív, referencia pozitív) d: valódi negatív (szűrési teszt negatív, referencia negatív)

9 Szenzitív: korrekten azonosítja a preklinikai állapotot (álnegatívok száma csekély) Szenzitivitás = a x 100 (≈100% a jó) a+c Specifikus: a preklinikai szakasztól menteseket azonosítja korrekten (álpozitívok száma csekély) Specificitás = d x 100 (≈100% a jó) b+d b+d Pozitivitási kritérium: döntési szint, küszöbérték, mely alapján a szűrés eredménye + vagy -. Ennek megváltoztatása a szenzitivitást és specificitást megváltoztatja.

10 Példa SZŰRÉSI TESZTREFERENCIA (diagnosztikai vizsgálat) PozitívNegatív Pozitív80100 Negatív20800 Szenzitivitás = = 80% Specificitás = = 89% Összesen

11 Pozitivitási kritérium meghatározása Példa: 20 diabeteses és 20 nem diabeteses beteg vércukor tesztje Diabeteses Nem diabeteses vércukorszint magas alacsony DiabetesesNem diabeteses Szenzitivitás = 5/20 = 25% Specificitás = 18/20 = 90% DiabetesesNem diabeteses

12 Pozitivitási kritérium meghatározása Diabeteses Nem diabeteses magas vércukorszint alacsony DiabetesesNem diabeteses Szenzitivitás = 17/20 = 85% Specificitás = 6/20 = 30%

13 Prediktív érték: a teszt eredményéből mennyire lehet következtetni a valódi állapotra Pozitív prediktív érték a_ a+b a+b A pozitív eredmény milyen valószínűséggel bizonyulhat betegségnek. Negatív prediktív érték _ d__ c+d A negatív teszteredmény esetén mi a valószínűsége a betegségtől való mentességnek. X 100

14 A prediktív érték meghatározása SZŰRÉSI TESZTREFERENCIA (diagnosztikai vizsgálat) PozitívNegatív Pozitív80100 Negatív20800 Pozitív prediktív érték = = 44% Negatív prediktív érték = = 98% Összesen

15 A szűrésen részt vett populáció száma A célpopuláció átszűrtsége és hányszor történt meg a szűrés A preklinikai szakaszban levő betegség mért prevalenciája A program teljes költsége Egy eset felismerésének költsége A szűrővizsgálatok eredményességének értékelése a folyamat során

16 A pozitív teszteredményűek hány százaléka kapott diagnózist és kezelést A pozitív teszteredményűek prediktív értéke A szűrővizsgálatok eredményességének értékelése a folyamat során

17 A szűrővizsgálatok eredményességének értékelése a kimenet alapján A halálozás csökkenése az átszűrt populációban A letalitás csökkenése az átszűrt populációban A korai stádiumban diagnosztizált esetek arányának növekedése A szövődmények számának csökkenése A kiújulás vagy a metasztázisok megelőzése vagy csökkenése Az életminőség javulása a szűrt egyének körében

18 A szűrés eredményességét befolyásoló tényezők -„IDŐELŐNY” – TORZÍTÁS - A PREKLINIKAI SZAKASZ HOSSZÁBÓL SZÁRMAZÓ TORZÍTÁS - AZ ÖNKÉNTES RÉSZVÉTELBŐL SZÁRMAZÓ TORZÍTÁS - TÚLDIAGNOSZTIZÁLÁS

19 Preklinikai szakasz a vastagbél rosszindulatú daganatának egy hipotetikus esetében 35 Korév A rákos elváltozás kezdete Átmérője 1 cm Bélvérzés kezdete A Áttét kezdődik a májban 53,5 55 Klinikai tünetek Halál „IDŐELŐNY”

20 A preklinikai szakasz hosszából származó torzítás 1 év 4 hónap Szűrés időpontja

21 A szűrővizsgálatok eredményességének értékelése a kimenet alapján Kohorsz vizsgálat Nem randomizált Célpopuláció SzűrtNem szűrt Halálozás a vizsgált betegség miatt Nincs halálozás a vizsgált betegség miatt Halálozás a vizsgált betegség miatt Nincs halálozás a vizsgált betegség miatt

22 A szűrővizsgálatok eredményességének értékelése a kimenet alapján Eset-kontroll vizsgálat A betegség előrehaladott stádiumában levők Kontrollok SzűrtekNem szűrtek Szűrtek

23 A szűrővizsgálatok eredményességének értékelése a kimenet alapján Randomizált vizsgálat Célpopuláció SzűrtNem szűrt Halálozás a vizsgált betegség miatt Nincs halálozás a vizsgált betegség miatt Halálozás a vizsgált betegség miatt Nincs halálozás a vizsgált betegség miatt Randomizálás

24 Népegészségügyi célú, célzott szűrővizsgálatok Szervezett szűrések Emlőszűrés (mammográfia)(2001) – év között 2 évente Nőgyógyászati onkológiai méhnyakszűrés (2003) – éves korban 3 évente Gyomor-bélrendszeri eredetű vérzés szűrése (Vastag- és végbélrákszűrés) – év között 2 évente Prosztataszűrés (kísérleti program – urológiai szakrendelésen) év között

25 Emlőszűrés minőségi mutatói (WHO) 1. Részvételi arány: ~ 70 % 2. Visszahívási arány: 10 % alatt 3. Biopsziák száma: ~ 2 % 4. Azonosított daganatok: 0,2-0,7 % 5. Korai daganatok aránya: 50 % felett 6. Pozitív prediktív érték: 50 % felett

26 Forrás: 40,4 %

27 Az emlőszűrésre használt módszerek érzékenységének és fajlagosságának összehasonlítása Érzékenység (%)Fajlagosság (%) Mammográfia* Fizikális vizsgálat* Mammográfia és fizikális vizsgálat** Forrás:Chamberlain*és Forrest**

28 Az emlőrák okozta halálozás csökkenése a szűrt lakosságcsoportban VizsgálatSzűrt esetszám Részvételi arány (%) Követési idő (év) Halálozás csökkenés (%) HIP New York Svéd, „Két megye” Malmő Edinburg Stockholm Göteborg ?519

29 A méhnyakrák okozta halálozás csökkenése a szervezett szűrés hatására az észak-európai országokban és között. halálozás változása (%),korcsoportonként OrszágLefe dett ség (%) szűrt korcso port gyako riság (év) részvét el (%) össz es Izland Finno Svédo Dánia Norvégia Forrás:Laara et.al.Lancet i:

30 A citológiai szűrővizsgálat hatásossága a szűrés gyakoriságának függvényében A szűrés gyakorisága Az invazív cervixrák gyakoriságának csökkenése (%) Az elvégzendő szűrővizsgálatok gyakorisága 1 évente93,330 2 évente93,315 3 évente91,410 5 évente83,96 10 évente64,23 Feltételezve: év közötti korcsoport szűrését 100%-os részvételt előzőleg egy negatív eredménnyel járt szűrővizsgálatot Forrás:N.E.Day,The epidemiological basis for evaluating different screening policies,pp In:Screening for cancer of uterine cervix,IARC.Sci.publ.no.76.Lyon,1986.

31 A vastag- és végbélrák szűrővizsgálat hatásossága a halálozás népességbeli csökkenésével mérve Vizsgálat szerző, helyszín Közlés éve Korcsoport RészvételMódszerHalálozás csökkenés (%) Mandel, minesota, USA ?guaiac33 Kronborg, Fün, Dánia guaiac18 Hardcastle, Nottinghan, UK guaiac15 Mandel, minesota, USA guaiac21


Letölteni ppt "Szűrővizsgálatok eredményeinek értékelése. MEGELŐZÉS (PREVENCIÓ) FogékonyságPreklinikai szakaszKlinikai szakasz Elsődleges Másodlagos Harmadlagos megelőzés."

Hasonló előadás


Google Hirdetések