Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Munkatársi képzések a Debreceni Egyetemen HEFOP-3.3.3.-08/1.-2008-06-0007/1.0 A lineáris felsőoktatási rendszer az orvos- és egészségtudományi képzésekben,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Munkatársi képzések a Debreceni Egyetemen HEFOP-3.3.3.-08/1.-2008-06-0007/1.0 A lineáris felsőoktatási rendszer az orvos- és egészségtudományi képzésekben,"— Előadás másolata:

1 Munkatársi képzések a Debreceni Egyetemen HEFOP / /1.0 A lineáris felsőoktatási rendszer az orvos- és egészségtudományi képzésekben, különös tekintettel a minőségügyi vonatkozásokra Dr. Cseri Julianna Debreceni Egyetem augusztus 28.

2 Előzmények MINŐSÉGI OKTATÁS HATÉKONY VEZETÉSSEL EURÓPAI DIMENZIÓBAN HEFOP P /1.0 Konzorciumvezető: Nyíregyházi Főiskola A projekt célja volt a felsőoktatási intézmények minőségirányításának a bolognai folyamattal összhangban történő fejlesztése, összehasonlítható kritériumokon alapuló minőség-modell kidolgozása és tesztelése. Fő tevékenységeink voltak: a kari vezetőket kiképeztük a minőségfejlesztési módszerek alkalmazására, a szaki önértékelések készítésére. A vezetők számára tréningeket szerveztünk.

3 Jelen képzés Munkatársi képzések a Debreceni Egyetemen HEFOP / /1.0 A lineáris felsőoktatási rendszer az orvos- és egészségtudományi képzésekben, különös tekintettel a minőségügyi vonatkozásokra A lineáris felsőoktatási képzésre való áttérés és az európai mobilitási lehetőségek kiszélesedése több olyan új elemet hozott, melyeknek széleskörű ismerete a minőségi oktatás elengedhetetlen feltétele. A képzés célja ezek megismertetése az elméleti és gyakorlati oktatásban résztvevő orvos és szakdolgozó kollégákkal. Az általános ismertetéseken túlmenően célunk a képzési programokhoz kapcsolódó konkrét jellemzők és feladatok interaktív feldolgozása.

4 A duális és a lineáris felsőoktatási rendszer specifikumai, a bolognai folyamat bemutatása Duális, egyciklusú képzés: párhuzamosan létezik a főiskolai és az egyetemi szintű alapképzés. Egyetem: olyan felsőoktatási intézmény, amely több tudományterületen és tudományterületenként több tudományágban, valamint több szakon képes képzést és tudományos kutatást folytatni, továbbá jogosult akkreditált doktori képzés folytatására is. Az egyetemi szintű alapképzés elvégzése után a hallgatók egyetemi végzettséget tanúsító Egyetemi oklevelet kapnak. Főiskola: olyan felsőoktatási intézmény, amely egy tudományágban vagy művészeti területen több szakon folytat képzést. A főiskolai szintű alapképzés elvégzése után a hallgatók főiskolai végzettséget tanúsító Főiskolai oklevelet kapnak. Oklevélmelléklet

5 A duális és a lineáris felsőoktatási rendszer specifikumai, a bolognai folyamat bemutatása Duális, egyciklusú képzés: A tanterv deduktív, elméleti alapozásra épülnek a konkrét, gyakorlati ismeretek, a képzés csak a ciklus végére válik teljessé. A főiskolai képzés célja a rutin jellegű gyakorlati feladatok ellátására alkalmas, az egyetemeké az elméleti ismeretekkel rendelkező, innovatív szakemberek, valamint a szakma tudományos művelésére alkalmas kutatók, oktatók képzése. KÖZ-GAZDASÁG 2007/2

6 A duális és a lineáris felsőoktatási rendszer specifikumai, a bolognai folyamat bemutatása A bolognai folyamat célja az európai felsőoktatás harmonizációja, Európa versenyképességének javítása. E folyamat eredménye- képpen az egyes országok felsőoktatási rendszerei egy nagy, európai rendszer, az Európai Felsőoktatási Térség részeivé válhatnak. A Bolognai Nyilatkozat közös európai problémákra keresi a közös európai választ. Célkitűzései: összehasonlítható oklevelek rendszerének bevezetése több cikluson alapuló felsőfokú képzési rendszer bevezetése a mobilitást segítő kreditrendszer bevezetése összehasonlítható kritériumok és módszerek kifejlesztése az európai érdekek és értékek megjelenítése a felsőoktatásban.

7 A duális és a lineáris felsőoktatási rendszer specifikumai, a bolognai folyamat bemutatása A bolognai folyamat történeti áttekintése: Bolognai Nyilatkozat 29 európai ország oktatási minisztereinek közös nyilatkozata, később még 16 ország csatlakozott Cél: az európai felsőoktatás nemzetközi versenyképességének növelése. Megállapodtak abban, hogy 2010-re megteremtik az Európai Felsőoktatási Térség előfeltételeit.

8 A duális és a lineáris felsőoktatási rendszer specifikumai, a bolognai folyamat bemutatása 1998 Sorbonne Nyilatkozat 1999 Bolognai Nyilatkozat Közös kvalifikációs keretrendszer Kétciklusú képzés Hallgatói, oktatói mobilitás Összehasonlítható fokozatok ECTS Kutatói mobilitás Minőségbiztosítás Felsőoktatás európai dimenziói 2007 Londoni Kommüniké 2001 Prágai Kommüniké 2003 Berlini Kommüniké 2005 Bergeni Kommüniké Élethosszig tartó tanulás Intézmények és hallgatók bevonása Európai Felsőoktatási Térség előmozdítása Minőségbiztosítás intézményi, nemzeti és európai szinten Doktori ciklus Oklevélmelléklet Európai kvalifikációs keretrendszer Oktatás és kutatás szorosabb kapcsolata Társadalmi dimenziók erősítése Minőség- biztosítási standardok Kvalifikációk nemzeti keretrendszere Közös diploma Rugalmas tanulási útvonalak Globalizáció kihívásai Mobilizáció Szociális dimenziók Foglalkoztat- hatóság Adatgyűjtés 2010: Budapest-Bécs

9 A duális és a lineáris felsőoktatási rendszer specifikumai, a bolognai folyamat bemutatása Oklevélmelléklet Az Európai Parlament és a Tanács 2241/2004/EK határozata a képesítések és a szakmai alkalmasság átláthatóságának egységes keretéről (Europass) Az Europass portfólió öt dokumentumból áll: az Europass önéletrajzot, és az Europass nyelvi útlevelet online mindenki kitöltheti az Europass portálon az Europass oklevélmellékletet, az Europass bizonyítvány kiegészítőt, és az Europass mobilitási igazolványt azok a képzőintézmények adják ki, ahol a végzettség megszerzése történt.

10

11 A többciklusú képzési struktúra

12 Alapképzés: Az alapképzésben alapfokozat (baccalaureus, bachelor) és szakképzettség szerezhető. Az alapfokozat az első felsőfokú végzettségi szint, amely feljogosít a mesterképzés megkezdésére. Az alapképzésben szerzett szakképzettség jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít. A gyakorlatigényes alapképzési szakokban egy félévig tartó összefüggő szakmai gyakorlatot kell szervezni. Az alapképzésben legalább száznyolcvan kreditet – összefüggő szakmai gyakorlat esetén legalább kettőszáztíz kreditet – kell és legfeljebb kétszáznegyven kreditet lehet teljesíteni. A képzési idő legalább hat, legfeljebb nyolc félév. Felsőoktatási Törvény

13 A többciklusú képzési struktúra Mesterképzés: A mesterképzésben mesterfokozat (magister, master) és szakképzettség szerezhető. A mesterfokozat a második felsőfokú végzettségi szint. A mesterképzésben szerzett szakképzettség jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít. A mesterképzésben legalább hatvan kreditet kell és legfeljebb százhúsz kreditet lehet megszerezni. A képzési idő legalább két, legfeljebb négy félév. Mesterképzésre az vehető fel, aki alapképzésben fokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevelet szerzett. Felsőoktatási Törvény

14 A többciklusú képzési struktúra Szakirányú továbbképzés: A szakirányú továbbképzésben – az alap- vagy a mesterfokoza- tot követően további – szakirányú szakképzettség szerezhető. A szakirányú továbbképzésben legalább hatvan kreditet kell és legfeljebb százhúsz kreditet lehet megszerezni. A képzési idő legalább két, legfeljebb négy félév. Szakirányú továbbképzésre az vehető fel, aki alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett fokozattal és szakképzettséggel rendelkezik. Felsőoktatási Törvény

15 A többciklusú képzési struktúra Doktori képzés: A képzési program része a doktori képzés, amely a mesterfokozat megszerzését követő képzésben a doktori fokozat megszerzésére készít fel. Doktori képzésben legalább száznyolcvan kreditet kell szerezni. A képzési idő hat félév. Doktori képzésre az vehető fel, aki a mesterképzésben szerzett fokozattal és szakképzettséggel rendelkezik. Felsőoktatási Törvény

16 Eurydice: európai oktatási információs hálózat

17

18 Képzési és kimeneti követelmények A felsőoktatási intézményben a képzés képzési program alapján folyik. A Debreceni Egyetem képzési programja: A képzési program részeként a tantervet alap- és mesterképzésben a miniszter által kiadott képzési és kimeneti követelmények alapján, szakirányú továbbképzésben szabadon készíti el a felsőoktatási intézmény. Képzési és kimeneti követelmények:

19 Egészségtudományi képzési ág ÁPOLÁS ÉS BETEGELLÁTÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK ápoló dietetikus gyógytornász mentőtiszt szülésznő EGÉSZSÉGÜGYI GONDOZÁS ÉS PREVENCIÓ ALAPKÉPZÉSI SZAK népegészségügyi ellenőr védőnő EGÉSZSÉGÜGYI SZERVEZŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK egészségbiztosítás egészségügyi ügyvitelszervező egészségturizmus-szervező ORVOSI LABORATÓRIUMI ÉS KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKAI ANALITIKUS ALAPKÉPZÉSI SZAK orvosdiagnosztikai laboratóriumi analitika orvosi kutatólaboratóriumi analitika képalkotó diagnosztikai analitika optometria

20 Társadalomtudományi képzési terület SZOCIÁLIS MUNKA ALAPKÉPZÉSI SZAK Orvos- és egészségtudomány képzési terület EGÉSZSÉGÜGYI SZOCIÁLIS MUNKA MESTERKÉPZÉSI SZAK

21 Képzési és kimeneti követelmények ÁPOLÁS ÉS BETEGELLÁTÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc) szakképzettség: ápoló, dietetikus, gyógytornász, mentőtiszt, szülésznő A képzési idő félévekben: 8 félév Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 240 kredit A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 25 kredit A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 95 kredit

22 Képzési és kimeneti követelmények ÁPOLÁS ÉS BETEGELLÁTÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK A képzés célja: olyan ápoló és betegellátó szakemberek képzése, akik az egyén, a család, a közösség és a társadalom egészségvédelméről és az egészség helyreállításáról, valamint az egészségügyi és szociális ellátásról szerzett ismereteik alapján képesek az egészségügyi és szociális ellátás valamennyi szintjén a megelőző, gyógyító, gondozó és rehabilitációs munkában önálló felelősséggel részt venni. Kellő ismerettel rendelkeznek a képzés második ciklusában történő folytatásához.

23 Képzési és kimeneti követelmények ÁPOLÁS ÉS BETEGELLÁTÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK Az alapfokozattal rendelkező szakemberek ismerik: az egészség fogalmát és kritériumait, valamint az ember szomatikus, pszichés és szociális állapotának sajátosságait; az egyén, a család, a közösség és a társadalom egészségvédelmének és az egészség helyreállításának tudományos alapjait, az egészségügyi és szociális ellátás szervezeti felépítését, informatikai alapjait, finanszírozási rendszerét, közép és hosszú távú célkitűzéseit, saját szakterületükön a menedzsment feladatokat

24 ÁPOLÁS ÉS BETEGELLÁTÁS Az alapfokozattal rendelkező szakemberek képesek: részt venni az egészségügyi és/vagy szociális ellátás valamennyi szintjén a megelőző, gyógyító, gondozó és rehabilitációs munka folyamataiban; szükség esetén elsősegélynyújtást biztosítani és a szakképzettségének megfelelő intézkedést hozni, egészségnevelő feladatok ellátására, továbbá az informatikai eszközök és módszerek alkalmazására, továbbá a dokumentációs feladatok ellátására; önálló és szakmai csoportban munkaszervezésre, munkavégzésre interperszonális kapcsolatok kialakítására és fenntartására; saját szakterületükön összefüggések felismerésére, az eredmények, tapasztalatok értékelésére, valamint az elméleti és gyakorlati oktatásban való részvételre; személyiségének és szakmai felkészültségének folyamatos, tervszerűen tudatos fejlesztésére:

25 Képzési és kimeneti követelmények EGÉSZSÉGÜGYI GONDOZÁS ÉS PREVENCIÓ ALAPKÉPZÉSI SZAK végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc) szakképzettség: népegészségügyi ellenőr, védőnő A képzési idő félévekben: 8 félév Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 240 kredit A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 25 kredit A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 95 kredit

26 Képzési és kimeneti követelmények EGÉSZSÉGÜGYI GONDOZÁS ÉS PREVENCIÓ ALAPKÉPZÉSI SZAK A képzés célja: A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik az egészségtudomány eredményei alapján az emberi egészség megőrzése törvényszerűségeinek megismerésével gondozzák a társadalom egyéneit, közösségeit és elősegítik az egészségük fejlesztésének lehetőségeit. Kellő ismerettel rendelkeznek a képzés második ciklusában történő folytatásához.

27 Képzési és kimeneti követelmények EGÉSZSÉGÜGYI GONDOZÁS ÉS PREVENCIÓ ALAPKÉPZÉSI SZAK Az alapfokozattal rendelkező szakemberek ismerik: az egészségügyi kockázatot hordozó helyzeteket, a baleset-megelőzési előírásokat; az egészséges emberi szervezet alapvető biológiai és pszichológiai működését; az egészségmagatartás meghatározóit; az egészségügyi rendszer felépítését és működésének elemeit

28 EGÉSZSÉGÜGYI GONDOZÁS ÉS PREVENCIÓ Az alapfokozattal rendelkező szakemberek képesek: sürgős szükség esetén elsősegélyt nyújtani; az idegen nyelvű szakirodalomban tájékozódni; a megfelelő és helyes szakmai kommunikációra; a számítástechnika felhasználói szintű alkalmazására; az általános etikai normák betartására; az egészség megőrzését szolgáló alapvető tevékenységek társadalommal történő megismertetésére.

29 Képzési és kimeneti követelmények EGÉSZSÉGÜGYI SZERVEZŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc) szakképzettség: egészségügyi szervező (megjelölve a szakirányt) A képzési idő félévekben: 7 félév Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 25 kredit A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 75 kredit

30 Képzési és kimeneti követelmények EGÉSZSÉGÜGYI SZERVEZŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK A képzés célja: A képzés célja olyan egészségügyi szervező szakemberek képzése, akik az egészségügyben és a humánbiztosításban zajló folyamatok törvényszerűségeit megismerve ellátják ezen területek informatikai, gazdasági, adatszolgáltatási tevékenységeit. Kellő ismerettel rendelkeznek a képzés második ciklusában történő folytatásához.

31 EGÉSZSÉGÜGYI SZERVEZŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK Az alapfokozattal rendelkező szakemberek képesek: az egészségügy működésében keletkező információk rögzítését, tárolását és kiértékelését végző számítógépes rendszerek üzemeltetésére és a korszerű informatikai módszerek alkalmazására, matematikai és statisztikai ismeretek birtokában statisztikák, jelentések, beszámolók elkészítésére, elemzésére és prezentálására, az egészségügyi intézmények finanszírozásával kapcsolatos feladatok ellátására, a szükséges adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésére, illetve intézményi controlling rendszerek kialakítására és működtetésére, ismerik a társadalombiztosítás, betegbiztosítás rendszerét, a finanszírozási, elszámolási módokat, az adatszolgáltatási kötelezettségeket.

32 Képzési és kimeneti követelmények ORVOSI LABORATÓRIUMI ÉS KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKAI ANALITIKUS ALAPKÉPZÉSI SZAK végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc) szakképzettség: orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus (megjelölve a szakirányt) A képzési idő félévekben: 8 félév Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 240 kredit A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 25 kredit A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 100 kredit

33 Képzési és kimeneti követelmények ORVOSI LABORATÓRIUMI ÉS KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKAI ANALITIKUS ALAPKÉPZÉSI SZAK A képzés célja: képzés célja olyan szakemberek képzése, akik képesek önálló laboratóriumi analitikai vagy képalkotó diagnosztikai analitikai munka végzésére, szervezésére, kis orvosi laboratóriumok, illetve diagnosztikai részlegek analitikai munkájának irányítására és jártasak az adatfeldolgozás korszerű módszereiben, valamint a gazdálkodás kérdéseiben. Kellő ismeretekkel rendelkeznek a korszerű műszer és méréstechnika, az informatika és számítástechnika és azok orvosi laboratóriumi, képalkotó diagnosztikai alkalmazásának területein. Kellő ismerettel rendelkeznek a képzés második ciklusában történő folytatásához.

34 ORVOSI LABORATÓRIUMI ÉS KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKAI ANALITIKUS ALAPKÉPZÉSI SZAK Az alapfokozattal rendelkező szakemberek ismerik: az orvosi laboratóriumi, képalkotó diagnosztikai munkára vonatkozó egészségvédelmi, munkavédelmi, balesetvédelmi és tűzrendészeti előírásokat, az orvosi laboratóriumi, képalkotó diagnosztikai műszerek működésének elveit, az orvosi laboratóriumi, képalkotó diagnosztikai módszerek kémiai, fizikai és biológiai alapjait, az alapvető biometriai, illetve matematikai-statisztikai módszereket és tudja alkalmazni azokat a szerzett információk, adatok feldolgozásához és értékeléséhez, az egészségügyben alkalmazott számítógépes információs rendszerek és hálózatok működését, a modern számítástechnika orvosi laboratóriumi, képalkotó diagnosztikai alkalmazásának lehetőségeit, a tevékenységhez kapcsolódó jogi szabályozást, az orvosi laboratóriumi, képalkotó diagnosztikai munkaszervezés kérdéseit;

35 ORVOSI LABORATÓRIUMI ÉS KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKAI ANALITIKUS ALAPKÉPZÉSI SZAK Az alapfokozattal rendelkező szakemberek képesek: a laboratóriumi analitikai vagy képalkotó diagnosztikai módszerek értékelésére, új módszerek bevezetésére, tapasztalatok, eredmények és összefüggések felismerésére, dokumentálására és általános következtetések megfogalmazására, önálló biometriai, illetve matematikai statisztikai analízisek elvégzésére, szakmai ismeretek bővítésére, alkalmazására, új módszerek beállítására, saját szakterületükön elméleti és gyakorlati oktatásban való részvételre, információk és erőforrások feltárására, költségszemléletű gondolkodásra, interperszonális kapcsolat kialakítására

36 Képzési és kimeneti követelmények SZOCIÁLIS MUNKA ALAPKÉPZÉSI SZAK végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc) szakképzettség: szociális munkás A képzési idő félévekben: 7 félév Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 30 kredit A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 90 kredit

37 Képzési és kimeneti követelmények SZOCIÁLIS MUNKA ALAPKÉPZÉSI SZAK A képzés célja: A képzés célja olyan szociális munkások képzése, akik felkészültek az emberi viselkedésről és a társadalmi rendszerekről szóló elméletek felhasználásával, az emberi jogokon és a társadalmi igazságosság elvein alapuló, a társadalmi integrációt, a demokratikus viszonyok erősítését szolgáló szakmai szociális munka végzésére. Képesek az ember és a társadalmi környezete közötti harmónia kialakítására és megőrzésére, a feszültségeket hordozó viszonyok, szociális problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére. Kellő ismerettel rendelkeznek a képzés második ciklusában történő folytatásához.

38 Képzési és kimeneti követelmények SZOCIÁLIS MUNKA ALAPKÉPZÉSI SZAK Az alapfokozattal rendelkező szakemberek ismerik: tevékenységükhöz szükséges, szociális munkára vonatkozó, továbbá a társadalomismereti, társadalom- és szociálpolitikai, pszichológiai, jogi, igazgatási, egészségügyi, pedagógiai ismeretrendszerek alapjait; a szociális segítségnyújtáshoz szükséges információszerzés módjait és a legfontosabb információforrásokat; a különböző társadalmi és szociális problémákat, a kielégítetlen szükségleteket, a veszélyeztető tényezőket;

39 SZOCIÁLIS MUNKA ALAPKÉPZÉSI SZAK Az alapfokozattal rendelkező szakemberek képesek: a társadalmi folyamatok működési szabályszerűségeinek, a társadalmilag kedvezőtlen helyzeteket létrehozó okoknak, következményeknek a felismerésére, kritikus és rendszerszerű elemzésére; a különböző életciklusokban és élethelyzetekben kialakuló szociális problémák, veszélyeztető tényezők felismerésére, feldolgozására és elemzésére; az egyén és társadalmi környezete közötti interakciók társadalmi összefüggéseiben való értelmezésére; az egyének, családok, csoportok, közösségek problémakezelő és –megoldó képességének javítására, társadalmi integrációjuk, szociális biztonságuk elősegítésére; az egyén és környezete erőforrásainak feltárására és hasznosítására; a szociális munka tanulásához szükséges információforrások, a szakmai gyakorlatban használatos dokumentációk használatára

40 Képzési programok, kurrikulumok, ajánlott tantervek

41 Akkreditációs követelmények Akkreditáció: külső minőségbiztosítási rendszer, a felső- oktatási intézményben, illetve annak karain folytatott oktatási és kutatási tevékenységnek és e tevékenység eredményének minőség szempontjából történő hitelesítése. Akkreditációs eljárás: a MAB azon eljárása, amelynek során – intézményi és programakkreditáció keretében – vizsgálja, hogy a felsőoktatási intézmény képzési és kutatási tevékenysége, illetve a képzési programok szakmai és infrastrukturális színvonala, valamint az intézmény személyi és szervezeti feltételei megfelelnek-e a MAB által kidolgozott és nyilvánosságra hozott akkreditációs követelményeknek. Akkreditációs minősítés: az akkreditációs eljárás (minőség- hitelesítés) eredményeként megfogalmazott MAB határozat, amelynek értékelése lehet akkreditálható (feltétel nélkül, illetve határozott időre szólóan) vagy nem akkreditálható. Minőségi oktatás hatékony vezetéssel európai dimenzióban. Képzési segédanyag. HEFOP/2004/3.3 1-P /1.0

42 Akkreditációs követelmények A felsőoktatási intézmények képzési és tudományos kutatási tevékenységét rendszeresen, nyolcévenként a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságnak értékelnie kell. Az értékelésnek ki kell terjednie a képzés és tudományos kutatás személyi és tárgyi feltételeinek meglétére, továbbá az intézményi minőségfejlesztési program megfelelőségére. A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) a felsőoktatásban folyó képzés, tudományos kutatás, művészeti alkotótevékenység minőségének értékelésére, valamint az intézményi minőségfejlesztési rendszer működésének vizsgálatára létrehozott független, országos szakértői testület. Felsőoktatási Törvény

43 Akkreditációs követelmények A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság: figyelemmel kíséri az ágazati minőségfejlesztési rendszer harmonizációját az Európai Felsőoktatási Térség felsőoktatási rendszereivel szakértői véleményt ad az alap- és mesterképzés indításáról, a doktori iskola létesítéséről, doktori képzés indításáról és a doktori szabályzatról közreműködik a felsőoktatásban folyó oktatási, tudományos kutatási, művészeti alkotótevékenység értékelésében a felsőoktatás fejlesztésével összefüggő tervek elkészítésében. Felsőoktatási Törvény

44 Oktatókkal szemben támasztott akkreditációs követelmények A szakon oktatók: A szak képzési folyamatában résztvevő, a tantervben szereplő elméleti és gyakorlati órák oktatói. Teljes ill. nem teljes munkaidőben (pl. megbízási jogviszony- ban) foglalkoztatott oktató A nem teljes munkaidőben oktatók oktatói terhelése nem haladhatja meg a 15 kredit és legfeljebb 4 gondozott/oktatott tantárgyat. Szakmai és oktatási gyakorlat

45 Oktatókkal szemben támasztott akkreditációs követelmények Teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók: A Debreceni Egyetem szabályzata az egyes munkakörök betöltésével kapcsolatos szabályokról, a pályáztatás rendjéről és egyéb foglalkoztatási szabályokról Tanársegéd Adjunktus Főiskolai docens Egyetemi docens Főiskolai tanár Egyetemi tanár

46 Oktatókkal szemben támasztott akkreditációs követelmények A gyakorlóhelyek szerepe a képzési folyamatban A gyakorlati oktatás – beleértve annak intézményi ill. intézményen kívüli formáját is – a képzés kulcsfontosságú folyamatai közé tartozik, minősége befolyásolja a képzés egészének minőségét. A kimeneti követelményeknek megfelelő kompetenciák biztosítása csak az elméleti és a gyakorlati képzés megfelelő összhangján keresztül valósítható meg. A képzési célok megvalósításában a gyakorlati oktatást végzı szakemberek az intézmény főállású oktatóinak fontos partnerei. Minőségi oktatás hatékony vezetéssel európai dimenzióban. Képzési segédanyag. HEFOP/2004/3.3 1-P /1.0

47 Az európai kreditátviteli rendszer (ECTS) Egy kredit 30 hallgatói tanulmányi munkaóra elvégzésével egyenértékű. ECTS (European Credit Transfer System): Európai kreditátviteli rendszer, mely megkönnyíti az ECTS alapelveit vállaló intézmények hallgatói számára az európai felsőoktatási intézmények közötti nagyobb hallgatói mozgásszabadságot. A tanóra (kontaktóra): A tantervben meghatározott tanulmányi követelmények teljesítéséhez az oktató személyes közreműködését igénylő foglalkozás. Az egyéni hallgatói tanulmányi munkaidő: A hallgatói tanulmányi munka azon része munkaórákban kifejezve, amit a hallgató átlagosan a tanórán (kontaktórán) kívül önállóan végez a tananyag elsajátítása és a követelmények teljesítése érdekében (beleértve a vizsgaidőszakban a tanulásra fordított időt).

48 Az európai kreditátviteli rendszer (ECTS) A mintatanterv: A tantervben szereplő tárgyak olyan elosztása félévekre, amelyet átlagos ütemben haladni akaró hallgató úgy követhet, hogy eleget tesz minden tantárgy felvételénél az előtanulmányi követelményeknek, minden félévben 30 (±3) kreditet teljesít, és tanulmányi követelményeit a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési idő alatt fejezi be. Az egyéni tanrend: Az intézményi tanulmányi és vizsgaszabályzat, valamint a tantervi előírások lehetőséget adnak a hallgatónak arra, hogy minden tanulmányi időszakra – a szabályzatokban és tantervekben meghatározott feltételek mellett - egyénileg válasszon a felajánlott tanulmányi kötelezettségek közül.

49


Letölteni ppt "Munkatársi képzések a Debreceni Egyetemen HEFOP-3.3.3.-08/1.-2008-06-0007/1.0 A lineáris felsőoktatási rendszer az orvos- és egészségtudományi képzésekben,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések