Buczkóné Kóbor Ildikó, Doktor Zsuzsanna

Az előadások a következő témára: "Buczkóné Kóbor Ildikó, Doktor Zsuzsanna"— Előadás másolata:

1 Buczkóné Kóbor Ildikó, Doktor Zsuzsanna
Pályázati kisokos Buczkóné Kóbor Ildikó, Doktor Zsuzsanna 2013. március 14.

2 Óra vázlat Projekt Pályázat Alapelvek Pályázás menete
Területi Tervezés az EU-ban EU-s célkitűzések és források Nemzeti szintű tervezés és megvalósítás EU-s és hazai prioritások

3 Projekt ≠ Pályázat A projekt és a pályázat fogalma nem keverhető össze, a projekttervezés és a pályázatírás sorrendje nem cserélhető fel.

4 A projekt fogalma Minden olyan tevékenység-együttes projekt, amely
adott célok (eredmények) elérését szolgáló, összefüggő tevékenységekből áll, továbbá egységes menedzsmentirányítás alatt, előre meghatározott időkereten belül, előre meghatározott költségvetéssel valósul meg. A projekt tehát egy gondosan megtervezett tevékenységsorozat, amelynek „életciklusa” van.

5 A projektnek a pályázati forrás csak egy lehetséges finanszírozási formája.
Nem a projekt van a pályázatért, hanem a pályázat a projektért: ideális esetben először a projekt ötlete születik meg, amelyhez megkeressük azt a pályázati formát, amelytől támogatásra számíthatunk tervezett tevékenységünk megvalósításához. Akkor jó egy projektötlet, ha: reális problémákra és lehetőségekre szabott, illeszkedik a pályázó hosszú távú fejlesztési terveihez, bírja a partnerek és érintettek támogatását, megvalósítható, egyedi, jelentős hatása van a külső környezetre is.

6 A pályázat fogalma A pályázat egy dokumentum, funkcióját tekintve egy kérelem, amit – a pályázatot kiíró által meghatározott feltételek betartása mellett - azzal a céllal készítünk, hogy projektünkhöz pénzügyi forrást szerezzünk. A pályázatok életünk minden részét átszövik: álláspályázatok ösztöndíj pályázatok fejlesztési pályázatok beruházás, felújítás, fenntartás, működtetés kutatás, oktatás stb. kulturális pályázatok kulturális program, sport program, kiadvány munkaerő fejlesztés stb.

7 A pályázatok fajtái A pályázatokat több szempont alapján csoportosíthatjuk. Például: A tárgya/célja szerint: Infrastruktúrafejlesztés Szervezetfejlesztés Kutatás-fejlesztés Humánerőforrás-fejlesztés Oktatásfejlesztés Vállalkozásfejlesztés stb. Megvalósítók szerint: Önállóan megvalósítható Konzorciumban (is) megvalósítható A finanszírozási forrás szerint: Nemzetközi Hazai Vegyes (pl. európai uniós) A térítés módja szerint: vissza nem térítendő támogatások (jellemzően) visszatérítendő támogatás

8 Pályázati források - Példák
Nemzetközi: Európai Bizottság különböző főigazgatóságai által közvetlenül kiírt források, pl: FP7, FP8 pályázatok: K+F (kiemelt szakterületeken) CIP pályázatok: versenyképesség és innovációs képesség erősítése, Nemzeti/Regionális hatóságok koordinációjával kiírt források, pl: Európai Területi Együttműködések, Határon átnyúló együttműködések Tempus pályázatok (Erasmus – hallgatói mobilitás, Leonardo – szakképzés fejlesztés, Grundtvig – felnőttképzés stb.) Norvég Alap: gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, a kétoldalú kapcsolatok erősítése

9 Pályázati források - Példák
Hazai: Kutatási és Innovációs Alapból finanszírozott pályázatok, pl: Baross pályázatok: K+F tevékenység és infrastruktúra erősítése Nemzeti Technológia Program: K+F tevékenység és infrastruktúra erősítése Vegyes: Új Széchenyi Terv pályázatai, pl: Gazdaságfejlesztés Operatív Program (GOP) vállalkozásfejlesztés Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP): infrastruktúrafejlesztés Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP): munkaerő- képzés, szervezetfejlesztés Környezet és Energia Operatív Program (KEOP): környezetvédelem

10 Néhány fontos „alapelv”
Létezik néhány olyan alapelv, alapkövetelmény, amelyek érvényesítését szinte minden támogatást nyújtó szervezet elvárásként fogalmazza meg a pályázók felé! A pályázat elkészítése nem más, mint a már kész projekttervnek a támogatást nyújtó (pályáztató) szervezet elvárásainak megfelelő struktúrában történő, részletes leírása, amely akkor születik, amikor már kidolgozott projekttervünk van. A pályázati felhívások minden esetben megkövetelik központi projektmenedzsment szervezet felállítását, ennek keretében egy tapasztalt, kompetens projektvezető és pénzügyi vezető/munkatárs kijelölését.

11 Néhány fontos „alapelv”
Együttműködés a partnerekkel: A támogatott projektekkel szemben támasztott alapkövetelmény általában, hogy a projekteket konzorciumi partneri kör valósítsa meg (ld. Európai uniós pályázatok esetében a ‘partnerség’ elve). A projektek szakmai hátterének biztosítása szempontjából nagyon kedvező, ha az adott témában, területen szakmailag meghatározó és megbízható intézmények minél szélesebb köre megjelenik a projektben. A pályázati felhívások gyakran megkövetelik bizonyos mértékű önrész vállalását, vagy csak maximált összegű támogatást nyújtanak bizonyos költségtételekhez. A pályázatok megvalósítása során a közbeszerzésre vonatkozó szabályokat minden esetben be kell tartani.

12 Néhány fontos „alapelv”
A projektmegvalósítás során kiemelt figyelmet kell szentelni a nyilvánosság biztosításának; a disszeminációs tevékenység minden projektben elvárt része a projektnek (a támogató szervezet és támogatási forrás nevesítése!). Horizontális politikák Minden egyes projekt (legfőképpen az Európai Unió által támogatott projektek) esetében érvényesíteni kell ezeket a szempontokat. Horizontális elvek: fenntartható fejlődés anyag-és energia gazdálkodás esélyegyenlőség humánerőforrás-fejlesztés, mobilitás, nők és hátrányos helyzetű csoportok helyzete környezetvédelem vállalkozásfejlesztés, hulladékgazdálkodás

13 Pályázati eljárásrend
A pályázatok előkészítése és megvalósítása – annak témájától, finanszírozási forrásától, támogatási formájától stb. függetlenül – többnyire egységes eljárásrend szerint történik. A pályázati folyamat három fő szakaszra bontható: Pályázati előkészítés/bírálat Megvalósítás Fenntartás

14 Pályázati eljárásrend Előkészítési/Bírálati szakasz
Pályázat előkészítés, a pályázati dokumentáció kidolgozása, összeállítása Pályázat benyújtása (előre meghatározott határidőre!) Pályázat elbírálása: formai/tartalmi/pénzügyi megfelelőség vizsgálata Bírálat során hiánypótlás (amennyiben engedélyezett) Értesítés a bírálat eredményéről: + bírálat esetén: támogatási szerződés megkötése - bírálat esetén: lezárul a pályázati folyamat

15 Pályázati eljárásrend Megvalósítási szakasz
Szakmai és pénzügyi vállalásoknak és előírásoknak történő megfelelés folyamatos biztosítása Folyamatos kapcsolattartás, kommunikáció, együttműködés a támogató szervezettel és a konzorciumi partnerekkel Kötelező disszeminációs tevékenység ellátása A szakmai v. pénzügyi v. egyéb vállalásokat érintő változások esetén a változások rendszeres bejelentése a támogató szervezet felé Szakmai előrehaladási jelentések benyújtása Pénzügyi elszámolások benyújtása Támogató által kezdeményezett helyszíni ellenőrzések, monitoring látogatások

16 Pályázati eljárásrend Fenntartási szakasz
Elért eredmények vállalásoknak megfelelő fenntartása (pl. időtartam) Fenntartási jelentések benyújtása Támogató által kezdeményezett helyszíni ellenőrzések, monitoring látogatások a fenntartási időszakban is lehetnek

17 Pályázat előkészítés- Néhány gyakorlati tudnivaló I.
Ügyelni kell arra, hogy valóban az elvárt információkat szolgáltassuk az elvárt formában, vagyis nem abból kell kiindulnunk a pályázat megírásakor, hogy mit kívánunk elmondani saját magunkról, hanem abból, mire kíváncsi a támogató. Mielőtt a pályázati formanyomtatvány kitöltéséhez hozzáfogunk, meg kell győződnünk róla, hogy a pályázat benyújtásának minden (formai/tartalmi/pénzügyi) követelményével tisztában vagyunk; a kiíró által meghatározott minden feltételnek (pl. jogosultak köre) megfelelünk. A pályázatot mindig a támogató által kibocsátott pályázati sablonokban kell benyújtani. Amennyiben formailag hibásan nyújtjuk be a pályázatot, az nem is kerül tartalmi bírálatra, vagyis érdemi vizsgálat nélkül elutasítják (hacsak a pályázati felhívás lehetővé nem teszi a hiánypótlást).

18 Pályázat előkészítés- Néhány gyakorlati tudnivaló II.
Pályáztató szervezetenként eltérően számtalan különféle pályázati űrlap létezik, ám a legtöbb űrlap tartalmazza az alábbi alapvető részeket: Alapadatok (pl. a projekt címe és alapadatai, a pályázó (és partnereinek) elérhetősége); A projekt rövid összefoglalása; Projektleírás, a projekt megvalósítás teljes folyamatának ismertetése; A projekt célja; A projekt várható eredményei és hatásai; A projektben részt vevő partnerintézmények szakértelme és feladatai; Az eredmények terjesztése (disszemináció); A tevékenységek ütemezése és időterve, munkaterv, az egyes feladatok végrehajtásáért felelősök megjelölésével. Költségvetés Mellékletek: a pályázatban leírtak alátámasztására szolgáló dokumentumok, igazolások, a partnerek támogató nyilatkozatai.

19 Az Európai Unió Egységes piac (személyek, áruk, szolgáltatások, tőke szabad áramlása) 27 tagállam Főbb szervek és intézmények: Európai Parlament Európai Bizottság Európai Unió Tanácsa Európai Tanács Európai Unió Bírósága Európai Központi Bank Európai Számvevőszék

20 Területi tervezés az Európai Unióban
I. szakasz: 1957–1988: 1958 két alap: ESZA és az EMOGA; 1964 regionális politika; 1967 DG XVI. létrehozása (1999-től Regional Policy DG); 1972 Párizsi csúcsértekezlet (cél: strukturális és területi egyenlőtlenségek mérséklése); 1973 első bővítés (Egyesült Királyság, Ír Köztársaság, Dánia); 1974/1975 Európai Regionális Fejlesztési Alap; 1981 Görögország felvétele; 1986 Spanyolország és Portugália felvétele; 1986 Egységes Európai Okmány (a szerződések részét képezi a területi, gazdasági és szociális kohézió, konvergencia cél); 1988 Strukturális Alapok reformja 1995 Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozása 2004 a Tízek csatlakozása

21 Területi tervezés az Európai Unióban
II. szakasz: 1989-től a programozás rendszerének bevezetése 1989–1993 programozási időszak: 5 célkitűzés 1994–1999 programozási időszak: 5 +1 célkitűzés 2000–2006 programozási időszak: 3 célkitűzés 2007–2013 programozási időszak: 3 célkitűzés programozási időszak: Horizon 2020

22 Programozás 1. KÖZÖSSÉGI SZINT: szabályozás, általános keretek meghatározása Kedvezményezett területek lehatárolása (GDP /hazai termék/, GNI /nemzeti jövedelem/ arányosan) Jogszabályok, iránymutatások, munkaanyagok Prioritások: Közösségi Stratégiai Irányelvek Országonkénti indikatív pénzügyi keretek meghatározása 2. NEMZETI ÉS REGIONÁLIS SZINT(Bizottsági szakértőkkel) tervezés/programozás Regionális (NUTS 2 vagy 3) vagy nemzeti fejlesztési terv elkészítése, (NFT, NSRK/ÚMFT) Operatív programok készítése (korábban PKD, ma akciótervek) 3. KÖZÖS PROGRAMOZÁS a tervek elfogadása, döntéshozatal Korábban Közösségi Támogatási Keret (CSF), 2007-től Nemzeti Stratégiai Referenciakeret (ÚMFT) és Operatív programok (Régiók esetében Egységes Programozási Dokumentum SPD) 4. DECENTRALIZÁLT megvalósítás Végrehajtás és pénzügyi teljesítés Folyamatos értékelés Monitoring Bizottságok, Irányító, Igazoló és Audit (korábban fizetési és ellenőrzési) hatóságok felállítása és működtetése Beszámolók, záró jelentések, pénzügyi ellenőrzések

23 Programozás Az általános keretek meghatározása közösségi szinten Rendeletek, elvek, útmutatók Nemzeti Stratégiai Referenciakeret (NSRK) készítése Tartalmazza a KA projekteket is Külön nemzeti agrár- és vidékfejlesztési terv (ÚMVP) Nemzeti Stratégiai Referenciakeret (NSRK) és OP-k elfogadása Akciótervek (2-3 évre) Végrehajtás és ellenőrzés (n+2, n+3 szabályok)

24 Célkitűzések Konvergencia: ösztönzi a növekedést és a foglalkoztatást a kevésbé fejlett régiókban és tagállamokban. Regionális versenyképesség és foglalkoztatás: A régiók versenyképességének és foglalkoztatási rátájának a növelését célozza. Európai területi együttműködés: Célja a határon átnyúló és a transznacionális együttműködések támogatása. ERFA finanszírozza. Jogosultság: A határon átnyúló együttműködések támogatására a belső (és egyes külső) határmenti NUTS 3 régiók. A transznacionális együttműködésre 13 kijelölt együttműködő térség (Magyarország érintett :Kelet-Közép-Európa és Délkelet-Európa) Interregionális együttműködésre, hálózatépítésre minden régió.

25 Források Kohéziós politika főösszege az EU GDP-jének 0,46%-a, ami 50–50%-ban oszlik meg az EU 15 és 12 között! Összes támogatás (SA+KA) Mrd euró 81,5% konvergencia célkitűzés 16% regionális versenyképesség és foglalkoztatás 2,5 % európai területi együttműködés Magyarország: Mrd euró Kohéziós Alap: Mrd euró Konvergencia: Mrd euró KMR „fokozatos bevezetés” Mrd euró Európai területi együttműködés 386 Mrd euró

26 Források Kohéziós Alap (KA) Strukturális Alapok:
Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) Európai Szociális Alap (ESZA) Strukturális Alapokról leválasztva: Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) Európai Halászati Alap (EHA)

27 Célkitűzések és finanszírozás
Konvergencia Támogatások 81,5%-a Támogatás intenzitás: 75-85% KA, ERFA, ESZA Regionális versenyképesség és foglalkoztatás Támogatások 16%-a ERFA, ESZA Európai területi együttműködés Támogatások 2,5%-a Támogatás intenzitás: 85% ERFA + Agrárszektor versenyképessége: EMVA + Környezeti szempontok erősítése (Natura 2000): EMVA Horizontális elvek: esélyegyenlőség és fenntarthatóság

28 Operatív Programok (OP-k)
Mono-found elv (10%-os átjárhatóság): egy program – egy alap, infrastrukturális beruházásokat az ERFA és a KA közösen is finanszírozhat A programjavaslatoknak meg kell felelniük a kohéziós stratégiai irányelveknek és az NSRK-nak Tartalom: Helyzetelemzés A választott prioritások indoklása A prioritási tengelyek egyedi céljai (Nem kellenek intézkedések!) Pénzügyi terv Végrehajtási rendelkezések Nagyprojektek indikatív listája Technikai segítségnyújtás

29 Prioritások és OP-k (2007-2013)
Gazdaságfejlesztés Gazdaságfejlesztési OP (GOP) Közlekedésfejlesztés Közlekedésfejlesztési OP (KÖZOP) Társadalmi megújulás Társadalmi megújulás OP (TÁMOP) Társadalmi infrastruktúra OP (TIOP) Környezet- és energiafejlesztés Környezet- és energiafejlesztés OP (KEOP) Területfejlesztés Nyugat-dunántúli regionális OP (NYDOP) Közép-dunántúli regionális OP (KDOP) Dél-dunántúli regionális OP (DDOP) Észak-magyarországi regionális OP (ÉMOP) Észak-alföldi regionális OP (ÉAOP) Dél-alföldi regionális OP (DAOP) Közép-magyarországi regionális OP (KMOP) Európai területi együttműködések OP-k Államreform Államreform OP (ÁOP) Elektronikus közigazgatás OP (EKOP) Koordináció és kommunikáció Végrehajtás OP (VOP)

30 Intézményrendszer (2007-2013)
Kormány (végső döntés) Miniszterelnök Fejlesztéspolitikai IrányítóTestület (FIT) Kormánybiztos Tervezési Operatív Bizottság (TOB) Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) Program Irányító Bizottság (IH elnökök) IH KSZ

31 Egyéb K+F+I támogatások
Norvég Alap Egészségügyi és zöldipari K+F Gender kutatások Kisprojektek, ösztöndíjak FP7: utolsó kiírások 2012 Horizon 2020: FP8: 8. Kutatási, Technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogram Innovációs Alap Országos Tudományos Alapprogramok (OTKA) Partnerkeresés és kapcsolatépítés nemzetközi szinten

32 Európai területi együttműködés (ETE)
Magyarország-Szlovákia HÁEOP Magyarország-Románia HÁEOP Magyarország-Horvátország HÁEOP Magyarország-Szerbia HÁEOP Ausztria-Magyarország HÁEOP Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna ENPI HÁEOP Délkelet Európai Transznacionális EP Közép-európai Transznacionális EP Interreg IVC Interregionális EOP INTERACT 2 OP ESPON 2013 OP URBACT OP

33 Horizon 2020: 5 cél, 7 kezdeményezés
Célok: Foglalkoztatás K+F Éghajlatvédelem és fenntartható energiagazdálkodás Oktatás Küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen Kezdeményezések: Intelligens növekedés Európai digitális menetrend Innovatív Unió Mozgásban az ifjúság Fenntartható növekedés Erőforrás-hatékony Európa Iparpolitika a globalizáció korában Inkluzív növekedés Új készségek és munkahelyek menetrendje Szegénység elleni európai platform

34 Nemzeti fejlesztés 2020 Országos Fejlesztési Koncepció
Országos Területfejlesztési Koncepció Társadalmi egyeztetésre bocsátva Nemzeti prioritások 2030 Patrióta gazdaság, kis- és középvállalati bázison, nagyvállalati partnerségben Fordulat a teljes foglalkoztatottság és a tudástársadalom felé Útban az energiafüggetlenség és hatékonyság felé Népesedési és közösségi fordulat, a gyermekvállalás fokozása Területi növekedés és integráció az erős helyi gazdaság bázisán

35 Fejlesztési prioritások 2014-2020
Ágazati fókuszú prioritások Innovatív magyar gazdasági növekedés és foglalkoztatás Energia-hatékonyság, fenntartható erőforrás-gazdálkodás, klíma- és környezetvédelem Elérhetőség, megújuló közösségi közlekedés és tranzitgazdaság Befogadó, gyarapodó tudástársadalom Terület- és vidékfejlesztési fókuszú prioritások Budapest és térsége vezető makro-regionális szerepkörben Területi növekedés és integráció, területfejlesztés Életképes vidék, bővülő agrár- és élelmiszer-gazdaság, halászat Kiteljesedő Kárpát-medencei, Duna menti nemzeti és európai területi együttműködés Horizontális fókuszú prioritások Hatékony végrehajtás, fejlesztő, közszolgáltató és jó állam Direkt uniós források az európai magyar hálózati integráció biztosítása érdekében

36 technológia transzfer
SZE-Győr pályázati projektek Fejlesztések a stratégia megvalósítása érdekében Tudásmenedzsment Központ tudásmag szervezet infrastruktúra oktatás szolgáltatás kutatás disszemináció technológia transzfer Intézményfejlesztési pályázati projektek alapadatai Vezetői Inf. Rsz Munkaerőpiaci kapcso. INNO-RAAB Tudáspark (Befektető) (Projektötlet) Vezetői Inf. Rsz DPR; Hallgatói Szolg. 20 feletti egyetemfejlesztési projekt összehangolt végrehajtása ( ) Az egyetemi működés teljes spektrumát átfogja A fejlesztés forrásai: ~ 12 milliárd Ft EU-társfinanszírozású forrás mellett ~2 milliárd Ft vállalati és önkormányzati, valamint ~1 milliárd Ft saját egyetemi forrás Képzők képzése Tananyag- fejlesztés - - Parkoló ház - - Energia- hatékonyság Tud. Műhelyek, Tehetséggondozás Kollégium Hőszig. Kutatóegyetem Alkalm. matematika Nemzetközi team Könyvtári szolg. Műterem- ház INNO-Share 2.Emelet & K+F Új-Tudástér INNO-Share K+F MOBILIS központ (Győr Város) KKK (Universitas) Audi Institute Audi, Győr Tudás- disszemináció Alkalm. Koop. kutatások -

37 SZE-Győr „hidak” Fejlesztések a stratégia megvalósítása érdekében
Könnyebb megközelíthetőség, egyszerűbb parkolás Integrálódás a megújuló belvárosi térbe Szakképzés, továbbképzés, oktatás-módszertan Jedlik Híd Új forgalmi rend Új-Tudástér Érdeklődés felkeltése, pályaorientáció Városi hallgatói, kulturális szolgáltatások Bridge Klub mobilis központ „Tudáspláza”: Integrált könyvtári, információs és innovációs szolgáltatások INNO-Share Gyakorlatorientált képzések Practing, duális képzés, e-learning Audi Intézet Tudásmenedzsment Központ Kutatási kapa-citás fejlesztés Audi HM - SZE-Győr Kutatóközpont Vállalati kutatásokban való részvétel képessége K+F laborfejlesztés Innováció-támogatás, tudáshasznosítás, tudomány-disszemináció

38 Sikeres pályázást és projektmegvalósítást kívánunk.
Köszönjük a figyelmet! Sikeres pályázást és projektmegvalósítást kívánunk.