Kvalitatív kutatások módszertana

Kvalitatív kutatások módszertana
Összetett és sokféle (néha kvantitatív) 1. Szisztematikus és alaposan kivitelezett 2. Tervezett, de: flexibilis és kontextusfüggő 3. Önrefelxiót igényel 4. Magyarázatot ad: legyen általánosítható, széles körben érvényes

Kvalitatív kutatástervezés
Kutatási terv ebben az esetben is szükséges Az alábbi kérdésekre kell válaszolni: 1. Milyen természetű a jelenség? Pl. emberek, társadalmi szereplők. Elmék, pszichék Racionalitás, emóciók, gondolat, érzés, emlék. Attitűdök, hiedelmek, nézetek Történetek, szavak, kommunkáció, nyelv, önéletrajzok Interakciók, szituációk, társadalmi kapcsolatok Rejtett mechanizmusok

Kvalitatív kutatástervezés
2. Mi tekinthető ebből ténynek? 3. Milyen témával, mérhető területtel foglalkozom? 4. Mit akarok magyarázni? Mik a kutatás kérdései? 5. Mi a célom? Word

Kvalitatív adatgenerálási módszerek
Az interjú Adatforrás: emberek Lehetnek még pl.: Beszéd, nyelv, írás, szövegek, fotók, vizuális termékek, dokumentumok, levéltári anyagok, napló, szervezetek, események, stb. Az adatgyűjtés (generálás) módszere: interjú Alaptípusai: Strukturált interjú Strukturálatlan Félig strukturált Életútinterjú Mélyinterjú

Az interjú Jellemzők: 1. Informális stílusban zajlik, beszélgetés-párbeszéd 2. Tematikus, témaorientált (Van kérdéslista, vagy témakör, terület) 3. Szemtől szemben, vagy csoportosan

Az interjú Tervezés: -lélektanilag fel kell készülni a spontán reakciókra - hogyan tegyem fel a kérdéseimet (tartalom-stílus) - milyen mélységben, mire összpontosítsak (minden vagy néhány) - mi legyen a kérdések sorrendje (általában bemelegítő kérdésekkel kezdünk) - video, diktafon használata - reakciókat kell adni - sokszor spontán

Az interjú - meg kell hallgatni az embereket - meg kell figyelni a non-verbális jeleket - meg kell figyelni a hangulatokat Adatokká alakítás: - legépelt interjú (részben) - feljegyzéseink a non-verbális jelekről - a kettő összekapcsolása (margón szerepeljen)

Az interjú Az interjúk olvasata: 1. Literális: szó szerinti párbeszéd, tartalom 2. Interpretatív: jenetés-tartalom 3. Reflexív: saját szerepünket is figyelni kell - hogyan befolyásolom az interakciót

Kvalitatív adatgenerálási módszerek Az interjú
Típusok: 1. Spontán interjú (strukturálatlan): Kötetlen beszélgetés, hasonlít a hétköznapi beszélgetéshez. DE: az interjúer tudja, hogy interjúhelyzetben van, fejében a kutatási tervvel. (fontos a minél gyorsabb leírás) 2. Strukturált interjú Majdnem kérdőív - kérdések sorrendje kötött, van rá egy sablon Annyiban eltérő: a válaszokat az interjúalany szavaival rögzítik A típusokat lehet keverni.

Az interjú 3. Életútinterjú Tipikusan kevert interjútípus Vannak kötött kérdések: pl. mikor, hol született, hová járt iskolába, stb. Másik része: “Arra kérem, mesélje el az életét!” 4. Mélyinterjú Szándéka szerint a személyiség mélyrétegeibe hatol, igyekszik olyat felszínre hozni, amit maga az interjúalany sem tud magáról.

Az interjú Interjú előkészítése: interjúvázlat megírása Ettől eltérés: - plussz, nem várt információ érkezik, amit ki akarunk bontani - kérdések sorrendjét lehet szabadon kezelni - kifutunk az időből (ne erőltessük a folytatást)

Az interjú Interjú készítése: 1. Hallgatni, hallgatni, hallgatni ( a csend az interjú motorja, feszültséget kelt, ez szinte automatikusan továbbviszi interjúalanyunk gondolatait) 2. Folyamatosan figyelünk (jelezzük, hogy csak rá figyelünk, fontos, amit mond) Nem kell mindennel egyetérteni, amivel esetleg nem értenénk egyet. Nem kell mindig bólogatni. Őrizkedjünk attól, hogy előítéleteinket kimutassuk.

Az interjú Időtartama: általában hosszabb idő kell hozzá, de ne erőltessük, ha az alanynak mennie kell Kezdete: kellenek a bemelegítő kérdések (fevétel lehetőségét is az elején kell tisztázni)

Az interjú Kérdések: 1. Kerüljük az eldöntendő kérdéseket! 2. Maradjunk semlegesek! 3. Reálisnak ható, de fiktív helyzeteket vázoló kérdések nagyon hasznosak lehetnek (“Mit tenne, ha…”) - gondolkodásmód tárható fel vele. 4. Egyszerre csak egy kérdést teszünk fel. 5. Ha szükséges tegyünk fel tisztázó kérdéseket. 6. Tudjuk kit kérdezünk! (Írástudatlant ne halmozzuk el szakkifejezésekkel)

Az interjú Körülmények, helyszín kiválasztása: zavarmentes legyen Interjú befejezése: nyugodt, hagyjuk lecsengeni, nem rohanunk

Az interjú FÓKUSZCSOPORT Csoportos interjú (1-2 interjúer - több alany) piackutatásban gyakori interjú és megfigyelés is (beszélgetés+sokszor rögzítik videora) evaluációra (programok értékelése) is alkalmas

Az interjú FÓKUSZCSOPORT Előnyei: - résztvevők közötti interakciók is jól megfigyelhetők (ezek csak ezzel a módszerrel gyűjthetők be) - több ember gerjeszti a beszélgetést - rövid idő alatt sok információ gyúlik össze - sok ember szívesebben nyílik meg csoportban

Az interjú FÓKUSZCSOPORT Hátrányai: - kevesebb dolgot lehet megbeszélni, mint a szemtől szembeni interjú esetében - nem könnyű fenntartani a figyelmet - kézben kell tartani a csoport dinamikáját Résztvevők: - tipikusan 10 főnél kevesebb, de szociálpszichológiailag csoport legyen

Az interjú FÓKUSZCSOPORT Releváns résztvevők: - érintettek a témában - vélhetően együttműködnek egymással - megértik a kérdéseket - szívesen kifejtik a véleményüket Érdemes a témát több, különböző fókuszcsoporttal megneszélni

Az interjú FÓKUSZCSOPORT Lezajlás: Moderátor a témában irányítja a beszélgetést és a dinamikát Az alanyok körben helyezkedjenek el, lássák egymást A szociális munkában gyakori lehet és igen ajánlott módszer

Megfigyelés Megfigyelés Résztvevő megfigyelés Kint vagy bent? Nyílt vagy rejtett (álcázott) kutatás? Helyszín kiválasztása: - kell-e formális engedély? - vannak-e kapuőrök? - van-e informátor?

Megfigyelés Résztvevő megfigyelés: Mennyit áruljunk el? Nem kell mindent, de szükséges egy fedőtörténet, amely igaz. Technikája: - kellenek megfigyelési szempontok - elhagytuk a terepet - mindent azonnal le kell írni (video?) - szükségesek az informátorok

Szociometria - kapcsolati háló
A módszer alkalmazásának vázlata: 1. Kérdéseket szerkesztünk a csoporttagok csoportbeli választásairól és elutasításairól. 2. A szociometriai felvétel során a megfelelő körülmények között, a megfelelő instrukciók megadásával a vizsgált csoport tagjai kitöltik a kérdőívet. 3. A válaszokat táblázatba rendezzük, összesítjük, az összesítés alapján rajzot készítünk a csoport szerkezetéről. 4. Az adatok és a rajz alapján elemzünk, esetenként ismertetjük a csoporttal, változásokat indukálunk.

A kérdezés: Szociometria készítésekor megkérdezzük a vizsgált csoport tagjait, hogy különböző helyzetekben kit választanának szívesen a csoporttagok közül, illetve kiket utasítanának el. Az érintetteknek érzelmi döntést kell hozniuk (rokonszenv, ellenszenv alapján) érzelmi reakciót kell kiváltania a kérdésnek.

A kérdések konkrét helyzetekre vonatkozzanak Legyenek relevánsak, reálisak, feltételes módban megfogalmazva Adatfelvétel és instrukciók: Lehetőleg azon a helyszínen, ahol a csoport él, dolgozik. A csoport minden tagja legyen jelen a felvételen. Instrukciókat kell adnunk a résztvevőknek. (Titkosság, cél, mire vonatkozik)

Szociometria - választások táblázata

A szociogram ábrázolása

Csillag: egy személynek több kölcsönös kapcsolata van, de azok között, akik hozzá kötődnek, nincs kapcsolat Lánc: nem lezárt, párok egymáshoz kapcsolódása Perem: legsúlyosabb esete a magány.

Halmazszerű, kezdetleges

Laza

Egyközpontú, széles peremű, fejletlen

Többközpontú, fejlett osztályszerkezet

Tömbszerkezet

A szociometria mutatók kiszámítása
Kölcsönösségi index Sűrűségi index Kohéziós index

Kölcsönösségi index A kölcsönösségi index a kölcsönös kapcsolattal rendelkező csoporttagok számát fejezi ki a csoport összes taglétszámához képest. Minél magasabb ez a szám, annál kevesebb a csoportban lévő magányos egyén. A 100%-os kölcsönösségi index azt jelentené, hogy egyetlen magányos tag sincs a csoportban, az 50 %-os szerint a csoport fele nem kötődik senkihez. A tapasztalatok szerint ez az index a csoport egyes jellemzőitől függően (a közös tevékenység jellege, az időtartama, stb.) % között szokott lenni.

Sűrűségi index Sűrűségi index
A sűrűségi index a kölcsönös kapcsolatok számának és a csoporttagok létszámának arányát fejezi ki. Ha a csoport minden tagja egyetlen másik taggal van kölcsönös kapcsolatban, az index 0,5. (A kölcsönösségi vázlaton fele annyi kölcsönös kapcsolatot jelző vonal lesz, mint az összlétszám.)

Kohéziós index A kohéziós index azt fejezi ki, hogy a társas mezőben a lehetséges társas kapcsolatok számának hány százaléka realizálódott. Az összes lehetséges kapcsolatok száma: n*(n-1)/2 , ahol n a csoporttagok száma. A kohéziós index átlagértéke 10 és 13% között szokott lenni. Ha 15% fölé emelkedik, magas kohézióról beszélünk. Az ilyen csoport képes feltehetően nagy együttes teljesítményekre. A 10 % alatti kohéziós index szétesett, alacsony szolidaritású közösséget jelez, ahol komolyabb együttes teljesítményre nem lehet számítani.

Értelmezés Kik a központi figurák? Mik a jellemzőik?
Kik szorultak peremre? Mik a jellemzőik? Mi az összetartó erő az egyes mikrocsoportokban, mi közös a mikrocsoportok tagjaiban?

Szoftverek használata:
KeyPlayer - Ucinet (ingyenesek) Szociometria a szociális munkában: - a kliens társas kapcsolatainak feltérképezése, kik segít(het)nek társadalmi integrációjában, kik akadályoz(hat)zák

Kvalitatív kutatások módszertana

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Kvalitatív kutatások módszertana"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

Kvalitatív kutatások módszertana

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Kvalitatív kutatások módszertana"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés