Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A talajok alapvető jellemzői II.. A talajok szerkezete.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A talajok alapvető jellemzői II.. A talajok szerkezete."— Előadás másolata:

1 A talajok alapvető jellemzői II.

2 A talajok szerkezete

3 Talajszerkezet Szemcsekapcsolatok Szemcse-víz kapcsolat Szemcsék elrendeződése Hézagrendszerek Erőhatások

4 Szemcsekapcsolatok

5 Szemcse-víz kapcsolat Szemcsés talajok vékony hidrátburok szegletvíz kapilláris hatások kapilláris kohézió jelentéktelen szerep Agyagok vastag hidrátburok változó vízmegkötés elektromos felületi erők változó konzisztencia meghatározó szerep

6 A kötött talajok konzisztenciája a konzisztencia definiciója az anyagi összetartás mértéke a konzisztencia változása a víztartalom növekedésével merev  képlékeny  folyós konzisztenciahatárok a változás felmérése sodrási és folyási határ

7 konzisztencia- vagy Atterberg-határok

8 Casagrande-készülék

9 A folyási határ meghatározása a Casagrande-készülékkel

10 KÚPOS PENETROMÉTER a folyási határ megállapítására a Casagrande-készülék helyett MSZE EN ISO/TS Geotechnikai vizsgálatok. Talajok laboratóriumi vizsgálata 12. rész. Az Atterberg határok meghatározása

11 Folyási határ megállapítása penetrométerrel

12

13 finom szemcséjű talajok plasztikus index a képlékeny tartomány hossza a vízfelvevő képesség mérőszáma egy talaj állandó tulajdonsága jellemző értékek –I P  15 % vízérzékeny talaj –I P  25 % nagy vízfelvevő képességű, duzzadásra-zsugorodásra is hajlamos talaj

14 finom szemcséjű talajok konzisztenciaindex az aktuális talajállapot jellemzője szilárdsági index jellemző értékek –I C = 0 folyós állapot (természetes módon nem áll elő csak átgyúrással) –I C ≈ 1,0a természetes fekvésű agyagok e körül vannak –I C  1,5jó teherbírás

15 Talajszerkezet

16 Vegyes összetételű talajok durva szemcsék vázszerkezete kitöltve finom szemcsékkel finom szemcsék mátrixában úszó durva szemcsék S 0,063 ≈ 40 %

17 durva szemcséjű talajok tömörségi index az aktuális talajállapot jellemzője mechanikai index e max és e min laboratóriumban megállapítható e nehezen állapítható meg, mert nehéz mintát venni I D becslése fúrásból és közvetett mérésekből jellemző értékek –I D = 0 laza állapot (lehulló por) –I D = 1,0tömör állapot(vibrációs tömörítés)

18 A talajszerkezet következményei homokok-kavicsok vázszerkezet csekély összenyomhatóság vibrációs tömöríthetőség súrlódási ellenállás nagy vízáteresztőképesség agyagok sejt-, diszpergált-, pehely- szerkezet jelentős összenyomhatóság gyúró tömöríthetőség kohéziós ellenállás kicsi vízáteresztőképesség

19 A talajtörténet

20 Talajtörténet Keletkezés –tengeri üledékek –folyóvízi üledékek –szélhordta üledékek –reziduális talajok Keletkezés utáni hatások –feszültségváltozások konszolidáció tehermentesülés vízszintingadozások –vízmozgások kiszáradás-elnedvesedés fagyás-olvadás cementálódás –talajmozgások földrengés gravitációs mozgások Jelentősége: a talajok emlékeznek az őket ért hatásokra

21 Keletkezés utáni hatások konszolidáció rétegterhelések, jégkorszaki terhek, korábbi építmények terhei miatt tömörödés, víztartalom-csökkenés, mechanikai jellemzők javulása tehermentesülés lepusztulás szél, víz hatására vagy mesterséges földkiemelés miatt előterhelt állapot (relatíve jobb mechanikai jellemzők) kialakulása talajvízszint-ingadozások felhajtóerő változása miatt változik az alsó rétegekre ható terhelés előterhelt állapot kialakulása kiszáradás-elnedvesedés agyagokban vízmozgás, párolgás miatt duzzadás és zsugorodás a talajszerkezet és a mechanikai tulajdonságok változása fagyás-olvadás iszapokban vízmozgás, jegesedés miatt lazulás és elnedvesedés a talajszerkezet és a mechanikai tulajdonságok változása cementálódás kötőanyagok, ionok vándorlása, kötések kialakulása jobb mechanikai jellemzők földrengés tömörödés vagy fellazulás, tagoltság kialakulása gravitációs mozgások talajkeveredés, gyenge felületek kialakulása

22 A talajosztályozás rendje, szabványai

23 Az azonosítás és osztályozás tartalma az új MSZ EN szerint Másodlagos jellemző állapot egyéb alkotórész szemalak szemcseérdesség szag, szín helyi elnevezés Alapvető jellemzők szemcseméret, frakciók plaszticitás szervesség tagoltság rétegzett, keveredett jelleg geológiai eredet

24 MSZ EN ISO Geotechnikai vizsgálatok Talajok azonosítása és osztályozása 1. rész: Azonosítás és leírás MSZ EN ISO Geotechnikai vizsgálatok Talajok azonosítása és osztályozása 2. rész: Osztályozási alapelvek MSZ Talajmechanikai vizsgálatok Talajok megnevezése talajmechanikai szempontból

25 Közelítő talajazonosítás és leírás MSZ EN ISO vizuális és manuális vizsgálatok alapján szemcsék plaszticitás szervesség

26 Pontos talajazonosítás és osztályozás szemeloszlás plaszticitás szervesség laboratóriumi vizsgálata alapján MSZ EN ISO MSZ

27 A talajok azonosítása, leírása közelítő osztályozása, felismerése

28 A talajok felismerésének módszerei MSZ EN ISO Szemcsés talajok a szemcseméret megítélése szemrevételezéssel Nedves kötött talajok késsel vágott felület (iszap matt, agyag fényes) rázogatás, nyomogatás (az iszap gyorsan az agyag lassan adja le és veszi fel a vizet) Száraz kötött talajok szétesés vizsgálata rög vízbemártásával (iszap gyors, agyag lassú) Kötött talaj konzisztenciája sodrással (morzsalékos kemény, vékony szál puha)

29 Összetétel, alapvető viselkedés megállapítása, jellemzése MSZ EN ISO főfrakció – mellékfrakció –nagyon durva és durva szemcséjű talajok a tömegarány a meghatározó –finom és vegyes összetételű talajok esetén a finom szemcsék plasztikus viselkedése meghatározó megnevezési példák homokos kavics (saGr)durva homokos apró kavics (csaFGr) közepes homokos iszap (msaSi)aprókavicsos durva homok (fgrCSa) iszapos finom homok (siFSa)aprókavicsos, durva homokos iszap (fgrcsaSi) közepes homokos agyag (msaCl)kissé kavicsos agyag(grCl) kavics/homok (Gr/Sa) finom/közepes homok (FSa/MSa) közbetelepült homokot tartalmazó kavicsos agyag (grClsa)

30 Rétegzett talajösszlet és talajkeverék MSZ EN ISO jellemzés –különböző vastagságú és kiterjedésű rétegek sorozata (vékony rétegcsíkok, sűrű változás) –az eredeti rétegződés összekeverve, áthalmozva (gyökerek, járatok, fagyhatások, erózió által) értelmezés, kezelés –gyakorlati megfontolásokból ésszerűen összevontan leírás –az egyes rétegek tulajdonságainak leírása –az igen vékony rétegekre is figyelmet fordítva

31 Folytonossági hiány (diszkontinuitások, gyenge felület, tagoltság, tagoltsági felület, -rés) MSZ EN ISO helyzetük –különböző talajfajtákat szétválasztó felületek, –egy talajon belüli gyenge felületek eredetük –keletkezési” folytonossági hiányok lerakódásának vagy képződés körülményeiből réteghatárok, (párhuzamos, keresztrétegződés, kiékelődés) –mechanikai” folytonossági hiányok, zsugorodásból, a jégnyomás megszűntéből, földmozgásokból réteglapok, elválások, repedések, vetők és nyírási felületek távolságuk –tagoltságköz megadása (méret, leírás) –rétegvastagság

32 Geológiai eredet MSZ EN ISO megadás –közvetett információkból –előzetes ismeret alapján –utalás rendszerint zárójelben –megadandó, hacsak lehetséges hasznossága –bizonyos tulajdonságok jelzése –ásványi összetétel ismerete

33 Szervesség MSZ EN ISO szerves szennyeződés –kis mennyiség –szétszórt megjelenés –jellegzetes szag és szín intenzitása

34 Szemcsés talajok 3 % szervesanyag-tartalom felett Kötött talajok 5 % szervesanyag-tartalom felett Szervesség minősítése a régi MSZ szerint

35 Szervesség MSZ EN ISO Szerves talaj –dominálnak a szerves anyagok, szilárd összetevő aránya csekély –fekete szín és jól látszó növényi maradványok

36 A talajok pontos osztályozása

37 Nagyon durva és durva szemcséjű talajok Szemcsés talajok Szárazon ömleszthetők Nem plasztikusak Finom szemcséjű talajok Kötött talajok Szárazon szilárdak Plasztikusan viselkednek Talajtípusok

38 Az osztályozás alapja MSZ :2006 szemeloszlás alapján, ha S 0,06  40 % és I P  10 % plasztikus index alapján, ha S 0,06 > 40 % és I P > 10 % szemeloszlás és plasztikus index együttes értékelésével, ha S 0,06 és I P ellentmondó

39 Durva szemcéjű (szemcsés) talajok megnevezése az MSZ :2006 és az MSZ :2006 szerint

40 Szemcsés talajok megnevezése a régi MSZ szerint Név annak a frakciónak a neve, amelyből a legtöbb van benne Jelző kavics, homok és homokliszt 20% felett iszap és agyag 10% felett

41 Szemeloszlás jellemzése MSZ EN ISO

42 Finom szemcséjű (kötött) talajok megnevezése az MSZ :2005 és az MSZ :2006 szerint

43 Plasztikus index I p =w L -w P

44 Szemcsés talajok tömörsége Megnevezés Tömörségi index I D % Nagyon laza0 – 15 Laza15 – 35 Közepesen tömör35 – 65 Tömör65 – 85 Nagyon tömör85 – 100

45 Szemcsés talajok tömörségének minősítése a régi MSZ szerint 0 < T re < 1/3laza 1/3 < T re < 2/3közepesen tömör 2/3 < T re < 1 tömör

46 Finom szemcséjű talajok állapota Az iszapok és agyagok konzisztenciája Konzisztencia index I C Nagyon puha< 0,25 Puha0,25 – 0,50 Gyurható0,50 – 0,75 Merev0,75 – 1,00 Kemény> 1,00

47 Kötött talajok konzisztenciájának minősítése a régi MSZ szerint I C < 0folyós 0 < I C < 0,25nagyon puha 0,25 < I C < 0,50puha 0,50 < I C < 0,75könnyen sodorható 0,75 < I C < 1,00sodorható 1,00 < I C < 1,50kemény 1,50 < I C nagyon kemény

48 Osztályozási példák sárgásbarna, legömbölyödött szemcséjű, dunai tömör homokos kavics kékesszürke, kissé szerves, pannon kemény közepes agyag szürke, finom homokerekkel átszőtt, barna, pleisztocén puha közepes agyag


Letölteni ppt "A talajok alapvető jellemzői II.. A talajok szerkezete."

Hasonló előadás


Google Hirdetések