Abraham Maslow szükséglethierarchiája

Az előadások a következő témára: "Abraham Maslow szükséglethierarchiája"— Előadás másolata:

1 Abraham Maslow szükséglethierarchiája

2 A biológiai és társadalmi lét problémái a szociális munka szemszögéből

3 Az emberi lét szüntelen küzdelem különböző nehézségekkel, feladatokkal, krízisekkel, amelyekkel a biológiai folyamatok és a társadalmi élethelyzet tényezői keltenek és tartanak fenn. Testi Lelki egészség Szociális Az ember képes a problémákkal megküzdeni, ezzel megtartani különféle egyensúlyait, eleget tenni különféle funkcióinak.

4 Emberi személyiség rendelkezik belő védekező képességgel.
A társadalom is kínál számára segítséget. A társadalmi fejlődés lassúbb történeti szakaszaiban az egyént a társadalomba való belenövés, a szocializáció folyamata a rá tipikusan váró problémák megoldására felkészíti, illetve az őt körülvevő közösségek megfelelő támaszt nyújtanak számára.

5 Egyéni és közösségi egyensúlytartás eszközei
Vallás Kultúra (születés, halál) Szociális szerepek (varázsló, pap, orvos)

6 Modern társadalmak Változások üteme felgyorsult.
A mai ember számára egyre inkább halványul az, ami régen az eszmélés és a saját helyzetmegítélés fő momentuma volt, a családhoz, csoporthoz, közösséghez, valláshoz és etnikumhoz (népesség-csoporthoz) tartozás.

7 Modern társadalmak Modern medicina
Professzionális lelki segítségnyújtás és terápia. Legkülönbözőbb típusos egzisztenciális gondokra intézményes megoldások. Nincs megnyugvási forrás, amit a túlvilági élet hite jelentett. Kölcsönös segítési készség csökkent. Meggyengültek és felbomlottak a közösségek.

8 Az egzisztencia, a biológiai és a társadalmi lét a gondok, bajok életfeladatok, a potenciális krízisek (lappangó válságok) tömegével jár együtt. Ezekben az egyén gyakran elerőtlenül, magára marad, és a külső, professzionális segítségre szorul. A társadalomban e célból jött létre a szociális munkás szerep és feladatkör.

9 Az életkorra jellemző biológiai betegségek
Társadalmi réteghelyzet döntő jelentőségű. A szociális munkás úgy segíthet a hátrányos helyzetben élő családoknak, ha odafigyel, segíti, megtanítja és figyelmezteti őket a gyermekgondozás elemi szabályaira, a szokásos gyermekbetegségek megfelelő gyógyítására, ápolására.

10 Az életkorra jellemző biológiai betegségek
Elhanyagolja a növekvő gyermek egészségügyi károsodását (kancsalság, foghibák, gerincferdülés, látási, hallási károsodások, diszlexia) Serdülő biológiai problémái (menstruációs zavarok, genitália fertőzései, fogamzás-gátlás)

11 Az életkorra jellemző biológiai betegségek
Jellegzetes biológiai terhelés a terhesség, a szülés, a gyermekágy, a csecsemőellátás időszaka. Növekvő gyermekek növekvő elfoglaltság a felnőttnek, mely súlyosbodik, egyedülálló szülő, munkanélküliség, betegség esetén. Balesetek, idült betegségek.

12 Az életkorra jellemző biológiai betegségek
Lakáshelyzet Közművesítettség, Közlekedési lehetőség Bevásárlási lehetőség Háztartás gépesítettségi foka Körülmények komfortfokozata

13 Az életkorra jellemző biológiai betegségek
Idős kor A környezet is komoly terhelés alá kerülhet. Krónikus beteg, magatehetetlen idős ember családja külső segítségre szorul. Haldoklás, halál

14 Lelki betegségek Kisgyermekek neurotikus tünetképzése (kistestvér születik, házasság megromlik, csökken irántuk a figyelem) Serdülés (önértékelés problématételei, konfliktuskézség, beilleszkedési zavar) Párválasztás, pármegtartás problémaköre, házasság problematikája (alkoholabúzus, alkoholizmus).

15 Lelki betegségek Munkakezdés, betanulás, vezető szerep.
Munkanélküliség (önbizalomvesztés). Nyugdíjazás. Elmagányosodás.

16 Az elmélet és a gyakorlat integrációja
Az EGYI spirál

17 A spirál összetevői Felidézés Mérlegelés Összekapcsolás
Hivatásos válasz

18 Felidézés A gyakorlati tapasztalat felidézése.
Kölcsönös kapcsolat a segítő tevékenység többi résztvevőjével, meghatározó tényekkel. Körülmények, helyszín, interperszonális, kulturális, gazdasági, politikai módosító tényezők tudatosítása.

19 Mérlegelés Gyakorlati tevékenység megvizsgálása.
Felidézett interakció hatékonyságának vizsgálata, ennek hatása a klientúrára, a szociális munkásra. Elvégzett munka értékelése. Előítéletek, értékek, feltevések vizsgálata. A mérlegelés irányított, céltudatos.

20 Összekapcsolás A többféle lehetséges szakmai reakcióból ki kell választani az adott helyzetben legmegfelelőbbet. A hivatásos válasz nem ötletszerű, hanem a megfelelő elmélet alkalmazása.

21 Hivatásos válasz Az EGYI spirál vége, és az új szakasz kezdete.
Az eddig előkészített szakmai döntés gyakorlati alkalmazása. A tudás és gyakorlat integrálása.

22 Az önsegítés

23 Indokoltság Negatív társadalmi folyamatok
Betegség, Munkanélküliség, Deviáns viselkedés, a társadalom szélére sodornak embereket, az önsegítő csoportok célja ezeknek az embereknek az újbóli integrációja.

24 A társas támogatás összetevői
Érzelmi támogatás. Javak, szolgáltatások amikhez hozzájuthat. Információk, amelyek rendelkezésre állnak. Értékelés, személyes megbecsülés a környezet részéről.

25 Definíció Az önsegítő csoport tagjai mindig személyes kapcsolatban állnak egymással, az interakció szemtől-szembeni. Létrejöttük spontán, nem külső erő hozza létre. A személyes részvétel alapfeltétel. A közösen kialakított alaptevékenységben a tagok rendszeresen részt vesznek.

26 Definíció A csoport szükségessége a kompetencia-hiányból adódó állapotokból indul ki, azaz olyan állapotokból, ahol az egyén egyedül nem képes uralni a helyzetet, nem tud megoldani egy problémát. A csoportok referencia-csoport szerepet is betöltenek, önerősítés forrásul is szolgálnak, azaz olyan vonatkoztatási csoportként működnek, ahol a csoport értékrendje, véleménye mértékadó az egyén számára.

27 Az önsegítő csoportok főbb hatótényezői
A kiszolgáltatottság csökkentése: csoporton belül mindenki egyenrangú. Az izoláció megszüntetése: a csoport létszám ember, mindenki személyes kapcsolatban van mindenkivel. Az önértékelés változása: az egyén vele hasonló sorsúakkal van együtt, teljes személyiségével vehet részt a kapcsolatokban, ez elérhetővé teszi az önmagáról alkotott kép változását.

28 Pozitív szerepmodell: a változást célzó csoportokban a gyógyult tagok szerepmodellként is szolgálnak. Ideológia: minden csoport valamilyen ideológia alapján dolgozik, kognitív változást ér el az értékekben, elvárásokban. Tervet kínál a változáshoz, értelmezi a valóságot, kezelt problémát. A stigma érvényességének megszüntetése. A csoport tagjai a normál társadalomban a perifériára szorultak, a stigma határozza meg a kapcsolataikat, csoporton belül azonban a stigma nem érvényes.

29 A társadalmi helyzet és megítélés javítása: egy-egy stigmatizált kategória képviselője elérhet nagyobb társadalmi interakciót. Pszichoterápiás hatások: a csoport arra ösztönzi tagjait, hogy megfigyeljék saját magukat, viselkedésükről új képet alkossanak, felelősséget vállaljanak, türelmesek legyenek. A tagok ellátása információval, tanáccsal: a tagok bőven ellátják egymást tanácsokkal egy-egy probléma jobb kezeléséhez.

30 Értékteremtő – értékőrző funkció: az önsegítő csoport hangsúlyt helyez a személyes, emberséges kapcsolatokra, egymás iránti elkötelezettségre. Univerzális élménye: a tagok átélik, hogy problémájukkal nem állnak egyedül. Megtanulják problémáikat szélesebb társadalmi összefüggésben látni, rájöhetnek, hogy meg nem felelés érzésüknek a társadalmat jellemző szociális és politikai okai is vannak.

31 Önsegítő csoportok szervezése
A szakember szerepe: a szakembernek csak csoport létrejöttéig van „dolga” hiszen megszokta, hogy dönt, irányít, így akaratlanul is átveszi a döntéseket a tagoktól. Kapcsolat keresés: fontos, hogy aki önsegítő csoportot szeretne létrehozni, személyesen nyerjen meg 2-3 embert az ügynek. Propaganda: plakátok, hirdetések megjelenítése orvosi rendelőkben, ABC-ben, szórólapok elhelyezése is segíti a szervezést.

32 Taglétszám, csoport összetétele: 6-12 tagú csoportok működése a legideálisabb, nagyobb csoportban nincs lehetőség a személyes kapcsolattartásra a csoport minden tagjával. Az összejövetelek gyakorisága: hetente-kéthetente. Az együttlét időtartama 2-3 óra. A részvétel teljesen önkéntes, azonban elvárják általában- hogy aki jelentkezik, legalább egy évig többé-kevésbé folyamatosan járjon.

33 Alapvető magatartás formák:
Helyszín: első ízben szükséges lehet, hogy valamelyik tag lakásán rendezzék az összejövetelt, később szerencsésebb klubok- tanácsadók helyiségeiben tartani a találkozókat. Egyházi intézményben, párt helyiségben, pszichiátrián nem javasolt. Alapvető magatartás formák: Önirányítás: a csoport maga határozza meg az összetételt, mindenki saját magáért felelős, hogy aktívan kezdeményezze a problémái megoldását. Szolidaritás: egymás között kölcsönös és teljes elismerésen alapul, mélyebb az összetartozás „sorstársak” között. Nyíltság és őszinteség mindenkien törekendie kell, hogy ne csapja be a többieket, ne akarjon mást mutatni magáról, mint amilyen.

34 A csoport fejődés-menete
Kapcsolatok kiépítése – kezdeti szakasz, ekkor a csoport még nyitott új tagok számára is. Hatalmi harc fázisa – a rivalizálás felerősödik. Intimitás – a csoport nehezen tud új tagokat befogadni, felmerül a zártság igénye. Differenciálódás időszakában mindenki önálló individumként vesz részt a csoportban, elfogadva a másság tényét. Innentől ismét képessé válik a csoport új tagok felvételére. Leválás-függetlenedés – attól függően, hogy fokozatosan lépnek ki a tagok, vagy az egész csoport szűnik meg, a tagoknak át kell élnie a leválás-függetlenedést.