Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

MÉRNÖKI MÓDSZEREK III. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Dr. Horvát Ferenc főiskolai tanár BSC KÉPZÉS BSC KÉPZÉS 6. téma.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "MÉRNÖKI MÓDSZEREK III. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Dr. Horvát Ferenc főiskolai tanár BSC KÉPZÉS BSC KÉPZÉS 6. téma."— Előadás másolata:

1 MÉRNÖKI MÓDSZEREK III. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Dr. Horvát Ferenc főiskolai tanár BSC KÉPZÉS BSC KÉPZÉS 6. téma

2 1. A FELÉPÍTMÉNY SZERKEZETI MINŐSÍTÉSE A vasúti vágány állapotának változása A vasúti pálya romlása szigorú fizikai törvényszerűségek szerint játszódik le és visszafordíthatatlan folyamat. A romlás sebessége a karbantartási munkák révén befolyásolható, csökkenthető, mintegy „kézben tartható”, de még a legfegyelmezettebb karbantartási tevékenységgel is csak lassítható, meg nem szüntethető. geometriai korszak A vasúti pálya romlási folyamata két korszakra osztható. Az első az ún. geometriai korszak, amelyben a vágány geometriai eltérései fokozódnak, majd a mérethatárok túllépésével a geometriai hibák kialakulnak és növekednek. anyagi korszakban A második ún. anyagi korszakban pedig a szerkezeti elemek fáradását, a törések bekövetkezését és számuk fokozatos növekedését lehet tapasztalni. Az elméletileg végső állapotában a vasúti pálya már nem képes a forgalmat biztonságosan lebonyolítani és kisiklások következnek be. Mivel a vasúti pálya minőségét a méret és minőségi eltérések, illetve hibák nagyságával jellemezhetjük, ezért a belőlük képzett pályaminősítő szám értéke minél nagyobb, az annál rosszabb állapotú pályát jelent. A legtöbb esetben a két korszak éles vonallal nem választható el egymástól, s gyakran a bizonyító jelenségek is rejtve maradnak.

3 1. A FELÉPÍTMÉNY SZERKEZETI MINŐSÍTÉSE Gyártási és építési mérettűrések Állapotromlás (R) Elviselt forgalmi terhelés (T) Fekvésgeo- metriai hibák, kopások Fáradások Törések Siklások Az állapot romlása és a következmények alakulása az elviselt forgalmi terhelés függvényében

4 Gyártási és építési mérettűrések Állapotromlás (R) Elviselt forgalmi terhelés (T) Fekvésgeo- metriai hibák, kopások Fáradások Törések Siklások Az állapotromlás törvénye 1. A FELÉPÍTMÉNY SZERKEZETI MINŐSÍTÉSE

5 Építési határérték Állapotromlás Elviselt forgalmi terhelés A vasúti pálya állapotváltozásának és értékelésének sémája Abszolút határérték Biztonsági határérték Gazdaságossági határérték Optimum 1. A FELÉPÍTMÉNY SZERKEZETI MINŐSÍTÉSE

6 A felépítmény szerkezeti minősítése - a gyalogbejárási adatgyűjtés és - az UH vizsgálatok eredményei segítségével végezhető el. Szerkezeti minősítés: - az egyes szerkezeti elemek (sín, alj, kapcsolószer, ágyazat) állapotát jellemző szerkezeti mérőszámok, - mérőszámokból képzett szerkezeti minősítőszám (MAD) Minősítési hossz: 100  500 m A mérőszámok gyakorlatilag az adott szerkezeti elem elhasználódottsági fokát, tartalékának kimerülését fejezik ki %-os formában. 1. A FELÉPÍTMÉNY SZERKEZETI MINŐSÍTÉSE A gyalogbejárási adatgyűjtés eszköze: PSION WOREKABOUT

7 A sín szerkezeti mérőszáma A sín állapotát, a forgalmi igénybevétel miatti elhasználódottságát hivatott kifejezni. Képzése az alábbi adatokkal történik: - a sín felületi kopása - a sín fáradása - az UH mérés által feltárt belső sínhibák - a gyalogbejáráson észlelt külső sínhibák. A sín kopását jellemző tag m k = a sín tényleges kiegyenlített magassági kopása (mm), m k,eng = megengedett kiegyenlített magassági kopás (mm). (%) 1. A FELÉPÍTMÉNY SZERKEZETI MINŐSÍTÉSE A sín fáradását jellemző tag (%) TÁT = ténylegesen átgördült terhelés (millió elegytonna), FHT = fáradási határterhelés (millió elegytonna).

8 Az UH sínhiba tag U = 10 x fajlagos UH hibaérték/km D = 0,5 x síncsere m-ben + 1/8 x hegesztési hibák darabszáma A külső sínhibákat jellemző tag 1. A FELÉPÍTMÉNY SZERKEZETI MINŐSÍTÉSE A sín szerkezeti mérőszáma (%)

9 A keresztalj szerkezeti mérőszáma a = az aljak száma 100 m hosszon (db), d = a 100 m hosszon cserélendő aljak száma (db). (%) A kapcsolószerek szerkezeti mérőszáma k cs = a 100 m hosszon cserélendő kapcsolószerek száma (db), f = az aljankénti kapcsolóelemek száma (db), a = az aljak száma 100 m-en (db). (%) 1. A FELÉPÍTMÉNY SZERKEZETI MINŐSÍTÉSE

10 Az ágyazat szerkezeti mérőszáma B 100 = 0,2a + 0,7b + 0,1c (%) a = a felületi szennyezettség mértéke, b = az elsárosodás mértéke, c = a gazosság mértéke. A felépítményszerkezeti minősítőszám 1. A FELÉPÍTMÉNY SZERKEZETI MINŐSÍTÉSE

11 Szerkezeti elemek ablak 1. A FELÉPÍTMÉNY SZERKEZETI MINŐSÍTÉSE

12 Hibák ablak: sín 1. A FELÉPÍTMÉNY SZERKEZETI MINŐSÍTÉSE

13 Jellemzők ablak: sín 1. A FELÉPÍTMÉNY SZERKEZETI MINŐSÍTÉSE

14 Hibák ablak: kitérő 1. A FELÉPÍTMÉNY SZERKEZETI MINŐSÍTÉSE

15 Hibák ablak: útátjáró 1. A FELÉPÍTMÉNY SZERKEZETI MINŐSÍTÉSE

16 Jellemzők ablak: útátjáró 1. A FELÉPÍTMÉNY SZERKEZETI MINŐSÍTÉSE

17 Szöveg a leírásban Szerkezeti elemHiba Hiba jellemző keresztalj szerkezeti mérőszáma kapcsolószer szerkezeti mérőszáma ágyazat szerkezeti mérőszáma aljakra vonatkozó tömeges javítási mutató aljakra vonatkozó tömeges csere mutató kapcsolószerekre vonatkozó tömeges csere/utánhúzás mutató Mennyiségek a MAD szám képzéséhez 1. A FELÉPÍTMÉNY SZERKEZETI MINŐSÍTÉSE

18 Munkáltatási igény meghatározása MezőnévJelentése kszelva hiba kezdőszelvénye m-ben sinszala hibás sínszál (B, J) hossza cserélendő hossz m-ben nagysa hiba nagysága mm-ben csok a csere oka K = kiköszörülés, L = lapulás, V = lemezes leválás, H = hegesztés kivölgyelődés 1. A FELÉPÍTMÉNY SZERKEZETI MINŐSÍTÉSE

19 MezőnévJelentés szelvenyaz a 100 méter, ahol a hibát találták szerka szerkezeti elem megnevezése hibaa hiba megnevezése hibajela hiba jellemzőjének megnevezése hibaerta hiba jellemző értéke Lokális hibák 1. A FELÉPÍTMÉNY SZERKEZETI MINŐSÍTÉSE

20 A legfontosabb karbantartási munkanemek: - kopási (ív)síncsere, - UH síncsere, - aljcsere, - kapcsolószercsere, - nyomtávszabályozás, - síncsiszolás, - FKG szabályozás, - ágyazattisztítás. 2. A KARBANTARTÁSI MUNKÁK SZÜKSÉGESSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA

21 Az FKG-szabályozás szükségességének meghatározása Kiindulási alap: az FMK-004 kocsival végzett mérésekből előállított, vágányfajtánként (hn. és hevederes), valamint sebességkategóriánként különböző SAD sztandard eloszlásgörbék. 2. A KARBANTARTÁSI MUNKÁK SZÜKSÉGESSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA Hézagnélküli vágányok SAD sztandard eloszlásgörbéi (2003)

22 2. A KARBANTARTÁSI MUNKÁK SZÜKSÉGESSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA A határértékek megállapítása

23 Hs = Sebességi határ, még elfogadható maximális érték. Azt a max. SAD értéket jelenti, amelyet egy adott kategóriájú, adott sebességre alkalmas pálya SAD értéke nem haladhat meg anélkül, hogy soron kívüli intézkedés - pl. sebességkorlátozás - ne válna szükségessé. Hb = Rostálási határ, amikor az FKG-szabályozási munka hatékonyságának híján a rostálási munka szükségessége már felmerülhet. Hm = FKG munkáltatási határ, amely felett az FKG munka szükségességének vizsgálata már indokolt. Ht = "Rendben" határ, amely érték alatti SAD számok esetén tilos FKG munkát végezni. 2. A KARBANTARTÁSI MUNKÁK SZÜKSÉGESSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA

24 Sebesség (km/h) Vágány- osztály HÉZAGNÉLKÜLI VÁGÁNYHAGYOMÁNYOS VÁGÁNY HsHbHmHtHsHbHmHt 85%68%50%15%85%68%50%15% Beavatkozási határok 2. A KARBANTARTÁSI MUNKÁK SZÜKSÉGESSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA

25 FKG szükségességének vizsgálata 1. eset 2. A KARBANTARTÁSI MUNKÁK SZÜKSÉGESSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA

26 A változást (az állapot romlását) a Q i-1 Q i egyenes hajlása jellemzi, amelynek értéke így számítható: i – (i-1) = két mérés között eltelt idő hónapokban Q i < H t esetben az FKG munkáltatás szigorúan tilos. H t  Q i < H m esetben az FKG munkáltatás még nem ajánlott, de a romlás intenzitásának figyelembevételével megvizsgáljuk, hogy FKG munkáltatást mennyi időre előre szükséges tervezni. ESETEK: 2. A KARBANTARTÁSI MUNKÁK SZÜKSÉGESSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA

27 FKG szükségességének vizsgálata 2. eset 2. A KARBANTARTÁSI MUNKÁK SZÜKSÉGESSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA Hm  Qi < Hb esetben az FKG munkáltatás elvégzendő. Qi  Hb esetben az FKG munka minden- képpen esedékes, soron kívüli beüteme- zése indokolt.

28 FKG szükségességének vizsgálata 3. eset 2. A KARBANTARTÁSI MUNKÁK SZÜKSÉGESSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA

29 Az egyes 500 m-ekre vonatkozó FKG-munkáltatási igény 2. A KARBANTARTÁSI MUNKÁK SZÜKSÉGESSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA

30 Részletes munkáltatási program 500 méterenként 2. A KARBANTARTÁSI MUNKÁK SZÜKSÉGESSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA

31 Részletes munkáltatási program havi bontásban 2. A KARBANTARTÁSI MUNKÁK SZÜKSÉGESSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA

32 Részletes munkáltatási program naptári évre 2. A KARBANTARTÁSI MUNKÁK SZÜKSÉGESSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA

33 3. A WINPATER DÖNTÉSSEGÍTŐ RENDSZER WINPATER Modulok

34 3. A WINPATER DÖNTÉSSEGÍTŐ RENDSZER Az adatbázis funkciói és adattábláinak menürendszere

35 3. A WINPATER DÖNTÉSSEGÍTŐ RENDSZER Vasútvonalak adatai

36 3. A WINPATER DÖNTÉSSEGÍTŐ RENDSZER Vasútvonalak felépítményének adatai

37 3. A WINPATER DÖNTÉSSEGÍTŐ RENDSZER Kitérők és egyéb szerkezetek adatai

38 3. A WINPATER DÖNTÉSSEGÍTŐ RENDSZER Mérések és vizsgálatok adatai

39 3. A WINPATER DÖNTÉSSEGÍTŐ RENDSZER Adatok az elvégzett pályamunkákról

40 3. A WINPATER DÖNTÉSSEGÍTŐ RENDSZER Szűrő A – Szűrőfeltételeket tartalmazó mezőnevek Itt választhatók ki legördülő menük segítségével azok a mezők, amelyek alapján a kilistázott adatokat szűrni szeretnénk.

41 3. A WINPATER DÖNTÉSSEGÍTŐ RENDSZER Törzsadatok megjelenítése

42 3. A WINPATER DÖNTÉSSEGÍTŐ RENDSZER Korábbi munkáltatási adatok megjelenítése

43 3. A WINPATER DÖNTÉSSEGÍTŐ RENDSZER Geometriai mérés eredményeinek képernyője

44 3. A WINPATER DÖNTÉSSEGÍTŐ RENDSZER Idő alapú grafikus megjelenítés

45 3. A WINPATER DÖNTÉSSEGÍTŐ RENDSZER Lokális hibák grafikus megjelenítése

46 3. A WINPATER DÖNTÉSSEGÍTŐ RENDSZER Egyes karbantartási munkák szükségességének grafikus megjelenítése

47 Lehetőség (pl. pénzügyi oldalról): 339,4x0,5=169,7 km 3. AZ FKG MUNKA TERVEZÉSE AZ IRÁNYÍTÓI SZINTEN

48 A vonal jele Az eloszlásgörbék ordinátái I alak- szám A vonal hossza (igény) km Szabályozandó hosszúság SAD15SAD50SAD85%km A ,510012,5Többlet: B ,810094,8 C ,410014,4 D ,020 4,04,4 E ,92022,2 F ,82017,4 Összesen: 339,4165,3 3. AZ FKG MUNKA TERVEZÉSE AZ IRÁNYÍTÓI SZINTEN


Letölteni ppt "MÉRNÖKI MÓDSZEREK III. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Dr. Horvát Ferenc főiskolai tanár BSC KÉPZÉS BSC KÉPZÉS 6. téma."

Hasonló előadás


Google Hirdetések